Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-03-06 / 10. szám
3 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Mi is kívánjuk, hogy az uj elnöknő működése segítő társaival együtt áldást fakasszon s nehéz munkájukat siker koronázza. Apréságfok. Téli nóta. szerűség szerint katonai segédlet és karhatalom igénybevétele iránt is megtétettek az intézkedések. A Nőegyesület közgyűlése szokatlan nagy érdeklődés mellett folyt le tagnap d. u. a városháza nagytanácstermében. Az érdeklődés a* általános tisztujitás miatt nyilvánult meg leginkább. Ugyanis az elnöknő Jékei Ká- rolyné, Tóth József fő titkár és dr. Dotnby Zoltán főjegyző lemondása folytán megürült állásokat kellett betölteni. Az általános óhajra özv. Tabajdi Lajosné foglalta el ideiglenesen az elnöki széket és a közgyűlést megnyitotta. Ezután Kovács Lajos egyesületi főpénztáros olvasta fői a volt főtitkárnak magas szároya- lásu titkári jelentését. — Diszel- nöknek megválasztották De-Ge- rando Attiláné Teleki Irén grófnőt; örökös elnöknőnek érdemekben gazdag volt elnöknőjüket Jé- kei Károlynét. — Majd a tisztikar választása következett: elnöknőnek nagy lelkesedéssel választották meg Szlávy Dezsőim úrasszonyt, ki eddigi működésével egyenesen rászolgált a mellette megnyilvánuló bizalomra, alel- nöknő lett Nuszer Dezsőné úrasszony. ki a nőegyesület minden tagja által szeretve tisztelt egyéniség, titkárrá Lengyel József képezdei tanár lett egyhangúlag megválasztva, főpénztáros Kováéi Lajoz esperes, főjegyző Hűnek Einil, jegyzők Gönczy Miklós és Tímár Berta urleány. A választás megejtéee után dr. Kölcsey Ferencná, Pallay M. Bélúné és Unger Ullninn Sándorné uraez- szonyokból álló küldöttség kereste fel oz uj Elnölcnőt és hívta meg állásának elfoglalására. Az Elnöknő kis vártatva megérkezett, lelkes éljenzés között el is foglalta az elnöki széket szépen átgondolt lelkes beköszöntőjével, a mely szószerint így hangzott : Igen tisztelt közgyűlési Hálás köszönet,emet fejeztem ki, belém helyezett bizalmukat és megválasztásomat azzal a kéréssel fogadom el, hogy irántarai ragaszkodásukat a jövőben is megtartva továbbra is változatlanul támogatni szíveskedjenek. Ismerve nőegyletünk nagy és nemes hivatását, melyet a múltban és a j--- len nehéz viszonyai között is lankadatlan buzgalommal iparkodunk betölteni, mindnyájan tudjuk, hogy a jövőben minket még sokkal nehezebb feladatok elé fog állítani; könnyeket felszántani, bánatot nyomort enyhíteni, gyöngéket támogatni vagyunk hivatva ezen egyesület kebelében. Nemes célunkat hathatósan csak szilárd összetartással e mindent legyőző erős akarattal valósithatjuk mog s épen azért első feladatomul az egymás iránti bizalmon alapuló egyetértés fenntartását, tűzöm ki célul, nagyon köszönöm az elhangzott szép szavakat s amennyiben csekély tehetségemtől telik, igyekezni fogok az elnöki székben eddig nagy sikerrel működő nagyrabe- csült elődeim nyomdokait követve bizalmukat kiérdemelni. Isten áldása legyen közös munkánkon! A fővárosi lapok a papir- liiány miatt csak nagyon kis terjedelemben jelennek meg, panaszkodik is valamennyi és kéri az olvasók elnézését, már inig a helyzet változik. Pedig hát a baj nem is olyan nagy, sőt az olvasóra j nézve azt lehet mondani, hogy a i helyzet, még előnyösebb, mert ha- ] marosan végig olvassa a lapját és í befejezésül arra is rá jön. hogy j semmivel sem tud kevesebbet a 5 a világ eseményeiről, mint mikor j a lapok nagy terjedelműek voltak, j í A télen eltűnt falusi em- ] bérnek, a ki valószínűleg gyilkos- < ságnak esett áldozatul, egyik lába ] a csizmával megkerült. — Szegény jó uram, — ke- ] sereg az özvegy — hogy ilyen * sorsra kellett neked jutni é* minket is gyászba borítani. Oh! csuk a másik lábad is megkerülne, hogy ; eDnek a csizmának legalább hasznát vehetnők ! * Megadom magamat sorsomnak, mert úgyis hiába való minden rezonirozás. A szivarok árát ismét emelték, ez már megszokott dolog, még pedig ugyancsak alaposan. De a mi a virzeiniával történt, az már igazán hallatlan ! Eddig kíméletesen bántak vele és sohasem vitték feljebb az árát, mint 1 fillérrel és most egyszerre 4 fillérrel emelték. Milyen nagy volt pedig az örömem, mikor a „Szamos“ első híradásában a ,vir- zsiniáról szó se volt, annál lesuj- t(óbb volt aztán, mikor a szörnyű valóság kiderült. Hogy az embernek ilyeneket kell megérnie! Fütyül a szól, hull a hó, Fázik kezem, lábom ; Fagyos veréb csiripel Künn a havas ágon. A ló szarva lefagyott A zimankó» éjben — Egyszer volt, hol nem volt. Valamikor régen, Tűz a kemencében. Sej, haj, tirárom-tirárom, Pengetem a gitárom. Mint a mese, csak olyan, S haj, de nagyon rég volt: Ettünk, ittunk, mulattunk S ragyogott uz égbolt. A kandalló muzsikált Az esti homályban — Egyszer volt, hol nem volt, Valamikor régen, Dohány a pipában. Sej, haj, tirárom-tirárom, A szivem most kitárom. Hegyen-völgyön vigalom, Csilingelt a száukó S nevetett az asztalon A farsangi pánkó.*) Hejje-hujja, semmi baj, Vígan lakomáztunk — Hol volt, hol nem volt, Valamikor régen, Boldog élet nálunk. Sej-hsj, tirárom-tirárom, Most is csak azt kívánom. Fütyül a szél odakünn, Gúnyos a nótája; Fönn a sürgönydrótok közt Ugyancsak cifrázza. Esik a hó, kavarog, Didereg a lélek — Hideg kályha, üres has, Lenn az ernyő s nincsen kas: De pocsék egy élet! Ej, haj. tirárom-tirárom, Leteszem a gitárom. Follinusz Ervin. *) Erdélyies szólás : fánk. gyertya ideje, a koppantók, a koppautó tálcák mint múzeumi tárgyak szerepelnek csak már. Elővennék most is u mécsest, sőt a faggyú gyertyát is, de nincs zsiradék, amivel életet adhatnánk a mécsesnek, a gyertyának. A tűz- világa járja falun és városon, némely házba a jó szomszédok, jó emberek, összejönnek meghányják vetik a világ sorját. Hisz van mit beszélni a háborúról elég, A háború szülte ezt a rósz világot és a gonosz világ a háborút. Bár küzdve küzdünk, da bizvu bizakodunk, velünk az igazság, velünk a magas ég, hisz mécs világunk s bonszerelmünk ég... — A Szatmári Takarékpénztár - Egyesület vasárnap f. hó 4-én tartotta 49-ik évi közgyűlését, mely a 72526 korona 62 fillér nyereségből osztalékra 48.000 koronát, melyből részvényenként 40 korona jut márc. 5-től kezdödőleg kifizetésre, tartalékokra 22340 koronát, jótékony célra és rendkívüli kiadásokra 986 korona 62 fillért határozott fordítani. A megüresedett öt igazgatóo o r* sági tagsági helyre dr Gobi Alajos, Lengyel Imre, L ü k ő Sándor, S z e g e d y Antal, dr. Vajay