Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-18 / 8. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MejgjeleniK minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. ng~ Végszó a helybeli ev. ref. felsőbbleányiskola államosításának kérdése körül támadt vitában. Sajnálattal kell kijelentenünk, hogy a fent jelzett intézet ügyében, lapunk részéről, tisztán általánosságban, a közérdek szempontjából felvetett álamositás eszme, mint ez a vitás kérdésben megjelent válasz-czikkekből nyilvánvaló, az iskola vezetőségének egy tekintélyes részéről, csupa felekezeti merevséggel találkozik és épen e miatt nem tud megnyilatkozni az a meleg rokonszenv, a mely pedig föltétlenül, szunnyadozik a kérges maradiság merevsége alatt is. Kezdeményezésünket azon meggyőződés vezette, hogy ezen életrevaló és a városi a, mint a vidékre nézve igen fontos iskolaügyi kérdés, a felekezeti vezetőség részéről is joakaratu bizalommal, szeretettel fog találkozni és utat- módot fognak keresni arra nézve, hogy a kérdés akként oldassák meg, hogy vele a felekezeti érzékenykedés minden szimptomája megszűnjék. Messze vezetne és úgy látszik, hogy sok kellemetlen személyi dolgok fejlődnének ki e kérdés további hírlapi fejtegetéséből, annyival is inkább, mert ellenrészről már az is rossz néven vétetett, hogy az eszme nyilvánosság elé került. Aztán a szertelenségek, a szélmalom-har- czok tömkelegébe vezet és a közügy egyáltalában nem nyer semmit az olyan vitából, melyben a harczoló toll következetesen az elfogultság tintájába van bele mártva. Épen ezért befejezzük a vitás kérdést, fen- tartván a közérdek szempontjából annak szükségességet, hogy a helybeli ev. ref. felsőbb-leányiskola anyagi ügyei rendeztessenek, mert elvégre is ez a fundumentuma minden egyébnek, még az „elismerő jegyző-könyveknek“ is, a melyek ellenkezőjét különben soha nem állítottuk, igy ezeknek nyilvánosságra hozatala csak hiú kérkedés. Ha a helybeli ev. ref. egyház megtudja tenni a kívánatos rendezést, övé lesz az elismerés, az érdem és a dicsőség, de mi ezt, ismerve a viszonyokat nem hisszük, épen azért ajánlottuk az államosítást. Hogy azonban államosítás által éressék el a czél, vagy esetleg később igénybevehető állam segélylyel ? ez a kérdésen nem változtat semmit, fődolog az, hogy az iskola anyagi ügyei rendben legyenek. A mint e kérdésben a közönség részéről tájékozást szerezhettünk, a közfelfogás a mi részünkön van és nagy kérdőjelképen tolakodik elő a nagy közönség körében, hogy miért ez a nagy heves ellenzés az egyházhoz közel álló egyének részéről? Hiszen ha egyszer rálépnének erre a nehézményezett talajra, az egyháznak nem egy oka és joga volna oly- nerr.ü kikötéseket biztosítani magának, a melyek eloszlatnának mindennemű felekezeti aggálya érzelmeket, a milyeneket különben az állam nem csak hogy nem provokál, sőt még ha léteznének is eloszlat. Ha Nagy-Károly, Nagy-Bánya, M.-Sziget, N.-Szőllős, Beregszász, hogy csak itt a környéken soroljunk példákat, nem féltek iskoláik államosításától, csak minket rettentsen el a képzelt mumus? Ugyan urak! Ítéljünk higgadtan! T Á R C Z Á. Xenia. A sintér és az eb. Sintér hurokjára került a szegény eb. „Az én bőröm híjján nem leszel szegényebb : Engedj hát szabadon!“ — vonyitja veszettül; „Úgy sincs semmi hasznod megöletésembűl.“ —=• Fú-Ti a sintér: „Tudod is te, mi a’ Mikor, a hazának számtalan sok fia Tudori fokra, mog nemességre vágyik?! — Mire holott bőröd legeslegfőbb kellék. ’sz a sok diplomára máskép’ honnan telnék?... imhát vonyitásod. engem meg nem lágyít!!' S míg így szóulával küzködnek egymással Sirítér .