Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-03-06 / 10. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 — Elhunyt nagyprépost. A munkácsi g. kath. káptalan nagyprépost ja : J a it o v i c s János pápai prelátus, e hó 3-án, a délutáni órákban, hosszas gyengélkedés után, életének 88-ik évében elhunyt. — Gyászhir. Vörös István volt főispáni titkár, nyugalmazott 48 as bonvédfőhadnagy a magas kor megtörése alatt, életének 94-ik évében rövid szenvedés után u múlt hó 24-én éjjel 11 órakor jobblétre szenderült. Hült tetemeit az elmúlt hó 27-én délután 4 órakor a gencsi határban levő birtokáról a ref. egyház szertartása szerint a gencsi ref. eirkertben tették örök nyugalomra. — Halálozás. S e 1 e g ián Tódor birtokos a múlt hó 21-én este 6 órakor, fáradhatatlan életének 64-ik és boldog házassága 36-ik évében, hosszas szenvedés után Erdőaranyoson ©lhunvf. Az elhunytban Selegian János orvos édes atyját gyászolja. — Szegő Imre volt kassai gyógyszerész, aki pár év előtt Szatmáron a Bősein féle gyógyszertár tulajdonosa volt, Kassán 45 éves korában hosszas szenvedés után meghalt. — Markocsány Károly katonai szolgálatban szerzett betegségében, hosszas szenvedés után f. hó 2-án, éjjel fél 12 órakor, 30 éves korában, boldog házasságának 3. évében Szatmáron meghalt. Temetése f. hó 5-án, hétfőn délután 3 órakor volt a Ferenc József laktanya halottas házából. — Adomány. A m. kir. 12. honvéd gyalogezred 2-ik századának tisztikara ás legénysége a .Pesti Hit-lap“ utján 31Ö K-t juttatott el a belügyminiszterhez azzal, hogy ebből az összegből az elesett bajtársaik hátrnhagyottai- nak felsegélyezésére 110 korona bocsáttassák Szatmárvármegye főispánja rendelkezésére. — Leszedik a rézkilincseket. A hivatalos lap közli az uj honvédelmi miniszter első rendeletét, amely az ajtóveretek budi célokra való igénybevételéről, kicseréléséről és beszolgáltatásáról szól. A rendelet az épületek és kerítések ajtóira és kapuira felszerelt ajtó vereteket, amennyiben azok egészben vagy túlnyomó részben sárga rézből, vörösfémből, bronzból vagy vörösrézből vannak, hadicélokra igénybevettek- nek jelenti ki, ilyenek a kilincsek és gombok, kilincsrózsák, kulcs- Jyukpaizsok, ejtófoggantyuk (lengőajtókon. szélfogókon. Háztulajdonosok, bérlők és használatra egyébként jogosultak kötelesek tűrni, hogy a megbízott vállalatok vagy szervek pótanyagból készült és egyidejűleg felszerelendő veretékkel kicseréljék. Akik ezeket a munkálatokat, végzik, a közigazgatási hatóság igazolvánnyal látja el. A községekken a kicserélés idejét kihirdetik s ha a tulajdonos nincs otthon, a községi elöljáróknak jogukban áll az épületek, helyiségek vagy keritések elzárt ajtóit (kapuit) a veretek kicserélése céljából kinyittatni. Aki a jelen rendelet szerint hadicélokra igénybevett ajtóvereteket eltitkol, elrejt I vagy az igénybevétel alól bér- j mely más módon elvon, vagy a j kicserélésre hivatott és kellőkép ’ igazolt közeget a kicserélésben I akadályozza, az, amennyiben cse- ! lekménye súlyosabb büntető ren- I delkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapi elzárással és 600 koronával terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. — Nem jönnek levelek Oroszországból- Az utóbbi időben nagyon gyéren érkeznek levelek az oro«z fogságban élő katonáinktól. Ezt a tünetet ag| gódva figyelik azok, kiknek csa- ' ládtagjai orosz fogságban élnek. A levelek elmaradásának oka va- lószinüleg az, hogy Oroszországban, mint a jelek mutatják, belső zavarok vannak s igy visszatartják a foglyok leveleit, nehogy azok valamilyen titkos jelekkel hirt adhassanak arról a hangulatról, mely az orosz társadalmat uralja. Az aggódók legyenek csak türelemmel és reméljék a legjobbat. — Kézrekeriilt betörő. Az elmúlt hó 26-án nagyobb stilü szélhámost sikerülta szatmári csendőrségnek kézre keríteni Boty- tyán Mihály 24 éves szatmári születésű rovott előéletű szökött. | katona szentélyében, aki mint a 1 34. gyalogezred gyalogosa, január | 28-án a kassai hadbirósági fog- S házból, ahol vizsgálati fogságban ! ült, megszökött és Szatmáron buj- í kálva egy hónapon át egész sereg ! betöréses lopást követett el, inig i hurokra nem került. Az általa i ellopott tárgyak értéke 3000 K 1 körül van. O volt az özv. Gödé j Györgyná kárára elkövetett be- j törésnek is tettese, amelyről már i megemlékeztünk. Itt a boros nin- ! céhen 281 liter bort a földre ho- i csátott és a kamarából 3 db. son- ! kát, 10 kg. szalonnát és egyébb I húsféléket, tulajdonitott, el. Két I helyen, ahol a tulajdonosok tet- j tan érték, a házbelieket, megverte j és igy rabolta el a baromfiakat. | A csendőrség a veszedelmes ban- | ditát átadta a katonaságnak. — Nem kegyelmez a ! belügyminiszter. A* árdrági- j tók az elsőfokú hatóság ítéletét > rendszerint megfelebbezik az al- | ispánhoz, innen meg u belügyminiszterhez. Az eddigi Hdatok szerint uzonban a belügyminiszter mindig jóváhagyja az első és másodfokú Ítéleteket. A falebbezés tehát kevés vigaszt nyújt u háború eme piócáinak. — Kipellengérezik az I élelmiszer uzsorásokat. Az ! Alsó Ausztria helyhatóság rende- í letet intézett a rendezett tanácsú j városokhoz és a kerületi főnöksé- í gekhe*, hogy mindazok neveit, í akik újév óta jogerősen elitéltet- ' tek olyan kihágásért, umelvet az I élelmiszer-kereskedelem szabályai ellen elkövettek, nevezetesen olyan deliktumokért, melyek a jegyrendszeres élelmicikkekre vonat- I koznak, a hivatalok hirdető-osz lopain és hirdető tábláin, valamint a napilapokban tegyék közzé. Í Nálunk is hasonló elbánásban kellene részesíteni a lelketlen I uzsorásokat. J TÁRCA L ^---------9 Ar any János születésének századik évfordulóján. Viharverte nemzetünk immár harmadik esztendeje az egész világot csodálatbuejtő hősiességgel vívja történelmi életének legna- gyobbszerü tusriját. Világok harca, népek csatája dúl körülöttünk. Vörösmarty szavaival élve ,világrengető zivatar jajgat, sir és bömböl, fákat tép ki a hajókat tördel“. Agyunkat és szivünket, lelkünk egész valóját, e nagy világrengés tartja hatalmában. Nem csoda, hisz’ a lét. és nemlét, hamleti sorsdöntő kérdését, vetették fel számunkra ádáz elenségeink. Több mint ezer esztendővel a honfoglalás után a bonmegtartás nagy epop*iájának hőse nemzetünk. Mégis milv csoda történt? Mintha a világrengető zivatar zengése — legalább rövid időre elült volna lelkűnkben, mintha nem hallanék a körülöttünk dúló csaták zaját, az ágyudörejt: a magyar nemzet békás ünnepet öl. Mars-isten harci kürtje mintha elhallgatott volna s helyett» a Múzsák azelid kara zengi a költészet békés himnuszát. A nemzet lelke e napokban teljes érdeklődésével Nagyszalonta felé fordul, hogy a kegyelete» megemlékezés adóját lerójja a Múzsák fölkentje emlékének, kit e város adott nemzetünknek. Március 2-án múlt száz éve, hogy a magyar költői géniusz egyik legragyogóbb képviselője, a magyar epikai költészet legnagyobb költője: Arany János e tősgyökeres alföldi városban a napvilágot megpillantotta. Ott, ringott bölcsője az Alföld délibáhos rónáján, ahol nagy társáé s barátjáé, Petőfié. Születését nem kísérte ünnepi pompa, az egyszerű hajlék családi öröme legfölebb a jó szomszédok figyelmét vonta magára. S íme ma, száz áv múltán a világháború csatazaja közben az egész nemzet a nagyszalontai bogárbátu kunyhóra veti tekintetét és hazafias lelkesedéssel ünnepli nagy költője születésének évfordulóját. Milyen pályafutás ez a száz év távlatából szemlélve. Milyen művészi diadalut az egyszerű kunvhótól a magyar Pantheon csarnokáig! Arany Jánost, költői nagysága és kiváló emberi tulajdonságai nemzeti irodalmunk egyik legnagyobb diszévé avatják. Mint költő úgy költészetének általános irodalomtörténeti jelentőségével, valamint egvee műveinek művészi tökéletességével egyaránt magasan kiemelkedik költőink sorából. A lángelme isteni ihlete és a leggondosabb tanulmány szerves kap- ' csolatát szemlélhetjük minden alkotásában. A Toldi Írója kiváló mint eposzköltő, utolérhetetlen balladáiban, nagy mint műfordító és mint esztétikai kérdések elméleti fejtegetője. Lírai költészete pedig úgy kortörténeti, valamint egyéni színezetével ig szintén előkelő helyet biztosit neki irodalmunkban. A magyar faj szellemének, psychéjének, a magyar nép nyelvének legmélyebb ismerője és legnagyobb költő művésze. Találóan mondja Riedl Frigyes, hogy „művész soha korlátlanabb ura nem volt anyagának, mint Arany a magyar nyelvnek.“ Működésével nem csupán egy korszak, a népies nemzeti költészet kora záródik le, hanem általában egész költészetünk fejlődésének eddig elért legmagasabb fokára emelkedik. Műveiben úgyszólván egész történelmi életünket tárja elénk s egyúttal a magyar lelkét is a leghívebben ábrázolja, A nagy költő legfőbb művészi tulajdonságai: a szerkesztés, jellemzés és a verselési technika a legmagasabb tökéletesség fokán csodálhatok műveiben. Művészi látása is oly tökéletes még a külsőségekben is, mint, kevés költőé. Ezen nagy költői tulajdonságok a legnemesebb emberi vonásokkal párosulnak Arany egyéni jellemében. A nép fiának egyszerűsége, szerénysége végigkíséri őt Szalontától az Akadémia palotá- tájáig. Élete végén éppen oly egyszerű, de egyúttal önérzetes maradt, mint pályája kezdetén. A A költői hirnév dicsősége mellett bőven jutott ki neki az emberi élet bánatából, szenvedéseiből is. Azonban a sorsnak súlyos csapásai sem rendítették meg hitét, nem döntötték romba költői lelke harmóniáját. Mindenképen méltó tehát, hogy születésének centenniumán kegyelettel gondoljunk nemzeti irodalmunk e jelesére. Hisz Arany János szellemi hagyatéka nemzeti életünk egyik legnagyobb értéke, melyet híven megőrizni s utódainkra is átszármaztatni szent kötelességünk. A nyelv a nemzeti lét fenntartója, a költő a nemzeti nyelv művésze, tiszteljük nagy költőinket! ______________________M. E. Sz erkesztő: Dr. Markovits Aladár. HIRDETÉSEK A hirdetések | dijjai előre fizetendők. Nyilttér gartnond sora 20 fillér. Meghívó. A „Szatmári tiózmalom-Társnlat“ Részvénytársaság 1917. évi mároius hó 18-án délelőtt 10 órakor a „Szatmári Takarékpénztár-Egyesület“ Deák-téri házában levő takarékpénztári tanácsteremben évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak.*)