Imre régebbi igazg. , tagok lettek megválasztva. — Német gazdák Magyarországon. Megírtuk annakidején, hogy a Süddeutsch« Gesellschaft für Landwirth kibérelt« gróf Károlyi Lajos tizenötezer holdas erdődi birtokát és gróf Hunyadv József tizenegyezer holdas uradalmát. Az erdődi birtokot február elsején vették át és azon nagy befektetéssel ininíagaz- daságot szándékoznak létesíteni. Err« vonatkozólag a Károlyi birtokok jószágkormányzója, csécsi Nagy Miklós következőképen nyilatkozott: A németek február elsején vették át a birtokot, és még nem kezdték meg a működésüket. Eddigi terveik szerint a legmodernebb rendszerű, iparral párosult mezőgazdasági üzemet akarnak létesiteni a birtokon, ntnely- 1 y el kapcsolatban szesz, keményítő- és cukorgyárat fognak fel- állitaai. Terveznek azonkivü! nagyszabású állattenyószetet is. amaly- ben csak elsőrangú fajallatokat tenyésztenek, A birtok meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, de ez nem tartotta vissza a német gazdákat, a hatalmas befektetésektől. Szívesen fizetik az óriási bérösszeget és viselik a nagy rezsit, mert szerintük a birtok még igy is nagy jövedelmet fog nekik hajtani, ha azt a legmodernebb módszerrel, mezőgazdasági szakértők Útmutatása mellett művelik meg. A német szakértők már a birtokon is vannak, a fal méréseket, és a szükséges költségvetést elkészítették és még a tavasszal megkezdik a munkát, amely bizonyára például szolgálhat az összes magyar nagybirtokosoknak. — Hát ő nagysága hol van! és te hova készülsz ? — Barátom, ő nagysága elment a nőegylet közgyűlésére. Iszonyú harcias hangulatban volt, a plörőz csakúgy reszketett a kalapján és a szemei valósággal tűzben égtek. Jaj lesz annak, a ki ma vele összeméri a fegyverét. Ilyenkor én is szedem magamat és megyek vacsorázni a Pannóniába, s csak « záróra után kerülök haza, mikor mar egy kissé lecsendesedetf. Mert hogy a nagy izgatottságtól el tudjon aludni, arról szó sem lehet. Csakhogy már a tél is kezd lassan vége felé járni. Nagyon megkedvelte az ittlétet és ugyancsak meggondoltan készülődik a távozásra. Pedig a milyen szívesen láttuk és örvendtünk neki, attól bizony már régen elmehetett volna. Igazán csak a fakereskedők áldották makacs kitartását, mert nekiek kitűnő aratásuk volt, de a közönség a cigánnyal tartott és egyértelmüleg hangoztatta, hogy inkább száz nyár, mint egy tél, különösen ilyen horribilis faárak mellett. Demeter. ... Csak mécs világom B honszerelmem ég ... Visszazökkentünk egy félszázaddal, visszamentünk abba a korba, midőn nem volt kőolaj, hanem mécs világánál a költő honszerelra« égett... Ám most is ég a mécs világa és a honszerelem is. Hiszen a mécses világa oly édes világ, a szoba félhomálya oly bájos világ, mely deres fejünknek boldog ifjúságát, ábrándos világát vonszolja elő a múlt század közepéről. Milyen világ is volt az a régi világ? Tejjel mézzel folyó hazánknak soha vissza nem térő korszaka... Mécses szelíd félhomálya meilett volt a fonóka s fonókában a szép magyar nóta, azután az öregek a mécs, avagy a kandalló tüzének világánál vezették be a gyermek, az ifjú sereget a mesék iündérvi- lágába s aztán az álmok boldog országába. Hejk régi idők, nagyon régi idők a mécses, a faggyú