és eb kelten : A kutya bőrére sokan már előre Isznak egy banketten ..... Fennen haladónak: »A nyomtató lónak Nem kötik be száját.« S a kereszt jegyében Megdézsmálta szépen Budapest kasszáját. Filosofiai alapvető fogalmak. / (Kant után — — — 100 évvel) A szép: az embereknek érdek nélkül tetszik. A j ó: az embereknek érdekből tetszik. Az igaz: az embereknek sem érdekből, sem pedig érdek nélkül nem tetszik. Dr. Herman Lipót. Falusi levelek. — 3. levél. —. Kedves komám ! Elmúlt az uj esztendő, épen úgy, mint máskor; s még csak azt sem mondtam neked, hogy fa-papucs 1 Pedig az már épenséggel nem került volna semmibe. Jót nem hozott sem nekem, sem neked, sem a nemzetnek; mi a manót köszöntsek s üdvözöljek rajta ? Hiszen épen a czikiró mondja, hogy az elemi iskolák álllamositásának kérdése tulajdonképen nem is államosítás, (ebben ügyön nincs igaza!) vagyis más szóval: hogy az elemi iskolák államosításának kérdésénél az egyház jogai sértetlenül maradtak. Nem lehetne ilyes szerződést a szóban levő tanintézet részére is kieszközölni? A mi fő-argumentumunk épen az, hogy most olyan kedvezőek a viszonyok, hogy e kérdés könnyeh keresztül mehetne. A kapcsolatos tanitónőképző intézet biztos alapokon nyugvó felállítását is nagyon szükségesnek tartjuk. Inkább erre fordítaná az egyház, az államosítás esetén, azt az anyagi erőt, a melylyel ma a felsőbb leányiskolát ellátja ás ez utón mind a két czélja el volna érve az egyháznak. Ezek után mindenki beláthatja, hogy az adott viszonyok között, ilyféle kérdések, mint indítványok, miért nem a hivatalos fórumok elé mentek előbb és mért van szükség arra, hogy a nagy közönség részéről támadjon mozgalom, mely a hivatalos fórumokat is magával vigye. A mi czikkirónak a „Szamos“ f. hó 16. számában felhozott kérdését illeti a „Cura pas- toralis“-ra vonatkozólag, kijelentjük, hogy ez sem személyes vonatkozás. Hiba van e tekintetben nálunk az egész vonalon! Városunk történetét lapozgatva az elfogulatlan olvasó, sok elszomorító adatot fog ott találni, a melyekből ma már egész erdő nőtt, a melyek a nehézményezett cura pastoralison alapszanak. Csak egy példát hozok föl az ellenkező részről: bizonnyára jól tudja a czikkiró, hogy Talán a bubánatért fogadjam szívesen, a mit az év legelső órájában rám árasztott annak a jó öreg embernek hirtelen halálával ? ? Azon nincs mit megköszönnöm az Úristennek! De ha már megesett, türöm-füvet rája s jó emléket a hamvak fölé. A kegyelet oszlopát csak nem mossa talán el olyan hamar az idők zápora, mint a márványkövet ?! Ne mond, kedves komám, hogy ez tereád teljességgel nem tartozik 1 Nem búcsúztatót, nem is nekrológot Írok. Csak nehány vonást akarok megörökíteni, nem is annyira arról a jó öreg emberről, mint inkább arról a régi jó időről, amelyben az emberek hitben s megelégedésben éltek s amelyről ha mesélni hallunk, minket, sasokszülte nyulfiaikat menten elönt az irigység. * * * A panaszkodást aem ismerte ; hej, pedig sorsához, állásához mérten soha. sem volt módja. Ha az örömet boros kancsóval köszöntötte, a nyomorúságot tréfára vette; emésztő búval nem ölte magát. Bölcs volt az élésben ; örök derűje kedélyével gazdag a szegénységben. Erre bizonyságul ime egy históra I Abban a gyámoltalanul gyámolított korszakban midőn a polgárok személyére s vagyonára még pandúrok ügyeltek, felverték lakásunkban az oldal szobát s minden ingóságot, még a fegyvert is elvitték a szegény legények. A fegyveradót hát törölni kellett. Tö. kapható: a dohány-fötözsdében és minden jobb kistőzsdében. Megrendelhető: Brüder Elsternél Lemberg. Czitátum. (Az uj-testamentum nyomán.) Czilált Kecskeméthy, Amint j'ilet néki, (Kurucz-brigád élen
