Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-11-06 / 45. szám
Harmincnegyedik évfolyam. — 15. szám. Szatmár-Németi, 1917. november 6. POLITIKAI ÉS TÁBSADALMI HETI ÚJSÁG. Megjelen minden kedden. Egyes szám áru 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Főszerkesztő : Dr. FEJES ISTVÁN. Felelős szerkesztő: Dr. MARK OVIT 8 ALADÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. A Társadalomtudományi Társaság1 szatmári csoportjának tisztnjitása. Saját tudósításunk. — Mindenütt nagy jelentőségű kulturális esemény, ha a Társadalomtudományi Társaság működést kezd, vagy folytat. Ez a társaság elfogulatlan objektiv megfigyelője a társadalmi jelenségeknek és ezeknek a megállapítása után ép oly elfogulatlanul vonja le a társadalmi törvényt. A társadalmi tevékenység ily meglátásából következik az, hogy megadhatja a politikusok részére szükséges útmutatást arra, milyen módokon, milyen eszközökkel érhetik el a szociális együttműködés lehető zavartalanságát, mindenkinek lehető legnagyobb boldogságát és ennek utján az állami egységnek is az elérhető legmagasabb hatalmi erejét. A Társadalomtudományi Társaság helyi csoportokban decentralizálva dolgozik. Minden csoport a maga körének életbe vágó kérdéseit figyeli és dolgozza fel, az országban teljesített részletmunkák a központnál egyesitett adataiból aztán nagybecsű kulturális és társadalmi áttekintés lehetősége nyílik meg. A szatmári csoport hosz- szabb szünet után múlt hét szerdáján vette fel munkásságának fonalét, egyben megejtette az esedékes tisztujitást is. Ennek eredménye főbb vonásokban a következő: Elnökké választották: dr. Ta- nódy Endrét, főtitkár lett: dr. Gutmann Lajos, titkár: Borsy István, jegyző: dr. Markovits Aladár és egy választmány 12 taggal. Dr. Tanódy Endre elnök nagyszabású programmot terjesztett a gyűlés elé, amelynek feldolgozása nehéz, szorgalmas munkát fog megkövetelni. Az agrár és nemzetiségi kérdés, a birtokreform elkövetkező megoldása épen vármegyénk sajátságos összetételénél fogva elsőrendű jelentőséggel bir és igy ez a munka a legszélesebb körű érdeklődésre számíthat. Az uj elnök beszédjéből a következőket közöljük: A háború alatt eddig nem a fizikai idő hiánya és nem a férfiak túlnyomó részének had- bavonulása okozta a társaság munkaképtelenségét, hanem elsősorban az a lelkiállapot, amelyben lehetetlen nagyvonalú kérdésekkel nyugodtan és elmélyedve foglalkozni. Aionkivül a háború kezdetén és első szakában nemcsak eltiltva volt minden elfogulatlan ás szabad gondolatnyilvánitás, hanem maguk a tömegek, maga a közönség is benne éltek a feléledt babonák, a jogaikba visszaült előitóletek, a fény*» hadseregek, a dicsteljes uralkodók és a zászlókat megáldó és a harci tűz szent lángját élesztő papok által terjesztett deliriumban, amely nemcsak u tudományos, de még a józan gondolkodást is lehetetlenné teszi. Az elkövetkezett elernyedés és a még későbbi kijózanodás most már lehetővé teszik a munka folytatását. A társaság vidéki csoportjának a helyes munka megosztás szerint nem az a feladata, hogy a budapesti társaság általános érdekű és gondos segédeszközök ksl dolgozó munkájával teljes párhuzamban működjék. Keresni kel olyan munkakört, amelynek elhelyezkedésünk kedvez és amelyben olyan adatokat gyűjthetünk, amelyek közelünkben vannak és amelyeknek beszolgáltatásával szolgálatot tehetünk a központ általános érvényű munkájának. Nemcsak a szociológiai kutatásnak, hanem a politikának is előterében áll a földbirtok kérdés és vele összefüggésben a többtermalás kérdése. Miután egy nagy mezőgazdasági terület központjában élünk, módunkban van a* agrárkérdésre vonatkozó adutok gyűjtése és tanulmányozása. A« agrárkérdéssel foglalkozunk tehát legelsősorban. Minden változás, amely a mezőgazdasági üzem méreteiben, technikájában és szervezésében beáll, módosítja a vagyon- elosztás és a társadalmi berendezkedések képét, a- politikai erőviszonyok állását és a társadalom lelkiértékét is. Itt tehát igen gondos anyagra akadunk, amely hosszú időn át foglalkoztathat bennünket. A másik probléma, amelynek tünetei ugyancsak közelünkben játszódnak le, a háborús tömeglélektan kérdése. A háború hosszabb tartamán át egyre szsmbeszökőbbá válik, hogy a tömegek a közért mindenüket feláldozták és az áldozatok árán elért eredmények csak igen kevesek javára szolgálnak. A tömegekben ez a felismerés egyre tudatosabbá válik és ezért jár a háború rendszerint karöltve a forradalommal, de legalább is a forradalmi eszmékkel és a forradalmi hangulattal. A háborúban nyilvánvalóvá lett, hogy a társadalmi együttélés lényegileg az erőszak és az elnyomás törvényei alatt áll és a tömeg- lélektan számára ezáltal egy igen érdekes, nagy horderejű fejezet nyilik meg. És miután ezek a jelenségek aszerint módosulnak, amint a nagyvárosok, vagy a falvak, vagy a kisvárosok tömegeinél, más és más életviszonyok, más műveltségi fokon tűnnek fel, társaságunk értékes munkát végez, ha a közvetlenül közelünkben nyilvánuló tünetek vizsgálatára vállalkozik. Nem lehet tagadni, hogy ezek nagy horderejű és közvetlen gyakorlati hatású kérdések. A társaság működése hivatva lesz eloszlatni azt a tév- nézetet, hogy a problémák gyökereivel tudományosan foglalkozó emberek, akik a könyvek világának jelentőséget tulajdonítanak — értéktelen ideológusok, viszont a társadalom irányítására csak azok hivatottak, ukik a közéleti érdekhajszából egy pillanatra sem hajlandók kiemelkedni és ezért mint „gyakorlati“ férfiak számíthatnak általános moghallgattatásra. A városi élet és a városi élet berendezkedései ugyancsak a társadalomtudományi vizsgálat körébe tartósnak. Végül a modern irodalom népszerű és kritikai ismertetése is feladatunk lesz, mert a minnagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mini; a legolesébb bevásárlási forrástHihMt és vidéke lsmmlt eipraktára. Jf A m ** wu <w n#» Közvetlen a .Pannónia* szálloda mellett. Talpba VÓSett Szabott ár!!!
