Szatmár-Németi, 1902 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-12 / 33. szám
Szatmár, 1902. SZÄTMAR-NEMETI. Augusztus 12. junkat érhet baleset“ czimü fenyegetésnek látszó mementora, eléggé látszik közreműködni, mert hiszen dr. Aczél Károly kimutatásából az is kitűnik, hogy sok város igyekszik egyet- mást megtenni az első segélynyújtás ügyében, de a kivitelben nem megfelően és szerencsére csak kevés város gondolkozik úgy, hogy: „segít a ki épen kéznél van úgy ahogy tud, baleset amúgy is ritkán fordul elő,“ mint ahogy régen mondották, hogy „tűzoltóság nem kell, mert a tűzvész úgyis ritkaság.“ Hogy tehát az egyes városokban meglevő jó szándék a mentőintézmények alakítása iránt, helyes kivitelben és tanácskozásokban esetleg versenyekben kiforrott egyöntetűségben érvényesüljön, részben hogy ezen eszme mindenütt tért hódítson, feltétlenül szükségehogy az Egerben f. évi augusztus hó 14—18-ig tartandó XV. orsz. kongresszusra a mentőintézmények elmenjenek, azok szakülésein e kérdést beható tanulmányozás alá vegyék és oda hassanak, hogy a kongresszus mondja ki legalább a városokban működő tüzoltótestületekre vonatkozólag a mentőosztályoknak minél előbb megtörténendő kötelező megalakitását. Ezzel legalább az amúgy is kátyúba jutott Közegészségügyünket is előbbre visszük egy lépéssel. Mint értesülünk, a mi tűzoltóságunk és mentő-egyesületünk is részt fog venni az egri kongresszuson, igy hisszük, hogy ezen felette felette szép és humánus intézményt illetőleg, tudásban gazdagodva kerülnek haza és fogják értékesíteni nemes feladatukat az emberiség javára. Városi közgyűlés. Szatmár, 1902. augusztus 11. A város törvényhatósági bizottsága hétfőn délután 3 órakor a polgármester elnöklete mellett tartotta meg havi rendes közgyűlését, melynek lefolyását a tárgysorozat rendjén adjuk az alábbiakban. A polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról, mely szó szerint a következő: Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotára s intézkedéseimre vonatkozólag, az 1886. évi XXI. t. ez. 72. §-ának n) pontja értelmében a folyó év julius haváról jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelő renddel intéztettek s az ügyek kezelésében, nehézségek, akadályok és összeütközések nem fordultak elő. Ä sok felszólalásra okot szolgáltatott s közegészségügyi tekintetek miatt is méltán kifogásolható Árpád- utczai nyilt ároknak, részben betömését, részben földalatti beton-csatornával való átalakítását a tekintetes közgyűlés a múlt évben elhatározván, a városi tanács a kivitelhez szükséges előintézkedések megtétele után, a munkának árlejtés utján való vállalatba adása iránt intézkedett, — egyúttal a mérnöki hivatalt utasítottam, hogy a Csokonay utczán, Bocskay^köz és a Kis- faludy-utczában levő nyilt árok beboltozására vonatkozólag készítsen tervet és költségvetést. A tavaszi és nyárelői hosszú esőzésekből a Kos- suth-kerben levő tavak és lapos részek vízzel annyira megteltek, hogy az ültetvények egy része is víz alá került. A nagyobb kár megelőzése végett, kénytelen voltam a fölös vízmennyiséget szivattyúzás utján eltávolítani. A mennyiben a szélmotor szivattyúzásra teljesen alkalmatlannak bizonyult, a Kossuth-kerti felügyelő-bizottság utján tárgyalást indítottam Heim János műkertészszel az iránt, hogy a szélmotort 3—4 lóerejü villamos motorral cserélje ki. A tárgyalás még befejezve nincs, de reményem van arra, hogy a függő ügy békés utón lesz rendezhető. A 12-ik számú cs. és kir. huszárezred pótkerete részére építeni tervezett laktanya ügyének kedvező megoldására kevés remény van, a katonai kincstár nem hajlandó megadni a bekerülési költségnek 6 százalékát, a mennyit a város kért, hanem csak a bérszabás szerinti térítési dijat, a mi a bekerülési összeg négy és fél százalékos kamatának sem felel meg, a melyből még a fentartási költség is levonandó volna. Ily körülmények között — tekintettel arra, hogy az emelendő épület legnagyobb részben nem legénység elhelyezésére szolgálna, hanem raktári czélokra s az építési költség közvetett jövedelmezőségére sem lehetne számítani, a város jól felfogott érdekében, alig mehetne bele igy a költséges — 217,602 koronába kerülő építkezésbe. A felmerült nehézségek daczára sem tartom az ügyet teljesen elejtendőnek, sőt minden lehetőt elkövetek arra, hogy az építkezés sikerüljön, csak azt tartom kerülendőnelc, hogy az építésből kifolyólag a községi adóteher, |lehetőleg ne szaporodjék s a menynyiben az e tekintetben meghallgatott gazdasági szak- bizottság is, a további tárgyalást javasolja, — a városi tanács tájékozódás végett megkereste azon nagyobb városokat, a hol hasonló épületek vannak, annak közlése végett, hogy milyenek a jövedelmezési viszonyok, az erre vonatkozó adatok megszerzése után, még újabb kísérletet szándékozom tenni arra vonatkozólag, hogy a teivek egyszerűbbé tétele esetén, nem lehetne-e az építési költségeket annyira mérsékelni, hogy a bérösszegből a fizelendő kölcsön törlesztését fizetni lehessen ? Ezen ügyben egyébiránt megjegyzem, még hogy magán utón úgy intézkedtem, hogy a Gastein-ban üdülő honvédelmi m. kir. minister ur őnagyméllós iga a huszár-laktanya ügyéről részletes tájékozódást szerezzen s jóindulatú érdeklődése az ügyre rá irányuljon. A tagosítás ügye nagy léptekkel közeleg a végmegoldás felé, a mennyiben a kir. törvényszék azon birtokosoknak meghallgatására, akik az egyes csoportokban való elhelyezkedés kérdésében nem nyilatkoztak, a folyó év szeptember 4-ét tűzte ki, a mikor is ha az elhelyezkedés kérdése békés utón nem volna remélhető, sorshúzás utján lesz eldöntve az elhelyezkedés s ezután kezdetét veendi, az illetmények kijelölése és átadása. * Ezután következett Kovács Leó bizottsági tagnak a városban létező idegen nyelvű feliratok és ezég- táblák eltávolítása iránt előterjesztett interpeliácziójára a polgármester azonnal megadta a választ, mely szerint a városi tanács határozott e tárgyban, kimondván, hogy a magyar nyelvű feliratok kötelezők, e mellett azonban megengedte, hogy a magyar szöveg után héber nyelvű felírás is használtassák, de csak a kóser élelmi czikkek és lituális dolgok árulásának jelzésére. szemeimet, s homályosan úgy véltem, hogy engem a megszökött gazemberek egyike föléin hajolva vizsgál, azután ismét sürü homály borult agyamra. Késő éjjel lehetett már, midőn erős kábultságom- ból magamhoz tértem. Szemeimet fölvetettem s magam fölött a sötétkék eget és a fényes teli holdat láttam. A tarkómon tompán sajgó, erősen nyomó érzés késztetett arra, hogy kezeimmel a fájó részt megtapogassam, de ekkor —! legnagyobb meglepődésemre — azt tapasztaltam, hogy kezein lábam össze van kötve. Kezdtem emlékezni a rablótámadásra s oly borzasztó sejtelem kezdett kínozni, hogy a szivem verése is elálfott. Úgy éteztem, hogy két kemény, éles, egyenkezü, a főidből kiálló valamire keresztül vagyok fektetve, mely végtelen fájdalmasan töri testemet s midőn feszülten hallgatóztam: magam alatt a mélységben hullámok moraját hallottam. Lassankint biztos lettem benne, hogy a Caynga hidján levő vasúti sitteken lüktettek keresztül s úgy oda kötöztek, hogy mozdulni se bírjak. Borzalommal töltött el a gondolat, hogy a legközelebb erre robogó vonat engem három darabra fog szétszaggatni. Kis hija volt annak, hogy eszméletemet ismét el nem vesztettem. De mégis megembereltem magamat s összeszedtem minden bátorságomat, mert már oly kétségbe esve vergődtem szoros kötelékeimben, hogy majd szétvágták izmaimat; előbb segélyért kiabáltam, majd sírtam, mint egy gyermek. Megkíséreltem azt is, hogy más helyzetbe hengeritsem magamat, d.e ekkor ineg az jutott eszembe, hogy egy vigyázatlan mozdulattal a Caynga-tó hullmaiba esem — összekötött kéz- zel-lábbal! Elborzadtam s újra elcsendesedtem, de ez az állapot nem tartott sokáig, mert ott fönn a szinte ijesztően világító nagy teli hold tényé, lenn pedig a hullámok sajgása, meg az erős szél s aztán ismét a halotti csönd; minden már-már elviselhetetlenné vált ránt nézve j s leírhatatlan rettegéssel töltött el. Érzékeim kínoztak, gyötörtek s e kínok elől nem j volt menekülés! A hid fa-oszlopai alig észrevehetőleg j na rezegtek a hullámtorlódástól s én már is a vonat közeledését véltem érezni s minden hajam szála égnek meredt a borzalomtól; ha a szél kissé erősebben fújt, azt hittem, hogy a robogva közeledő vonat lokomotívjának zakatolását hallom és sziv-verésem elállt, de a következő pillanatban szivem már ismét félelmes gyorsa- sággal, majdnem hallhatóan dobogott. Vannak olyan dolgok, — uraim — amiket sohasem bírok megérteni; ezek közt első sorban azt nem értem, hogy miként bírtam átélni azt a borzasztó éjszakát. Az tisztán állt előttem, hogy mindenképpen azon kell igyekeznem, hogy a sínekről valahogy le kerüljek a sínek közé, ha csak a legközelebbi pillanatokban a legborzasztóbb halállal nem akarok elpusztulni. Ezért is minden izmomat, minden inamat a megszakadásig túlfeszítve, addig vergődtem, amig végre csakugyan a sínek közé jutottam. Ez a kínos fészkelődéi, bár talán csak pár órai rendkívüli erőfeszítésembe került nekem mégis úgy rémlett, hogy egy örökkévalóságig tartó hosszú vergődés volt. Tehát meg voltam mentve 1 Nem tudtam, mert nem volt időm ezen sem töprengeni, sem uj reményeket táplálni, mert összes életműködésein a halló érzékemben öszpontosult. Jó távolból kezdtem már észrevenni — dőbb határozatlanul, majd mindig világosabban — azt az egyenletes, egyhangú tompa morajt, a milyet csak egy erősen működő gőzgép zakatolása idézhet elő. Ezt a rémes csöndjét az éjszakának perczről- perezre még rémesebbé, még ijesztőbbé és elviselhetetlenebbé tette a prüszkölő gőzgépnek folyton erős- bödő zajlása és az az erős zugás-bugás, amely az amerikai gyorsvonatok őrült rohanásával jár. Még ezer lépés, még ötszáz lépés, most mindját ideér . . . s a pokol minden kínjai körülvettek már, de egyetlen izmom sem rádult meg; úgy feküdtem a sjijek közt, mint egy darab fa. elkezdtem kiabálni, de hiszen én magauj se hallhattam a magam hangját, hogyan hallhatták volna meg a robogó vonaton levő emberek? Közgyűlés a polgármester válaszát helyeslőleg tudomásul vette. v A Kossuth Lajos 1U0 éves születésnapjának megünneplése tárgyában tett interpelláczióra e helyütt választ a polgármester nem adhatott, miután ezen kérdés úgy is föl lett véve a tárgysorozatba más he lyen. A szatmárhegypiaczi állomás előterén átvezetendő közúti közlekedés ügyében 4 méter szélességben a Sz. e. h. é. v. által tervezett egyenes útvonalnak a törvényhatóság által való fenntartása iránt tett tanácsi előterjesztést a közgyűlés elfogadta. Schöberl Ferencz főispáni Írnok részére a városi tanács 200 korona tiszteletdijat utalványozott ki egyszer és mindenkorra a város érdekében kifejtett buzgó munkásságának elismeréséül. Közgyűlés a városi tanács ezen intézkedését tudomásul vette. A zugiskolákra vonatkozó szabályrendelet mó dositása tárgyában a belügyministerium rendeletének megfelelően módosított szabályrendelet elfogadtatott s kifüggesztetni rendeltetett. A folyó évi julus havi adó elő- és leírásra vonatkozó tanácsi előterjesztés elfogadtatott. Tankóczy Gyula tűzoltó főparancsnoknak a legközelebbi tűzoltó kongresszusnak Szatmáron való megtartása tárgyában tett előterjesztését a közgyűlés elfogadta s felhatalmazta Tankóczy Gyula tűzoltó főparancsnokot, hogy az Egerben tartandó ez idei tüzcLÓ kongresszuson tegyen indítványt a legközelebbi kongresszusnak városunkban való megtartása iránt s illetve a város közönsége nevében a kongresz szust hívja meg városunkba. Egyszersmind közgyűlés a kongresszus költségeire 4000 koronát megszavazott. A gazdasági szakbizottságnak az egyházi földek után kivetett ártéri költségek tárgyában tett azon előterjesztését, hogy a közpénztár ezen költségek kifizetésével meg nem terhelhető, elfogadtatott. A Kossutn-kerti gőzfürdőnél két helyiség átala kitásával hidegvíz-gyógymód- és masszázs berendezés létesítése iránt tett előterjesztést a közgyűlés elfogadta s az arra előirányzott 1610 kor. 30 fillért megszavazta. A gazdasági szakbizottságnak a katonai barakkoknál levő illemhelyek szaporítása tárgyában előter jesztett azon javaslatét, hogy miután ilyen czélra a f. évi költségvetésben fedezet nincs, az a jövő évi költségelőirányzatba lesz felveendő s az építkezés is akkorára halasztandó, a közgyűlés elfogadta. Ugyancsak a gazdasági szakbizottságnak a szat- mármegyei lóverseny-egylet 800 korona segély kiutalása iránt beadott kérelme tárgyában előterjesztett határozati javaslatát a közgyűlés elfogadta s a kért segély kiutalására a tanácsot felhatalmazta. Arad szabad kir. város átirata Kossuth Lajos születésének százéves évfordulójának megünneplése tárgyában egyhangúlag elfogadtatott a közgyűlés kimondotta, hogy a nevezetes évfordulót megünnepelni kívánja s megkeresi a Kölcsey-kört, hogy f. évi szeptember 19-én emlék ünnepélyt rendezni szíveskedjék. A város Kölcsey-kört a rendezés körül készséggel támogatja s e végből saját kebeléből egy bizottságot KÜld ki, melynek tagjaiul beválasztattak: Kovács Leó, Dr. Fechtel János, Mátray Lajos, Jankovics János, Os- váth Elemér, Dr. Lehóczky János, Bartha Kálmán, Dr. Fejes István, Dr. Tanódy Márton, Csomay Imre, Uray Géza, Korányi János, Jákó Mihály és Antal Dániel bizottsági tagok. Ezek után több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a közgyűlést bezárta. Most mérhetetlenül rövid idő alatt világitó fényt pillantottam meg, a mely meleget árasztott reám s ekkor ismét elsötétült minden; majd ismét menydörgés- szerü rohajt hallottam, mintha ég föld összeszakadt volna. Ahg pár ujjnyi távolságra robogott el fölöttem a vasszörnyeteg, meg voltam mentve 1 Ezután még félig öntudatlan állapotban hallottam magam fölött az erős rengést, dübörgést, csörömpölést; láttam az ijjesztq árnyakat fölöttem végigsuhanni a sötét éjszkában, majd ismét a halálfélelem egy rémes pillanata következett, egy mélyebben lelógó nagy vasláncznak a kapcsa kapott föl fektémből, egy darabig magával hurczolt s azután kabátomnak egy jó darabját leszakítva mellemről, erősen eldobott. Most ismét minden elkezdett tánczolni és ugrálni köröttem, mire ismét elájultam. Mikor felébredtem, legnagyobb csodálkozásomra az ágyamban voltam, körülöttem ismerős arezok. Arra a borzasztó éjszakára virradó reggel egy vasúti őr megtalált borzasztó helyzetben, eloldia kötelékeimet, fölismert és Aubunba vitt; tizennégy napig élet és halál közt lebegtem, de a fiatal életerő végre is győzött. Midőn meggyógyulásom után legelőször a tükörbe néztem, akkor láttam: milyen nyomokat hagyott rajtam az a borzasztó éjszaka. Teljesen megőszültem. Az orvos elhallgatott. Sápadt aicza, rémült tekintete, a homlokáról nagy csöppekben gyögyöző hideg veríték bizonyította, hogy mily élénken emlékszik vissza s mennyire meghatotta a saját elbeszélése. A társaság tagjai csak lassankint kezdtek masukhoz térni abból a hatásból, a mit a borzosztó történet előadása keltett bennünk. Lassankint azonban visszatért közéjük a vidámság és sokáig sétálgattak le s föl az ebédlő kertjében s hallgatták az orvos élemenyeit és elbeszéléseit a szabadság, a csodák és kalandok ifjú hazájáról. M. H. Kolb Mór itat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2 ik szám. Aki házat birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési díj mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó töriesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, e czéggel lépjen érintkezésbe es meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretsége folytán hivatásának megfelel. Birtokokat bérleire vagy eladásra sürgősen keres. Vidékre azonnal válaszol.
