Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-01-14 / 3. szám
f Ifi. év. * Szatmár, 1902. január 14. 3. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleni^ minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évié 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTOSEG ÉS üADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-.szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában ‘(Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a xiadühivataíban fiüjtendék. Városunk tűzbiztonsági szempontból. Mióta az u. n. Tornyos-házat lebontották és az ott elhelyezve volt tüz-őrtoronynak másutt helyt adni a város nem tudott, állandó panasz tárgya, hogy: városunk, tűzbiztonsági szempontjából, rosszul áll. Nincs nagyítás a dologban, ha azt mondjuk, hogy: ma Szatmár-Németi szab. kir. városban tűzbiztonsági szempontjából nem vagyunk előbb és jobban biztosított, mint akármelyik tizedrendü falu. Falun is úgy tudják meg, hogy tűz van, ha tüzilármát csinálnak, ha az illető károsult be szaladja a szomszédokat és tudtul adja, hogy tűz van, ég a háza, menjenek segítségére. Szatmaron is úgy tudjuk meg, hogy tűz van, ha az illető érdekelt bekiabálja az utczát, hogy segítsenek, vagy ott hagyván égő házát és a veszedelemnek kitett holmiját, szalad a városi tűzoltó laktanyára és bejelenti, hogy tűz van, megmondja, hogy hol a tűz és segítséget kér. Ennyire, ilyen nevetséges módon vagyunk mi, ma Szatmár-Németiben a tüzveszedelem szempontjából, biztonságilag ellátva. Ennyire pedig Kak-Szcnt-Márton is el van látva, mert ha tűz üt ki ott, épen úgy nincsen gondoskodva a gyors és biztos segítségről, mint minálunk. Igaz ugyan, hogy az uj Vigadó tornyában elhelyeztek egy u. n. vészharangot, node ez nem változtat a biztonság gyarló állapotán semmit, mert tűzvész idején gyors és biztos segítség végett a Vigadót hiába keressük föl, az pedig, hogy a tornyokban verik-e félre a harangot, vagy a Vigadó vészharangja szól, nem is mind- ! egy, illetőleg: a jelenlegi gyarló állapotok mellett is inkább hanyatlást jelent, illetőleg: biztonság szempontjából haladásnak épen nem nevezhető. A dolgok ilyetén állása mellett ismételten kell kifejezést adnunk anhak, hogy a város, mindnyájunknak vagyoni és személyi biztonsága szempontjából, sürgősen csináltasson tüz- őrtornyot. Még a tüzőrtorony is magában nem elégséges, ha azt akarjuk, hogy ez hivatásának lehetőleg kifogástalanul tűzjelző állomásokat kell szervezni, a városnak elejénte legalább minden kerületében két helyen, melyeket azután, a mint a gyakorlat kívánja, ki kell terjeszteni szélesebb körben is. Hogyha a tüzőrtorony össze lesz kötve tűzjelző állomásokkal, akkor beszélhetünk csak városunk tűzbiztonsági állapotáról, mert ez a mai eléggé nem kárhoztatható állapot, a szó ezen értelmében, nem jelent semmit. Hallottunk kifogásokat, hogy a tüzörto;ony 4000 forintba kerülne és ni «es rá pénze a városnak. Erre ez a feleletünk: ez a kérdés létesítése minden más egyéb kérdés létesítésének elejébe helyezendő és oly fontos, hogy erre pénznek lenni kell. Mindnyájunk vagyon biztonságának fő kérdése ez! Hát ennek oly csekély, a nyomatéka, hogy 4000 frt kérdésébe megakad ? Hiszen az új Vigadóban százezrek vannak! r Es ez nem is közszükségi kérdés! Még csak nem is olyan kérdés, a melyre, a mai terhes gazdasági viszonyok és a városi közpénztár terheltállapota mellett szükség volna, mégis létrejött! Mindnyájunk megnyugtatására, ezt a már HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. •<$annyit felhányt tűztorony kérdését, nem tudnánk létesíteni ? A tűzjelző állomások szervezését megint olyan fontosnak és felette szükségesnek tartjuk, hogy e kérdést a tüzőrtorony kérdésével össze- forrottnak és attól el nem választhatónak minősítjük és rá vonatkozólag azt tartjuk, hogy ha már alkotunk valamit, alkossunk czélravezető helyességgel. Csak gondoljuk el: ha tűzjelző állomásaink vannak, a tűzvészt pillanatszerüen bejelenthetjük, jő a segítség azonnal. E nélkül már sokszor leégett a ház, ég a szomszéd, mig a vészt tudtul adtuk, vagy az utczákat belármáztuk, esetleg: a harangokat félre verni a toronyba szaladtunk. Hallottunk már olyasmit is, hogy az állami elemi iskolai kérdésekkel kell a tüzőrtorony kérdését megoldani, vagyis: egyik építendő iskola tetejére kell megépíteni. Ezen eszmét sem helyeseljük. A tüzőrtorony helyének különállónak kell lenni, függetlenül és akadálytalanul mindé egyéb helyiség, vagy épület kérdésétől. í!gy közhely, ä ,meiy más "egyéb isj soha sem tudja szolgálni á közérdeket zavartalanul. A tüzőrtorony és a tűzoltóság helyiségeinek befogadására központi fekvésű hely kell. Ilyen helyiség az, a hol ma a tűzoltóság el van helyezve. Ez azonban nagy és drága hely, csupán erre a czélra, hanem a jelenlegi u. n. városi Óvoda helyiségét a kérdéses czelnak mindenben megfelelőnek tartjuk. Az eszme megvalósítását pedig, mindnyájunk közérdeke miatt, a városunk ügyei iránt érdeklődő közönség szives figyelmébe ajánljuk. T Á R C Z A. A boldog ember inge. — (Keleti mese nyugati változattal.) — Volt egyszer, hol nem volt, még az óperencziás tengeren is túl, valahol messze napkeleten volt egy hatalmas király. Hetedhét országon uralkodott és — Isten kegyelméből — fölötte igen nagy hatalma volt. Azonban minden nagy hatalmassága mellett is, volt ennek a királynak egy titkos betegsége (holmi belső baja), amelyből semmikép’ sem tudott kigyógyulni. Ez az ő betegségepedig abból állt vala, hogy- hát — miért, miért nem? — boldogtalannak érezte magát. Vagyis, amint mondani szokás: kedély-beteg volt, a lelkem. Hasztalan próbálkoztak ezzel a nehéz betegséggel a legtudósabb doktorok, — az összes gyógytudo- nyok tudorai is. Valamennyi patikai szer csak találtatott a királynak óriási nagy birodalmában, mini kipróbálták már. (Sőt egynémely buzgó alattvaló még újabb patikák fölállításával is (.igyekezett szaporíttatni a kipróbálandó gyógyszerek szerét, számát). Ámde a sok mindenféle patikai kot valékkal persze még inkább rontottak a szegény királynak súlyos búbaján, nemhogy enyhítettek volna rajta. ' Hát egyszer, egy szép reggelen, a mint a beteg király éppen bal lábbal kelt föl, maga elé -sorjáztatta birodalmának összes túdósait, táltosait és minden egyéb csodatévő nagyjait, meg még a közös minisztereit is, s aztán napi parancsba adatta ki nékiök, hogy — ha életük kedves: gondoskodjanak az ő bajára alkalmas gyógymódról. Mert különben, no ... . Még be sem lón egészen fejezve ez a fenyegető parancsszó, mire kivált a nagyúri glédából egy igen, igen nagyhírű s nagyképii tüdős főúr; aki is rém- séges hajlongások közben, remegve ekkép szólalt meg: „Felséges «Császárom és Királyom ! Hetedhét országnak hatalmas Ura! Gráczia szegény fejemnek. Tudnék én biztos szert, — ha kőgyes figyelmedre méltatnád, — mindnyájunknak fájdalmas bajodra; melyre aztán gyógyúlás következik: Szerezd meg egy boldog ember ingét, amelyet felöltvén, ' bizony mondom, el fog attól múlni mindörökre kedélyednek zavaro.s álla- potja.“ E belső lítkos tanácsadó szavaira általános élénk éljenzés és taps következett. A görnyedező tudósok-, táltosok, csodatevő kuruzslók és -a miniszterek legott mindannyian magukhoz térvén halálos szorongásuk- ból, boldogító reménykedésre éledtek. Mivelhogy t. i. meg lészen immár mentve a király, a haza, valamiképpen az ők drága élete is. Nosza, ekkor a királyi bősz parancs folytán el- széledt tehát tüstént országgá, világgá az említettem fényes kompánia; keresendők,valahol a föld kerekségén egy boldog ember ingét. Igen ám ; hogyha az olyas könynyü sor lett volna Pedig, pedig bejárták az egész híres hetedhét országot. Jártak, keltek, bolyongottak mindenütt, szárazon és vízen. Megkörnyékeztek mindenkit, ösmerőst és ös- meretlent. Hátha valahol mégis ráakadhatnának a keresett portékára, egy boldog ember ingére. Csakhogy mindhiába’ volt a sok keresés, kutatás. Utoljára már-már reményt veszítvén, a világgá széledt hetedhét országi vándor túdósok és ő minden társaságuk, arra kezdőnek gondolni, hogyhát eb az ingét; bizony nincs egyéb hátra, mint a keresett ing nélkül vissza hazatérni. Ámbátor a király (a mint annakidején és módján fenyegetőzött volt), talán meg is fogja öletni őket?! Hanem, hiszen a mi nem lehetséges, az csak nem lehetséges, még hogyha hetedhét országnak királya is parancsolta azt. Emígy tűnődvén a sok ing-kereső, tovább való jártukban, keltükben elkerültek messze keleti honhazájukból napnyugat felé; útba ejtvén egyebek között szép Magyarországot is. (Ugyanis valahol a legsötéBáli idényre legjobbnak bizonyult fekete * szalon szöveteket minden létező kivitelben a legnayobb választékban VEISZ GYULA posztó és gyapjúszövet üzletében (Szatmár, Deák-tér 2i. sz.) szerezhetjük meg. Valamint a legújabb 1>11 mellényeit.
