Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-11-13 / 46. szám

Harmincnegyedik évfolyam. — 16. szám. Szatmár-Németi, 1917. november 13. W ffl MmiBTTTlMJT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI ÚJSÁG. Megjelen minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: BI ORVAI JÁNOS. Főszerkesztő : Er. FEJES ISTVÁN. Felelős szerkesztő: Dr. MARKOVITS ALADÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre € korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 60 fillér. Az Iparos Otthon ügye e hó 4.-én tartott köz­gyűlés alkalmából ismét sző­nyegre került. Sokszor fog­lalkoztunk e kérdéssel, s legutóbb is a kővetkezőket mondottuk : „'lényként ma állapít­ható most már, mint a hogy mi annak idején, mi­kor arról volt szó, hogy a város 200 ezer korona erejéig kezességet vállal­jon, megmondottuk, hogy az Iparos Otthon eddig semmiféle ipari érdeket nem szolgált és az iparhoz, valamint az iparosokhoz csak annyi köze van, hogy az „Iparos“ szó a nevében előfordul és igy nincs sem­miféle jogcíme ahhoz, hogy a város érte egy fillért is áldozzon. Ennek dacára a város mégis belement és 38 ezer korona kölcsönnel próbált rajta segíteni. Ez u 38 ezer korona is oda­veszett, a nélkül, hogy az Iparos Otthont lábra állí­totta volna és oda fog veszni a többi is, ha ugyan még volna hajlandóság erre a célra áldozatokat hozni. Az Iparos Otthon alap­jában elhibázott valami, a leghelyesebb amit tenni le­het, levenni a napirendből és sorsára hagyni. A város­nak nincsenek kötelességei vele szemben, s ha netalán volnának is, az odaveszett 38 ezer korona kölcsönnel ennek a kötelességének a legnagyobb mértékben ele­get tett. Az iparosok pedig érdekeik istápolását abban a keretben, a mit az „Ipa­ros Olvasókör“ nyújt, a legszebben előmozdihatják és mindazokat a feladato­kat megvalósíthatják, a nélkül, hogy az Iparos Ott­hon zilált anyagi ügyeivel törődniük kellene. Ez az anyagi gond különben sem az iparosokat nyomja, na­gyon kevés azoknak száma, a kik e tekintetben érde­keltek, de a mi fő, az anyagi zavarhoz az ipar­nak és ipari érdekeknek nincs semmi köze, tisztán magán érdekekről van szó, s ha az ember nem is­merné a rugókat, el sem tudná képzelni, hogyan le­hetett ebből — városi kér­dést csinálni.“ Ez a felfogásunk ma is változatlan, sőt hozzá tehet­jük, ez az általános felfogás. Mi is sajnáljuk azokat, akik kezességet vállaltak, de ha ez netalán „uz ügy iránt naivul lelkesülő tagok" részéről tör­tént is, mint a „Szamos“ Írja, nem látunk semmiféle indo­kot fentforogni a tekintetben, hogy a város vegye le „a nem sikerült és céltalan palotát azok nyakáról, a kiket naiv hiszékenységük ilyen nehéz helyzetbe hozott“. És egyál­talán nem örvendenénk azon, ha a bizottsági tagok között ez a felfogás nyerne többsé­get és a városi közgyűlés le­venné a terhet az Iparos Ott­hon romlását megteremtő naiv tagok nyakáról és rá rakná a teljesen ártatlan közönsé­gére. Végtére is a legtöbb ember, aki könnyelműen ke­zességet vállal, naivságának az áldozata, de még eddig nem jutott eszébe senkinek, hogy ezen a címen a város­hoz forduljon segítségért. Kü­lönben szeretnők látni a név­sorát azoknak a kezeseknek és az összegeket, a melynek erejéig egyesek kezességet vál­laltak, mert csak akkor le­szünk abban a helyzetben, TÄRCA. £evél az olasz harctérről. (Saját külön kiküldött harctéri tudósítónktól.) II. Tek. Szerkesztő Ur! Cso­dálkozni fog, mit keresek én az olasz harctéren, a hol mindössze egyszer fordultam meg, mikor az első ©ffsnziva volt Tirol felől. Egyszerű a magyarázat. A gor- licei áttörés óta, a hol nagyobb szabású támadásról van szó és a hol német tábornok is szerepel, ott addig meg nem kezdődik a munka, mig pz én véleményemet meg nem hallgatják. Ez már a császárnak egyenes akarata. Most pedig különösen is szükség volt reám, mert a haditanácsban a fel­fogások különbözők voltak. Az egyik rósz Tóiméin, a másik Filtsch felől javasolta az ofFsnzi- vát, 8 mikor beléptem, a két tá­bor épen n .leghevesebb vitá­ban majdnem hajba kapott egy­mással, de egyszerre csend lett, a mint megláttak és minden szem reám szegeződött. Jenő főherceg felállott helyéről, szívélyesen jte- zet szorított, velem, utána Bellow tábornok sietett üdvözlésemre, mi­re én köszöntve a többi urakat is, azonnal az asztalon kiterítve levő huditervekhez mentem és rövid áttekintés után a Bainsizza névre mutattam. Nem lehet azt leírni, ami erre következett. Egy pillanat alatt megértette mindenki és nam volt többé vita, a támadás helye rögtön tisztába jött. Nagyon ter­mészete», hogy ahoz képest a részletkérdések is útmutatásom szerint nyertek elintézést, • más­nap reggel nagyot bámult az olasz, mikor Bainsizza felől, ahol ma­gát teljes biztonságban hitte, tá­madó csapataink megjelentek. Fu­tott öz mint a nyúl, sőt fut az­óta állandóan, ugv megijjedt. Magara is lóra kaptam ás a 12 es honvédekkel olyan pusztítást vit­tem végbe?, a bitang olaszok közt, mint annak idején az oláhokkal cselekedtem. A Monte Saníóig meg «e állottunk, de ekkor közbe szólt egy öreg népfelkelő: „Ta­lán ehetnénk is már valamit?!“ — erre aztán végre beszüntettem a további üldözést, magam is úgy érezvén, hogy egy kis falatozás nem fog ártani. Görz, Cividale, Udine egy­más után következett és pedig olyan gyors tempóban, hogy már szinte szerettük volna megizepni Cadornának, ne fussanak olyan veszettül, mert nem vagyunk ké­pesek velük lépést tartani. Udi- néban pár napi pihenőt adtam magamnak, a hol aztán Bellow tábornokkal töltöttük az időt kel­lemesen, a kivel a legjobb barát­ságban vagyok, mióta a verduni fronton együtt harcoltunk. Abban az épületben szálltunk meg, a hol ke véssél azelőtt az olasz Ki­rály és Cadorna tanyázott. Na­gyon hirtelen történt a távozásuk, mert. az ágyak vetetlenül voltak, s az asztalon ott hevert a király bajuszkötője, a mit csak úgy fut- tábun dobhatott oda, mikor Ca­dorna bekiálthatta neki: Avanti Savoya1 — Barátom I — mondta Bel­low — a kvártély kényelmesen van berendezve, itt nem fogjuk magunkat rosszul érezni! Te fog­lald el a Manó ur szobáját, én pedig a Cadornáóban fogok elhe­lyezkedni. Az asztalon feküdt még egy befejezetlen levél is, amit a Király a feleségének akart írni, da úgy látszik, folyton zavarhatták, amit meg lehet órteui ás igy a levél befejezetlen maradt. Jót kacag- j tunk Bellow és ón, mikor elol- ; vastuk. Szól pedig a következő- képen : A rali amerikai Kint Quality cipők MMaps rátára. Talpba vésett szabott ár!!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom