Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-23 / 33. szám
Szatmár, 1904. SZATMAR-NEMEfl Augusztus 23. országrészeink vannak, a hol a szegény nép kukoricza-lisztből telel ki és legott éhezik, ha az elfogyott. Ilyen hely pl. közelünkben, az u. n- Avas. Ilyen termény továbbá az árpa is, de még inkább a burgonya. Ez az utóbbi kettő a belföldi sör- és szesziparnak is nevezetes anyaga. Fájdalom, mind a háromban rossz, sőt Ínséges a termés. Lehet, hogy rosszabb, mint a mint azt ma képzeljük, Sőt lehet, hogy a ku- koricza és burgonya — minden kiviteli tilalom mellett is — még abban a mennyiségben sem lesz meg, a mennyi a szegénység éhínségének megelőzésére szükséges. A nemzet hála érzete fogja megjutalmazni a kormány és a hatóság e tekintetben való gondoskodását. A Dalegyesület és Zeneiskolája múlt évi történetéből. A lefolyt esztendő korszakalkotó és mindig emlékezetes éve lesz a Dalegyesületnek. Nagy és^komoly munka után ebben az évben érte meg a Dalegyesület működésének alapszabályszerii s valódi czélját, a Zeneiskola megalapítását, hogy városunk zenei műveltségét nem csak az énekmüvészettel, hanem oktatás utján tudással is gyarapítsa. Mindakét czélnak nehezen bár, de buzgalommal felelt meg. Az énekmüvészettel a szokásos dalestélyeken kívül más alkalmakkor is szerepelt. A lefolyt évben adott 4 dalestélyt. Minthogy ugyanebben az évben a dalestélyek kevésbé voltak látogatottak és ennek oka leginkább a közönség túlságos igénybe vételében fekszik, a választmány a dalestélyek számát évenként 3-ra szállította le. Szerepelt a Dalegyesület ezen kívül a Lorántffy Zsuzsánna egyesület egy estélyén és a Kölcsey-kör két hazafias ünnepén. Van az egyesületnek tiszteletbeli tagja öt, alapitó 12. működő 52 és pártoló 178. Választmányi ülést összesen 9-et tartott az egyesület, mely’ek közzül a legtöbb ülésen a Zeneiskola ügyéről volt szó. A választmány 1903. év február hó 3-án elhatározta, hogy a Zeneiskola felállításának ügyét az ezen évi február 15-iki közgyűlés elé pártolólag terjeszti elő. Ez meg is történt. A közgyűlés örömmel fogadta a Zeneiskola felál litásának tervét és kivitelét a választmányra bízta, egyúttal kikötötte, hogy az alaptőkéhez soha és semmiféle körülmények között nem szabad nyúlni, még köl- csönképen sem. Ezekután a választmány ülésről-ülésre foglalkozott az iskola ügyével és tanácskozott az anyagi forrásokról is. Iveket bocsájtott ki uj pártoló tagok szerzésére és gyűjtő-iveket a felszerelési költségekre. Ezen czélból műkedvelői előadásokat is rendezett, melynek a város áldozatkész közönségét nagy számban vonzották a színházba. Az elnökség felkérte a helybeli lapokat is, hogy az iskola eszméjét ébren tartsák és gyűjtő rovatokat nyissanak. Dr. Tanódi Márton választmányi tag tanulmány tárgyává tette az ország nevezetesebb zeneiskoláit és ezen útjában szerzett tapasztalatait a választmány nagy eredménynyel használta fel. Ezen előkészületek után a maga kebeléből egy igazgató tanácsot küldött ki, a melynek feladatává tette az iskola felállítását. A feleség: Ne szóljon közbe. Ez nem módja a vitatkozásnak. Nyaralás és bálozás nélkül a leányokat sem igen lehet férjhez adni . . . A férj : De hisz a legnagyobb leánya csak nyolcz éves ! A feleség: Hát addig várjak, a mig huzzonnyolcz lesz? Ha takarékoskodni akar, ne járjon a klubba, ne kártyázzék, sör helyet igyák vizet (az egészségesebb is s nem fog olyan rettenetesen meghízni) s a do hányozást is abba hagyhatja. Ön az álmot hizlalja a keresetével, a helyett, hogy a családját boldogítaná. Ausztriát tömi a pénzével . A kis fiú (hat éves): Mama, én is szót kérek I . .. A feleség: Neked-nincs semmi beszélni valód! A férj: De csak szóljon ő is. Legyen teljes szólásszabadság . . . A kis fiú : A kicsinyektől semmit se szabad elvonni. A Tisza bácsinak is megmondták, hogy nem szabad a virágos kertet eltaposni. Ha nekem nem adtok zsebpénzt, a mit magam költhetek el, megmondom mindenkinek itt a házban, még a szakácsnénak is, hogy szívtelen az egész berendezés. A feleség: No itt van. S erre még biztatta ! . . . A szobaur: Nekem az a véleményem, hogy az önálló berendezkedést kell életbeléptetni a háztartásban. Külön kell választani a férj kiadásait és az asszonyéit. R mindegyik