Szatmár-Németi, 1901 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-24 / 39. szám

Szatmár, 1901. SZATMAr.NEMETI. Szeptember 24. — Eljegyzés. Kádas László szolnoki pénzügyigaz­gatósági fogalmazó, ki városunkban sok éven át volt hivatalban, a napokban váltott jegyet Brunner Berta kisasszonynyal Nagy-Kátán. — Kinevezés. Hugonnay Béla főispán Nagy Sándor vármegyei aljegyzőt tiszteletbeli főjegyzővé nevezte ki. — Requiem. Szombaton volt 3 ik éve annak, Jandrisics János apát-plebános, kit városunk minden rangú polgára tisztelt és becsült, örök álomra hunyta le szemét. Ez alkalommal reggel 7 órakor a székes- egyházban ünnepélyes gyászmise volt, melyet Tóth József h. plébános mutatott be az egek Urának, n kó­ruson az ifjúság gyászdalokat zengett. — Halálozás. Aiben Mátyás a helybeli k. hath, főgimnáziumnak volt igazgatója, áldozópap, pápai tiszt, kamarás, szentszéki tanácsos, életének 66, áldozó papságának 43-ik evében f. hó 21-én déli 12 órakor váratlanul elhunyt. Az illető 30 évig volt a helybeli kath. gimnáziumnak egyik jeles tanáia, utóbb igaz­gatója. Temetése tegnap d. u. 3 órakor ment végbe nagy pompával, melyen megjelent a helybeli kebel­beli papság, minkét gimnázium ifjúsága, a zárdái nö­vendékek, a fi- és nő tanítóképző intézetek növendé­kei, a róm. kath. elemi fiiskola, ezenkívül nagy és díszes közönség, mely szomorodott szívvel kisérte utolsó útjára az elhunytat. — Kinevezés. Hetey Zoltán végzett joghallgatót a pénzügyminiszter a nagy-károlyi pénzügyigazgatóság­hoz pénzügyi fogalmazó gyakornokká nevezte ki. — Műkedvelői előadás. Vasárnap este a helybeli mentő egyesület javára, műkedvelői előadás volt. Színre került »A mozgó fényképek“ czimü bohózat, melynek szereplői sok jó akarattal párosuk szorgalom­mal igyekeztek a közönségnek élvezetes estét nyújtani A darab előadásában részt vettek: Mihalovits Mik- lósné úrnő, Maróthy Mariska, Veréczy Margit és Tom- bory Emma, k. a. Mihalovits M.-né úrnő már sokszor nyert pálmát műkedvelői szerepléseivel, a mellette szereplő Veréczy M. és Tombory E. k. a. azonban ezúttal volt alkalmunk a deszkákon látni és szívesen adózunk nekik, mint uj szereplőknek, az elismerés ba­bérjával. Férfi szereplők votak : Csomay I. Haller F. Keresztes Á. Erdősi V. és Szentiványi Gy. a kik mind végig élénk érdeklődés mellett játszották szerepeiket. — Képviselő-jelöltek a megyében. Az alanti sor­rendben adjuk varmegyénkben az eddig felléptetett képv. jelöltek névsorát: mátészalkai kerületben egye­düli jelölt Jékey Zsigmond, géberjéni nagybirtokos, (függetlehségi,) a krassói kerületben két jelölt áll egy­mással szemben, ifj. Böszörményi Sándor és Ragályi Lajos, mindkettő szabadelvű párti Az aranyos-medgyesi kerületben Szentiványi Gyula és Pásztory Árkád, szabad­elvű párti mindkét jelölt. A nagy-bányai kerületben Láng Lajos szabadelvű pártinak, Bay Lajos Ugron- párti programmal lesz az ellenjelöltje. A fehérgyarmati kerületben Luby Géza volt függetlenségi képviselő el­lenjelölt nélkül áll. A nagy-somkuti kerületben Dr. Bamberger Béla, Papp József kir. táblai biró és Drá- gos Theofil állanak szemben egymással. A választás igen heves és elkeseredett lesz. A csengeri kerületben a szabadelvű pártiak jelöltje Nagy Béla, ellen jel öltje a függetlenségiek részéről Luby Béla, kinek nagy pártja van. A nagy-károlyi kerületben 3 jelölt is van, ú. m. Domahidy Elemér szabadelvű párti, Báthory Ist­ván