Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-19 / 20.szám
VII. év. Szatmár, 1903. május 19. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-uteza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű díjak Szatmáron, a klardhivataíban fizetendők. =.... . . ■ ■ ■ , ..... HI RDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szárn 80. ■ . ■ . ----A szatmár-mátészalkai vasút. Lapunk vetette föl először az eszmét, midőn — ezelőtt évekkel — a 91 ezer kát. holdnyi Ecsedi-láp leesapolása folyamatban volt, hogy ezt a mentesítendő, hatalmas, nagy szántóföldet, illetőleg ennek gazdasági termesztményeit — piacz tekintetében — Szatmárhoz kell kölni egy alkalmas, a lápi vidék községeinek gazdasági érdekeit méltányosan érintő vasútvonallal. Mi hangoztattuk először, hogy ejfinek a nagy területnek vasútvonal által városunkhoz való kapcsolása, felette fontos, közgazdasági viszonyainkat tekintve pedig elsőrendű kérdés. Felhíván e város hivatalos vezetőségének ftgyerhuet, ezen — városunk piaczát tekintve — igen’fóp’ÍQS körülményre, egyszersmind rámutatunk arra \s, hogy a szomszéd rivális Nagykárolyig nezve sem lehet közömbös ez a kér- tjés\és ha f megvalósulás tekintetében Szatmár Qeíé vágna/ városunk: piaczi — közgazdasági tekintetben szinte kipótolhatatlan veszteségeidet szenvedne. Azóta évek múltak el. A hajdan nád, gyékény- és káka-termő területek, ma már nagyrészt gazdagon termő szántóföldekké lőnek, melyek termesztményeit értékesíteni is kell. Mig mi az u. n. lápi vasútra, mint valami jövő zenéjére, nyugodtan tekintgettünk, jobban mondva erről csak ábrándozgattunk: Nagykároly, a kedves szomszéd, Szatmárvármegyének ezen nagy faluja, akarom mondani Szatmár-Németi szab. kir. tekintélyes és fejlett város mellett székvárosa, már szerte szövögette a kötelékeket, melyekkel a lápi területeket magához vonzza — és nem eredménytelenül! Működött a hivatalos apparatus. Köves útja, melynek készítése most van folyamatban, ugyancsak egyik központi agitá- czió arra nézve, hogy Nagykároly Szatmar- Németi mellőzésével, a mentesített lápi területeket magához kapcsolja. Mi is dolgozunk, már ide s tova két év óta a szóbanforgó vasútvonalnak kiépítésén és hozzánk való kapcsolásán — noha inkább csak papiroson. A tulajdonképeni agitácziót azonban, mondhatni csak a napokban városunkban, Pap Géza polgármester elnöklete alatt megtartott vasúti érdekeltségi gyűléstől számíthatjuk, midőn óriási lelkesedés mellett mondatott ki, hogy a tulajdonképeni lápi községek a vasútvonal építtetésének kérdését — Szatmár érdekében — kívánják megvalósítani. Ugyancsak ezen érdekeltségi összejövetel meggyőzött bennünket arról is, hogy pénzügyi tekintetekben, ami pedig egy vasút létesítésénél megint nagyon fontos kérdés: a vasútvonal létrejövetele attól a reális iránytól függ, mely az egyes lápi községek érdekeit leginkább kielégíti. Itt lépünk azután arra' a talajra, amelyen — az anyagi támogatást tekintve — ezen kérdés könnyen megoldható, vagy nagyon nehezen oldható meg, avagy épen nem is lesz megoldható. És ha — Isten óvjon — e tekintetben huza-vonák állanának elő, városunkra könnyen ráillenék az a közmondás-féle igazság, hogy: két czivakodó fél között egy harmadiké a haszon. Két útvonal mellett láttunk ugyanis érdekcsomókat képződni, a legutóbbi hivatalos összejövetel alkalmával. Az egyik: Szatmár-Németi, / .. Vetés, Óvári, Csenger, Porcsalma, Oköritó, Győrietek, Kocsord, Mátészalka. . ./ . A másik: Szatmár-Németi, Vetés, Óvári, Csenger, Ura, Csenger-Újfalu, Pályod, Tyúkod, Uray Lajos-féle tanya, Jékey-féle tanya, Ecsed, Győrietek, Fábiánháza, Nyir-Csaholy, Kocsord, Mátészalka. Ezen utóbbi irány, ha mappát veszünk elő, látjuk, hogy természetes, egyenes, a iápi gazdag községeket érintő vonal. A másik erőltetett, sokhelyt megtört és görbe irány, a tulajdonképeni lápi érdekeket nem bonyolíthatja le és 4—5 kilométerrel hosz- szabb is, mint a fentebbi. Nagy hibája pld., hogy a fő lápi területet, Ecsedel, amely maga megérdemelne egy külön vasutat, nem érinti, hogy mindenütt a köves utmenti községek mellett halad, amelyek pedig termesztmenyeiket tengelyen hozzák és hoznák vasút mellett is Szatmárra. Ecsed mellett nagyon fontos érdek az is, hogy a régi Kraszna-töltésen vezethető a vasút, igy nem kellene uj töltés, ez pedig nagy szól De nézzünk egy kis területi számítást is, melyből a gazdasági terményekre következtethetünk : Maga Tyúkod község tizenegy ezer kát. holdnyi nagy terület. Ecsed körülbelül megint van tiz- tizenegy ezer kát. holdnyi terület. Ezen h italmas, nagy és ma is már kitünően termő területek kiesnének a vasútvonal irányából az első kombináczió szerint! Azután: hol vannak a nagy uradalmi területek? melyeket az első tervezet szerint alig, vagy épen nem érintene a vasút! T Á R C Z A. Késő szerelem. Szép szemedben csillogó köny Arczodon a bú-bánat — Mond meg szentem, mond meg mi fáj, Szemedből köny mért árad ? Tán a világ zaja bánt úgy ? Talán az, hogy oly sivár ? — — Szánlak akkor, sírok veled — Azon sirni — késő már! . . , Ne sirj tehát, felejts mindent, Felejtsd el a bánatot: Láttam én már — késő ősszel Vidám, kedves virágot .. . Vlád János. Régi szerelemről. A múltkor véletlenül összejöttem egy jó nő rokonnal. Azaz valójában már jó ideje elmúlott ennek az atyafiul találkozásnak. Tavaszelőn voltunk akkor még, a mikor ünnepszámba megy egy kevés derű is ritkaság a zöld szemnek. — A napsugár, az édes, félős, enyhe, fiatalsugár pedig eltölt kéjes lustasággal és jóleső hóbortos gondokkal, — emlékekkel. Ott ültünk kettesben a restaurant leanderes erkélyén egymással szemben. Érdekességeket rágtunk; | nehéz illatos vörös borokat szürcsölgettünk hozzá s néztünk egy másikat sunyin kémlelődve, hogy ki menynyit változott az utolsó együttlétünk óta. Valami tiz éve nem találkoztunk már. Ez tenger idő. Az alatt nagyott változik a dolog formája. íme. Klári a rokonom is, a ki diákleány korában olyan hosszú vékony volt, mint a felkiáltó jel s sápadt mint az ostyaszelet, ma csupa hús. asszony. Felesége egy tisztességes jövedelmű akárkinek, akit én nem ismerek és nem is vágyakozom megismerni. Szerencsére az asszonyka okos asszony, nem igen emlegeti. Hanem a múlt idők embereit, a táncziskola apró hajdani gavallérjait annál inkább emlegette s annyit kérdezett róla, hogy alig győztem a válaszolást. Ők elkerültek a fészekből, mi mindvégig ott maradtunk, igy én tudtam a fiuk sorsát Tudtam, hogy Pisla, a kit a vén táncz-mester három saisonon át sem birt beavatni a keringőjárás magas mesterségébe, csak posta tiszt lett. Jóska, a régi négyes rendezőnk, ellenben carriéret csinált, ha főbe nem lövi magát harmadéve, valami buta kártyás história miatt. Gyuri, a szeleverdi Gyurka, prókátor, de nincsennek perei s Száva a lárrnázós, disputálós szerb gyerek, papja egy szegény eklézsiának. Szakállas bozontos hajú pópa, fölötte jámbor ember és többszörös családapa, daczára a fiatalságának. Ha néhanapján városba jő famiüástól, akár a fiahordó, olyan. No és sóira vettük a leányokat is amaz időktől, akik részben főkötő alatt vannak, részben férjet haj- hásznak. Egy közülök világgá is ment bolond ész zel, ha nem csalódom — a Campi czirkusszal Ki tudná merre felé lovagol ez idő szerint magas iskolát? Klári csak hallgatta mindezt, hol csodálkozva, hol nevetve, hol megbotránkozással. A mit az természetes olyan valakinél, aki elkerül otthonról, azután hossza esztendőkig nincsen semmi hire a maga embereiről. Végül, hogy ki itta a borát, félkarral felkönyökölvén az asztalra, az ő nyelve is megoldódott. — Halljad csak én is találkoztam a régiek közül egy valakivel. Találd ki ugyan melyikkel. El kellett volna találnom, de hát nem birtam annyi rettenetes sok idő múlva. Klárinak kellett könyörülni a memóriámon. — Tehát jó, ha már nem tudod kitalálni megmondom én, Visky Géza. Visky Géza henczegő legény volt, úgy emlékezem reá. Gazdag gyerek, kényes gyerek, idevaló, de jogász ember létére másfelé kereste az előmenetelt. Csak annyit tudtam meg róla, hogy a diákság gyűlölte, az úri kisasszonyok megrajongtak érte. Jó lehet csúnya volt, mint az ördög. — A tanár kánt láttad, kérdeztem. És mondd, hol keiült eléd? — Budapesten. A mint tavaly fönn jártam a fogaim miatt. A Margitszigeten ült az első vendéglő előtt egy kis fiúcskával, aki mindig nyafogott, nyughatat- lankodott, mint az efféle kis ember, ha beteges. Folyvást Ígéretekkel kellett tartani, s még micsoda képtelen mesés Ígéretekkel. Az apán látszott, hogy szinte unja a beszédet. A szomszéd asztalnál ültünk, — megvallom, hogy az én mesterkedésemből. — igy hát megfigyelhettem. O nem ismert rám, de én fölismertem azonnal. Pedig megváltozott. — Kopasz szakáit hord, itt-ott őszül is. A háta görbe, az arcza beesett. Bizony, ha nincs ott az állán az a széles vágás nyoma, még kételkedtem volna benne, hogy igazán ő-e az? — Hjah, az önkénteskori vágás, — mikor leszelt a krakeler Mortbay négy ujját? — Jaj te hát a Hain főhadnagy estére emlékezel-e ? Hogy összekaszabolta. — Tudod e még? — Hogyne tudnám válaszoltam. SÄF“ Üzlethelyiség: férfi-szabó-míihelyéböl kerülnek ki a legelegánsabb ® • • a Elismert pontos : f é £ -ö Stönyök, melyekhez ugyanott a legjobb W = és előnyös ® © ® minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. ===== kiszolgálás!! Deákatér sz*, a városháiía kötelében. i
