Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-01 / 40. szám

V. év. Szatmár, 1901. Október I. 40. *zám. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Me^jelenil$. minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. i Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-utcza, a „Korona“-szál!odával szemben, Antal Kristóf úr házában (Weinberger-nyomda). Mindennemű díjak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltetnek. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon-szám 80. Dr. Farkas Antal 1826-1901. Szinte hihetetlenül száguldott a városon keresztül f. hó 20-án d. u. hogy: Dr. Farkas Antal, városunk társadalmának általánosan tisz­telt s rendkívüli tevékeny oszlopos tagja meghalt. Lehetetlen! így kiáltottunk fel, hiszen még csak .az imént láttuk, hallottuk, tanúi voltunk élénk szellemének, nemes lelke cselekvésének ! Lehetetlen! mondtuk mindannyian hiszen az erős szervezetű, edzett férfiúval, a kinek bár 76 év nyomta vállait, a pusztító betegség nem bánhatott oly hamar el! Lehetetlen! Zokogott a család . . . hiszen olyan nyugodt épen mintha élne! És úgy van! Dr. Farkas Antal, a kinek eleme volt a szellemi munka, a kinek mindig volt ideje arra, hogy egyeseknek vagy társula­toknak szolgálatukra álljon: nincs többé. Alkotójának kifürkészhetetlen, örökbölcs in- tészkedésére a munkás fő lehanyatlott, a tevé­keny lélek megtért urához, a kit hűen és oda- adóan szolgált. A kedves család a kinek fenti-mindene volt, csak nézi könnyének záporán a nagyon jó férj et a végtelenül szerető édes apát . . .és gondolkozik: hát lehet ez: ily hirtelen ? És en­nek igy kell lenni ? . . . nincs ... és soha többé nincs? . . . Mi pedig, a kik nála nélkül egy fontosabb ügyünket sem tudtuk megbeszélni, nagy vesz­teségünk sulytoló tudatában, gondolat nélkül, néma fájdalommal hajtunk fejet az Egek-urának megmásíthatatlan akarata előtt. Majd ha az idő, mely minden fájdalomra gyógyirt tud csepegtetni, enyhíti a közvetlen fáj­dalom érzéseit! majdha a bánat, melynek fátyo- lán át ma nem tudunk tisztán látni, lecsende- sül és belényugszik a veszteségbe a most nyug­tot találni nem tudókebel: megkíséreljük el­mondani, ki volt nekünk Dr. Farkas Antal és mit vesztettünk benne. Most pedig: a mély gyászba 'borult csa­lád találjon enyhitő balzsamot annak a tuda­tában, hogy fájdalmukban osztozik az egész város ennek minden egyesülete és, hogy az elköltözött áldásos működés közepeit oly szép kort ért el, a milyen csak keveseknek adatik. Mi pedig, a szatmári társadalom, melynek minden rétege ismerte és szerette, őt, helyez­zük le az elköltözött nagy férfinak sírjára el­ismerésünk és kegyeletünk koszorúját, mely majd a csendes éjszakákon, nádon a költő sze­rint: „sir megnyílik . ; . sir bezárul" . . . mondja meg a boldogulnak: hogy emléke áldva lesz közöttünk, mig lesz e városnak egy fia, a ki önzetlenül gondolkozni tud. Igen szép munkásságu életére visszate­kintve, élettörténetéből följegyezzük a követ­kező adatokat. Farkas Antal dr. született Komoron, 1826- julius 1-én. A gimnáziumi és theologiai tan­folyamot kezdetle Debreczenben és bevégezle 1848-ban ; u. o. a jogi tanfolyamból bevégzett 2 évet. Ekkor Zoltán János belügyminiszteri államtitkár gyermekei mellé nevelőnek ment s azok mellett volt 1852 őszéig. 1852 október hónapjában Berlinbe ment az egyetemre, a hol 3 hónapot töltött csak, mert az elhalt Zoltán János fiai mellé nevelőül kereteit fel s 1853 január hónapjától 1861 őszéig nevelősködött. Ezen idő alatt s még Del eczenben megkez­dett jogi tanfolyamot folytatta s Budapesten 2 évvel kiegészítette. 1859-ben lett doctor juris 1861, nov. 28-ikán megszerezte a köz-ügyvédi, ugyanazon év decz. 10-ikén a váltó ügyvédi oklevelet, s ekkor Szatmárra jött s megkez­dette az ügyvédi gyakorlatot. 1862-ben lett gimn. ügyvéd, s ezt a tisz­tet viselte 1869-ig, a mikor tanügyi biz. el­nökké választatott, mely minőségben, mint Igaz­gató-tanácsi elnök, haláláig szereietteljes oda­adással fáradozott. 1862-ben Böszörményi Ká­roly mellé megválasztatott egyházmegyei ügy­védnek is, s e hivatalt rövid idő múlva egye­dül viselte 1874-ig. Ettől fogva egyházmegyei tanácsbiró. Az 1880-ik évtől kezdve egyház­kerületi világi főjegyző. A városnál ügyvédi működésének megkezdése óta állandóan bizott­sági tag. Az ügyvédi kamarának egy ideig ügy­védje, 1883-tól lógva elnöke. A prot. felsőbb leányiskolának 1872—1894-ig igazgatótanácsi elnöke, A ma már megszűnt szatmári protes­táns irodalmi körnek és4’ az általa különösen kedvelt Kölcsey-körnek alapításától fogva alel- nöke. 1884-ben a szabnál i ev. ref. egyháznak főgondnoka. A szatmári gőzmalom és takarék- pénztár elnöke, az újabb időben pedig a Ti­szántúli ev. ref. egyház kerület tanácsbirája volt. A temetés. Hétfőn délután már 2 órakor nagyon mozgalmas képet öltött a gyászos ház környéke. A piacz is meg­telt közönséggel, miközben egymásután sorakoztak fel zászlóik alatt a különféle egyesületek és testületek. Nemcsak a város szine-java jelent meg a kiváló férfiú végtisztességére, hanem a megye, sőt a távol vidék is nagyszámban volt képviselve. Ott láttuk pl a Tiszántúli ev. ref. egyház agg püspökét Kiss Áron', gróf Hugonnai Béla főispánt stb, stb. Pontban fél 3-kor vette kezdetét a gyászszertartás a halottas háznál, a hol Osválh Elemér ev. ref. főgimn. tanár mondott könyörgést, mely uíán megindult a gyászmenet a ssatmáii ev. ref. templom felé. A tem­plomban R á c z István lelkész a következő imát mondta: Remegő szivvel állunk e koporsó felett életünk és halálunk szabados Ura, hatalmas Istenünk. Ó mert érezzük veled szemben kicsiny s törékeny voltunkat s látjuk, hogy hatalmas szavadra megszűnik dobogni a legnemesebb szív is s porba omlik az is, ki közöt­tünk nagy és erős vala. Csak egyedül Te vagy Atyánk örök s változatlan; Téged nem érdekelnek a sorsnak változási, sem az enyészetnek hullámcsapásai. Előtted borulunk azért arezra életünk hatalmas Ura mostani fájdalmunkban is; előtted tárjuk fel szi­vünk nagy keservét. O mert nagy, mint tenger a mi bánatunk. Lehűlt a mi fejünknek a koronája, porba omlott a mi büszkeségünk s itt fekszik előttünk ki csíny, szűk lakában, kire dicsekedve tekintettünk, mint az erdők cserje a hatalmas tölgyre . Mig nemes szive dobogott, miként világitó o^-z'op úgy járt mi előttünk. Beszédéből elméjének bölcsessége, nemesen érező nagy szív-bői szüreteiének melege áldozott. Szava, most mint lágyan permetező eső terrrékenyité szivünket, majd, mint villogó kard, mint az igazságnak a fegy­vere világosságra vezérlé elménket. Olyan volt ő kö- zö tünk, miként egy próféta, miként választottaid közül egy. 0 ennek a nemes életnek az enyészete felett sirurik mi jó Atyánk s könnyes szemeinkkel is felé tekintünk keresve a vigasztalást. Tudjuk, ó tudjuk hatalmas Istenünk, hogy Te mindeneket bölcsen cselekszel; tudjuk, hogy, mint szerető jó atya jónál egyebet nem akarsz mi velünk. Nem ó nem zúgolódunk hát intézkedéseid felett, ha­nem inkább nagy fájdalmunk közt is az irántad mé­lyen érzett hála szavát vesszük ajkunkra. Hiszen Atyánk az im előttünk nyugvót Te hoztad léteire; Te gyujtá fel kebelében az igazság lángját, hogy má­sok előtt is világoljék annak fénye. Te adtad szivébe a szeretetnek szent tüzét, hogy annak melege másokra is áradozzék. Főként Atyánk Te adtad őt nekünk, a- mi városunknak, egyházunknak, úgy hordván ügyét ezeknek szivén, hogy a hely, mit ő elfoglalt soká üres s betölthetetlen lészen. Óh ! mindeneket felgondolva jó Atyánk zúgolódás helyett imádságra kerül keblünk s áldjuk a Te jóságodat, a mely szerint távozó szol­gádnak éltét ily hasznossá tevéd s igy felmagasztalád. Hálát rebegő ajkunknak hallgasd meg Atyánk vigasztalást esdő szavait is 1 A veszteség felett fájdal­munkat egyedül Te enyhítheted. Oh jöjj hát, jöjj ha­mar, oszlasd kétségeinket s hintsd a megnyugvásnak balzsamát sziveinkre! Jöjj ó, jöjj hamar különösen a mély gyászba borult kedvesekhez, kik még sokkal többet veszítettek mint mi, jöjj az elvesztett boldog­ságát sirató hü feleség, a drága jó Atya távozta felett zokogó gyermekek, unokák, rokonokhoz s mit mi nem adhatunk nekik s nem adhat Gileád, adj Te szívsebükre gyógyító balzsamot! Vigasztalás gyanánt tartsd fenn sziveikben elevenen a letűnt boldog múlt édes emlékeit s gyújtsd fel hitük egére a viszontlátás csillagát I Úgy, úgy jó Istenünk Atyánk! Kötözd be a fájó szívsebeket, gyógyíts, ha sebesitél, eleveníts, ha öldö­költél, küld el a béke angyalát a vigasztalás olajágá­val, hogy megnyugodt szivvel téged áldjunk és imád­junk még fájdalmaink között is. Ámen. Majd Biky Károly esperes lelkész emelkedett föl s tartotta a következő gyászbeszédet : Sz. h. Gy 1 Bölcs Salamon Példabeszédes könyve 10-ik részének 7-ik versében azt mondja: >az igaznak emlékezete áldott !“ Nem ami dolgunk a halottakról Ítéletet mondani, mert azt az Ur magának tartotta fenn. A mi Ítéletünk lehet igaztalan, téves és elfogult a koporsók fölött és nagyon vigyáznunk kell, hogy a halottakról ilyen igaz­talan Ítéletet ne mondjunk. Tudva ezt, mégis kimondhatjuk bátran, hogy a mi megboldogult halandó társunk, kinek koporsója körül most egybesereglettünk, az ő földi életben igaz ember volt, legalább ami emberi fogalmaink szerint, miket magunknak az igazságról alkotunk. Igazság! mily nehéz e szónak csak fogalmát is meghatározni, hát még megvalósítani életünkben. Mi­dőn Krisztus urunk szenvedésének nagy napján a ró­mai császár helytartója előtt állott, s azt mondá: „én azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról, valaki az igazságtól vagyon, hallgatja az én beszédemet“, a helytartó keserű gunynyal mondá Jé­zusnak : de hát mondd meg nekem, ha tudod, hogy mi­csoda az igazság? E kérdésre a helytartó nem várt feleletet, Jézus sem felelt neki szavakban, hanem mi­kor a keresztfán kilehelte lelkét, az ott álló pogány százados adta meg a feleletet e szavakban: bizony ez ember igaz vala! Én sem kísérlem meg szavakban adni az igazság fogalmát, hanem rámutatok egysze­rűen e koporsóra ama szavakkal: bizony ez ember igaz vala! Ahoz, hogy valaki igaz legyen, nem az kell, hogy az igazságot szüntelen ajkán hordja, mert hi­szen cselekedetei könnyen meghazudtolhatják, nem is az kell, hogy mint biró a törvénytevő székbe ülve, az igazság mérlegét tartva kezében, mert a maga sa­ját igaz voltát úgysem mérheti le; hanem kell, hogy a földi és mennyei igazságot egyesítse lelkiismeretében, az emberi igazságot egyesítse a krisztusi igazsággal önmagában s minden cselekedeteiben. Es ez nagyon nehéz feladat. Mindnyájan tudjuk, tapasztaljuk, hogy az élet útja tele van botránkozás köveivel, sok ezernyi kísérletekkel, melyek közt nehéz megállani az igazság utján. Szivünk tele van vágyak­kal, kívánságokkal, szenvedélyekkel, melyek erős próbára teszik igazságérzetünket, igazságszeretetün­hat. eng. ház- és birtok eladási, törlesztéses jelzálogkölcsön közvetítési irodája Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, ugyszinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálogkölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy azokat eladni akarja, velem lépjen érintkezésbe és meg fog róla győződni, hogy kiterjedt előnyös ismeretségem folj tán hivatásomnak megfelelek. Vidéki megkeresésekre azonnal válaszolok. Kolb MÓr>

Next

/
Oldalképek
Tartalom