Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-05-09 / 19. szám

Harmincharmadik évfolyam. —*l9-ik szám. Szatmár-Németi, 1916. m Megjelenik minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Hr. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 5 O fillér. Szatmár hölgyei és urai, kiknek a jóságos Isten melegen érző szivet adott és fogékonyát, meg értőt, az élet nyomorú­ságai iránt, hallgassák meg kérő szavunkat. összekulcsolt kezeink egy­másba fortan egy szent gesz­tusban merednek Önök felé s némaságukban is erősitik a bizó könyörgést, mely aj­kainkról szerteszáll. Amikor egy pici idejük ráér nemes elgondolásunkra, nézze meg a lelkűk a szegény vak katonák. Lássa meg a jóságos lelkűk, ezeknek az örök szerencsétleneknek a sor­sát a szomorú jelenjét és a rideg jövőjét melyet oly ke­véssé tud földeríteni, megara­nyozni a hősi a gloriás múlt. Ha megnézték, ha meglát­ták, megértik az alázatos ins- tánciókat, adakozzanak, gyűjt­senek a vak katonák, számára, kiknél szerencsétlenebb áldo­zatokat még ez a szörnyeteges háború sem tudott kitalálni! Akiknek tehetségük, mód­juk, alkalmuk van hozzá rendezzenek összejöveteleket s lelket derítő szórakozás ellenében adóztassák meg a közönséget azok javára kiknek lelke a végnélküli éjszakában talán soha föl nem derül. A nehéz soron emberi­leg könnyíteni a legközösebb kötelességünk. Ezerkétszáz korona évi segélyt akar adni a nemzet minden egyes megvakult ka-» tonának s ehez még két mil­lió korona kell. Kettő már összegyűlt. S ha valaha csú­nya dolog volt a félúton való megállás, itt bűn volna. Hölgyeim, Uraim gon­doljanak gyakran és szere­tettel a vak katonákra! Háború és pénz. A modern világháború ha­lomra döntötte a pénzről vallott régi tanokat is. Ugyan ma is ér­vényes a Montecuccoli-féle igazság, hogy a háborúhoz pénz és három­szor is pénz szükséges, csakhogy a mai pénzügyi szervezet mellett u pénz előteremtése a pénzügy- minisztereknek már nem okoz gondot. Ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy a hadviselő felek mindig előtudták teremteni a ha­diszükségleteket és az ezek beszer­zéséhez szükséges pénzt. Nem csak a német birodalom a maga nagy­szerű pénzügyi harci felkészültsé­gével és u világ bankárja: Nagy­Utánam következett a trón­örökös, m»jd sorban rang szerint a főbb parancmokok. A kihallga­tásokat a díszszemle és ezt az udvari ebéd követte. Én a császár jobb, a trónörökös a baloldalán ült, míg mellettem a meiningeni herceg foglalt helyet, a mi általá­nos feltűnést keltett, ellenkezésben lévén minden udvari etikettel. Hanem jött még más is, a mi a csodálkozást fokozta, mikor a har­madik fogásnál a császár poharat emelve a következőket mondotta: A magam és hadseregem nevében beszélek és éltetem Rip­pet, a mostani világháború egyik legkiválóbb alakját és a „Szatmár és Vidéke“ kitűnő harctéri tudó­sítóját. Éljen ! A katonás rövidséggel és érces hangon elmondott beszédre háromszoros hurráh! zúgott végig a termen, mire a császár koccin­tott velem és utána valamennyien. Nem tagadom, hogy ez a meg­lepetés nagyon jól esett, de külö- sen jól esett a „Szatmár és Vidéke“ felemlitóse, mert ebből most már kétségtelenül láthatja mindenki, lecrfőképen pedig a világsajtó, hogy britania, volt képes eddig simán fedezni pénzszükségletét, hanem a mi monarkiánk is< amely pedig a külföldön beszerzett államadó- t tipikus országa volt. A háború elején u jegybank függő hitel alakjában szolgáltatta a két állam kincstárnokainak a milliókat, a hadikölcsön művelet végrehatáia pedig tavaszig