Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-24 / 39. szám
Szeptember 24. vakban Dr. Keresztszeghy Lajos elnök bezárta, mire a gyűlés Hieronymi éltetésével eloszlott. A Kossuth párt jelölő gyűlése. Szombator esti 5 órára volt összehiva a »Vigadó« nagytermében a helybeli Kossuthpárt, melyen mint a plakátok is hirdették, újra jelöltek immár harmadszor. A vigadó nagytermében összegyűlt választó polgárokat Kovács Leó, mint a párt ale'nöke üdvözölte és előadta, hogy Uray Géza pártelnök ezúttal őt bízta meg az elnöki teendők végzésével, majd előadta, hogy a párt a Mocsáry-féle jelöléssel sem birt zöldágra vergődni, mivel őszintén megvallva, Szatmár az országos fekete könyvben első helyen áll, mivel itt a múlt választáson az erőszak, a szurony, az etetés, itatás és megvesztegetés volt napirenden. Felkérték Győry Eleket, | Herman Ottót, de csak mind kitérő választ adtak, majd i Mocsár}' Lajost, Isaák Dezsőt, Galgóczy Zsigmondot, de csak mindegyike kitérő feleletet adott. Ily körülmények között újra visszatértek a kiindulási pontra, a helyi jelölt kérdésére; komolyan felhívja tehát a megjelent polgártársakat, hogy ebben a dologban még a mai napon komolyan határozzanak. Kovács Leo beszéde után Biky Károly ev. ref. lelkész, esperes állott fel, beszéde elején röviden jelezte, hogy ő a 48-as elvek régi hive és ettől az elvtől soha egy pillanatra sem tért el. Előadja, hogy a párt sehol sem kap jelöltet, reá van igy utalva, hogy idehaza nézzen utánna, a 12 órában vagyunk, a tett halála az okoskodás, je löltet okvetlen kell állítani, ő azt hiszi, hogy a párt tagjainak egyhangú nézetével találkozik az, ha jelöltül ajánlja Uray Gézát, a párt elnökét, aki ezen állásra teljesen reá szolgált. A párt tagjai egyhangúlag, lelkes éljenzések között fogadták el az Uray jelölését, mire Kovács Leó h. elnök azt határozatilag ki is hirdette. Ezután Teitelbaum Herman, Lengyel Imre. Kató Antal és Asztalos Sándor pártagokból egy küldöttség ment képviselőjelöltért, kérni a jelöltség elfogadására. Mintegy 20 perez múltán megjelent Uray Géza a teremben, és meghatottságtól remegő hangon köszönte meg a bizalmat. Nem akarok — igy szólt — ezúttal nagy programbeszédet tartani, programmom a választó polgárok programja. Felhozza szóló az ország közgazda- sági, kereskedelmi és az ipari szemmel látható hanyatlását, melyen egyedül az önálló vámterület van hivatva segíteni, majd az önálló nemzeti hadsereg eszméjét, a nemzeti bank, a választási jog reformját, a titkos szavazás eszméjét érintve, újólag megköszöni a bizalmat, egyben kéri a polgárokat, hogy ne az ő személyét tekintsék majd a választás napján, hanem az elveket, a melyért közösen harczolnak ; a jelöltnek, Uray Gézának indítványára a következő tartalmú sürgönyt menesztették Kossuth Ferenczhez, a párt országos elnökéhez: A szatmár-németi Kossuth-párt hazafias lelkesedéssel küldi üdvözletét és legnagyobb elismerését fejezi ki a választások érdekében kifejtett bámulatos tevékenységéért. Örömmel tudatjuk, hogy pártunk elSzatmár, 1901. __________ i az é kes ábrázatu és hajlékony termetű Ágnes pedig azt mondta rá: — Ejha. Szeretném látni! Még ugyanabban, úgymint julius hónapban, annak 21-ik napján érkezett a városba a kegyelmes fejedelem ordináriusa. Nemes, Nemzetes és Vitézlő Sipos János uram, hogy ő nagysága parancsolatjából a nemes kishonti districtus rendéivel egyetértőleg min den eladandó jószágra és mivekre nézvést közönséges limitatiót tegyen. — Jelen valának Sipos uramon kívül ifj. Kubinyi Ádám helyettes alispán, Koós Gáspár felesküdt aljegyző, Miklovicz György táblabiió, ezeken felül Koós István, Kubinyi György, Geog István, Szabadszállási István, Pál fal usi István assesor urak. A kiszmjiezer szoknyának már neve említésekor is hatalmas ökölcsapások rengették meg az asztalt, később pedig — az Ordinarius nagy mulatságára — egészen kijöttek sodrukból limitáló uraimék. — Hallatlan injuria! — kiabálták s készek lettek volna összegyűjtve máglyára rakni a kiszmjiezért, ha néminemüképen nem tartanak vala az asszonyembereknek mérges nyelvű nemzetségétől. Nagy zajongás közepette állott fel a vicenótárius s azon csudálatra méltó indítványt tette, hogy a szabómesterek ezentúl egy kiszmjiezer szoknyát 36 dénárért, egy rása szoknyát 48, egy sebruk szoknyát 50 és egy fajlandis szoknyát 90 dénárért készítsenek el. Az urabátyja Koós István akart ez indítvány ellen legelőször vetőt vetni az urnába, hogy midőn álmél- kodását fejezi ki a fajlandisnak, ami ugyan valamennőkét, Uray Gézát egyhangú ragaszkodással képviselő- jelöltül kikiáltottuk. Szatmár-németi Kossuth-párt. Függetlenségi 48-as pártgyülés. A múlt vasárnap délelőtt pontban 11 órakor’volt a 48-asok közgyűlése, melyen nagyszámú közönség volt jelen. Lefolyását a következőkben adjuk. Id. dr. Farkas Antal megnyitván a gyűlést, a következőket mondta: Összejövetelünket azon körülmény tette szükségessé, mert mi mindig azt hangoztattuk, midőn fent a központon azok a jó urak kanapédiskurzust csináltak egymás között és nevek után indulva meghasonlást idéztek elő a függetlenségi és 48-as pártban, hogy mi nevek után nem indulunk, hanem a 48 as függetlenségi elveket valljuk, azoknak a megvalósítására törekszünk és olyan képviselőt óhajtunk, a ki annak lelkes, buzgó, elszánt hive; számba vettük magunkat annak idején és arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a siker reményével jobban mehetünk a harezba, ha mindazokat, a kik a 48-as függetlenségi párt elveit vallják, bármi árnyalathoz tartoznak is, igyekszünk minden névre vonatkozás nélkül egyesíteni és igy egyesült erővel megyünk a küzdelembe; ez volt a kiindulási pontja annak a megbízás nélkül összehívott értekezletnek is, a mely először tett lépést az ellenzék tömörülése érdekében. Én voltam elnökül fölhiva abban az értekezletben és én ott is hangsúlyoztam, hogy a czél az, hogy az ellenzék minden árnyalata tömörülve együttműködjék és együtt menjen harezba a mostani képviselőválasztásba. Ezt ott egyhangúlag minden megjelent elfogadta. Azonban csalódás ért bennünket és ez a csalódás a mai gyűlés összehívására kényszeritett minket. Mert önhatalmúlag olyan lépés történt, a mely ezt a pártot az ellenzéki párt egyik árnyalata ezége alá akarta beolvasztani. Mi pedig, a kik elejétől fogva határozottan őrizkedtünk, tiltakoztunk, hogy: nekünk elvek kellenek, nem emberek, mi tehát elvek alapján akarunk haladni továbbra is, nem pedig ez vagy amaz név viselője után. A mi pártunk még máig is abban a szervezetében áll, a melyben állott, mert a párt tulajdonképen föl nem oszlott; miután az egyesülés lehetetlenné vált, az imént említett csalódás miatt, a pártnak tehát ma is kell, hogy magáról életjelt adjon. Éz a czélja a mai összejövetelnek. Méltóztatnak tudni, hogy ezen pártnak elnöki tisztét elég hosszú idő óta viselem; ma 76-ik évemet taposom; gyakran vagyok egészségi változásoknak kitéve és azt kívánom, hogy ez a párt cselekvő szerepet vigyen, ne legyen kitéve annak, hogy egy öreg, beteges ember vezesse. Én a 48-as függetlenségi pártnak, mig élek, hive leszek, de meltóztassanak megengedni, ha olyan szerepet, amelyet én teljesen be nem tölthetek, tovább viselni nem akarok. Ennélfogva fölhívom a közgyűlést, hogyha szervezkedni akar, méltóz- tassék arról gondoskodni, hogy a pártnak erőteljes, tevékeny elnöke legyen. Pap Kálmán: T. közgyűlési A mi igen tisztelt elnökünknek szavai, mely szerint aggkora gátolja őt az elnökség további vitelében, bennünket nem mentenek fel az alól, hogy hálás elismerésünket ki ne fejezzük; indítványozom, hogy örökös diszelnökéve válaszsza meg a párt. Ezután megválasztották a tisztikart. Elnökké Pap Kálmánt, alelnökké választattak: Zabari Ferencz, Czégényi Sámuel, Lévay József és Csomay Imre. Jegyző lett Thurner Albert. A végrehajtó bizottság elnöke lett dr. Törseök Károly. S Z A T M A R - NÉMETI. ________ ny i Közt legszemrevalóbb szoknya ilyetén felmagasz- taltatásán, egyúttal a förtelmes kiszmjiezer olcsó elkészítésével annak még bomlottabb elterjedését napnál fényesebben illustrálja — — de valamit súgott fülébe az öcscse, ami gondolkozóba ejtette: — Hm, hm. Mondasz valamit öcsém 1 Az érthetetlen indítvány végzésbe ment; s gyorsan elterjedt az egész városban. Az asszonyok először mosolyogtak, azután nevetlek, végül kaczagtak, olyan szeretetreiréltó gerle kaczagással. Hanem ez a kacza- gás nem sokáig tartott. Zsófi nagyasszony hiúsága felébredett s büszkén vetette el' a szót: — Én ugyan nem hordok 36 dénáros ruhát ! — De biz én sem . . de még én sem! — kiabáltak utána az asszonyemberek. A kiszmjiezerek sutba kerültek helyettük az ékes fajlandis simult a nők kecses idomaihoz. Egy hét múlva, mely idő kölcsönös haragban telt el — találkozott az utczán Koós Gáspár Ágnessel. Szembe jött vele, szép újdonatúj fajlandis szoknyában. Tettették, mintha nem látnák egymást, de senki sem állhatta meg, hogy vissza ne nézzen. Szemeik találkoztak. — Ágnes ! — Gáspár! A következő pillanatban egymás nyakába estek. Ugy-e, hogy levetetted a kiszmjiezért? — Le, mert szeretlek. A viczenótárius pedig elfordulva mormolá : — Asszony! hiúság a te neved! S. Szabó József. A választások megejtése után Csomay Imre szólalt föl, beszédében visszatekintett a párt egész múltjára, melyben, a köztudat szerint ő mindig vezető szerepet vitt. O is, mint a lemondott elnök,' tisztán is minden személyeskedéstől menten ismertette azt a mozgalmat, mely a két ellenzéki árnyalat egyesítésére irányult, de a mely — sajnos, a mi pártunkon kívüli okok miatt nem jöhetett létre. Ezután elővette az 1848-as törvényeket, a melyek azt mondják, hogy: Magyarorsság minden tekintetben önálló és bir mindazokkal a föltételekkel, a melyek egy államnak a létéhez fűzve vannak; önálló, szabad, más államnak, más kormánynak alávetve nincs. Ezzel szemben 67-ben mi történt ? Azon teljes jogból, a melyet a nemzet 48 ban kapott, Ausztria részére engedmények tétettek, közösség állapíttatott meg, közössé tétetett a külügy, a hadügy, a pénzügy és vám szövetség létesült a két államfél között. Ezen 67-iki intézkedés által elvesztett a nemzet a maga jogaiból sokat, mert külügyi tekintetben nem önálló többé az ország és Ausztria elsikkasztott bennünket a nagy világ előtt, mert csak Ausztriát ismeri a világ és Magyaroiszágról alig bir tudomással. Nincs a konsulatusok homlokzatán a mi zászlónk, czimerünk kitéve, nem foly ott a jogszolgáltatás a mi államunk nyelvén, hanem minden német nyelven megy; ott van a fekete-sárga lobogó, a kétfejű sas minden követségi hivatalnál. Hadseregünk nincs önálló, közössé lett, szellemét ismerjük, nyelve német, alkotmányunkra esküt tenni nem köteles. Magyar- ország közgazdasági és pénzügyi tekintetben 48-ban önálló lett, 67-ben közössé tétetett. A 67-iki egyesség eredménye az lett, hogy a körülöttünk levő országok elhalmoztak bennünket Ausztria kedvéért nyers terményeikkel, Ausztria pedig minden akadály nélkül hozhatta be iparczikkeit s nálunk megromlott a földművelés, kereskedelem és ipar helyzete, általános pangás, elszegényedés állott elő, népünk kivándorolt, értékeink megsemmisültek, ilyen körülmények között hallatlanul nyomorult helyzet állott elő e szép ország népének pusztulására. Jogos hát az a törekvés, hogy ez megváltoztattassák és a nemzetnek gazdazági tekintetben a jogai teljesek legyenek, rendelkezhessék szabadon, a vámsorompót, ha kell, lebocsáthassa. Majd alaposan és megyőzően kifejtette, hogy ő, mint a párt, a Kossuth Lajos nevét és emlékét mindig tiszteletben tartotta, hiába való tehát a Kossuth Ferencz párt ebbeli vádja, a melylyel pártunkat csak rontani akarja. Ezután az 50 es bizottság tagjai állapíttattak meg. Id. dr. Farkas Antal ezután áttért a jelölés kérdésére. mire a párt kimondotta, hogy tekintve az idő rövidségét, jelöltet már ezen a gyűlésen akár állítani. Erre fölállott dr. Törseök Károly s a kővetkezőket mondotta : Azt tartom, hogy az rgen t. gyűlésnek a véleményét jelentem ki mikor azt mondom, hogy nekünk érdekünkben áll az, hogy városunknak legyen olyan képviselője, a ki városunk érdekeit, az országgyűlésen miden tekintetben képviselje, azt megvédje. Ilyen ember Csomay !mre, kinek két évtizedes múltja bizonyság arra, hogy benne bizhatunk hogy ő a mi váró sunk érdekeit mindenkor szivén fogja viselni, ajánló n a t. Közgyűlésnek, mint pártunk jelöltjét. Az indítvány nagy lelkesedéssel találkozott mire Csomay I. állott föl s megköszönte a megtisztelő bizalmat s beszédét igy végzé : Én belenyugszom a párt határozatába. Azonban izetlen dolognak; tartom, hogy a jelölt a maga nevét zászlóra tűzze. Én egy zászlót kibontok és erre ez lesz irva : »1848. Istennel a haza függetlenségéért!« Ha valaki ennek a zászlónak párját csináltatja és ezzel az én szerény nevemmel küzdelembe megy, hálásan megköszönöm. Ha győztünk, nem az én nevem győzött, győzött az elv, a nemzeti jog barezosainak törekvése. A gyűlést id. dr. Farkas Antal igy zárta be: Köszönöm a szép érdeklődést az elvért és azzal fejezem be ezt a közgyűlést : éljen a 48-as függetlenségi párt, vezesse a Gondviselés diadalra 1 HI REK. — Személyi hírek. A tisztviselők országos kon- greszussa alkalmából, amely folyó hó 21. 22 és 23 napjain Budapesten tartatott meg, vsrosunkból a tisztviselőket képviselték: Veréczy Antal kir. táblai biró, Demjén Sándor postafőnök, Pap Gyula adótárnok és dr. Fodor Gyula tanár. E helyütt említjük meg, hogy Veréczy táblabirót az országos gyűlésen azon megtiszteltetés érte, hogy a kongressus egyik alelnöke lett. A kiküldött tisztviselők ma utaztak vissza. — Átutazó föherczegek. Csütörtökön este városunkon keresztül utaztak József Ágost főherczeg és neje, Auguszta főherczeg asszony, továbbá ennek testvére, György bajor kir. herczeg. A magas vendége.; Máramaros-Szigetről jöttek, a hol tudvalevőleg nagy vadászat volt rendezve. Pénteken este pedig a bragan- zai herczeg és kísérete utazott városunkon keresztül: az indóháznál — rendelve — volt a vacsora, melyei a herczeg és kísérete a vasúti kocsiban fogyasztottak el. — Hieronymi Károly, a helybeli szabadelvű-párt nagy többségének a jelöltje, holnapután csütörtökön d. u. 5 órakor fogja a Kossuth-kerti kioszkban programbeszédjét megtartani. — Igazságügyi kinevezés. Ő felsége a király D.. Paál István, a debreczeni ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt, a szatmár-németi kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. újdonságok az őszi- és téli idényre megérkeztek ■ W eisz Gyula posztó - üzletébe Szatmár, ===== Deáktér. =====