néppárti' és lesz újabban fellépétt Gyapay Pál, volt főszolgabíró, fefíérmegyei birtokos, mint független párti. Gyapay vasárnap d. u. 3 órakor mondotta el programmbeszédjét. — A szocziálisták jelölő gyűlése. A helybeli szó czialista érzelmű polgárok szintén tartottak vasárnap délután 4 órakor jelölő gyűlést. Gyülekezési helyül a németi István-tér szolgált ez alkalommal is. A tágas teret ellepte vagy 800 ember, kiket legnagyobb rész­ben a kíváncsiság is vonzott. A gyűlés elnöke Rosen- blüh József mázoló segéd volt, a ki felhívta a jelen­volt elvtársakat, hogy ők is mozduljanak meg és ál­lítsanak jelöltet. Ezután a gyűlés egyhanyulag Mónus József helybeli czipész-mestert jelölte, ki a helybeli szocziálista pártnak agilis tagja és egyúttal alelnőke is. Mónus József köszönettel vette tudomásul a belé- heiyezett bizalmat és hajlandó volt elfogadni a jelölt séget. Beszélt még Nyisztor György fürészgyári mun­kás is, ki a földművesek, iparosok és a munkások sanyarú és nyomorult helyzetét festette olyan talpra- éset szavakban, mely az egész hallgatóságot meglepte, A gyűlés 1 ífolyása egész komoly vplt, semmi nemű rendzavarás nem történt, a gyűlés a legszebb rend­ben 5 óra 'felé ért véget. E helyütt megemlítjük, hogy Mónus József a helybeli szocziálisták képvisélő jelöltje programmbeszédjét jövő vasárnap délután 4 órakor, az Istvántéren fogja megtartani. — Lóverseny. A szatmármegyei gazd. egyesület évi szokásos lóversenyét szeptember 22-én (vasárnap) tartotta meg. Úgy látszik évről-évre csökken az érdek­lődés a versenyek iránt úgy a tulajdonosok, mint a közönség részéről. Ez a verseny is aránylag kevésbbé sikerült, mint az előző években. Az egyes futamok minden nagyobb érdeklődés nélkül folytak le ; kis mezőnyök indultak s igy természetes, hogy nagyobb figyelem nem is kisérhette lefolyásukét. Az I. futam a a mezőgazdák versenye volt, mely épen olyan ered­ménynyel végződött, mint a múlt évben. Elsőnek jött be Darabánt Simon lova (udvari), másodiknak Bara- zsu Péter (udvari), harmadiknak Laky Lajos lova (Szatmár) Ennél a versenynél baleset is történt ; mind­járt a verseny kezdetén, az egyik lovas lebukott lová­ról, — szerencse az ijedségen kívül más baja nem tör­tént. Laky pedig lovát gyors oldalfutásban akarván megállítani, lovastól felbukott, s lábán szenvedett ki­sebb sérülést. II. futamban Szatmár-Németi szab. kir. város dijáért (800 kor elsőnek, a Il-ik a tétek össze­gét nyeri, 3-ik a tétét menti. (2000 m.) három ló ál­lott starthoz. Első lett Liptay Béla 4 é. p. k. Pattogó (lov. Szemere Kálmán százados), második Domahidy István s. m. Myllerjung, (lov. Onody tiszth.,) harmadik MerveldtMax gróf százados 7 éves s. m. Vezér. (lov. Markovits fh.) IU. futamben (tenyész verseny) 800 k I szak. 290 k. II. szak, körülbelül 4000 méter.) 4 ló startolt; első lett Szeőke Ödön 5. é. p. k. Babám, (lov. Kállay Szabolcs) második Buday József b. k. Kati, (lov. Uj fal ussy Géza.) Futott még bér. Kovács Jenő 5 é. s. k. Mysza (lov. bér. Kovács Sándor) és Kovásznay Zsigmond 5. é. p. k. Vándor, (lov. Onody tiszth.) Az előbbi a verseny végén kitört, az utóbbi már a kezdetén kiállott a versenyből. IV. futamban (Akadály verseny 900 K. elsőnek tétek összege a má­sodiknak, táv. 4000 m.) csak két ló startolt s tulajdo- saik közös megegyezése folytán azok is csendesen járták be a pályát. A két ló : Liptay Béla Ártatlanja (lov. Szemere K.) és Merveldt Max gróf Térelvárja (lov. Markovits fh.) V. futamban a hölgyek dijáért 4 ió versenyzett s nagy küzdelemmel igen szép finisek­ben bér, Kovács Jenő Viharja (lov. Kovács Sándor) jött be elsőnek Nagy Lajos százados Vilmája előtt (lov. Szemere K. száz.) Futottak még Domahidy Ist­ván Remény-e (lov. Ujfalussy Géza.) Közönség álta­lában kevés volt a versenyen, s már kevéssel 4 óra után üresen állott a versenytér. Az egészet kocsikorzó követte, melyben sok csinos fogat vett részt, s az ügye­sen összeállított négyes és kettős fogatok gyors >obo- gása némi kárpótlásul szolgált a nézni vágyó közön­ségnek. A versenyt a Kossuth-kerti Kioszkban tánczes- tély zárta be. — Festészeti mütárlat városunkban. A Hollósi Si­mon vezetése alatt álló nagybányai festészeti iskola művészei városunkban október hó 2-ától kezdve 8 na­pon keresztül festészeti mütárlatct rendeznek, a város­ház nagy és ezzel kapcsolatos oldaltermeiben. A kiál­lításra, mely művészi szempontból mindenesetre igen figyelemre méltó lesz, városunk csak büszke lehet, mi­vel e tárlaton, mely a vidéken esemény számba jön, kiváló festőművészek képei lesznek kiállítva. A meg­nyitás bizonyos ünnepségek mellett fog végbe menni, amelyen mint értesülünk, a kormány is képviseltetni fogja magát. A kiállítás jövedelmének fele a helybeli, a fele a nagybányai nőegylet javára fog fordittatni. A nevezett mütárlatra, mely a fővárosban is megállaná helyét, előre is felhívjuk városunk és vidéke nagy kö­zönségét. — Szives kérelem a város nemesen érző közön­ségéhez. Az önkéntes tűzoltó egyesület — mely ide s tova 30 éves fennállását tölti be — első helyen áll azon társadalmi egyesületek között, melyek a humá­nizmus szolgálatában munkálkodnak. Az önkéntes tűz­oltó testület az 1875-ik évben alakult, e város értel­miségének, mondhatni vezető férfiainak nemcsak köz­benjárása, de tényleges közreműködése mellett. — Az alakulási időszak volt talán a testület legvirágzóbb kora, azonban a kor szelleme lassankint kioltotta a szivekből az emberbaráti szeretet oltárán szolgáló in­tézmény iránti lelkesedést s váltakozó viszonyok kö zött ma is ott van az egyesület, hogy kellő erő, ki­képzett önkéntes tagok hiányában nemes törekvésé­nek kifogástalan sikerrel meg nem felelhet. Abban a tudatban, hogy a tűzoltó testület hivatásának csak úgy felelhet meg, ha annak tagjai kellő számban olv fér­fiakból áll, kik értelmiségük, függetlenségük és állandó lakásuk által minél nagyobb eredménynyel tudják ér­vényre juttatni tűzoltói ismeretüket; abban a tudatban, hogy a kor szelleme hagyott meg érintetlenül neme­sen dobogó sziveket; abban a tudatban, hogy az egészség, a testi erő ápolása, első feladaté t kell képez­nie az embereknek — melyre a tűzoltói gyakorlatok­nál kiváló alkalom van — bizalommal fordulunk vá­rosunk nagyközönségéhez s tisztelettel kérjük annak önálló, független polgárait, miszerint egyesületünk mű­ködő tagjai sorába minél nagyobb számmal belépni s ezzel egyrészről polgártársaink anyagi érdekeit meg- védni, másrészről a tűzoltó-intézmény nemes törekvé­sét elősegíteni szíveskedjenek. Szabályszerű jelentke­zések a tűzoltói őrtanyán fogadtatnak el. Szatmárit, 1901. évi szeptember hó 15-én tartott parancsnoksági ülésből. A parancsnokság. — A helybeli szocziálista pártnak a jelen válasz­tás alkalmából írott kortesnótáit, amely vörös papírra nyomva, városunkban széltáben-hosszában lett kioszt­va, a kir ügyészség, mivelhogy a jelen társadalmi rend és ennek egyes osztályai ellen izgató eszméket tartalmaz, lefoglalta, illetve a megtalált mintegy 200 darabot a rendőrség által elkoboztatta. — Esküdtszéki tárgyalás. Tegnap, f. hó 23-án es­küdtszéki tárgyalás volt a helybeli kir. törvényszéknél. Vádlottak voltak Bogdán Márton, Varga lnne, Vaiga Sándor és Varga Ferencz; vádolva voltak a b. t. k. 308. §-ában foglalt, többek bántalmazásából származott súlyos és halált okozó testi sértéssel. A vádlottakat Dr. Nagy Barna, Kovách János, Savanyu József és Dr. Ma­kár Károly védték. Az Ítélet szerint Bogdán Márton másfél Varga Imre, Sándor és Ferencz 2—2 évi börtön- büntetésre Jett elitélve. — Betörés. Lénárd Imre szatmárhegyi lakes üz­letének háza falát a küszöb alatt vasárnap reggel vir­radóra ismeretlen tettesek kiásták és onnan nagyobb mennyiségű szalonnát és ezukrot, ezenfelül pedig 180 korona készpénzt elvittek. A betörőket a csendőrség erélyesen nyomozza. — A városi hatóság figyelmébe! Tudtunkkal ta­valy, mikor a villamos vasút megindult, a helyi sajtó felvetette azon kérdést, hogy a r. k. elemi iskola előtt, hol a villamos jár, egy rácsozat készíttessék, mely az esetleges szerencsétlenséget meggátolná oly formán, hogy az iskolából kijáró gyermekek nem mehetnének neki a sínpárnak oly szabadon. Igaz ugyan, hogy idáig semmi baj nem történt, de ki lát a jövőbe ? A tanács tudtunkkal, hogy rácsot nem hajlandó készíteni, azzal indokolta eljárását, hogy hiszen a villamos vasút ott úgyis megáll. Ámde ezen okoskodás nem való, mivel a villamos megáll „feltételesen“, a hegyi vonatok pedig soha sem. Ilyen körülmények között kérjük a tanácsot, hogy intézkedjék az iránt, m’ikép itt az iskola helyisége előtt rendes megállóhely legyen. Ez csak nem kerül a nemes városnak pénzébe, mint p. o. a tervezett rács! — Népfelkelő jelentkezések elhalasztása. Az ok­tóber hónap elejére kitűzött népfólkelöi időközi jelent­kezéseket a honvédelemi miniszter a képviselővá­lasztások miatt az október 14. és november 14. közé eső időre halasztotta. — Érdekes felhívás. A nagy-károlyi szabadelvű párt a vármegyei székhely érdekében a következő fel­hívást bocsátotta ki: »Nagy-Károly, mint vármegyei székhely? Választó Polgárok! Már csupán két hét vá­laszt el azon naptól, melyen legfontosabb polgári jo­gunkat, a képviselőválasztást gyakorolni fogjuk. Min­denki tudja, hogy a megyei székhelykérdés még nincs elintézve s az a jövő országgyűlés feladata. Gondoljuk meg csak, hogy vájjon a vármegyék székhelyeit a ne­hány "képviselőből álló néppárt, vagy pedig a nagy hatalmas szabadelvü-párt fogja-e megállapítani ? Gon­doljuk meg tehát, hogy melyik párt képviselője tehet többet városunk érdekében. Gazdák, háztulajdonosok, kereskedők, iparosok! Legyünk egy kissé N.-Károly pártiak is! A megyeszékhelyt megtartani, a törvény­széket visszaszerezni, a nyírvidéki vasutat létesíteni csak a szabadelvüpárt támogatásával lehet. Néppárti választó polgártársak 1 Tudják-e Önök, ki fog esetleges győzel­mükön legjobban örülni ? Megmondjuk: Szatmár város fog legjobban tapsolni. Emelkedjetek tehát felül a párt­érdekeken és gondolkozzunk komolyan Nagy-Károly város jövője felett! Kelt Nagy-Károlyban, 1901. szep­tember hó 19-én Hazafiui üdvözlettel: A szabadelvüpárt végrehajtó-bizottsága.« Viczcznek is rósz, hát még való komolyságnak. —- Áz „óvszerek“ ellen! A degenerált francziák gyártmányait, melyek immár Magyarországot is szél- tében-hosszában elárasztották, melyet az orvosi sarla- tánság talált fel, hogy ezáltal mint „jóüzlettel“ maguk­nak hasznot, de a világnak bűnös és erkölcstelen szert adjanak, Magyarországon folyó évi október elsejével vége! A belügyminiszter ugyanis a pénzügyminiszter­rel egyetértőleg szigorú rendeletben hivja fel az összes hazai hatóságokat, miszerint azokat a bizonyos óv­szereket kitiltja a magyar kereskedelmi forgalomból. A rendelet szerint akár az eladók, akár a vevők vagy terjesztők öt napi elzárás és 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal sujtatnak. — A berlini Victoria visszavonulása. E czim alatt az Egjrelérlés tendenciózus híreket közölt a berlini Victoria biztositó társaságról, azt állítva róla, hogy a társaság belátja, hogy nem képes boldogulni s Magyar- országból kivonul. E hir, mint most a legilletékesebb helyről, a berlini igazgatóságtól értesülünk, nem felel meg a valóságnak. Ellenkezőleg a berlini igazgatóság a Victoriának itteni vezérképviselőségét folytonosan erősiti és nagy befektetésekkel azon van, hogy a mint kezdetben is szándékában volt, itt állandóan megtele­pedve, magának erős üzletmenetet s nagy üzletkört biztosítson. — Helyben képviselve Jakobovits Mór által. — A munka gyümölcse. Ezelőtt mintegy 04 évvel Buda­pest budai oldalán egy kis iparos telepedett lé, ki nélkülözés, munkásság és szorgalom árán fejlesztette hazánkban az akkor még alig ismert hangszer-ipart. Már rövid idő múlva szakavatott- sága annyira feltűnt, hogy megbízást nyert hadi telszerelések szállítására, mig később a m. kir. honvédség s a cs. és kir. had­sereg szerződött szállítója lett. Kiváló érdeme, hogy az eddig külföldről behozott hangsze­rek gyártását hazánkban is meghonosította s gyártásukban oly tökélyt ért el, hogy ma már nemcsak a helybeli, hanem a kül­földi zenetermük s elite-zenekarok szükségletét is ő fedezi. A volt kisiparos, most már a mindig nagyobbodó megbí­zások gyors és pontos teljesithetésére egy kisebb házat vett, hol zavartalanul élhetett s dolgozhatott a magyar ipar fejlődésén. Háza mindinkább ismertebbé és keresettebbé vált, úgy, hogy kénytelen volt a kicsinek bizonyult helyiségét bővíteni. Ma már a régi kis ház helyén egy palotaszcrü épület áll, melyben a gépek zakatolása váltotta fel az eddigi kézi üzemet. E kitartó tisztes munkában megőszült iparos Stowasser Jáno-; hangszer-gyáros, ma már a második kerület egyik tekin­télyes polgára. Nem csodálatos, hogy a folytonos munka kifá­rasztotta s most a munkát fiával osztja meg, ki hosszabb ideig tartó külföldi tanulmányutat tett s tapasztalatait itthon érvénye­síti s már eddig is feltűnt az eredetihez híven utánzott tárogató­jával, valamint a legjobb zenei körökben elismerést nyert he­gedű modellével. E sikerek után bizonyos, hogy a már ma is jó hírnévnek örvendő ezéget irég magasabb nívóra emeli, s az alapitó, ha egyszer nyugalomba vonul, kívánjuk, hogy a jó talajba ültetett fa gyümölcsét sokáig élvezhesse. ACZÉL GYULA. * Dr. Brauer Lajos, körorvos, Hunyad-Várhely, Hunyadmegye: „Kész örömmel elismerem, hogy „Kris­tály“ ásványvizük kellemes* üdítő voltánál fogva álta­lánosan tetszést és elismerést nyert „borviz“-nek bizo­nyult." * Selejtes és kimustrált finom üvegáruk feltűnő olcsó árban kaphatók Weisz Albert üvegkereskedé­sében Szatmáron. Felelős szerkesztő: Mátray Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom