Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-14 / 2. szám

« Dühöng* a klerikális újság, mert azt meré­szeltük Írni, hogy a papot is ember számba kell venni és emberi természetből eredő netáni vétkeit érző emberi szívvel kell meg­bírálni. És a szent lap egyszerre a lag- trágárahb tartalmú példázattal igyekszik ál­szent igazságát bizonyítani, természetesen teljes összefüggés nélkül a tárggyal. Van valami groteszk humor mégis ebben a ko­misz életben. A mi lapunknak azt a példá­nyát, amely a pap-emberről a humanizmus és megértés komoly szavaival, .a legteljesebb jóhiszeműséggel beszél és büubocsánatot hir­det, — a püspök ur Öméltósága nevében ne­künk megkékplajbászolva visszaküldik, — addig a Szatmári Hírlap Ízléstelen és szemé- remsértö tartalmával helyet találhat a püs­pöki asztalon. Vagy vájjon neki ír felmond­ták az előfizetést ? — A Szatmári Honvéd má­sodik számát forgatjuk meleg érdek­lődéssel. Minden oldalán ismerősöket találunk, mint egy egy hősi történet szereplőjét, vagy kitüntetettet, vagy egy jóizü karcolat, adoma középpontját. Látjuk, mint össze vannak forrva a magyar anyanyelvűek a nemzetiségi fiainkkal, egyek a bátorságban és haza szeretetben. Támogassuk a Szatmári Honvédet, mert ö a mi áldozatkészsé­günk fokmérője. — Farsang. Az Általános Ipar­testület választmánya tegnap délután tartott ülésén elhatározta, hogy feb­ruár 12.-én, a kebelébe tartozó rokkant iparosok javára, az Iparos Otthon dísz­termében kabaréval egybekötött tánc- mulatságot rendez. — A szatmári áldozatkészség SZObra. A világháborúban küzdő magyar katona dicsőségének megörökítése céljából és az elesett hősök özvegyei és árvái javára szolgáló alap növelése érdekében Szatmáron egy nagy szabású emlékmii felállítása véte­tett tervbe. Kiváló művészünk Papp Aurél főgimnázium! tanár, a jeles festő és szobrász, aki jelenleg, mint honvéd főhadnagy teljesít katonai szolgálatot, készítette az emlékmű tervezetét s benyújtotta Szatmár-Németi rz. kir. város közgyűléséhez azzal az inditvány- nyal, hogy az emlékmű készíttessék el és a Deák-téren a székesegyház tengelyével egy- iránjban állíttassák fel. Az emlékmű a Papp Aurél által be­mutatott terv szerint föld és beton emelke­désen, lépcsőzetes feljáratu erős fatalpazaton nyugszik, melynek négy sarkában stilizált lókoponyák állanak, a nehéz harcokban min­den terhet megosztó állat jelhéps gyanánt. Az előlapon bakértól övezett mező a nemzet címerével, amelyet angyalok tartanak ; a hát­lapon a város és a vármegye cimerei; két oldalt üres mezők, melyeket a kisebb na­gyobb összegekkel megváltott bronz lemezek elhelyezésére fognak használni, ugyanis az igy egybegyülő összeg fogja a jótékony ala­pot alkotni. Magának a szobornak a formája egy hatalmas kerssztalaku tömb, a szent ko­ronával megkoszorúzva. A kereszt alatt egy álló honvéd szobra, háta mögött a fölkelő nap reliefjével. A hátlapon egy kardot körül fonó babérkoszorú van elhelyezve. A terv szerint 80 négyzet méter terü­let várna beboritásra, mely 2 négyzetcenti­méteres lemezeket véve alapul, legalább 1 * koronás adakozások mellett 40000 koronát hozna be. Aa áldozatkészség emlékművének a nagy figurális honvéd szobor főalakját ké­pezné, mely a város fiainak a világháború­ban való dicsőséges szereplését hirdetné; a SZATMÁR ÉS VIDÉKE. t hátlapon elhelyezett babérkoszorú egy eset­leg a városháza falára illesztendő márvány- tábla bronz reliefjét képezhetné, amely táb­lán a város elesett polgárainak neve lenne megörökítve. Az emlékmű felállítás» körülbelül 75000 koronába kerül. A szép tervezetet a mai vá­rosi közgyűlésen fogják tárgyalni. — Kinevezés, őfelsége a király Kun Elemér debreceni kir. Ítélőtáblához berendelt szatmárnémeti: kir. törvényszéki jegyzőt a nagyváradi kir. törvényszékhez bíróvá ne­vezte ki. — Halálozás. Ifj. , T Ó t h Károly szatmári m. .kir. szőlészeti és borászati fel­ügyelő felesége született Schmidt Irma 42 éves korában, házasságának 20. évében hosszú szenvedés után január 9.-én a balfi gyógy­fürdőben elhalálozott. Temetése Balfon (Sop- ronmegye) január 11.-én volt az ág. evang. hitvallás szertartása szerint. Fried Ferenc, városunk egyik leg­népszerűbb vendéglőse, hosszú betegeskedés után folyó hó 9.-én 53 éves korában meg­halt. Felesége, három gyermeke és nagy­számú rokonság gyászolja. — A 18 évesek sorozása Szat­máron január 20. és 21.-én a Guba- szinben lesz megtartva. — Színészek Nagyszollősön. Sajó Vilmos, az északkeleti színtársulat igazga­tója január 15-én kezdi meg Nagyszőlősön színtársulatával egy hónapos színi szezonját, a- Sztambul rózsájával. — Sok a farkas. Nagybocskó vidé­kén s Visóvölgy táján sok a farkas. Az éhes hordák már a községekig is elnféezkednek. Visóvölgyön u héten Paulik Vaszily karimá­ban lévő juhnyájára tört rá egy csapat éhes farkaB s a juhokat szétkergetve, hatot fel­faltak, tizet pedig széttéptek. — Újság és naptár nélkül ma már intelligens ember nem élhet. Felhívjuk az olvasóközönség figyelmét a most 40-ik év­folyamába lépő Pesti Hírlapra, a ma­gyar demokrácia annyira kedvelt független politikai napilapjára, amely immár 28-ik éve látja el rendes előfizetőit a minden háztar­tásban nélkülözhetetlen naptárral. A Pesti Hírlap naptára az 1918-ik évre válogatott szépirodalmi közlemények mellett sok köz­hasznú tudnivalót tartalmaz aktuális képek­kel és a világháború egyévi történetét meg­világító térképpel. Aki a Pesti Hírlapra egy negyedévre előfizet (13 koronával), az ingyen és bérmentve kapja meg ezt a nélkülözhetet­len könyvet. Malomipari és Áruforgalmi R.T. BUDAPEST, V., Gizella-tér 3. Sürgönyeim: Malom bank. Te 1 e fo n s z á ra : 134—94. — mig a készlet tart — napi áron szállítunk. A nagy maghiányra való tekintettel a rende­lések csak a beérkezés sorrendjében vehetők figyelembe. Csiraképességért, tisztaságért szavatolunk. A nő gazdasági helyzete. Mit mond igazán Charlott Perkins Gilman könyve? A „Szatmári Hírlap“, amely ellensége minden emberi jog szabad érvényesülésének, a feminizmus ellen dörög két hét előtti szá­mában. A. B. jelű cikk írója, aki még nem jutott el a vitatkozás abc-jéig, hamis, (elej­tésnek látszó, de annál értelmetlenebbül meg­csonkított idézetekkel próbál a feminizmus ellen hadonászni és idézeteit egy nagy ké- •zültségü angol asszony könyvéből, persze megesonkitva, hol fej, hol végtagok nélkül, — ollózza ki. Hozzá vagyunk izokva, hogy a sötétség lovagjai csak tehetetlen tagokkal merje­nek szembe szállani, mert az egész könyv­test túl nagy feladat nekik. A vitatkozásnak ez a már mindenünnen kimustrált médstere azonban élénken divatoz az ilyen jelentékte­len kis sajtóorgánumoknál. Ezzel a rendsser- rel könnyű volna kimutatnom, hogy pél­dául a cikkíró milyen elszánt lovagja a fe­minizmusnak. Például igy idézném át: „A feministák Szatmáron erőien dol­goznak“. ...oltáregyleti tagok sietnek mel­lette lándzsát törni, a regenerációt ... vár­ják tőle“. Kár, hogy nincs több eredeti mondat az írásban, mert még jobban kidomborodnék a szerző feminizmus szeretete. így azonban kénytelen vagyok megelégedni azzal, hogy az idézett könyvnek megfelelő részeit lehető teljességgel leközlöm. A nő helyzetének ideálisabb, igazibb festését igazán sehol eem találhatnám. A férfi és nő külön-külön életkifejlődé­sét tárgyalva arra a konklusióra jut, hogy „a társadalom fejlődése megköveteli a közös nevelést.“ Aztán folytatja: „Már ennek a folyamatnak leg­elején, mikor az emberi állat még állat volt, felmerült az addig magukban élő lényekre nézve a közösség érzésének kényszerítő szüksége. Az első természe­tes lépést a cél felé az anya és gyermek közötti viszonyban találjuk. A hol az újszülött az anyától függ, a hol egyik különálló test funkcióinak szüksége van egy másik különálló test szolgálataira, ott megvan az egyének közös érdekei közt az első kapocs, az egymásrautalt­ság ; ez magával hozza a legfontosabb ösztönt, amely a kát személyiséget együtt tartja. Ezt az ösztönt szeretet­nek nevezzük.“ „A nő alárendeltsége a férfit óriási mértékben anyaiassá teszi. Az anyaias­ság kötelékeiben olyan uj tevékenysé­gek kifejtésére kényszerült, melyeket a férfias erő egymagában sohasem vé­gezhetett volna. Megtanult szeretni és nemcsak önmagáról, hanem másról is gondoskodni.“ A 149. oldalon arról beszél a könyv, hogy az emberi anya kötelességeit két szem­pontból kell megítélnünk: a szaporodás és nevelés szempontjából ás megállapítva azt, hogy nincsen a magunkénál magasabb rendű faj, amelynek anyaságával összehasonlithat- nók a mienket, alattunk álló fajok anyasá­gával kell összemérnünk: „Ha fölényben va­gyunk, ki kall mutatnunk, hogy magasabb eredményeket érünk el olyan funkciók vég­zésében, amelyek közösek.“ Aztán az inkriminált rész a maga tel­jességében : „Jobb eredményeket ér el az emberi anya a fajfentartás terén, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom