Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-18 / 8. szám

Szatmár, 1902. SZATMAR-NEMETl. Február 18. Debreczenben, az egykori Kálvinista Rómában, egy igen jómodoru r. kath. főpapnak, Wolaf- kának cura pastoralisa milyen eredményeket hozott létre, a protestántizmus kárára? Most értesülünk, hogy ugyanott »protestáns szövetséget« akarnak alakítani, vagyis: megint egy fojmaságot a közönség zsebére. Bizony, bizony nem formaságokkal lehet az ilyes dolgokat a mai közönyös világban meggátolni, a melyeknek a terhét különben mindig a közönség viseli és már higyje el a czikkiró, hogy nagyon megunta! Milyen kár, hogy a mindenben nagyot változott idővel vajlásügyi tekintetekben, külö­nösen az igazgatás szempontjából haladni nem akarunk! Egyebekben : béke velünk! A vitás kérdést bízzuk az időre és a melyikünknek a jövő igazat fog adni, annak az álláspontját együttes ügy­buzgalommal támogassuk, ezzel mutatván meg, hogy becsületes eszme szolgálatában álltunk. Színészet. A lefolyt szinházi hét ismét a jutalomjátékok hete volt, melyek ugyan fájdalom, csak erkö'csileg — de anyagilag nem sikerültek. Kedden volt Győré Alajosnak a jutalomjátéka, mely ugyan csak névleges volt, mivel a társulat e ki­váló férfi tagja a szó szoros értelmében semmit sem kapott, Így tehát e komoly és előre törekvő színész­nek, csak azzal a fényes erkölcsi sikerrel, melylyel a kevés, de lelkes közönség fogadta — kellett megelé­gedni. Igaz, hogy különösen a lelkes diákság volt azon, miszerint az úgynevezett „vas tap sót“ is el­érje, melyet férfi szereplő e saisonban nem ért el és a múltakban is kevésnek jutott ebből. Győré jutalomjátékául Obernyik Károly szép és drámai mommentumokban gazdag történeti drámáját »Br an ko vies György«-öt választotta, melyben a czimszerepet ő adta elő. E tehetséges színész ez este minden tudását, minden művészetét belevitte szerepébe, átérezve (az igazit értve) annak legkisebb részletét, minden legki­sebb árnyalatát. Fenséges és igaz volt a legnagyobb drámai kitöréseknél ; egyszóval Győré ez este nem a bírálatot, de a feltétlen dicséretet és elismerést vívta ki magának a kevés, de lelkes közönség részéről; a kik el nem jöttek, azok csak sajnálhatják a dolgot, mivel egy igazán élvezetes estétől fosztották meg magukat. Győré mellett fel kell említenünk Raskó Ernát, Mar^ittayt, Mészáros Alajost és Barna Jolánt, kik mindannyian hozzájárultak az est erkölcsi sikeréhez úgy tudásuk, mint tehetségük által. Az előadás, többi részében is kielégítő volt. Csütörtökön Solti Paula vette jutalomjáté­kát »A szókimondó asszonyság« czimü tör­téneti színműben. Kevés közönség jelent meg ez al­kalommal is, ámde azért az erkölcsi jutalom nem ma­radt el, mert négy pompás virágbokrétát kapott tisz­telőitől. A jutalmazott, Hübscher Katát creálta, igen ügyesen és sok tekintetben egész találóan. Mellette Margittay tűnt ki legjobban, a ki I. Na­póleont adta, teljesen hűen, minden kifogás, nélkül. Igen sikerült volt még Szilágyi director alakítása is, ki Fuchét játszotta nagy ügyességgel. A többi szereplők helyel-közel megállották he­lyüket, Rédey, mint Neiperg gróf — és Miklóssy, mint Depröoux tánezmester igazán jók voltak. Szombaton Szalay Vilma vette jutalomjáté­kát üres ház előtt, mikor is „Nap és Hold“ czimü kellemes zenéjü operette került színre. Az előadás ellen sok kifogásunk lenne, de azt kész akarva mel­lőzzük, mivel abban magunk is igazat adunk a szí­nészeknek, hogy az üres ház bizony nem tudja a szí­nészeket inspirálni, hiába, ők is kenyérből és húsból élnek, akár csak a nagy közönség. A jutalmazott — elkésve bár, — de azért mégis kapott tisztelőitől egy pompás csokrot. Vasárnap »Mária bátyja«, a nálunk jól ismert népszínművet adták közepes ház előtt, igen összevágó előadásban. HÍREK. — Matiné. A Kölcsey-kör f. hó 16-án a város­háza nagytermében matinét tartott, melyen nagy és dí­szes közönség volt jelen. A matinét a helybeli m. kir. honvéd zenekar kezdette meg Auber „Ördög asszony“ nyitányával. A remek zenét és játékot a közönség za­josan megtapsolta. Gönczy Bella kisasszony szavalata közbejött gyász miatt más matinéra maradt. Mindvégig nagy tetszéssel hallgatta és végül zajos tapssal tüntette ki a közönség dr. Fejeslstván „Fiú lessz-e, vagy leány“ czimü szellemes felolvasását. Végül ismét a m. kir. honvéd zenekar játszott egy ábrándot a Carmen czimü operából gyönyörű felfogással s a már tőle megszo­kott preczizitással. — A helybeli *v. ref. főgimnázium kibővítési épít­kezése, körülbelül befejezett dolognak tekinthető. A múlt napokban, mint jeleztük, a főgymn. részéről egy az építkezés ügyében egy deputáczió járt a miniszternél a midőn jó biztatást nyertek. Most pedig már arról értesíti a város képviselője Hieronymi Károly az igaz­gatóságot, hogy az építkezési összeg egy része már útban van, a másik része ellen pedig a miniszternek nincs kifogása. — Jubileumi ünnepség. XIII. Leó pápa a jövő hó 3 án fogja betölteni pápaságának 25 éves jubileumát, ezen alkalomból Meszlényi Gyula püspök egyházme­gyéjében elrendelte, hogy e napon a r. k. templomok­ban hálaadó isteni tisztelet tartassék, azonkívül a fön- hatósága alá tartozó iskolákban, valamint a hívek kö­zött péter fillérek gyüj tessenek. — Felolvasó estély. A Lorántffi Zsuzsánna egye­sület első felolvasó estélyét nem mint jelezve volt 23. — de 22-én szombaton d. u. 6 órakor fogja meg tartani. — Tagosítás. A múlt hét folyamán folytonos hivatalos tárgyalás volt a tagosítás dolgában és az eredmény az, hogy két kis birtokost kivéve az összes érdekeltekkel megegyezés jött létre és igy remélhető, hogy most már gyors tempóban fog haladni e régtől húzódó és gazdáinkra nézve fölötte fontos tagosítás ügye. — A járvány, mint a t. főorvos jelenti a tanács­nak, noha szűnik, de még sem javasolhatja, hogy az iskolák folyó hó 20-án megnyithatók legyenek. — Ügyészségi megbízott. Az igazságügyminiszter Bagothay Károly halmi-i. járási szolgabirót a szatmári kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul ren­delte ki. — Áthelyezés. Ő felsége, a király Székely Sándor szinérváraljai kir. járásbirót a nyíregyházai kir. törvény­székhez tszéki bírói minőségben áthelyezte. — Felfüggesztett városi tisztviselők. Dr. Korbay Károlyt, városunk rendőrfőkapitányát, nemkülönben Soós János rendőrfogalmazót a főispán állásuktól fel­függesztette. Ennek oka az, hogy Soós János, a kihá- gási ügyek vezetője, a bírságpénzeket nem kezelte hűen és a főkapitány ezt nem ellenőrizte. A mindenesetre szomorú dolognak egész lényegét bőven még nem tud­hatjuk, mivel azt csak a megindított fegyelmi vizsgálat fogja a maga egészében kideríthetni. A főkapitányi te­endők ellátásával a főispán Tankóczy Gyula tanács­jegyzőt bízta meg, ki vasárnap délelőtt a hivatali eskü­jét le is tette. A kihágási ügyek vezetését pedig a köz­ségi bírónak adta át a tanács, hogy az ügymenetben fennakadás ne történjék. A felfüggesztett tisztviselők fel­lebbezéssel