Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-23 / 33. szám
Vili. év. , 1904. augusztus 23. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. Kilátások a jövőre. A sors keze súlyosan nehezedik reánk. Hosszú és állandó szárazság folytán az aszály pusztított az országban. Takarmányhiány következtében az állattenyésztést a legnagyobb veszedelmek fenyegetik. Tüzek pusztítanak, tesznek ezreket koldussá. Iparunk, kereskedelmünk mindig a nullponton, néha az alatt áll. Most mező- gazdaságunk került válságos helyzetbe. A termés az egész országban rossz volt. Sokkal rosz- szabb mint az előző években. Ezzel pedig a legszorosabb összefüggésben van az ország népének jóléte vagy Ínséges helyzete. Ha a föld mostoha, akkor az ég is mostoha. .$ i Már most is mutatkozik az Ínség mindenfelé. Az élet drága. A viszonyok mostohák. Szatmáron és szerte az országban az exiszten- ciális feltételek mindenfelé rosszabbodtak. Nincs arra mód, hogy a keresetviszonyok megjavuljanak. A kenyérdrágaság veszedelme kopogtat és már itt van. A burgonya háromszor drágább, mint tavaly volt. Liszt, hús, főzelék stb. minden néven nevezendő élelmi czikk megdrágult. A munkanélküliség arányai nagyobbodnak, a milyen mértékben a drágaság arányai növekednek. Minden ember — még a gazdagok is — a kiadásaikat minimumra redukálják. Gyártelepeken, műhelyekben a munka pang s mind k evesebb szükség van a dolgozó emberi kézre. A szegénység terjed, egyre terjed. Hozzájárulnak ehez a gyakori nagy tüzkatasztrófák is, am elyek nagy tömegeket döntöttek nyomorba^ Szóval: ránk sötétedett mindenfelől és úgy tűnik fel, mintha kietlen pusztaság venne körül bennünket. Már munkában vannak a pénzuzsorások is. A nép a maga Ínségében és szorultságában kénytelen kölcsönöket igénybe venni, hogy a SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Hám János-utca 10. szám, a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinánd ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. mindennapi szükségleteknek eleget tegyen és éhen ne haljon. Ez az idejük a pénzuzsorásoknak, a kik se nem jobbak, se nem rosszabbak azoknál az uszorásoknál, akik az élelmi cikkek megdrágításával zsákmányolják ki a nép szorultságát. Itt a legfőbb ideje már, hogy a hatóság törődjék a piaczczal és védjen meg bennünket. A kormány már intézkedett, országunk fundus instruktusának a marha állománynak megmentését illetőleg. Hogy ez igen nagy veszedelemben forog, mindenki előtt tudva vám A hallatlan és hosz- szu szárazságban szinte minden kisült az anyaföldből. És a mi még fokozza a csapást, földművelésünk hibás arányai következtében a kár legjobban a kisgazdát, a zsellért és a kisfogyasztót sújtja. Az állam tehát első sorban a kisgazdasági exisztencziák felé nyújtja ki védő és támogató kezét. Azok felé, a kik, ha lovaikat, teheneiket, igavonóikat, ég kisebb hasznos állataikat elveszítik, jóformán mindent elveszítenek. A takarmánynemüek és élelmiszerek önköltségen való vasúti szállítását a kereskedelemügyi miniszter a határszelekről az ország belső területe felé már elrendelte. A fokozódó szükség és a felvidékiek panasza megmutatta, hogy ez nem elég. A kedvezményt az ország határszéleire is kiterjesztik, de kiterjesztik az élő állatok szállítására is. Különösen, ha az állatok szállítása olyan vidékekre történik, a hol a legeltetés még lehetséges es az állatok kitelel- hetők. Most tetszik ki igazán, hogy mit érnek az államvasutak és hogy mit ér azoknak a jó rendben tartása, Pedig de sok panasz volt a sok beruházás és az igazgatás szigora miatt. És de sok hazafi segített áprilisban ezt a nagyszerűen berendezett állami intézményt megrontani. A kiviteli tilalom, mely a szálas takar HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. ===== mányra, tengerire, zabra, burgonyára és a ha sonnemüekre lépett életbe. A kormány ezen rendszabálya kétségtelenül kivételes jellegű, de a szükség elégen túl indokolta. Hasznát természetesen ennek is főképpen a kisebb gazdák látják, a kik télen át sok takarmányra vannak utalva; kevésbbé a nagy uradalmak, a melyeknek itt ott készleteik vannak s az árak fölcsi- gázódásámk megakadásával az Ínségből nyerhető hasznok egy részéről talán lemondani kénytelenek. Ez azonban nagyobbrészt csak látszat. A nagy gabonatermelő gazdaságok a júliusi közepes, itt-ott pedig meglehetős gabonatermésben és annak igen kedvező árában már megtalálták a maguk rekompenzáczióját, nolott a kisgazdát és a fogyasztót a magas gabonaárak is sújtják. Egyébiránt minden állami beavatkozás visszahat a nagy gazdaságokra is és azok is hasznát látják a tilalmaknak, vagy a kedvezményeknek. A kormány tehát jó ponton ragadta meg a kezdést, a nemzet millióinak veszedelmére szögezte szemeit s első sorban a takarmányin- ség ellen intézkedett, már a mennyire az állami eszközökkel az lehetséges. Mert az állam nem mindenható. Kötelessége ugyan beavatkozni a nemzet gazdálkodásának menetébe, hogy azt előmozdítsa; és joga van tilalmakkal is beavatkozni, ha az Ínség arra kényszeríti: azonban beavatkozásának sikere akkor is, most is, sokban függ attól, hogy az egyes gazdák azt megértsék és hasznát is vegyék. A semmiből uj készleteket teremteni nem lehet. Vannak azonban termények is, a melyek részben állati takarmányul, részben emberi táplálékul szolgálnak s kivált a szegény népre nagyon fontosak. Ilyen például a ^ kukoricza, melynek szára takarmány, szeme pedig takarmányul is. emberi táplálékul is szolgál. Egész T Á R C Z A. Az éj. Az éj : Csodás titkokkal teljes és mély, Arczát belengi sűrű fátyola, Fején tündöklő csillagkorona, Sötét szemében lenytlgző varázslat S a vállán omló lágy bársonypalástnak Redőiből rajként életre kélnek : Nagy fékevesztett, lázas szenvedélyek. Színes lepkék : édes, ragyogó álmok És álomüző lelkifurdalások. Szerelmi csókok mámorral tele. Letiprott vágyak. Könnyek tengere. Gyilkos, nehéz, fekete bün-virágok: Lélekzetük halál, megrontás átok. Szűz liljomok üdítő illatárja. Tivornyák, mikben durva mámor járja. Halálhörgés. Koporsó szögezés. Halk, ébredező gyermekgügyögés. Buzgó imák. Vad istenkáromlások. Nagy kételyek és nagy megnyugvások . . . . . . Oh mily titokkal teljes és mély Az éj 1 Jörgné Draskóczy Ilma. Költségvétés a tűzhely mellett. (A tanácskozásban résztvesz az egész család. Az egyes családtagok pártállása és programja egyelőre nem konstatálható. Csak utólag derül majd ki, hogy mit akarnak, mit nem. Hiába, ma már a tűzhely mellett is parlamenti szokások tapasztalhatók.) A férj: Általános vonásokban óhajtom ismertetni jövőre követendő pénzügyi politikámat. (Halljuk! Halljuk !) A feleség: Csak nyögd ki, majd aztán én beszélek ! . . . A férj: Nos hát az első és legfontosabb, a mit közölni akarok, hogy az egész vonalon a teljes takarékosság rendszerét kell életbeléptetnünk. A viszonyok, a mint azt mindnyájan súlyosan érezzük, éppenséggel nem mondhatók kedvezőknek, mig viszont a kívánságok és követelések egyre jobban szaporodnak. A családi népesség is nőtt az idén s erre a szaporodásra, noha el voltunk rá készülve már jó ideje, nincsen külön fedezetünk. Azon felül, miképp a népeknél, egyre szaporodnak a közterhek. A gyerekek nagyobbak lesznek, többet esznek, több szövet kell a ruhájukhoz, több bőr a czipőkhöz. Az államháztartásban ez körülbelül a tisztvisők fizetésjavitásának felel meg. De erre most elő kell teremtenünk a fedezetet. Anyós: Ne igyál annyi sört! A feleség: Ne dohányozzál, akkor legalább a függönyeimet is megkimiled ! . . . A férj: Nem aprólékossággal, rendszerrel kell a bajokon segítenünk. Nem a produktiv kiadásokat, de az improduktív befektetéseket kell csökkenteni. Ezt parancsolja minden józan közgazdasági érzés. Ilyen improduktív kiadás például a jourok tartása. Ez elősegíti a tömeges bevándorlást, az idegen elemek idetó- dulását. S ezek az elemek korántsem olyanok, a melyek az erőforrásokat gyarapítják. Ellenkezőleg, egyre fogyasztják. Ugyanebben a kategóriába tartozik a hölgyek nagy fényűzése a toilettek dolgában. A ruházkodás kérdését általában a Kvóta arányának megfelelőleg óhajtom rendezni. Negyven százalék a férfiaknak, hatvan a nőknek ! A feleség : Hohó I Akkor az evéssel is igy leszünk! A férj: Ellenkezőleg. Ott jut nekünk hatvan és nektek negyven. Ez neveztetik paritásnak. A nyaralást egészen elhagyjuk nemkülönben a bálozást is . . . A feleség : Magától megvonom a szót. Bolondokat beszél. A nyaralás, a jour, a bál produktiv kiadás. Ha egy uzsonnára hívok tiz asszonyt, akkor tiz további napon nem kell uzsonnáról gondoskodnom. A férj: De az egy többe kerül, mintha húszat megtakarítana.
