Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-05 / 18.szám
VII. év. Szatmar, 1903. május' 5. 18. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁRNÉMETI! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ftR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyornda). Mindennemű dijak Szatmárcn, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80.---------------Sz atmár és Németi. Nincsen helye és tere ezen lapok hasábjain politikai vonatkozású dolgokkal foglalkozni, s azért Szatmár-Németi és Ausztria—Magyar- országnak sok tekintetben összehasonlítható közgazdasági viszonyait nem is tárgyalhatjuk érdeme szerint, hanem csak röviden említem fel, miszerint igen sok tekintetben épen oly mostoha testvére Szatmárnak Németi, mint milyen jó szövetségese hazánknak Ausztria. Az idő és kor szelleme hozta magával, hogy valamint az öntudatra ébredt és nagykorúságát érző, Magyarország jogait hovatovább nagyobb sulylyal követeli, — egyenrangú és jogú szövetségesével szemben, — azonképen Németi is kezdi napról-napra sűrűbben és nyomosabban kívánni Szatmár testvérétől, hogy ne tekintse továbbra is mostoha gyanánt, hanem valahára ösmerje el Németit ikertestvérének és mint ilyet, részesítse legalább azon javaknak egy részében, melyeket a kor haladásával maga részére igen helyesen létesitett már eddig is és hova-tovább fokozott mérvben biztosítani igyekszik. Kétségtelen, hogy az ikertestvérek közül Németi sohasem vonta kétségbe Szatmárnak elsőszülöttségi jogát, s nem is czélozzuk ezt tenni, de a kor szülte nehéz létérti harczban egyesült erő és egyenlő küzdelmekkel kivivot- takból méltán megillető részünket követeljük mi németiek is az osztó igazságnak megfelelően. r. • -yTOT*ra3a*««P^gB3BB)B8B^BlBattBII&aKgEajj^ A „Szatmár-Németi“ czimü helyi lap, úgy a múltban, mint legújabban is — a helybeli sajtónak azon, hogy úgy mondjam szóvivő orgánuma volt, mely a németiek igazságos fel- jajdulásának tért adott és sérelmeit behatóan és gyakran tárgyalta. így az elmúlt év őszén a 46. és 47. számokban „Az lstván-tér rendezése“, „A Verböczy-utcza meghosszabbítása az István-térig“ és „Az állatvásártér áthelyezése“ czimek alatt, legújabban pedig a folyó évi 16. számban „A németiek piaczot kérnek“ czim a'att nemcsak jóakarat, de egyszersmind az igaz ügy buzgalma és meggyőző érveivel tárgyal- tattaly a németiek panaszai és kívánságai. De a ^uszVban látszott elhangzani szavunk, mert aOTiegfaall^atásnak sehol semmi nyoma, daczára aRftjk, jnoígy^ szatmári pártnak minden viv- magához} erőszakoló harczosai közül nM^^^t*^enk$ a ki az erre hivatott hirlapi S *jffijjéi8»roini próbálkozott volna, bár ériét, a mi legfényesebb tanuságtétele annak, az általunk tárgyalt sérelmek és kivánal- lak igaz valósága és méltánylandó voltá- a kétségTHWSRKjpüÉ*,M(Hfc^*»cSUpán a »Heti Szemle* múlt évi 46-ik számának *Hi- rek« rovatában reflektált az általunk elmondottakra — írván ilyeténképpen: „A „Szatmár-Németi“ laptársunk a Verbőczy- utczának az István-térrel való összeköttetéséi, notabene a zárda kertjének átvágását sürgeti legközelebbi számában, mert egy közgyűlési határozat a múltban kimondotta volt és miniszterileg is jóvá lett hagyva. A helyzet azonban változott, mert a zárda- superior tiltakozására meggyőződött a város saját —MEHmurMU—mn ■iiiMii 11 «qmm—Marmrfi r«sspn •wgvtusím kiküldöttje, a gazdasági tanácsos által, hogy e terv kivitele lehetetlen anélkül, hogy vízbe ne fojtsák a zárdát. Minthogy ezt a város — igen okosan — maga sem kívánja, le is vette az ügyet a napirendről. Ez lévén a tényállás, kár beleavatkozni olyan egyéneknek, kik az ottani territoriális viszonyokat talán még hallomásból sem ismerik. Erről a kérdésről szólani sem lehet addig, mig a város csatornázása végre nincs hajtva.“ Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül ezt, mert nem a „Szatmár-Németi“ hivatkozott czikk- irója tévedett, hanem a „Heti Szemle“ „Hírek“ rovatában mondatott valótlan tényállás, mert a város kiküldöttje nemhogy meggyőződött volna a terv kivitelének lehetetlen volta felől, de sőt az ügy behatott vizsgálata után azon erős hit érlelődött meg benne, hogy nemcsak nem folytatnék vízbe a zárda kertjének elmetszésével, hanem inkább még ez által elősegittetnék a közegészség és pedagógiai szempontokból egyaránt elodázhatlanul megkívánt minden olyan átalakításoknak mielőbbi keresztülvitele, mint milyen: gombásodó faraktár az ablakok alatt, ártalmas bűz és légytermelő istáló közelsége, az ezeknél foglalkozó műveletlen férfiaknak állandó jelenléte és végül a baczilust termelő szenyviz párologtató tó, melyeknek eltávolítása és helyükbe a megkívánt feltöllés után, levegőt javító, nemes érzelmeket keltő és emberi életünket élénkítő fásítás (parkírozás) volna helyén legnagyobb nevelő-intézetünk közvetlen-közeiében bizonyára. Az elszakítandó 1 holdnál kis- sebb terület, a lehető legalkalmasabban lenne felhasználható faraktár és istálló-féle czélokra és igy tíz on aránylag csekély terület, mely a x-? «■—Tim—in T Á R C Z A. Az ébredés. (Sully Prudhomme.) Ha az enyém volnál, — ó, gyönyörű álom ! — Megelőzném reggel ébredésedet S mint vándor andalog patakmormoláson, Úgy. virrasztar.ék ott szendered felett. Majd vadrózsát szedni ki a rétre mennék S szemedre lehelve tiszta csókomat Szétnyitnám kebleden nyugvó két kezecskéd S közéjük csúsztatnám üde csokromat. S csodálkozó szemed a földre találna Ott, hol érte a legtöbb szépet alkotott, Majd felém fordulna ébredő világa, Hol szerelmem üdve csillagként ragyog. Érezd meg, mint szeret s mint szenved az érted, Ki kebledre tűzve kora reggelen Egy láthatatlan csokrot, csakhogy ébredésed, Gyönyöröd perezéhez közelebb legyen! Szabados Ede. Két temetés. Uj sirgödröt vájnak künn a temetőbe’; Meghalt Barla Bálint szőke szeretője. — Most viszik ki épen. Kiséri az egész falu talpig feketében. Bug az öreg harang, bánatos a hangja. Falu legszebb lányát tán ő is siratja . . . ? — Temetőbe érnek .... Harang hallgat. Felhallatszik szomorú gyászénck. Köny pereg a szemből a sok sápadt arezra .... Mindenki sajnálja, mindenki siiatja, — Búcsúztató vége .... Leeresztik a koporsót a zord, nyirkos földbe. Levelet irt Barla az édes anyjának: „Hazamegyek nem jó vagyok katonának, Beteg vagyok nagyon . . . Úgy érzem, hogy megszámolták hátralevő napom.“ Uj sirgödröt vájtak künn a temetőbe’. Meghalt egy szőke lány ifjú szeretője. Most vitték ki éppen .... Ott is nyugszik már mellette künn a temetőben. Borgida Bndie. A Alarczos bál. Az én kis Margitom még a feleségein sem volt, már akkor se jó szemmel nézett rám a kis mamája ; mióta pedig a nőm, azóta az anyósom valóságos hárpia lett a háznál. Kérem! Nekem nem szabad egy asztalnál enni a feleségemmel, csak titokbau szabad megölelni, vagy megcsókolni. Hiába vagyok annyira türelmes, mégis felpattant bennem a méreg. Az igaz, hogy a feléségem ezzel nem nagyon törődött, mert hiszen ő azér t jött hozzám, hogy legalább férje legyen. Ha nincs más jó ez is I De a bosszantó helyzet volt rám nézve s kényszerítve voltam megpirongatni a feleségemet. Micsoda? azt hiszik, hogy használt. Rámförmedt s akiről leány korában mindég azt hittem, hogy a született jóság, naivság, szendeség mintaképe, az most ugyancsak pergette piczi kis nyelvét. Sőt többet tett, befújta az anyósomnak, hogy én ő ellene kifogásokat emelek, hogy házunknál van. Ha hirtelen ki nem futok az ajtón, az anyósom által felkapott virágváz a fejemen törik izzé-porrá. Hanem a gyorsan berántott ajtó keserülte meg — még annak is áttört egyik deszkája. — Mit csináljak? Hová menjek.. Igaz! az álar- ezos bálba ... Ma van . .. Bravó ? Az anyósomat, pedig hadd fújja a méreg. A feleségem belátta, hogy mégis borzasztó egy anyós az ő kis mamája és siratott engem, a kismamája pedig megvigasztalta : Ne sirasd lelkem azt a méreg zsákotl Ha tudtam volna! ... No ne sirj .. . Megállj na ! Igaz, hogy erősen bántam vele ... megyek, felkeresem. Kereshet itt az anyósom, meg nem talal, Ah milyen kecses termetű maszkok! No és csodálkozzék valaki rajta, hogy a férjek álarezos bálban mulatnak. — Amott, épen most jött be az ajtón ! Ejnye de csinos, milyen termete van . .. Úgyis bus vagyok, kimulatom vele magamat. — Azt hisz-k önök, hogy nem mindjárt belém szeretett, de igen — sőt vacsorára pezsgőre hivott. férfi-szabo-mühelyéből kerülnek ki a legelegánsabb © © ® fférf i-öSiön melyekhez ugyanott a legjobb 999 minőségű szövetek is nagy raktáron tartatnak. Elismert pontos ===--■- ===== és előnyös = ===== kiszolgálás!! HW“ Üzlethelyiség: Deák»tér 2. a vórosliáüja kötelében. “Pl