megtöltötte a ha- dikincstár fiókjait a szükséges pénzeszközökkel. A háború költ ségeinek végső forrása ugyan ma is a baakóprós, csakhogy óriási különbség van a mai bunkjegyki- bocsájtás és a régi papírpénz gaz­dálkodás között. A fejlett állam- kölcsön-teknika mellett a bank- jegykibocsátás nem pusztán önké­nyes bankógyártás, hanem a pénz- forgalom törvényeinek betartásá­val végzett valóságos pénzkreáció. A bankjegytöbbletnek, amely a háború óta forgalomba került, megvan a teljes fedezete a leszá­mítolt váltókban, a fedezetül be­szolgáltatott értékpapírokban és speciálisan a hadikölcsön folytán kibocsátott bankjegytöbbletnek jó fedezete a lombardirozó felek hi­/a a francia JL6V61 harctérről. (Saját külön kiküldött harctéri tudósitónktól.) IX. Tek. Szerkesztő Ur! Mint már múltkori levelemben jeleztem, Vilmos császár csakugyan ide érke­zett, hogy a nagy győzelemért személyesen megdicsérje a Verdunt ostromló hadsereget. Magától ér­tetődik, hogy a legelső kihallga­tásra én voltam hivatalos. És a mi különösen feltűnt a tábornoki karnak és a min magam is szer­felett csodálkoztam, ezen a kihall­gatáson még a trónörökös sem volt jelen, a mi eddigelé még soha meg nem történt. Teljes diszbon foga­dott, melegen megrázta a kezemet és barátságosan intett, hogy vele szemben foglaljak helyet, a mit persze én azonnal megtettem. A császár szereti, hogy minden utry menjen, mint a karikacsapás és különösen nagy ellensége a/, alá­zatos viselkedésnek. Életemben annyi sok uralkodóval lévén érint­kezésem, a* udvari levegőben ott­hon vagyok, nálam tehát az efféle magatartás nem nehéz feladat szokott lenni. A kihallgatás pont egy óra és 27 percig tartott, mialatt a mostani háború minden nevezetes eseményét apróra és ulaposan meg­beszéltük. Hogy a továbbiakról is szó esett és a fontosabb irányel­veket szintén megállapítottuk, nem szükséges külön említeni. Nagyon sajnálom, hogy részleteket elmon­dani nem lehet, ds a császár ezt lelkemre kötötte, sőt még azt is hozzá tette, hogy a trónörökös előtt is hallgassuk. Annyit ozon- j ban szabad elárulnom, hogy meg- ] jutalmazásom is szóba került, de j én szerényen kitértem, mikor kü- i lönösen célzást tett Lengyelor­szágra, mint a hol nekem kiváló sze- I repet helyezett kilátásba. Termé- I szetesen a részletekről itt sem szól- I hatok, de ha majd eljön az idő, a „Szattnárós Vidéke“ olvasóilesznek I az elsők, akik azokat megtudják. A valódi amerikai Kinn Quality cipőt teárolaps raktára. Megérkeztek a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipők! VEGYES TARTALMÚ HETILAP. mi ez a lap és ki ennek a harc­téri tudósítója. De a java még csak ezután következett. A negyedik fogásnál ismét felállott a császár és rövid szavakkal ecsetelve érdemeimet, feltüzte mellemre az I. oszt. vas­keresztet, az ötödik fogásnál pedig a pour le merite rendjelet, mind­kettőt a gyémántokkal, s ezer sze­rencse. hogy több fogás nem volt, mert bizonyára még több kitün­tetés is lett volna. Még csak azt jegyzem meg, hogy ebéd után so­káig együtt maradt a társaság és a császár rendkívül jól mulatott katonái közt. Tek. Szerkesztő ur! Holnap nagy napunk lesz; a 304-es ma­gaslatról van szó, melyet a múlt­kor elfoglaltunk és a melyet most a franciák minden áron vissza akarnak foglalni és e végből, mint biztos forrásból megtudtuk, hol­nap általános támadást intéznek ellenünk. De erről majd csak jövő levelemben fogok referálni. Ég vele és gyöngyharmatII hive: _______________________________Ripp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom