Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-25 / 17. szám

Harmincharmadik évfolyam. — 17-ik szám. Szatmár-Németi, 1916. április 25. VEGYES TARTA LMÚ HETILAP. 1 ' Megjelenik minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MOJtVAI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Hr. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre J kor. 5 0 fillér. Szép gondolat a Prohászka püspök gondo­lata, hogy a magyar népet földhöz kell juttatni és pe­dig, hogy különösen a hitbi- zományok, egyházi javak és közalapítványi birtokoknak •örökbériet alapján való fel­osztásával kell a magyar né­pet földhöz juttatni. Nem szabad, hogy azok, akik haza jönnek a csatából, mezőgaz­dasági proletáriusok legye­nek, hanem a maguk földjén vethessenek és arathassanak. Azok a földtnivelök, a kik részt vettek a háborúban, ott érdemeket szereztek; vagy azok a földművelők, a kik nem vettek részt a háború­ban, de a háború folytán vagyonukat elvesztették; vagy közvetlen hozzátartozóik a háborúban elestek; nők, kik­nek férje elesett, vagy férfiak, a kik visszavándorolnak a hazába, mind mind hozzá Levél a francia harctérről. (Saját külön kiküldött harctéri tudósitónktól.) Vili. Tek. Szerkesztő Ur! Két napot kellemesen eltöltvén Hin- denburgnál, miután őt alaposan bevezettem a Kuropatkin taktikai fogásaiba, Bőiké hadnagy öcsém repülőgépén ismét visszatértem a francia harctérre. De ugyancsak jó volt sietnem, mert a trónörö­kös már nagyon türelmetlenkedett és még jóformán le sem szálltam a repülőgépről, az első értesítés az volt, hogy azonnal siessek hozzá, mert fontos közlendői vannuk. Persze, hogy nyomban nála vol­tam. Nyájas szavakkal fogadott: — Éd es Ripp! ne haragudj azért a sok zaklatásért, de mit csináljak, ha egyszer nélküled nem tudok mozogni. Mert, hát a dolog úgy áll, hogy a mi htdvezéreink a világ legelső katonái, mikor a kitűzött feladatokat meg kell ol­dani, azonban a szükséges felada­tok hibátlan és pontos kidolgo­zása egyedül a te tudományod. Lásd! tegnap is az egész napot a 304-es magaslat ostromával töl­töttük el és nem tudtunk egy lé­pést sem előre haladni! Mindjárt tisztában voltam vele, hogy a hiba hol van elkö­vetve. Mackensennel is sok bajom volt, a miatt, hogy soha «ein akarta tekintetbe venni a különféle nem­zetek különböző sajátságait, már pedig ezen fordul meg minden. Más a támadási modor az orosz­nál, más a franciánál, szerbnél, olasznál stb. s ha eltérünk a sza­bálytól, a győzelmet majdnem le­hetetlen kicsikarni. Megdönthetet­ziikbe veszik, ez már csak részletkérdés. A ki az esz­mét felvetette, az bizonyára őrködni fog felette, nehogy a lelkesedés lecsillapultával ismét minden feledésbe men­jen. De nem is kell félni et­től, mert hiszen ma már a harcmezőkön az ott küzdő nép is tudja, hogy miről esett szó és az nem fogja elfelej­teni, sőt számba fogja tartani és első dolga lesz keresni a jussát, ha vége lesz a hábo­rúnak. De ha áll az a mondás, hogyT kétszer ad, a ki gyor­san ad, különösen áll erre a kérdésre, mert itt sok ezer és ezer embernek sorsáról van szó, s halálos bűnt kö­vetnének el azok, a kikre bízva lesz az intézkedés, ha az ö hibájuk vagy hanyag­ságuk miatt a gyors megol­dás halogatást szenvedne. Mert csak igy7 fog válni majd ennek a véres háborúnak minden szenvedése áldássá, s len szabály, hogy a franciával szemben c«ak a kettős vagy hár­mas támadási rendszerrel lehet boldogulni. Ennek a rendszernek volt eredménye Duómont, Morte- Hoinme, Dainloup. Avocurt stb. ezen rendszer felhagyásának követ­kezménye pedig, hogy a 304-es ma­gaslat elleni támadás nem sikerült. — Uraim 1 — magyaráztam később a haditanácsban — ez egy olyan sarkigazság, amelyről soha és semmi körülmények között sem szabad elfelejtkezni. A most be­terjesztett hadi terv szerint holnap Morte-Homma tói délkeletre és Damlouptól délnyugatra lesz a fö­ldműdé«, legalább igy fog kinézni a franciák előtt, s a mikor a két helyen a leghevesebb lesz a harc, hirtelen támadással fordulunk a 304-es magaslat ellen. Mérget veszek rá, hogy sikerülni fog. Másnap aztán megszólaltak az ágyuk és megkezdődött a két­irányú támadás. A franciák úgy kap erőre a nép annyi küz­delem után. Örök hála fogja illetni azt a férfiút, a ki az eszmét felvetette és ezáltal rámuta­tott arra a forrásra, a honnan a nép hitet, reményt és bol­dogulást meríthet. jj Uj milliárdok. Megjelent a negyedik magyar hadikölcsön aláírási felhívása. A prospektus ma­gában foglalja azokat a felté­teleket, amelyek mellett a magyar állam újra kölcsönt kér a magyar polgárságtól. Ezúttal negyedszer fordul a kormány az országhoz, a há­ború huszadik hónapjában, a győzelmes harcok és a tisztes­séges béke egyre biztató pers­pektívájában. A kormány tulajdonké- pen nem tartozik megokolni annak a szükségességét, hogy harcoltak, mint az oroszlánok és már ingadoztak csapataink, mikor az e célra pihenő 5-ik bajor had­test délután 2 órakor hirtelen tá­madást intéz a 304-es magaslat ellen, a mi a franciákat annyira zavarba hozta, hogy mindakét helyen hanyat-homlok rohantak vissza Verdun felé és este 7 óra­kor kezünkben volt a 304-es ma­gaslat, sőt a másik két helyen is óriási sikereket arattunk. A trónörökös oda volt a bol­dogságtól, nem tudott szavakat találni örömének a kifejezésére. A vezérek egyenként jöttek hoz­zám és szorongatták a kezemet, de szólni senki sem tudott. Jó so­káig tartott ez a némaság, mig végre Kluck vezérezredes törte meg a csendet: — Ördöngős Rippje! ezt pompásan megcsináltad! Pedig olyan egyszerű, hogy mi is rájö­hettünk volna ! Mikor a császár meghallotta him k vidske lggngiM cipőraktára. jjf Közvetlen a „Pannónia* szálloda mellett. IfäKUß nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t- tevő k«z8aségnd, mint a lepleséM) bevásárlási forrást­A vali amerikai Kinn Qnality cipők Mrólaps ralim. Megérkeztek a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipők1 juthassanak a nekik megfe­lelő kisbirtokhoz és ily mó­don találják meg boldogulá­sukat. Elhangzott a megfelelő indítvány és a szónok püs­pököt viharos tetszésben ré­szesítette a hallgatósága. A hitbizományi és püspöki il­letve egyházi javak említé­sén nem akadt fen senki, sót maga a püspöki kar is helyesli az eszmét és mel­lette van. Elvben tehát min­denki elfogadta, a miből most már biztosra lehet venni, hogy a valóságban is testté válik. Es jól fog vele járni nemcsak a nép, hanem az is, a ki birtokát a népnek átbo- csátja, mert az a föld a nép­kezén tízszer annyit fog pro­dukálni, mint eddig produ­kált és igy a nemzeti va- gyonosodást is nagy mérték­ben fokozni fogja. Hogyan fogják a kérdést megoldani azok az illetékes tényezők, a kik az ügyet ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom