Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-12 / 33. szám
VI- év. Száiiüár, 1902. augusztus 12. 33. szait. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik; minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: szerkesztüseg es kiadóhivatal: „ , . , ,, . , i Eötvös-utcza, a „Korona“fszállodával szemben, Egész evre 4 kor. Felevre 2 kor. Negyedévre I kor. Antal Kristóf úr házában j(Weinberger-nyomda). Egyes szám áia 20 fillér. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. ===== Telefon-szám 80. ■ A mentő intézményről. — Az egri kongresszus alkalmából. — Hirtelenül vagy véletlenül testi szerencsétlenségbe került embertársunkon segíteni humánus kötelességünk; ezen működés eredményében igen sokszor valóban életmentő és oly lelki megnyugvást szerez a segélyt nyújtónak is, a mit csak az tud elképzelni, a ki már azt egyszer gyakorolta. Nem orvosokról van szó, mert hisz nekik ez hivatásos kötelességük, hanem oly egyénekről, kik hivatásos foglalkozásuk alapján más térén működnek ugyan közre az emberiség javára, de az önkéntes mentőegyesületek utján megtalálhatják a módot és alkalmat arra, hogy magukat az első.segélynyújtásban kiképezzék, részben pedijJ a mentő-egyesületek pártolása és támogatási által hozzájárulhatnak, hogy azok minél szélesebb mederben teljesítsék áldásos működésüket. És ha csak egyszer is értékesítették nyert kiképeztetésüket, vagy bármikép hozzájárultak a mentő-ügy fejlesztéséhez, nem fogja őket hidegen hagyni a vészes csilingeléssel segítségre siető betegszállító kocsi robogása és nem vádolnatják magukat közönyösséggel a felebarát szerencsétlenségével szemben. Egyébként maga a törvény is intézkedik (1876. XIV. t.-cz.) a mentő intézményről, de ez intézkedés ma is oly hiányos, hogy csakis a gyárak, iparvállalatok és vasutakra vonatkozólag van kötelezően elrendelve a mentőeszközöknek készenlétben tartása. Hogy ezen intézkedés mennyire elégtelen, megvilágítja ezen kép: a hirtelenül nagyobb sérülést szenvedett beteg vérében fetreng az utcza sarában, inig valahonnan előkerülő rendőr közbenjárására elődöczqg egy máskor szemétszállító kocsi, melyre felczipelnek egy vért lövellő beteget, ki mire a kórházhoz vánszorognak vele, elvérzik és már nem is a betegszobába, hanem a hullaházba kerül. Vagy utaljak-e a fulladás különböző nemeire: vizbeesés, mérges gázokba jutás, vagy a légutaknak bármely okból történt elzáródása, mely szerencsétlenségeknél feltétlenül a legsürgősebb segítség lehet az egyedüli segítség, melyre pedig a mentők egészen jól betaníthatok, hogy kitaitó fáradsággal végezzék első segélyt nyújtó működésüket (mesterséges légzés stb.) addig mig a beteget orvos kezébe át nem adhatják. Természetesen szó sem lehet arról, hogy a mentő, az orvos működését feleslegessé tenné baleseteknél, de épen abban rejlik működésük fontossága, hogy gyorsan a szerencsétlenség színhelyén teremvén, igyekeznek oly állapotban megtartani a beteget vagy oly körülmények közé juttatni sürgősen, hogy ne legyen már esetleg elkésett, vagy már hiába- va.ó az orvosi beavatkozás. Epen ezért orvosok sürgetik és támogatják elsősorban a mentőintézményt és feltétlenül szükséges is, hogy orvos képezze ki a mentőket, ki ha mást egyes esetekben nem is tesz, csak gyorsan orvosi kezelés alá szállítja a betegszállításnak leginkább megfelelő eszközön a mentésre szorulót, már is igen sokat tett a beteg érdekében. Gyorsaság, bizonyos fokú fegyelmezettség, állandó inspectió, tisztaság lévén az elmondottak szerint fontos tényezői a mentőintézménynek, a tüzoltQtestületek látszanak a legalkal- masftbbaknak a mentőszolgálatok teljesítésére. 1899. év őszén a kormány védelme alatt megtartott országos mentő-értekezlet is kimondotta, hogy ilyetén módon óhajtja a vidék mentőintézménye, szervezésének kérdését megoldva látni. És mégis hogyan állunk ma e dologgal ? A néhai és feledhetetlen emlékű Dr. Aczél Károly budapesti mentőparancsnok kimutatása szerint — Budapest és Kolozsváron kívül, hol orvosnövendekek végzik a mentőszolgálatot — összesen Szabadka, Miskolcz, Eger, Székes- fehérvár, Gyöngyös, Arad rendelkezik megfelelő mentőintézménynyel és Szatmár most rendezkedik be, de nagyon gyéren és igen lassan. Megfelelő mentőintézmény alatt értünk oly mentőintézményt, melyné1 orvosilag jól kioktatott mentőkön, mentőhordágyon és szekrényen kívül mentőkocsi is áll rendelkezésre, mely tágas, világos, szellős gyorsjáratú eszköz városokban a betegszállításra egyedül alkalmas. Ezen felsorolt városokban a tűzoltóság kebelében alakultak mentőosztályok és teljesítik áldásos működésűket. Dicséretére mondhatjuk itt városunknak, hogy megalakítás után, már számos és több esetben igen fontos körülmények között nyújtott segítséget. Látszik tehát, hogy ezen formájában ez intézmény beválik és hogy népszerű. Mi hát az oka annak, hogy mégis oly lassan jegeczesednek ki a tüzoltótestületekben a mentőosztályok'? Talán az a nemes inten- czióju tüzoitótestület, melynek minden egyes tagja saját életét minden pillanatban koczkára téve »közjóért becsületből« rohan a veszedelembe akkor, midőn embertársainak vagyonáról van szó. nem tartaná fontosnak felebarátja életveszedelmét?! Nem lehet közönyösséggel vádolni e tekintetben a tüzoltótestületeket, sem a hatóságokat, sem a társadalmat, mely a „mindnyáT A R C Z A. A tavasz. Lenautói németből.*) Jön a tavasz, a kedves ifjú, Kit mindenki szeret. Hegyen-völgyön örömszökelve Mosolyg üdvözletét. És ezerféle pajkosságot El is követ legott, Amelyeken a vén tél már is Gyakran bosszankodott. A patakot kiszabadítja — Bárhogy zsenibe! a vén — Oly soká volt a jég-bilincsen Fogságban a szegény. Tovább sietnek a habok már Tánczolva, csevegőn S nevetnek, hogy a zsarnokságnak Mégis csa'k vége lön. örül az ifjú, látva újra, Mily boldog szabadok S virágzó képét mint kapkodják Egymástól a habok. Boldog mosplylyal néz reá ja édes anya-föld, #) Eenaunak, a magyar származású tiémet költőnek születésének s?áz éves évfordulója alkalmából. Hőn átkarolja szép fiát, Ki új reggelre költ. S ím kebelébe nyúl a pajzán, Behizelgi magát És előhozza fejtekéből A rózsát s ibolyát. Majd hű szolgáit, a szellőket Elküldi messze mind: „Barátaimnak mondjátok meg, Hogy itt vagyok megint!“ A szíveket szerelmi bánaton, Sok bún segíti át S mint tűzjátékot, légbe dobja A pacsirta dalát! Tordai Grail Erzsi. Egy orvos elbeszélése. — Tanulmányaim elvégeztével — szólt a doktor a figyelemmel hallgató társasághoz, — szülővárosomból Amerikába vitorláztam s már rövid idő múlva mint fogházorvos voltam alkalmazva Auburnban, r^evy- york államban. Orvosi felügyeletem alatt vplt egy fogház, a melyben a legsúlyosabb bűntettesek voltak elhelyezve. Ezek közül két gonosztevő, a kik életfogytig tartó börtönre voltak elitélve, s többiek közt különösen kitűnt óriási erejével és ravaszságával. Engem nagyon gyűlöltek, mert egy Ízben vasszerszámot találtam náíuk, a melyeket ruháik alatt rejtegettek. Más alkalommal meg azt állapítottam meg róluk, hogy hetegséget színleltek s ezért kórházba való fölvételüket megtagadtam. Tervük az volt, hogy kórházból megszökjenek. Ekkor elválasztották egymástól és súlyos lánczra verték őket, de minden intézkedés daczára előbb az egyik, pár napra reá a másik nyomtalanul eltűnt. A szökés után mint egy két héttel sürgős magánügyben Csyngabridgebe kellett lovagolnom. Éppen délre értem be a faluba. A gyönyörű vidék egészen elbájolt. A Csyuga-tó, — egyike azoknakt a melyek az Erie-tóval együtt a nagy tóhálózatot al-, kotják — előttem fénylett különös szépségében. Meredek, fekete sziklapartok közt folyt tova a keskeny hosszú ezüstfonal, mintha ki akarná békiteni egymás- a szemben álló két sziklaóriást, a mely ezredek óta daczosan mered egymásra. A tó fölött, mely mintegy negyven angol mértföld hosszú és e helyütt több mint egy angol mértföld hosszú és e helyütt több, mint egy angol mértföld széles: hidat vert az amerikaiak közmondásos vakmerősége, csodahidat épített — fából. Ezen a hídon robognak keresztül a Buffelo- és Attika- vasút vonatai Caygabridge, egy igénytelen kis község felé, hol állomás is van. Nemsokára elvégeztem dolgomat a faluban s ismét lóra ültem, hogy haza menjek. Caynag-bridge óriási tölgyerdők közt fekszik s ezekben kellett jó darabig lovagolnom. Midőn a faóriások alá értem, édes emlékezések lógták el lelkemet; gondolatokba mélyedve, eleresztettem lovam kantárszárát s a derék állat lassú ügetésben haladt tova. Bámultam a csodás szinpompát, melyet a leáldozó nap sugarai szőttek olyankor, mikor a sötétzöld lombokon átszürődtek s mintha a levelek széle körös-körül lánggal égett volna. Álmodozásaimból hirtelen zörej riasztott föl, mely a fák aljáról jött. Pisztolyom után kaptam s hirtelen megfordultam, de ebben a pillanatban hátulról úgy megütött valaki, hogy elvesztettem eszméletemet. Még egyszer fölnyitottam é pi Braun Mór: férfi-szabó-iRüheiyéböl kerülnek ki a legelegánsabb é r f i = ö Iftönyöfc, melyekhez ugyanott a legjobb a © minőségű szövetek is nagy raktárán tartatnak. ^ Üzlethelyiség: J)eúlc-tér isí. »55., a városháza közelében. • •• A §j°bb 5 Elismert pontos : ----- és előnyös ki szolgálás!! t
