Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-08 / 15. szám
Szatmár, 1902. április 8, TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS Megjelenik; minden kedden. VI. év. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. . Fájdalmas valóra ébredett f. hó 5-én városunk közönsége: hogy a kit a köz-részvét már napok, sőt hetek óta temetett szivében, törvényhatóságunk feje, Szatmár-németi szab. kir. város polgármestere, a minden szépért, nemesért és jóért annyira lelkesedni tudó kebel, megszűnt dobogni, nincs többé, meghalt. Ha apánk, anyánk, ha testvérünk, ha szeretteink bármelyike hal meg, a ki szeretette! nőtt szivünkhöz, utánna rezdül fájón a szerető kebel s a fájdalom szavakat nem találó hangja kinos zokogásba fül. Ha a közélet egyik vezérlő csillaga huny el az örök mindenség sötétjébe, anélkül, hogy teljesen bevilágíthatta volna a közélet nagy terét, melyben tündökölni hivatva volt: huny- tát fájón siratja az egész társadalom, mely valójában megrendül a csapás alatt, mert nem azt mérlegeli, hogy kik szerették, vagy kik nem szerették és miért, az elhunyt nagy szellemet, hanem a csapás, a veszteség nyomán járni szokott tárgyilagosság alapján, a veszteség nagyságát látja, érzi és azt, hogy ki fogja már most a vezér munkáját és hogyan .folytatni. Szatmár-németi szab. kir. város közönsége is, midőn mély bánattal vette körül Hermán Mihály koporsóját, bár előre tudta, hogy a gyászeset a küszöbön van és elkerülhetetlenül le fog sújtani, mégis meg volt rendülve őszintén egész valójában és a fájdalom első erős megnyilatkozásai után ráhelyezkedett arra a tárgyilagosan igazságos szempontra, mely nem tűnő, futó pillanatnyi érzelmek illékony füstjéből épült, nem a „szeretem“ vagy „nem szeretem“ tág, egyéni alapján áll, hanem a közhangulatnak az igazság szitáján átszűrt véleményén, megállapodásán épült föl. Mi is, midőn e sorokban adózunk az elhunyt emlékének, nem arra gondolunk visz- sza, hogy az elhunyttal szemben, sokszor milyen álláspontokat foglaltunk el, vagy hogy a közélet küzdőterén milyen azonos vagy ellentétes harczokat vivtunk, hanem a korán bevégzett élet összes ténykedései állanak közmegvilági- tásban előttünk, melyek előtt meghajlik az egyéni vélemény és az elismerés koszorúját nem csak meg nem tépi, de lelke igaz érzelmének hódolva: babért fűz a jobbsorsra méltó és idejekorán elköltözött érdem koszorújához. Ha a vihar tövestől tépi ki a fát, nagy helyen tátongó ür támad. Társadalmi életünkben ilyen tátongó űrt hagy Hermán Mihály polgármester halála, a ki nemcsak mint a törvényhatóság feje volt első városunk hivatalos életében, hanem mint a társas élet lüktető ere, éltető szelleme, benne volt minden nemes mozgalomban. Városi ügyeink terén, bár Hérmán Mihály már Szatmár-németi szab. kir. város történetével forr egybe, ezúttal felette bírálatot gyakorolni még sem akarunk, annyit azonban a közfelfogásnak hódolva, ki kell jelentenünk, hogy e' város fellendülése, régi elhanyagolt állapotából való kiemelése, a modern haladás útjára való terelése, javarészben az ő nevéhez van fűzve. Hogy városunk anyagi viszonyai az átalakulásnak fentebb vázolt, elég gyors átmeneteiét megérezték, olyan természetes ok és okozati jelenség, mely elül kitérés nincs és nem lehetett. A mai világ kiálló szava: a haladás! Haladás gyorsan, mondhatni: gőzzel és villámmal. Korunk ezen sok pénzbe kerülő jelszavának teljes leikéből hódolt a megboldogult, a ki mintha érezte volna, hogy testi ereje nem lesz elég kitartó, lázas tevékenységgel dolgozott városunk felemelésén, csinosításán és nem rajta múlt, hogy az alkotásoknak még egész sora hirdesse becsületes jó lelkületét, városa haladásáért hőn dobbanó szívverését. A haladás elvének való áldozás az egyes ember életében is sok bajjal párosult költséggel szokott járni, hát még a közéletben melyhez annyi szó fér ! Majd: ha a higgadt utókor sort vészén e város múltjának és jelenének egybevetésekor, a haladás azon emlékein, melyek Hérmán Mihály nevéhez fűződnek ki fog tűnni, mi igaz és helyes volt az ő álláspontjában, aki városát szerette volna minél előbbre vinni, minden tekintetben; vagy: hogy mennyi igazuk- volt azoknak, a kik erős állást foglaltak el vele szemben és a város lassú fejlesztését kívánták, hogy a polgárság kevésbé érezze a haladás terhét, az emelkedés súlyát, mely a világon mindenütt követi egymást. Igen: ezt majd a higgadt utókor Írja be városunk történetébe, de a mit már ma is mindnyájunk becsületére elmondhatunk róla, az nem kevesebb mint: munkásságának köze- pett lelkesen sugárzó arczát mindenkor a becsület fénye ragyogta körül. Hérmán Mihály azok közé a jellemek közé tartozott, a kik merész kézzel választották maguknak a nyilvános pályát, a küzdelmet. Át is ment a vészek tisztitó tüzén, élvezte az örömök fenségesen édes érzetét, szembe szállott a küzdelmekkel, csak az fájhatott ambi- cziózus lelkének, hogy messze tervelgetéseinek már az utóbbi években mindig sarkában érezte a megsemmisülés, az elmúlás, a meghalás kérlelhetetlen, hideg szelét! Tetteinek keresztül vitelénél ismeretes makacs akarat erejével tört volna pusztító betegségének is, mely kedélyét napról-napra aláásta, hivatalos munkásságában meg-megakasztotta, de az erősebb volt mint ő, s a legyőzött munkás férfiú fájó megadással tűrte sorsát, melyről bár meg volt győződve, hogy hová vezet és még sem panaszolta el senkinek, nem siránkozott gyáván, tűrt mint erős lelkű, nagy hitü férfi tűrni szokott. Most már pihen a tervelő az alkotó ész, hideg a szerető szív, merevek a gyöngéd, munkás kezek . . . sirját ezernyi virág veszi körül, melyek közepeit alszik . . . örökre alszik a virágok barátja, társadalmunk vezér alakja, a végtelenül szeretni tudó jó férj ... a nemes emberbarát. Pihenj nyugodtan ! Álmod legyen szelid! Álmodd a siri hazában, hogy nem éltél hiába, hogy betöltéd nemesen hivatásodat . . . hogy alkotásaid helyesek voltak . . . hogy városod, a mely elhunytad fölött gyászba öltözött, nevedet, emlékedet őrizni fogja mindig! Isten veled! . . . Isten veled ! * Az elhunyt polgármester életrajzát a következőkben adjuk: 1847. év augusztus hó 1-én született Szatmáron; középiskoláiból az alsó hat osztályt itt helyben, az ev rét. főgimnáziumban, mig a hetedik és nyolezadik osztályt Debreczenben végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a német nyelv elsajátítása végett Késmárkra ment, a hol egy évet töltött, majd Eperjesre ment, hol a jogot tanulta. Joggyakorló évét Budapesten kezdte s itt Szatmáron Unger Gusztáv ügyvédnél fejezte be. Az akkor létesült Ludovika-Akadémiába —- mint önkéntes — belépvén, a tiszti vizsgálatot egy év múltán letette s a tiszti kardbojtot szerezte meg és később tőhadnagy lett. Az ügyvédi vizsgálatot Budapesten 1870 ben sikerrel letette s szülővárosában, Szatmáron ügyvédi irodát nyitott. 1879-ben nősült meg először, mikor is elvette néhai Nagy Ádám lázári földbirtokos leányát Nagy Czeczi- liát, ki azonban csakhamar, alig egy évi házasság után elhunyt. 1882. évi május 4-én nősült meg másodszor, mikor is nőül vette Antal Dániel, városunk ezen tekintélyben és közbecsülésben álló érdemes férfiénak leányát, Rózát, kivel húsz éven át a legboldogabb házasságban élt. Mint lapszerkesztő is működött az 1877. és 1878. években, mikor a „Szamos“ czimü helyi lapnak volt felelős szerkesztője. 1879. évben városi tiszti főügyésznek neveztetvén ki, ez állását megszakítás nélkül folytatta 1895-ig, mikor is Böszörményi Károly nyugdíjba vonulásával a közbizalom a polgármesteri székbe ültette, honnan a halál sötétkezü angyala ragadta ki, mindnyájunknak nagy bánatára. * Az elhunyt polgármester betegsége nagy és súlyos volt; voltaképpen a baj ezelőtt három évre vezethető, mikor erős influenzát kapott, mely később a mellét támadta meg. Akkor súlyos betegségéből fölépülve, Abbázia balzsamos levegőjét kereste föl, a honnan látszólag meg SZIVARRA- MM IMI HÜVELYEK „SAHAR A dohányzóknak Igazi élvezetet csak a legjobbnak elismert valódi egyptomi szivaikahüvely a »SAHARA« nyújt, mely az élvezet alatt sem fekete, sem zsiros nem lesz és ki nem alszik. — Kapható : Egyedüli főraktár :-o Óvakodjunk értéktelen utánzásoktól. oa ti o h á ny-f ő i ő x s d é gs e n | BRÜDER ELSTER -es és minden jobb kistőzsdében. ss- f —-rr: Xy©*jnl>e:rg;. -----r HE RMÁN MIHÁLY 1847-1902.