tegyen a maga részével, a mit akar . . . Az igazgató tanács rövid időn belül gondoskodott a szükséges teendőkről. Igazgatóul Pataki Lajos tanítóképző intézeti tanárt hívta meg; a hegedű tanszakra Füredi Sándort Kassáról; a zongora tanszakra pedig Benkő Miksát helyből. Miután a Zeneiskola első éve nem remélt lendületet vett, a beiratkozott tanítványok nagy számára való tekintettel a zongora tanszékre időközben meghívta még Szőnyi Margit és a czimbalom tanszakia Báron Margit urhölgyeket. Ezekel a tanerőket egy évi próba szolgálat után a választmány 1904. évi augusztus 12-iki ülésében véglegesítette. Csakhamar be is szerezte a szükséges hangszereket és a bútorzatot is. A városi tanácshoz kérvényt nyújtott be a telhagyott óvóintézet helyiségének díjmentes átengedése iránt és folyamodott a törvényhatóság közgyűléséhez 1200 korona évi rendes segélyért. A városi hatóság, lelkesedve a kultur érdekekért, mind a két kérvényt teljesítette, de azzal a feltétellel, hogy 1., a maga részéről az iskola igazgató tanácsába évenkint egy tagot kikülc^; 2., az igazgató tanács köteles minden évben zárószámadását és költségvetését beterjeszteni és 3., a városi tanács a maga részéről 4 növendék tandíj elengedésének jogát fentartotta. Jogait a tanács gyakorolta is s az igazgató tanácsba tagul Dr. Tanódi Mártont küldte ki. Elkészült aztán hasonló munkák tanulmányozása után az iskola ügyrendje is, melyet Ferency János választmányi tag rendszerbe foglalt és a dalegyesület választmánya el is fogadott. Az igazgató-tanács a fennforgó szükség szerint átalakíttatta és folytatólag átalakíttatja a Zeneiskola helyiségeit s ezen czélból Dr. Tanódi Márton fárad- hatlan közreműködésével e ’dig mintegy ötezer koronát ruházott és ruház be. Az anyagi és szellemi ügyek ilyetén való elintézése után a Zeneiskolába való beiratásck 1903. évi szeptember 1—5-ik napjain mentek végbe és maga az iskola szeptember 6-án ünnepélyes megnyitás után, megkezdte működését, Az igazgató tanács az egyes tanárok tananyagát átvizsgálta és helyben hagyta, az iskola czikkeiről leltárt vétetett fel. Tartott összesen 11 ülést és tagjai az egyes tanórákon időnként meg is jelentek, hogy a tanítás eredményéről meggyőződve, tapasztalataikat az egyes üléseben érvényesítsék. A növendékek létszáma az első iskolai év végén a következő volt; a zongora tanszakon 91, a hegedű tanszakon 34, a czimbalom tanszakon, 13, a magánének tanszakon 20; karéneket rendkívüli szakként tanuló 1 egyén; összesen 141 növendék. Az iskola már az első évben 3 nyilvános növendék-hangversenyt adott, melyeket, különösen pedig az évzáró hangversenyt és a nyilvános vizsgálatokat nagyszámú, díszes és előkelő közönség hallgatott végig A Zeneiskola leltárba foglalt felszerelési czikkei- nek értéke 3852 korona 10 fillér. Számadása pedig az 1903|904. iskolai évről a következő : Bevétel : ................ 12.836.78 Ki adás:................... 12.780.67 Ma radvány.......................56.11 azaz ötvenhat k orona 11 fillér * Az erő mindig az akaratban rejlik. Hogy miként igyekeztünk az elődeinkről maradt örökséget gyümölcsöztetni, az ennek a jelentésnek szűk keretéből is kitűnik. A Zeneművészetnek .Múzsája városunkban immár nagy és szép lett, mosolyog az ajka és nincs köny a szemében. A férj : Akkor mind éhen halunk. Az asszony majd puczczra költi a konyhapénzt. A feleség : A gyerekek rongyosan járjanak, mert a férjem uram ellumpolja a ruhájukat. Az anyós: Hát velem mi lesz akkor? A férj (a szobaurhoz): Tisztelt uram, hisz maga is volt családfő 1 Hogyan csinálta maga otthon ? önálló berendezkedéssel? A szobaur: Dehogy. Csakhogy akkor rólam volt szó. (Nagy zaj. A szobaurat körülveszik és kilökik.) A feleség : Hála istennek. Künn van. A férj : Tehat marad minden úgy, a hogy volt. A kis fiú: Papa, akkor add ide a zsebpénzemet. Vagy visszahívom a szobaurat. . . Kalóz. Nemtörődés. Nem adtam a pletykaságra Szóbeszédre én soha, Hirharangnak kongatása Oly naiv, oly ostoba. Egyszer hittem el csupán csak Azt csacsogták tudja ég, Hogy egy barna szép kis lánynak Szivecskéje értem ég I . . . D. J. így is kell annak lennie ! Mert Csak törpe nép felejthet, Csak elfajult kor hü elődöket; A lelkes eljár ősi sirlakához : Régi fényből gyújt uj szövétneket ! Szatmártt, 1904. augusztus 15. Dr. Vajay Imre, Ferency János, elnök. h. titkár HÍREK. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Szent István király napján. A magyarok első dicső királyának emlék ünnepét városunk közönsége ez évben is a szokásos kegyelettel ünnepelte meg. A hivatalos isteni tisztelet a székes egyház restaurálása folytán az apácza zárda templomban ment végbe, melyen a polgári hatóságokon kívül megjelent helyben állomásozó 12-ik honvéd gyalogezred egyik disz-szá- zada. Amennyiben városunkban ezen napon búcsú is volt, a közelben lakó sváb községekből nagy számban jelentek meg az ájtatos hívők s az összes katholikus templomokat felkeresték a búcsú alkalmából. — Előléptetés. A m. kir. közoktatásügyi miniszier Ratkovszky Pál szatmári kit. kath. főgimnáziumi igazgatót, a VII. fizetési rangosztály 3-ik fokozatába léptette elő. , — Jubileum. Dr. Szabó János szamosujvári gör. kath. püspök e hó 18-án volt 25 éves püspök, mely alkalomból az egyházmegye összes egyházaiban hálaadó istentiszteleteket tarottak. — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter Dr. Fekete Jenő szatmár-németi és Lénárd Sándor szilágysolyói díjas joggyakornokokat a szatmár-németi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Uj ezred tulajdonos. A cs. és kir. 5 gyalogezred, mely tudvalevőleg háziezredünk, uj ezredtulajdonost kapott. O felsége a király, mint a hivatalos lap csütörtöki száma közli, Klobocsár Vilmos altábornagyot a honvédség főparancsnokának adlatussát kinevezte az 5. számú cs. és kir. gyalogezred tulajdonossává. A nevezett ezrednek eddigi tulajdonosa Braumüller Frigyes táborszernagy volt, ki nemrégiben halt meg. —■ Főszolgabírói pályázók. A Dienes Dezső halálával megüresedett nagybányai főszolgabírói állásra több pályázó nevét emlegetik. A hírek szerint pályáznak Damokos Ferencz erdődi főszolgabíró, Dr. Péchy István vármegyei másod aljegyző, Dr. Komoróczy Iván csenged h. főszolgabíró és Eováts Sándor nagybányai járási szolgabiró hivatalvezető tb. főszolgabíró. — Anyakönyvvezetöi kinevezések. A belügyminiszter az avasujfalusi anyakönyvi kerületbe Juhász Ferencz birtokost anyakönyvvezetővé, az érkörtvélyesi anyakönyvi kerületbe Papp Lajos segédjegyzőt és a nyir- medgyesi anyakönyvi kerületbe Simonffy József segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessekké kinevezte. — Katonai előléptetések. Őfelsége a király születésnapja alkalmából megtörténtek a szokásos katona- tiszti kinevezések, illetőleg előléptetések. Őfelsége ugyanis a szatmári 12-ik honvédgyalogezredhez hadnagyi rangal kinevezte Lonkai Gyula végzett honvéd akadémiai növendéket. A cs. és kir. 5. gyalogezredhez pedig szintén hadnagyi ranggal Werner Vilmos és Csipkés Andrást. — A m. kir. honvédségnél, a 12-ik gyalogezredben tiszthelyettesi ranggal kineveztettek: Kalós József, Scherer Károly, Veják Béla és Földessy Zoltán végzett honvéd akadémiai növendékeket. — Helyettesítés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Fölkel Béla szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumi rendes tanárt, rendes tanári minőségben véglegesen megerősítette. — Nagy idők tanúja. E hó 17-én hunyta le örök álomra szemét városunknak egyik tisztességben megőszült alakja, Kozma Zsigmond volt 1848|49-es honvéd hadnagy és a helybeli kir. törvényszéknek sok éven át vizsgálóbirája, életének 79. évében elhunyt. Temetése pénteken délután ment végbe az ev. ref. egyház szertartásai szerint általános és nagy részvét mellet. Nyugodjék békében. — Anyakönyvi felügyelők mint a kivándorlás ellenőrzői. A m. kir. belügyminiszter legutóbb körrendeletét bocsátott ki, melyben megbízta a m. kit. állami anyakönyvi felügyelőket, hogy a kivándorlást ellenőrizzék és erre vonatkozólag kimerítő utasításokkal látta el őket. Az anyakönyvi felügyelőknek, mint a kivándorlás ellenőrzőinek kötelessége egyben az is, hogy az egyes közigagatási tisztviselőket utasitással lássák el s a kivándorlás tekintetében oda hassanak, hogy a kivándorlók Fiume felé irányítva, a Cunard társaság hajóit használják. — Lelkész-választás. A macsolai ev ref. egyház e hó 14 én Ujlaky Béla angyalosi lelkészt választotat meg lelkészéül. _____ ■V Folytatás a mellékleten
