Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-04-10 / 15. szám

Harmincnégyedik évfolyam. — 15. szám. Szatmár-Németi, 1917. április 10. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg jelen minden kedden. ügyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVAI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Hr. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre J kor. 5 0 fillér. Füll lilái. (E. I.) Ködfátyol kép gyanánt lebeg előttünk a régi jó idő, a mikor nyu­godtan (értünk pihenőre s nem zavarták álmainkat meg­élhetési aggodalmak és a vi- lágháboru rémes eseményei­nek sötét felhői. Kikelet enyhe szellője, mosolygó tavaszi nap­sugár, dalos pacsirta mintha kipusztultak volna a termé­szet rendjéből. Későn zöldéi a mező s a szántás-vetésre készülő gazda sóhajtva te­kint az égre és epedve várja a csapadékok elpárolgását, hogy földbe akaszthassa eke­vasát. Felfordult világot élünk. Az egykor vidámsággal teli­tett derűs magyar eget vil­I lámokat rejtő fellegek takar­ják. A szent Kárpát bércek kapui előtt harci zaj tombol s minden vüágtáj íelől né­pek jajgatása hallatszik és ! elégedetlenség moraja zug és ! törtet felénk. Nincs szeretet, I nincs megbecsülés a fajok ; között. Egymást nem ismerő j s egymás szavát nem értő | közeli és távoli világrészek j bősz dühvei állanak szemben j s törnek egymás léte ellen, j Irigység, önzés és hatalomért való örült versenyben pusz­tulnak az emberi művelődés alkotásai és a népek milliói. El vannak feledve az egyet­értés, egyenlőség és szabad­ság szent eszméi. Fásultak a lelkek s minden józanul gon­dolkozó ész nyugialánul ke­resi a kibontakozásra vezető ] utat s a Halál aratásának végét és a békés szelíd idők visszatérését. Messze távol hideg észa­kon megmozdult a föld s el­nyomott népek rázzák bilin­cseiket és a szabadság vágy zaja harsog fel. Talán tisz­tul már a láthatár és a nagy rázkódás nem fog nyom nél­kül elvonulni s vissza vonul­nak sötétfodúikba a gyűlölet, rombolás és pusztulás vad szörnyetegei is. Talán véget ér a világ felfordulás és da­cos elleneink leigázó törek­vései onnan nyernek végső csapást a honnan legtöbb bizalmuk volt eltiprásunkra. 'falán véget ér a nagy küz­delem létünkért és szabad fejlődésünkért világszabad- sággal, kiengesztelödóssel. Jöjj óh Béke szeüd an­gyala és terjeszd ki tündér­szárnyaidat a sokat szenve­dett ..épek felett! % mi a falusiaknál. Van bőven bankó! A latainer nyomorúság or­szágszerte grasszál. Egyes társa­dalmi osztályok a háború tartama alatt felszínre kerekedtek és jó módban, bőségben élnek, inig má­sok a legnagyobb nyomorral tud­ják maisukat n»pról-napra ten­getni. Különösen u nyer- erőnek, m fizikai munkának nőtt az ázsiója, huh könnyen érthető és el is fogadható. Falun a foldmives nép és a falusi munkái nagyon ritkán érzi a. háborús nyomorúságot, sőt a jó módnak eddig előtte teljesen ismeretlen fokára emelkedett. Min­dig is volt élelmiszere bőven, de a háborús jövedelem eltorlódáaa meghozta a bankó bőségszaruját. A falu a inasra primitiv műveltségével neui tudja mit kezd­jen sí felgyülemlett bankójával és lépten-nyomon ágál vele, lekicsiny­lőlég nyilatkozik a megszorult hivatalnok osztályról s mint min­~«S) TÁRCA ! 1917 tavaszán. Irta: Hanuska Gyula. Hová lett, nyugodt, gondta­lan életünk vidám kacaja, az arcok pirossága, a szemek ragyogása? Hol van a békés idők tava­szának búfeledtető, reményt, bol­dogságot gerjesztő varázsa, hol a színek pompája, az ebredő élet sokat ígérő buzogása...? Hová lettek ? Hová ... ? Van kacagás most. is. De hallatára megfagy a vér ereink­ben. A halál hallatja tébolyitó kacaját a vértől gőzölgő avar felett... * Nóta is járja. Milliók zengik > az éhínség dalát... \ Pirosok az arcok. De nem az élet pírja az. Vérrel mázolja be fakó arcunkat u háború gyil­kos születne... És a szentek is ragyognak. A szenvedés és f íjdalom-sajtolt köny cúliog a s/t-niekben ... A sivár jel«n közönyének dermesztő fagyat nem olvasztja meg szivünkben a tavaszi napsugár. Elkerüli az élőket. Magasztosul)!) hivatást teljesít. Virágot fakaszt gyepesedé friss hantokon ... Másfelé vette útját a langyos szellő is. Messze jár túl a nagy hegyeken, hol tort. ül a halál... Szenvedő hősök luzasiró ieiké- ri‘-k sóhaját, üzenetét hozza a távolból.... Más tanyát kerestek szindús tollazatú dalosaink. Ott sir, óit kesereg mélabus nótájuk az égbe- nyuló bércek alján, hol ezrével sza­porodnak az apró fakeresztek... Nehéz, fojtó köd fékezi meg a határt. Mikor fog már kiragyogni az áldott napsugár...?! % * * Tovább folyik u vérontás. Tovább marcangolja lelkün­ket a nyomorúság, szenvedés ra­gadozó madara. Híkatombák emelkednek a romokon. Feltámadt a múlt... A Kárpátok lanká-ain, hol egykor Árpád népe küzdött a szlávokkal, újra zeng a harci riadó ... A catalaunumi síkon tovább vjvják a gyilkos harcot Attila vitézei ... Klodvig frankjai újra ott vérzőnek a Maas táján... Dúl a harc szenvedélyesen Észak titokzatos világától le a piramisok napparzselíe síkságig ... A keklő Óceán partjától á pago­dákig . ■ • A szenvedélyek orgiát csap tak Európa évezredes kuliur- földjón. Homlokunkra tövis koronát nyomtak.Kicsorduló vérünk csepp- jeinek milliói, edrága buzaszemek, vájjon fogják-e teremni unokáink­nak áldásos gyümölcseiket? Eljő-e az a j°bb kor, amikor az erkölcs levegőjében felgyülem­lett salak kiküszöbölésére nem lesz szükség a háború borzalmaira? Itt e főidőn gyökerezik a megértés fája. Virágja s gyü­mölcse az Istennek boldog honá­ban pompázik. Vájjon gyökereiből felszivja-e oda, a kéklő messze­ségbe a sok vért és könnyet? S Miuli-e valaha közénk gyümölcse az örök béke zálogául? Le<z-'i még ünnep egyszer a világon ? E váraival»»- tanúság! meg­mutatják-e a helyes utat a boldo­guláshoz a népek millióinak? * * « A végzet hatalmában va­gyunk. Keressük, kutatjuk a fizi­kai ’ lét felett magasan lebegő, érzékeinkkel megfoghatatlan tit­kos vámpírt, mely oly könyörtelen életünk folyásának irányításában. A királyok királya ő, kivel szemben tehetetlenek a leghutal- masabbuk épúgy, mint a népek milliói. Egy szemrebbenésére vi­rágzó országok tiinrrek e! a föld színéről, nemzetek pusztulnak el. hiú is vilin lggmgjott siphkfe. Közvetlen ja „Pannónia“ szálloda mellett. A vali amriM Kies Quality cinül tnárólaps raktára. Megérkeztek a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom