Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-09 / 19. szám
IR <SZATMÁR ÉS VIDÉKE. pessége. A levegőben lógó, szét nélküli bankjegy ma már nicsen sem Németországban, sem nálunk és alap és fedezetnélküli papírpénzre csak akkor kerülne a sor, ha az ország gazdasági élete nem tudna többé jjankszerü fedezetet szolgáltatni további bank- jegykreációhoz, amely eset azonban gazdasági élet folytonossága által kivan zárva. Ezek szerint a háborúhoz minden államnak megvan ma a pénze amely a maga hadiszükségleteit otthon, belföldön tudja előteremteni. A bankjegykibocsatás annyi pénzt kreál, amennyire csak szükség van, mert hiszen a belföldi forgalomban a bankjegyeknek meg van a teljes fizetőképessége és bankjegy ellenében a hadvezetőség itthon mindent megkap amit termelnek,- a monarkia a maga haderejét önmaga látja el: az élelmezés anyaga itthon terem, a hazai mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar szolgáltatja bankjegy ellenében. A muníció, agyú, ruházkodási cikkek és egyéb iparf szükségletek is itthon gyártatnak es iparunk mindent szállít a bankjegyek ellenében. Aranypénzre cskia a külföldi beszerzések kifizetésénél lehet szükség. A monarkia pedig a hadiszükségleteket túlnyomó részt—cőt lehet mondani, csaknem teljesen—maga produkálja ki. P nzben tehát hiány a háború foRfutásához nem is lehet. A hadviselő felek között csakis Oroszországnak fogyhut el a pénze, mert a cári birodalom muníciót, ágyút, fegyver, egyen- ruházatot túlnyomó részben a külföldön kénytelen beszerezni, ahol- a gyáros és a szállító a papirru- belt nem köteles elfogadni. Az angol kincstárnok Lord Georg« jóslása tehát az utolsó milliárdról csakis Oroszországra nézve valósulhat meg és a jelek mutatják, hogy ott már kezd is jelentkezni a pénzhiány. A moszkovita kormány őrült erőlködést folytat kül- födi kölcsön felhajszoláséra, mert rajta egy papirrubelbe befolyó belföldi kölcsön egy általán nem segíthet, minthogy hadiszükség- leteiudk beszerzésében _ a külföldbe van ráutalva. És most pillanatnyilag az angol talán segít is majd az oroszok pénzügyi baján, bizonyos, bogy a pénz problémája a világháború sorsán csakis az oroszra nézve merül fel: későbbi időpontban esetleg Francia ország is kénytelen lesz a hadsereg szükségleteit részben a külföldről beszerezni és akkor nem segít majd a nagytőkéjü országnak sem egy belföldi kölcsön, hanem vagy külföldön keli hitelt teremtenie, vagy elő kell szednie a francia jegybank nagy aranykészletét. Finan- ciaüter tehát a centrális hatalmak feltétlenül jobban állanak az en- tente-hatalmasságoknál. Fölényünk abban rejlik, hogy a német és az osztrák-magyar mezőgazdaság és ipar el tudja látni a haderejüknek teljes hadiszükségleteit és igy a német birodalom és#a monarkhia saját bankjegyei ellenében otthon képes beszerezni mindazt amire a háborúban szükségük van és lehet. Megyei gyűlések. A vár- .megye közigazgatási bizottsága legközelebbi gyűlését május 12-én fogja megtartani. A vármegyei rendes közgyűlés pedig május hó második felében lesz. Ä ref. főgimnázium hangversenye. A szatmárnémeti ref. főgimnázium tanári kara és ifjúsága szépen sikerült jótókonycólu hangversenyt rendezett vasárnap délután az intézet tornác arnokában. A műsor egyik legérdekesebb száma Szabados Ede t^nár Dták-álom c. irodalmi komédiája volt, melyet a szerző személyesen rendezett és tanított be a növendékeknek, kik jellmezben adták elő szerepeiket és azt szinpadsze- rüleg meg is játszották. Igen jó volt Gyene Marcel mint Lucifer és Nagy Tibor mint Luca kisasszony, ki egyúttal valóságos szinésztalentumnak bizonyult. Igen kedves és elismerésre méltó alakítást nyújtottak Halász Iduku mint Finuui Rózsi, Hunyor Ágnes mint Agnes asszony és H a n t z Ibolyka naiut Melinda. Továbbá még sikeresen oldották meg feladatukat Engländer Erzsi (Iréné görög leány), D e 11 m a n n Rózsi (Kund Abigél), Sáfár István (pelaakei nótárius), Bodor Jenő (Bánk bán), G a c * á 1 y i Sándor (Maroth bán) és Lakatos József, ki mint II. Mohámed érdekes „napfürdői“ kosztümjében keltett feltűnést. A műsor másik pompásan sikerült száma A karl- hágói harangok c. melodráma volt, melyet Borsy István tanár szavalt igen hatásosan, erős drámai színezéssel. A szavalat zongora- kiséretét W állón Irén játszotta kifogástalanul. Előtte Szabados tanár Lili kisasszony c. legújabb művét olvasta fel és ezzel a számmal is nagy tetszést és sikert aratott. Majd Bakcsy Irén lépett a dobogóra és igen hangulatosan szavalta Pakots költeményét: Legenda nz anyai szívről és J á k ó Károly adott elő csinosan egy vig monologot. A zene számok között első helyen kel) említenünk Hunyor Ágnes és Hantz Ibolyka zongorajátékát, kik Bellini Norma nyitányát játszották négy kézre és feltűnően összevágó, precíz játékukkal — melyből az átérzstt, stílusos előadás sem hiányzott — a közönséget valósággal meghódítottak. Hantz Ibolyka talentuma nem volt ismeretlen közönségünk előtt, hiszen a városi zeneiskola legutóbbi hangversenyén már zongoraverseny keretében szerepelt, de Hunyor kisasszonyt ez alkalommal hallottuk először. Könnyed és elegáns játék modora, szépen fejlett technikája és átér- zett előadása igazi zenei tehetséget árult el. Ugyancsak végtejen kedves és bájos volt a kis L é n á r d Annusba zongorajátéka, ki Klicka karmester Skerzoját játszotta, s ki máris oly erős rit- musárzókkel és biztonsággal uralkodik a zongora billentyűin, mint egy valóságos kis csodagyermek. A hangverseny bevezetőszámaként Veress Lajos karnagy vezénylete alatt az ifjúsági zenekar adott elő egy ígért hangulatos zeneképet. Ennek a számnak is igen nagy és megérdemelt sikere volt. A közönség, mely a tornatermet zsúfolásig megtöltötte, nagy érdeklődéssel hallgatta az élvezetes műsort. Kritikus. JLpróság-ok. Ezt a rovatot a mai számra átengedtük dr. Herman Lipótnak, amely elhatározásunkban főleg az vezetett, hogy hát immáron valami változatosságot is produkáljunk. Bár rósz néven vesszük tőle, hogy a mikor szellemi termékét a Szamos-hoz küldi be, mindig 5 vagy 10 koronát csatol melléje hadicélra, s ugyanezt nálunk nem cselekszi, de most az egyszer ettől is eltekintünk. Demeter. Kritika. A titkos drámaíró elvitte szivre- hatónak jelzett drámáját a kritikushoz, hogy ez bírálná meg. És hogy a kívánt birálat még valamelyest kedvezőbbé hangolódjék, — n. b. holmi szóhangzatos célzatosságnak okáért is, — egy doboz „dráma“ cigarettát is eljuttatott ajándékul a kritikus úrhoz. A kritikus ur pedig aztán a következő birálatot adta le: — A „drámája“ nem éppen szívható ; s drámája éppen nem szivreható! Tanács. Ha kinek már semmihez sincsen szerencséje : várjon csak ama bizonyos alkalomra, mikor megjelenik és bemutatkozik őnála a végrehajtó, amire legott elmondhatja legalább, hogyhát „van Szerencsem ! Egy emlékkönyvbe. Hogyha találkozol a te felebarátoddal : meg ne mond néki az őszinte véleményedet felőle, — nehogy t. i. még beperesithessen rágalmazásért I A korpaközpontról. Biz’ a kormány pórul jára: Rekvirált ebet a korpára; Nos, erre az ebvásárra Össsecsődült ebek ára Veszettül a duplájára is felment . . . Dr. Herman Lipót. A vak katona verse. Az életnek legnagyobb értéket a látás gyönyörűsége ad, a mely — ha értékösszehaeonlitással élünk — talán felér a többi négy érzékszervünkkel együttvéve. Aki nem lát, az előtt, bezárult az élet minden szépsége és számára az egész világ csak egy „roppant kriptabolt.“ Nem simogatja többé tekintetét, az „ég selymes lobogója,“ a napsugár játéka a fűszálon csillogó harmaton, a naplemente panorámája, a virradat, szűzies felébredése, a mezőnek bimes | szőnyege, az égnek ezivarványos I abroncsa és a művészet, nagyszerű i alkotásai. Minden nyomorultnál : szánalomra méltóbb sorsa van a i vaknak, akit csak határtalan sze- j vetetünk melege pótolhat a nap- j sugár elvesztett színeiért. Szeretet- | teljes rokonórzéssel közöljük le i egy vak katona versét. 1 Isten, ki teremted e csodás világot, I Fényderüs reggelre már hiába várok: j Mért vetted e! tőlem a virágok színét. S Isteni művednek mosolygó kék egét ? | j Nam láthatom többé tayasznak reggelén i Ha fényes hajnal jön bíbor szekerén; j Éltető napodnak aranyos sugarát. I Mikor felébreszti az alvó ibolyát. ‘ Nemlátom,ha leszálla csendes alkonyat Mikor a messze táj némaságba olvad: Nem látom ezernyi csillagát az éjnek Mik a mennykárpitján pásztortüzként [égnek. Búsan, ha jön az ősz hervasztó csókjával Az erdőn elpihenmár minden.madárdal Nem látom a lombnak lassú hervadását, Árva kis virágnak csendes haldoklását. Verőfényben fürdő himes szárn yú lepkét Harmatkönnyet siró nefelejts kék szemét Nem látom a rózsa piros bársony szirmát Szűzi hópehelynek nesztelen omlását. Az ég országutján vándorló felhőket. Patak tükrébe, mikor belenézek; Nem látom a mezők dús arany kalászát, Oh I De mégis hallom a pacsirta dalát. És ha jön az est sejtelmes árnyával, Lelkemen átremeg egy túlvilág! dal ; S a templom harangjára estimára csendül Forró könny patak hull kiégett sze[membül. Istenembocsásd meg panaszosjajszómat Hisz szellem szemekkel látom világodat Mardosó bánatom lassanként eipihen, Leborulok eléd hatalmas Istenem ! Leborulok eléd alázatos szivvel, Elnémult ajakkal, megbékült lélekkel És haugy kívánod drága magyar hazám Ezt az egy éltemet, ezt is feláldoznám l Városi közgyűlés volt tegnap délután, amelyen a főispán elnökölt. A polgármester havi jelentését Székely Endre aljegyző ismertette. A jelenté» a negyedik hudikölcsönnel és u közélelmezó*- sel foglalkozott behatóbban. Szó esett a fabiányról is. Az avasi fakitermelést ugyanis az a csapás érte, hogy az ott beállított 40 drb lovat, amelyek az ipavvusuti kocsikat vontatták, elrekvirálták mezőgazdasági munkára és ezért jelenleg szünetel a széllitás és a váróénak a faraktárban nincsen tüizfája. Amint a lovak visszakerülnek, a szállítás ismét megkezdődik. A közgyűlés az eddigi hadi- kolcsönökre jegyzett összegeket újabb 370 ezer korona jegyzésével egymillió koronára emeli fal. A közellátás biztosítására a közgyűlés elhatározta a városi sertéshizlalás bevezetését. A hizlalás céljaira a Szatmárvármegyei Takarékpénztár 260 ezer korona, a Népbank 240 ezer korona kölcsönt ajánlott fel. A közgyülé» a villamvilágitási bizottság javaslatait elfogadta. Winkler Lipótot, Feuervcrker Herman és Szűcs Sándort a város kötelékébe felvette és az áll. el. iskola gondnokságába Jankovits János és dr. P i r k I e r Ernőt megválasztotta. A jövő hónapi közgyűlés, mivel annak határideje pünkösd máaodnupjára esik, az ünnepet követő közti upon, junius 13.-án lesz megtartva. Geyer Stefi világhírű hegedüművésznö SzatmáronRendkivül érdekeinek ígérkező hangversenyt reudez f. hó 17-én, szerdán a városi zeneiskola igazgatóság», melyen Geyer Stefi, a világhírű magyar hegedüművész- nő fog közreműködni. A kiváló művésznő ez alkalommal Gold- mark és Beethoven hegedűversenyeit fogja előadni, melv művek közül nz előbbit a budapesti és bécsi Goldmark ünnepélyen oly kimagasló sikerrel játszotta, hogy a jelenvolt szerző elragadtatásában azt a kijelentést tette, hogy Geyer Stefi előadásánál szebben el sem tudja képzelni művét s hogy a művésznőt a koncert po\
