Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-11-27 / 48. szám

t SZATMÁR ÉS VIDÉKE. ahol elhanyagolt családi, tár­sadalmi, vallási kérdések meg­oldásáról lesz szó. A magyar nőket a kor­mány egy nemes, okos gesz­tussal végre Magyarországon egyenlővé tette a férfiakkal. Hisszük, hogy a nők az egész ország minden polgára — férfi és nő polgára — vagyoni és szellemi boldogu­lásának előmozdításában uj helyzetükhöz mért nagy kö- telességtudással és ambíció­val fogják helyüket megállani és méltó fegyvertársai lesz­nek a férfiaknak. Színház. Alszik a szinügyi bizottság. Üres darabok — tele házak. Amikor a szezon magkez­dése előtt a szinügyi bizottság a társulat tagjainak működési bizo­nyítványát követelte, a direktor azt felelte, hogy az ő társulatát látni kell és majd meglássák, hogy milyen. Akkor az volt a határozat, hogy kát hr ti játék után össze ül a szinügyi bizottság és megmondja, hogy „milyen“ a társaság. Már három hát is elmúlt, már nagyon ié tisztában vagyunk mindennel, a közönség el vau ke­seredve, bosszankodik, az egyedül menni. Mit volt mit tenni, meg kellett Ígérnem. Pedig most szív­vel lélekkel itt éreztem jól maga­mat, de hát úgy vagyok a csá­szárral, hogy nem tudok tőle sem­mit megtagadni. Mi még Bellow tábornokkal fent maradtunk egy jó darabig, beszélgettünk sok min­denféléről és végül érzékenyen el­búcsúztunk egymástól. Nekem nsm jön álom a sze­memre. azárt legokosabbnak tar­tom, innen még egy tu<fósiíást küldeni, hogy a „Szatmár és Vi­déke“ nyájas olvasói legalább tud janak róla, hogy hova tűntem el oly hirtelen az olasz harctérről. Majd el is felejtettem, hogy a császár beszélgetés közben szóba hozta a békát is, de nem nagy reményeket fűz hozzá, hogy ha­marosan meg is lenne, mert sze­rinte, mig az angolt alaposan agyon nem verik, mig a franciá­nak az esze meg nem jön, addig kevés a kilátás a kölcsönös meg­értésre. O nincs ugyan ellene, csakis arra nem hajlandó, hogy a bókét más diktálja, mert ha már diktálni kell, azt maga akarja megcselekedni. Persze én is, Bel­low is igazat adtunk neki, a mi természetes, mert hiszen azt el kell ismerni, hogy a császár erre a leg- kompetensebb. Mindamellett látva a mi elhallgatásunkat, biztatólag még annyit mondott: „Hanem azért nincs kizárva, hogy hirtelen nagyot fordul a világ és egy ket­tőre béke lesz!“ Ég vele és gyöngyharmatos béke 11 hive: Ripp. illetékes forum azonban semmiről j sem vesz tudomást, — alszik. Olyan programmot játsza­tott. le a három hót alatt az igaz­gató, ami sokkal kisebb igényű közönséget sem elégíthet ki és olyan silány keretben és kiállítás- j ban, hogy a legszebb színészi I munka sem tudhatna ilyen miliő- j ben kellően érvényesülni. Vájjon j mit képzel a direktor, mire sza­vazták msg a helyáremelést? Se a színészeknek nem ad megfelelő fizetést, se az előadásokra nem költ, micsoda drágaságra hivat­kozott tehát? A színészek ne vegyék a személyük elleni támadásnak, amit róluk Írunk. Elismerjük, hogy általánosságban komoly köteles­ség tudással és szorgalommal ta­nulnak és játszanak. Ebben a tekintetben a tavalyihoz képest messze magasan állanak: bár ez nem is olyan nehéz dolog. Azonban az egyes szerep­köröket a mi közönségünk mű­vészi igényeihez és páratlan pár­toló magatartásához megfelelően kell betölteni. Kiss Miklóson kívül nincsen drámai színész, mellette Kormos­nak, az énekes színésznek kell játszani. A Féltékenység Serjoea diákjának alakításában egyszerűen folytatta Kormos a Milliomos Kati mozikikiábó figuráját. Ez utóbbiban élveztük, mert kitűnő volt, de nem neki, hanem a sze­reposztónak tudjyk be, hogy a végtelen finomsággal megrajzolt, komoly Serjosán boszankodva kel­lett nevetnünk. Még Szalmát csak elnézzük valahogy, ds Kormost, a „táncos komikust“, hogy meré­szelik drámai szerepekben ját­szatni ? A komoly színművek női szereplői közül Ralle Margitot és Torday Etelt megfelelőknek tart­juk. őket is azonban csak úgy, ba mellettük kellő számban más jó színészek és nők vannak. Bíró Erzsi az előjelek szerint be fog válni. Bizony, Lányi Juliska a mi színpadunkhoz gyönge naiva. A legkényesebb kérdés min­denesetre az, hogy mint állunk az énekesekkel. Borbély Lilivel szemben cikkünk céljai szempont­jából lemondunk a bírálásról, tel­jesen kifogástalan éneke, játéka, — ha jó kedve van. Szalma Sándor hangja a múlt év óta bá­mulatos változáson ment keresz­tül : előnyére. Gyönyörű, tömör, hajlítható minden árnyalatban. Csak arra kérjük, hogy a fortis- simókat mérsékelje. László Tessza ma még nincs abban a diszpozícióban, hogy nálunk az énekes szubbrett szerepkörét ki­zárólag betöltse. Bródy Irénnel ( szemben csatlakozunk a napilapok véleményéhez, B a 11 a y Manci, * aki nem aspirál énekesnői sike- ; rekre, mint táncos szubratt nagyon bájos, és végtelen ügyes. Táncai graciozusak, azon kevesek közé tartozik, akikkel szemben a közön­ség már többször adott kifejezést tetszésének. Sáfár Sándor tenorista, Deák Gyula úgyis, mint rsndező, minden igyekezetük dacára nagyon gyöngék, — hangsúlyozzuk ismét és ismét, hogy a mi szín­padunkra. Ez tehát a mai társulat, a mely föltétien kiegészítésre és módosításra szőrűi még akkor is, ha nem ez volna az utolsó éve a direktornak és még akkor is, ha egyáltalán esze ágában sem lenne a szatmári szinházat valamikor is újból megkapni. A közönség elvárja a szin­ügyi bizottságtól, hogy éveken át tartott pihenője után végre | végezze kötelességét. Rendkívüli közgyűlés. Bizalom a főispánnak. — A rendőrség kiegészítését el­határozták. A város törvényhatósága teg­nap délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek napirendjén a főkapitánynak a rendőrség átszer­vezésére vonatkozó javaslata volt. Napirend előtt dr. Nagy Vince képviselő szóvá tette Tisza Istvánnak a kópviselőházban Jé- key Sándor főispán elleni kiroha­nását, amelynek történeti előzmé­nyeit városunkban jól ismerik. Mindenki tudja, hogy Tiszát valaki csúnyán beugratta, az egész dolog politikai hecc, ép ezért nem is tartjuk annyira fontosnak, hogy azzal közgyűlés előtt komoly for­mában foglalkozni kellene. Az eset historikumát épen munka­párti oldalról hallottuk, ahol itt­hon — bizonyára egyöntetűen — általában tisztában voltak azzal, hogy miről van azó. Természetesen nem ártott a dr. Nagy Vince felszólalása, mert alkalmat adott a közgyűlésnek arra, hogy érzéseinek, a főispán politikai intaktságáról táplált vé­leményének kifejezést adjon és becsüléséről a főispánt biztosítsa. Dr Nagy Vince beszédében a Tisza vádjait alaptalanoknak és roszhiszetnüeknek nyilvánította, felhivta a közgyűlés munkapárti tagjait, hogy álljon fel hát valaki is a munkapártiak közül, aki Tisza vádaskodását valónak tartja és egyetlen esetet is bizonyítani tud. Ha pedig ez nem történik meg, akkor indítványozza, hogy a köz­gyűlés a támadással szemben sza­vazzon bizalmat a főispánnak. A beszéd után a közgyűlés hosszas, zajos óvációk közben egy­hangúlag elfogadta az indítványt. A főispán megköszönte a bizalom nyilvánítását, a maga ré­széről is visszautasította a tenden­ciózus ráfogásokat, amelyekkel szemben magát teljesen tisztának tartj a. Egyúttal hangsúlyozta, hogy semmiféle támadás nem fogja visszariasztani attól, hogy politi­kai küldetésének teljes erejével ! eleget tegyen. —. »óv. 26. A közgyűlés tapssal fogadta a főispán kijelentéseit. * A rendkívüli közgyűlés má­sodik pontja a rendőrség átszer­vezésére vonatkozó javaslat volt. Ez az indítvány sok viha­ron és vitán keresztül' megcson­kítva és megszükitve került a közgyűlés elé; a megalkudás szelle­mében megszükitett szervezési ter­vet a közgyűlés egyhangúlag ma­gáévé tette. A város csekély meg­terhelése mellett mégis jelenté­keny haladásnak tartjuk az ered­ményt. Konstatálnunk kell, hogy az uj szervezést a város anyagi és a közönség vitális érdekeinek tel­jes megértésével, ezeknek lehető összhangba hozására való törek­véssel, nagy szaktudással készítet­ték elő Ferencz Ágoston és Papp Zoltán tanácsosok és viszont a fő­kapitányt helyes belátás vezette, amikor, bár kérésének egész vo­nalon való teljesítését a közrendre nélkülözhetetlennek tudta, mégis a tanácsosok állásfoglalásának engedett. Arra hívjuk fel azonban a a főkapitány figyelmét, hogy a esendőrlegénysógnek a közönség­gel való bánásmódjára igyekezzék megfelelő irányi tó befolyást gya­korolni. Fizessen elő a politikai újságra, amely a békéért, általános választójogért, a városi pol­gárságért és modern város- politikáért harcol!

Next

/
Oldalképek
Tartalom