Szatmár-Németi, 1903 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-14 / 15.szám

Szatmár, 1903. SZATMAR-NEM E T 1. Apri'is 15. A Grünvald testvérek és Schiffer czég tette ugyanis azt a legkedvezőbb ajánlatot, hogy fel­épiti a laktanyát teljesen díjtalanul, csupán a térítési dijakat engedje át a város 30 évre a vállalkozó részére. A város csak területet ad hozzá, amit amúgy is adott volna. Mindössze a fenntartásra fog a városnak még most meg nem határozható mennyiségű anyagi hozzájáru­lása igénybe vétetni. A vállalkozó czég ugyanis egyszer s mindenkorra 10.000 koronával kívánja megváltani a jókarban tartási kötelezettséget, de azt hiszem, hogy ennél magasabb összeget is sikerül magunk részére biztosítanom. Tehát az összes áldozat, mit a városnak hoznia szükséges, arra az összegre zsugorodik össze, amibe a kaszárnya jókarban tartása a a vállalkozó által e czélra fizetendő összegen felül belekerül. Ennél előnyösebb ajánlat aligha nem ki­zártnak mondható. Már most, támaszkodva a T. törvhat. bi­zottság 207|902. kgy. számú határozatára, mely- lyel kimondotta, hogy kizárólag csak a pótke­ret számára laktanyát nem épit, illetve hogy csak akkor építi fel a hadügyi kormány által tervbe vett laktanyát, ha városunkba egy egész huszárezred lesz elhelyezve, oly előterjesztést tettem a városi tanácshoz, midőn a laktanya- építésre vonatkozó ajánlatokat bemutattam, hogy amennyiben a hadügyi kormányzat megtagadta tőlünk a huszár-ezredet, de ugyanakkor egy lovas tüzér-üteg-osztályt ígért, csakis abban az esetben építsünk a cs. és kir. 15. sz. huszár­ezred pótkerete számára férő-helyeket, ha a tü­zér-kaszárnya építése is engedélyeztetik. Ilyen­formán módunk van a hadügyi kormány kény­szer-helyzetét, melyet 1902. évi deczember 8-iki leiratában kétségtelenül elárult, saját előnyünkre kiaknázni. Előterjesztésem elfogadtatott, ahoz a gaz­dasági szakbizottság is hozzájárult azzal, hogy a vállalkozó köteleztessék az építési tőke 10 százalékának biztosítékul való letételére, to­vábbá, hogy az általa magára vállalt jó karban tartási kötelezettség határoztassék meg köze­lebbről, vagyis ha lehetséges, vegye magára a vállalkozó az összes fenntartási költséget, avagy ha ez — határozatlan volta miatt — kivihető nem' lenne, az általa ajánlott fenntartási költség­nél kötelezzen jóval magasabb összeget. Éhez képest felhívtam a vállalkozót, hogy ezekre nyilatkozzék, azonban határozott választ még nem kaptam. Tehát arra az esetre, ha a további tárgya­lás alapjául elfogadható szerződés a vállalkozó czégtől beérkezik, felhatalmazást kérek egy rend­kívüli közgyűlés egybehivására, mivel az ügy sürgős elintézést kíván, ha azt akarjuk elérni, hogy az építkezés már ebben az évben végre­hajtható legyen. * Az egyik félreeső sarokban megtalálta a hűsé­get, teljesen elnyomorodva,sorvasztó betegségtől kiaszva. Másik sarokban az érzékiséget, mely csak ugj' izzadt a forróságtól s perzselő, kábító hőség terjen­gett körülötte. Megtalálta az őszinteséget is . . . azaz csak a sír­ját. Meghalt réges-régen. Sírját buján benőtte a gaz, a dudva, keresztje korhadt, félredült . . . A kis fénysugár itt egy néma könyet ‘ejtett s azzal tovább indult, keresett, kutatott, de a szív többi részeiben már nem talált semmit ..." keresett, kere sett .. . hiába üres volt, a milyen üres csak egy szív lehet. Azon az utón, melyen bejött, lassan visszafelé haladt, elbusulva, elgondolkozva a tapasztaltakon. Az összelánczolt hűtlenség, hazugság és hiúság pedig óriási lármát csapott s mindenképen igyekeztek bilincseiket letörni. A kis fénysugár könyörtelenül megragadta a zajongókat s vitte, vitte ki magával s fényes csikján felszállott, messze, messze, a csillagokon túl is, hon­nan a föld csak egy kis fekete pontnak látszik s ott a három foglyot elbocsátotta, hogy bolyongjanak a világűrben, időtlen időkig, idők végtelenségéig . . . III. — Szeretsz? — Szeretlek! — Az enyém vagy . . . ? — A tied, csak a tied .. . A leány szeme tűzben ég,/tekintete perzsel láng­sugarakat lövel .. . Szerelmese átölelve tartja s az erős hatalmas ifjúnak minden porczikája reszket, gyors, mámoritó reszketés fut tagjain keresztül, mint a ten­ger színén a hullámok, melybe beiefeküdt a játszi déli szél. — Örökre? — Mindörökre! Nem kerülte el figyelmemet — más irányú elfoglaltságom közepeit — a kiépítendő bikszádi és mátészalkai vasutak ügye sem. A szatmár—bikszádi h. é. vasútra különös gondot fordítottam. Hosszas szóbeli és Írásbeli tárgyalások után sikerült a Mandel Hoffmann és Quittner ezéget azon elhatározásra birni, hogy a kiépítendő vasut-vonalat járja be s te­gyen a pálya kiépítésére vonatkozóing részletes ajánlatot. A czég ajánlatát márczius 30-án vettem, tehát az idő rövidsége miatt sem voltam abban a helyzetben, hogy ezt a kérdést kellőleg elő­készíthettem volna, de másrészt, tekintettel az ügy fontosságára, nem értem be ezzel az egy ajánlattal, hanem puhatolóztam más irányban is s azt hiszem, rövid idő alatt alkalmam lesz elő­terjesztést tehetni az ezen vasút kiépítésére ala­kult érdekeltségnek elnökleletem alatt működő végrehajtó bizottságának, hogy a további meg­felelő intézkedéseket megtehesse. Ez a vasút építés különös gondoskodásom tárgyát képezi különösen azért, mivel a városnak újabban szerzett erdő birtokainak hasznosítása, szak­szerű kezelése és jövedelmének fokozása addig nem remélhető, mig a bikszádi vasút, mely ezen erdőbirtokot megközelíti — ki nem épül. A Szatmár—Mátészalkai vasút építésének kérdése is közeledik a megvalósulás érdekében teendő intézkedések foganatosítása felé. Erre nézve épen az ellenérdekeltség vállalkazójálól, Gregersen G. és Fia czégtől kaptam aján­latot, aki a vasút építésére vonatkozó általá­nos tájékoztató költség-előirányzatot oly meg- jegyséssel küldte be, hogy a részletes és pon­tos költségvetést csak a nyomjelzési munká­latok alapján készíeheti el. Ezen vasút kiépí­tésének biztosítékát a széleskörű érdekeltség támogatásában látom. A múlt évben alakult ezen érdekeltség pedig, mely engem elnökévé választott, úgy anyagi erő, mint számarány te­kintetében is nagy sulylyal és fölénynyel bii az ellenérdekeltség felett, mely Mátészalkát Nagykárollyal kívánja összekötni. Az érdekeltséget a legközebbi napokban össze fogom hívni a törzsrészvények kibocsá­tása és jegyzése tárgyában tartandó értekezletre. Ez az értekezlet lesz hivatva az építés ügyét a megvalósulás útjára vinni. A vasútépítés ügyének további fejleményei­ről alkalomadtán be fogok számolni. * Helyénvalónak vélem megemlíteni, hogy Tankóczy Gyula főkapitánynyá történt kineve­zése által a város közönségének egy őszinte kívánsága teljesült. Igaz köszönetemnek^ kell kifejezést adnom tehát, hogy főispán ur Ömél­tósága városunk közönségének általam tolmá­csolt közóhajának engedve ügyeink iránt való meleg érdeklődésének fényes bizonyítékául kí­vánságunkat teljesítette. Azon reményben, hogy ebben a T. bizott­ság velem egyetért, indítványozom, hogy a bi­zottsági közgyűlés fejezze ki köszönetét Főis­pán ur Öméltóságának ezen tényeért. * Az elmúlt hónapban a város törvényható­ságának kettős gyásza is volt. Rövid idő alatt két bizottsági tag halálozott el. Előbb Keresztes Andrást, törvényhatósá­giunk érdemes és egykor igen tevékeny tagját ragadta el közülünk a kérlelhetlen halál, nem sokára Berghoffer István követte őt az örökké­valóság honába. A városi törvényhatóság két ügybuzgó tag­ját vesztette el bennök. * Közgyűlés a havi jelentést tudomásul vette, egyúttal megadta a felhatalmazást Pap Géza pol­gármesternek, hogy a laktanya építés ügyében szükség esetén rendkívüli közgyűlést hivasson egybe, néhai Keresztes András és Berghoffer István bizottsági tagok özvegyeihez pedig rész­vétirat intézését határozta el. Ezután megejtetett a választás a közigazga tási tanácsosi állásra. Összesen 4 pályázó jelentkezett, úgymint Árokháty Vilmos, Raáb Sándor, Bartha Kálmán és Báthory Zsigmond. A kijelölő bizottság mind a négy pályázót jelölte. Beadatott összesen 77 szavazat, ezekből 4 szavazat esett Árokháty Vil­mosra, 29 Bartha Kálmánra és 42 Raáb Sán­dorra, 2 szavazó lap üres volt. Báthory Zsigmond egy szavazatot sem kapott. Elnöklő főispán kihirdette ezután a szava zás eredményét s Raáb Sándort megválasztatotl közigazgatási tanácsosnak nyilvánította. A rendőrfogalmazói állásra egyedül Demkő Sándor pályázott s igy szavazásra szükség nem volt. A városi tanács előterjesztései közül felem­lítendő a Siemens és Halske czéggel kötött pe- renkivüli egyesség jóváhagyása. Ezzel befejezési nyert egy régen húzódó kellemetlen ügye a vá- roznak. Az egyesség szerint a város a ezégnek rendelkezésére visszabocsátja a rosznak bizonyult accumulátor battériát és egyéb felszerelési esz­közöket, visszaadja a ezégnek letett biztosítékát, számlakövetelését pedig kamat nélkül 3 részlet ben fizeti ki. Doskár Ferencz cs. és kir. 5. sz. gyalogez­redbeli századosnak kilátásba helyezte a közgyü lés, hogy honosítása esetére a községi kötelékbe fölveszi. A városi közpénztárban kezelt közpénzek és árvapénzek elhelyezésére nézve közgyűlés név­szerinti szavazással elhatározta, hogy azok a vá rosi pénzintézeteknél alaptőkéig arányában helyez­tessenek el. Az erdődi-ut helyreállítására engedélyezett segély-összegből megmaradt mintegy 6000 koro 8®“ Folytatás a mellékleten. Dl Csók csókot ér. .. Alkonyati szellő mozgatja meg a fák leveleit. A levelek zizegése egybefolyik, egybeolvad s egyszerre balk dallam tör elő a fák lombjai közül. A természet szimfóniája. Egy-egy levél elválik ágától, lehull a magasból. Nehány pillanatig lassan szitál, kóvályog a levegőben, majd beleütődik a földbe. Hogy gyarapítsa a vén föld kérgét s a tavasz virágfakadásakor már föld lesz be­lőle is, — fekete, hideg, élettelen föld . . . A vadgalamb csak bugát, bugát egyre . . . Pana­szos hangja fájó akkordként belevegyül az erdő lom­bozatának elringató zizegésébe. A homály egyre erősebb. A nap már valahol a látóhatár felé jár s bucsucsókját teríti a földre, ara­nyos fátyoléval még egyszer körülöleli az egész minden- séget, a mezőt, az erdőt, a falvakat, a városokat, a magas hegyek oldalát és a föld lágy ölét . . . Künn még fényes világosság van. A fák lombjai alatt homály. Derengő homály, mely a mámort növeli, mely meghátrányozta a szív lüktetését. Homály, — mely­ben sejtelmessé, titokzatossá válik minden . . . Csók csókot ér .. . Egyszerre három sötét, három,fekete árny robog keresztül a fák lombozatán, hogy az ágak nyögdelve panaszos hangot hallatnak. Három fekete árny. Egyenest a leány szivének tartanak. A hűtlen­ség, a hazugság, a hiúság . . . s diadalmasan bevonul­nak régi helyükre. — Szeretsz? — Szeretlek ! . . . Majd megindult a két szerelmes, kart karira öltve, egymást ölelve a gyalogösvényen. Szerelmes szavakat suttognak egymás fülébe s a leány kipirult arczczal lázban égve szorítja fejét szerelmese keblére. Szemben velők egy ifjú jön, lesütött szemmel s mikor a leány meglátja, megreszketve még erősebben hozzásimul kedveséhez. Megreszket az ifjú is. A mikor egymás mellett elhaladnak, a leány észrevétlen int kezével. Más meg nem értené, mit je lent e néma jel, ők értik csak ketten: — Holnap a ligetben . .. S a leány halad tovább szerelmesével, mint mi sem történt volna, kart barba öltve, egymást ölelve . . . S mintha hallanék a suttogásuk: — Az enyim vagy? — A tied, csak a tied .. . * Öreg, hosszú fehér szakállu remete mondotta nekem ezt a mesét, túl az Operencziás tengeren — a gyémánthegyek mellett. A mikor befejezte, hitetlenül ráztam meg feje met s önkénytelenül fölkaczagtam, bár bensőmben érezni véltem szavai igazságát. — Önmagadat neveted ki fiatal barátom — szói az agg. — Egyforma a nő a világ teremtése óta, egy­forma a férfi s amint az első gondolat megszületett a világon, megszületett az első bűn is. De a gondolat nem látható, nem hallható, csak a szó az, amivel meg­érthetjük egymást. Mindaz a nő, akit ismertél, ismersz és ismerni fogsz, hasonlatos ősanyjához s te is csak olyan vagy, mint akik voltak, vannak és lesznek: gyönge, törékeny nádszál, melynek mig egyik oldala a nap tü zében ég, túlsó felét árny borítja. így az agg. Azóta sokat elmélkedtem beszédén, de még min­dig nem hiszek. Mert én is hasonlatos vagyok azokhoz, akik már voltak, vannak és lesznek. Filep György. m FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ & az egyedül elismert kellemes izü terme- szetes hashajfószer. ====

Next

/
Oldalképek
Tartalom