éltek. — Igaztágügi kinevezések. Az igazságügyminisz­ter Dr. Visky Sándort, Visky Károly debreczeni kir ítélőtáblái biró fiát a debreczeni kir. tszékhez aljegyzővé nevezte ki. — A debreczeni Ítélőtábla elnökét, Vértes Sámuelt ugyanezen tábla területéhez való beosztással díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Áthelyezés. A „Hazai“ általános biztositó-társa­ság helybeli főügyn kségének tisztviselőjét, Spitzer Her- mant a nevezett társaság igazgatósága Budapestre, a központhoz helyezte át. — Kinevezések. O felsége, a király Galba Lajos helybeli kir. tszéki elnököt a pécsi főügyészséghez fő­ügyésznek nevezte ki. A távozó elnökben kir. tszékünk sokat vészit, mivel Galba Lajos pedáns munka szere- tete, igazságossága és kitűnő szaktudása által kir. tör­vényszékünk jó hírét nagyban emelte. — Még egy má­sik kinevezésről is számolhatunk, ez városunk szülöttét, Dr. Böszörményi József beregszászi kir. ügyészt érte kit Ő felsége a debreczeni kir. főügyészséghez főügyészi helyettessé nevezett ki. Mindkét kinevezéshez őszinte örömünket és szeiencsekivánatainkat fűzzük. — A „Filléregylot“ és a „Népkonyha“ tánczmulat- Sága fényes befejezése volt az idei farsangnak. A két egylet báli fúziója kitünően sikerült s úgy az erkölcsi, mint az anyagi eredmény messze felülhaladta még az előbbi évek nagy sikereit. Csillogó pompában és fény­ben úszott a régi Vigadó feldiszitett terme s a sarkok­ban felállított pezsgős sátrak színes villanyfényükben tündéri látványt nyújtottak. Szebbnél szebb toaletek tarka változataiban állandó jókedv és hangulat tartotta össze a társaságokat világos regyelig. Szokatlanul nagy számmal voltak képviselve, ami a mulatságnak külö­nös érdekességet és fényt adott; — 9 órakor kezdő» dött a hangverseny Radó Bertalan aktuális felolvasásá­val. A régi vigadót búcsúztatta el szellemes és találós ötletekkel, nagy tetszést aratva. Utána Füredi Samu, Füredi Henrik és Benkő Miksa adtak elő egy triót magas művészettel gordonka, hegedű és zongorán. Maj,d pedig Mészáros Alajos kitűnő humoros monológja és végűi Füredi Samu debreczeni müv-ész gordonkájatéka ragadta zajos tapsokra a társaságot. A karzat is szí­nükig megtelt díszes közönséggel, mely Szintén a reggeli órákig kitartott. Az első négyest 66 pár tán- czolta. A bevétel meghaladja a 2000 koronát, melyből a költségek levonása után a 2 egylétnek igen tekin­télyes összeg maiad. Nagy elismerés illeti az egyletek' elnöknőinek Steinberger Abrahámné és Lőwy Miksáné buzgalmát, továbbá a két pezsgős sátorban foglalkozó hölgyeket: Dr. Kelemen Samuné, Dr. Biró Elemérné, Heidlberg Imréné, Medgyesi Ferenczné, Rohr!ich Sá­muel né, Hirs Miklósnét s a virág árus Vajda Mihály­rölte is a körjegyző olyan becsületesen, hogy négy év múlva jó csomó fegyveradó hátralékot kellett volna fizetnie. Nő, olyan már nincs 1 Hoznák elő a fegyvert, akkor lesz fizetség. Külömben ebrud az adó exekutor alá, de hamarosan 1 El is kotródott az Isten teremtése sebtiben. Három hónap múlva azonban jött a másik. Akkor már a jegyző is komolyra vette a dolgot, s szánom-bánom képpel felterjesztést tett a pénzügyigaz­gatósághoz, hogy az illetéktelenül kirótt adót töröljék, mert igy, mert úgy. Lett is foganatja. Az adóhátralékot mind töröl­ték, csak épen bélyegcsonkitás czimén kellett volna negyedfél forinttal többet fizetni, mivel nótárius uram lefelejtette a tisztelt kérvényről, meg a hozzávaló szekszamontákról a billogot. Summa, summárum, va­lami harmincznyolczadfél forintot kellett volna leol­vasni, amennyit jól fejlett két éves tinóért adnak. Az én jó öregemnek pedig volt olyan tinója. S mert a szentnek sem fizetett, a jegyző pedig időközben Ame­rikába tette át szállását, az igazság csak úgy kerülhe­tett meg, hogy a tinót igazságlátó utón lefoglalták, s a törvényes idő elteltével árverezték volna, ha akad rá vevő ? De akkorában még nem akadt a faluban handlé . . . A tinót hát elkellett vinni az adöpénztárba. De ki vigye? s milyen pénznembe oszták be? A biró ugyan nem viszi és nem töri rajta a fe­jét. O igazságot látott. Nem tehet róla, ha nem láthatott ! Hát vigye a végrehajtó ! Persze, hogy vigye ; a bőre úgyis az övé lesz napidijba I Neki is gyürkő- zött, hogy viszi. Hanem amikor a köteléhez nyúlt, az én jó öregem leakasztotta az ajtósarokról az ostort s oda szólott : ahoz pedig hozzá ne nyúljon az ur ! A tinót lefoglalta, vigye ; a kötél nincs a foglalási jegy­zőkönyvben, azaz enyém marad ! S nagyobb erősségül szabadon bocsátotta a Katit. Nosza, annak nem kellett .egyéb ! Jobbra szökött, bírót lökött; balra szökött, végrehajtót lökött. Pillanat alatt úgy széthányta az egész kommissiót, hogy min­den irás az alom közé hullott. Az ajtóból aztán vissza- bődült a nyögdelő végrehajtó felé : ostoba, foglald le máskor a kötelemet is . . . Volt ott egy becsületes úri ember. Olyan jó izüen nevetett a kötél histórián, hogy jó kedvében lefizette a harmincznyolczadfél forintot. így maradt meg a kötélhez a tinó I * * * Az Úristennel kötött kontraktusnak is históriája van. Ismered-é, kedves komám ! I Atyai nagyanyám (az atyám anyja) Sárkány lány volt. Olyan négy Sárkány egyike, akik négyen akkor fényképeztették le magukat, mikor együttesen épen 365 évesek voltak. (Többet nem is ültek le a masina elébe!) 91 év 91 nap és 6 óra jutott egyre-egyre! Sárkánytejet szopva erős hite volt az én jó öregem­nek, hogy hosszú életű lesz. Pedig rendkívül törékeny testalkatúnak látszott. Tréfásan sokszor emlegette, hogy 70 esztendőről kontraktusa van az Úristennél. Egyik barátjával nagy fogadást is kötött reá. Jó, hogy a barát nem érte meg a kontraktus beváltását, mert bizony fizette volna a bért I Igaz, hogy csak húsz nappal, de mégis túl élte a 70 évet. Eszébe jutott-é vájjon haldoklása perczeiben, hogyha az Úristen pontosan betartja a terminust, jó lett volna hoszabb időre kötni meg azt a kontraktust 1 ? Bej, úgy nem beszélnék én most neked, kedves komám, az én jó öregemről 1 * ♦ * Az sem utolsó vonása a régi jó idők öregjeinek, hogy amikor a saját használatra való dohány terme­lést többé meg nem engedte a pénzügyminisztérium, valamennyi pipáját megtömte minden reggel s kiszívta sorban, hogy valamelyiknek rövidsége ne legyen. S mikor elfogyott a maga termesztette szüzdohány, el­indította a cselédet a trafikba. Azonban utánna kül­dött mihamar. S nem dohányzott többéi Eszébe ju­tott, hogy minden nap megátkozná a trafikot ; a: égé* életét pedig nem akarta elátkozni. Megtiszto­gatta a pipáit, mint a halottat szokás tisztítani ravata Kolb Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2 ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszime t irtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége vagy azokat eladni akarja, eczéggel lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös isme­retsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérletre vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom