Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-29 / 44. szám
Szatmár, 1901. Október 29. 44. szám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS Megjeleníti minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szállodával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. h$Gazdasági munkás és cseléd segélypénztár. Ebben az esztendőben a földmivelésügyi miniszter egy nagyon fontos törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozók elé a gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárróí. A javaslatból törvény lett. Ez a törvény a munkásokat és cselédeket vette pártfogásába, még pedig azokat, a kik a mezei és ehhez tartozó gazdaságokban vannak alkalmazva. Ugyanis: a segély pénztár tagjainak [befizetéseiből, a munkaadók hozzájárulásaiból, egyes adományokból és az állam által évenként ajándékozott százezer koronából egy országos segélypénztár állíttatott fel a gazdasági munkások és cselédek részére. Azon kivül pedig elrendelte a törvény, hogy minden munkaadó (vagy gazda) köteles a szolgálatában álló minden külső cseléd után ebbe a segélypénztárba évenként előre 120 fillért (vagyis 1 koronát és 20 fillért) befizetni, még pedig úgy, hogy ezt a cseléd bérébe betudni, vagy ennek megtérítésre a cselédet kötelezni nem szabad, mert ha ezt teszi a gazda, akkor 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Azt a hozzájárulási 120 fillért pedig ha rendesen be nem fizetné a gazda, éppen úgy behajtanák rajta, mint az adót. Az egyesület rendes tagja lehet — akár férfi, akár nő, — á ki munl<ás-iga;zolván)’nyal biró gazdasági munkás, vagy szolgálati (cseléd) könyvvel biró gazdasági (külső) cseléd, továbbá minden gazdasággal foglalkozó egyén, ki a belépéskor 14-ik életévét betöltötte, de 35-ik életévét még túl nem haladta. Azonban most, mikor a törvény még egészen uj, nem akarja kizárni a tagok közül azokat a gazdasági munkásokat és külső cselédeket sem, a kik életkoruknak 35-ik évét már betöltötték, de az 50-ik évét még nem haladták túl s ezek most az első öt évben, vagyis 1905-ik év végéig szintén beiratkozhatnak a tagok közé. Az ilyenek azonban kétszer annyi beiratási dijat fizetnek, mint a kik még nincsenek 35 évesek s a segélyezés idejére is van némi külömbség. Ez is nagyon igazságos intézkedés, mert emberi számiiás szerint valószínű, hogy a korosabb emberek kevesebb ideig fogják már a tagsági dijat fizetni s igy illő, hogy a reájuk nézve igy is olyan nagy jótéteményt képező tagsági jogok elnyerése kissé nehezebb legyen. De nem felejtkezett el a törvény arról sem, hogy a hűséges cselédek érdemeit megjutalmazza. Ugyanazért elrendelte, hogy azon gazdasági cselédek javára, a kik legalább három év óta ugyanazon gazdaságban szolgálnak, az ugyanazon szolgálatban a belépést megelőzőleg eltöltött évek a tagsági idqbe beszámitassanak. És ezek a hűséges külső cselédek bizonyosan nem mulasztják el ezt a jó alkalmat és sietni fognak beiratkozni a tagok közzé és ha szájuktól kellene is megvonni a falatot, még akkor is befizetik áz* előbbi évekről a tagsági dijat. A felvételre jelentkező cselédnek a szolgálati, vagy cselédkönyvet kell magával vinni annak igazolására, hogy legalább három évig megszakítás nélkül szolgált ugyanazon gazdánál s ugyanakkor le kell fizetni a felvételi dijat és a beszámítani kért évek után járó tagsági dijat egy összegben. Rendkívüli tag lehet minden férfi, vagy nő, a kinek munkás-igazolványa van és gazdasági munkával foglalkozik. A ki a segélypénztár tagja akar lenni, jelentkezzék lakóhelyén a községi elöljáróságnál, városban a tanácsnál, vagy — ha már a helyi bizottság meg van alakítva, akkor a helyi bizottság intézőjőnénél (vagy elnökénél.) De hogy aztán kétszer ne kelljen járni, vegye ki előbb és vigye magával születési anyakönyvi kivonatát (a mit erre a czélra a pap vagy anyakönyvvezető bélyegmentesen tartozik kiadni,) de ha ezt nehezebben tudná megszerezni, a jelentkezéskor vigye magával munkásigazolványát, vagy cselédkönyvét, esetleg katonakönyvét, vagy más olyan okmányát, a melylyel életkorát igazolhatja. Mert az életkor biztos kimutatása nélkül senki sem vehető fel a tagok közé. A rendes tagok felvételi vagy beiratási dija 2 korona melyet, a felvételkor kell megfizetni. A 35 évet már betöltött jelentkezők azonban 4 korona felvételi dijat tartoznak lefizetni. A rendes tagsági dij összegére való tekintetéből a rendes tagok két csoportra soroztainak. Az első csoportbeli rendes tagok tagsági dija hetenkint 20 fillér, vagyis évenkint 10 korona 40 filler. A második csoportbeli rendes tagok tagsági dija hetenkint 11 fillér, vagyis évenkint 5 korona 72 fillér. Ezeket a tagsági dijakat két egyenlő részletben félévenként előre, vagyis minden év január havának 1. napjáig, valamint július havának 1. napjáig kell befizetni. Minden rendes tag felévétel után tagsági könyvet kap, melyet az igazgatóság küld meg a részére. A tagsági könyvben a tagsági dij félévenként való fizetésére 2ü posta'akarékpénztári befizetési lap és elismervény van. T Á R C Z A. Szamos vize folyik csendesen .. Irta: Miskolczi Hsnrlk. Teréz csak cselédsorban élt. Nehéz kézi munkával kereste kenyerét. Mosott, vasalt és súrolt, mint a többi közönséges cselédleányok. Pedig finom kezei, hosszú fehér ujjai voltak. De csak „voltak.“ A sok durva munka megkérgesitette. Hanem csak a kezét. A szive a cselédsorban is olyan nemesen érzett, mir t azelőtt, a lelke a szép gondolatokra úgy repesett, mint régente. Azelőtt és légen! Milyen rövid szavak és mégis milyen nagy jelentőségűek. Hány embernek fájdul meg a szive, ha az azelőttre gondol! Boldog múlt és keserű jelen! Minő tengernyi különbség fekszik e kettő között! Átélni boldog napokat és azután keserű valóra ébredni. Hej, de nagyon fájó ez! A cselédleány jobb ’napokat élt. Nem, ezekkel az egyszerű szavakkal nincsenek eléggé kifejezve azok az órák, a miket és a hogy ő a „múltban“ élt. Akkor, midőn abban a fehérre meszelt, zöld zsa- lus házban laktak, hol a kertjük alatt a Szamos vize folyik csendesen. Kicsi ház volt, de nagy volt a boldgság benne. Nagyobb, mint kellett volna, mert jókedvében Telverte a ház környékét! Apja, anyja lakott benne. Csak „lakott“, mert már kivitték őket a temetőbe. Púpot emeltek feléjük. Olyan púpot, mely minden szenvedést örökre eltemet. A szegény öregek sirját nem jelöli kereszt, de életükben keresztet viseltek. Leányuk, egyetlen gyermekük rakta vállaikra. Gyenge emberek voltak, nem bírták hordozni, összeroskadtak alatta. Szomorú történet, de mindennap megesik. Csakhogy nem minden ember szive van egy agyagból gyúrva Némely embernek vaj- puhaságu a szive és nagyon könnyen belenyomul a fájdalom, a bánat. Teréz zsidó leány volt. Vallásos szülék gyermeke. Isteni félelemben nevelték. Megtanították imádkozni; áhítattal és bünbánattal. Éles eszü gyermek volt; gyorsan megtatulta a visszafelé olvasható betűket. Mig gyermek volt, versenyt imádkozott apjával; szorosan és szigorúan megtartotta a vallás szabályait, de mikor nagy ’eánynyá serdült: nem imádkozott többé a könyvből. Je- hovát elhanyagolta, Mózest és Jákóbot és velük' minden szenteket teljesen elfeledte. Az égieket mind elfeledt ■ egy legényért. A szent könyvek helyett annak a legénynek szeméből olvasta üdvösségét. Jehova emberi alakká változott és a szentek helyett egy szcntségtelenhcz fordult. Szeretett! A csodás virág.fakadása a szerelem tavaszának elkábitotta; asszonyi s-ivének bűbájos megnyílása rózsás fátyol t vont koromfekete sz me elé, úgy, hogy nem látott, nem hallott többé semmit szerelmese arczánál és szerelmese hangjánál. Hiszen szeretni nem bűn sem a keresztény, sem a zsidó törvények szerint. Ámde, a kit ő szeretett, pogány volt. Jánost nyolez napos korában egy latin szavakat mormoló pap leöntötte keresztvízzel. Akkor ott volt a gótives templomban, de azóta talán soha. Tehát János katholikus volt és Teréz zsidó. Két rokon vallás, mely mégis olyan távol áll egymástól, mint az északi sark a déli tropikus vidéktől. De János és Teréz nem kérdezték egymástól vallásukat; nem kutatták a hit közelségét és távolságát, hanem egyszerűen szerették egymást s-.Ívvel, szerették egymást lélekkel, hit nélkül is. A szülők nagysokára megtudták leányuk bor- asztó cselekedetét. Ez a hir úgy érte őket, a mint a derült égből a villám. Órákig egy hangot se szólt a Lét öreg, csak járt-kelt összetört szívvel, kíntól sajgó kebellel. De tovább nem birták. Kitört belőlük a köny, a panasz, a jaj! Békéjük elveszett, nyugalmuk rombadőlt. Leányuk hűtlenül elhagyta őket. Egy érzéssel lettek szegényebbek és egy «fájdalommal gazdagabbak. Ha csak őket hagyta volna cl, még talán megvigasztalódtak volna, de hitét, szerintük az egyedülit, az üdvözítőt tagadta meg és dobta el magától. Teréz kenyérkeresőjük is volt. Az ő varrása után • éltek már hosszú idő óta. És most ennek is, minden- . nek vége számukra örökre. Az a leány meghalt. Legalább reájuk nézVe elKolfo Mór hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen' (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, velem lépjen érintkezésbe cs meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretségem folytán hivatásomnak megfelelek Vidéki megkeresésekre azonnal válaszolok. Kolb ÜSÍÓr.
