Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-11 / 2. szám

VEGYES TARTALMÚ Harmincharmadik évfolyam. — 2-ik szám. Szatmár-N Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Egyes szám ára 12 fillér. jyr ISTVÁN. Laptulaj dános és kiadó: MOfiVAI JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre J kor. 50 fillér. Mérleg1. Az <5 esztendő és az újév elhatároló mesgyéjén önkéntelenül feltorlódnak még egyszer lelkűnkben mindazok az emlékek, melyeket a lezaj­lott viharos év vérbe áztatott és megpróbáltatásokban ki­fogyhatatlan eseményei vésték belénk. Amint igy egyenkint valamennyi újból megeleve­nedik előttünk, lassan kiala­kul belőlük az elmúlt esztendő mérlege s élénkbe tárul mind­az a rengeteg teher, amivel ez az óv a vállainkra sulyo- sodott, egyúttal az a sok felbecsülhetetlen kincs is, ami­vel gazdagabbá tett minket. Hogy mi mindent kellett elviselnünk és kiélnünk, azt fájdalmasan érezzük még ma is és számonvétel nélkül is tudjuk valamennyien. Pata­kokban kellett áldoznunk a drága magyar vért és leg­jobbjaink még drágább élete árán kellett magunkhoz vál­Imperator Rex. Szoborba öntött germán öserö, Szikla az ormon, mozdulatlan : Ez O... Körül a népek tengere háborog, ö áll keményen, nem fél, nem inog. A talp, amelyen lábát megveté, Az elszántságé a a becsületé. Hadd zúgjanak a lázadó babok!... <5 ennyit szól csak: „Én Vilmos vagyok“ S e szó átharsan minden poklon át S lebirja minden ördög ostromát S megsemmisülnek a dölyfös hadak, Miként az árnyak, ha fölkel a nap. Dr. Hegyi István. tanunk minden egyes levelet, melyet a harci babéron a népeknek ez a legádázabb csatája termelt. Legtöbbször a nemzet egésze, aprók és felnőttek, gaz­dagok és szegények aszkéta ön­megtagadással viseltük a meg­próbáltatásokat, miket a há­ború sürü változatban zúdí­tott ránk, csakhogy az anya­gi gondoktól minél szaba­dabbnak tudjuk akiket hazánk védelme a legközvetlenebb tüzveszedelembe állított. És hozzá állandóan emésztett a gyötrő kétség, hogy utóljára is vájjon mindez a példátlan áldozat nem márad csak meddő erőfeszítésnek a ren­geteg tulelrövel szemben . . . Oh, mérlegnek a teherlapja aligha volt rettenetesebb, mint a miériké 1915-ben. Yan azonban valami — hála a Gondviselésnek! — ami még e borzalmak ellené­ben is kiengesztelő. Ugyan­ennek a mérlegnek a vagyon­alapja: az a legvérmesebb reménységeinken is túlszár­nyaló meggazdagodás, amivel 1915. a magyar nemzetet erkölcseikben elárasztotta. Heroikus magatartásunk akkorára növelt egyetlen év lefolyása alatt, hogy ma a legtöbbet érők között emle­getnek minket, s hogy akik­nek a jövőhöz való jogosult­ságát és hivatottságát már senki sem kétli, azok között is a legelsők közé soroltatunk. íme a hamupipőke Ma­gyarország, amelyet ellensé­geinknek a féltékeny irigy­sége akkora időn át a sutba erőszakolt, micsoda mesés fényességben bontakozik ki Európa s az egész világ előtt, amint hagyományos nemzeti erényei szabadon érvényesül­hetnek. Katonáival lépést tarthatnak mások is, de hő­siességükön nem tesz túl senki fia. Népét végig tarkít­hatja a nemzetiségek egész faji skálája, ám a komoly veszedelem pillanatában Szent István koronájának a varázsa Hadvezérek portréi. A Frankfurter Zeitung ka­rácsonyi számában hosszabb tanul­mányt szentel a nevezetesebb osztrák-magyar hadvezéreknek és hadseregünk vezérkari főnökéről, valamint a nevezetesebb táborno­kokról az elismerés legmelegebb hangján emlékezik meg. Különö­sen érdekes és figyelemreméltóak a sorok, amiket u nagy német újság Danklról, Boroevicsről és Köveséről irt. 1. Dank!. A kraszniki győző, Dankl Viktor lovassági tábornok, 1854- ben, Udinében gzületett, 1874-ben lett hadnagy a dragonyosoknál. Mint vezérkari kapitány Saraje- vóba került. Katonai pályája folya­mán keresztül-kasul járta egész Ausztriát és Magyarországot: Bécs, Zágráb, Komárom, Trient, Nagy­szeben és Innsbruck voltak a gar- nizonjai. A háború kitörésekor ő lett a parancsnoka az első hadse­regnek, amely a balszárnyon a krakói, pozsonyi és középgaliciai hadtestekkel az alsó Sannál és a mocsaras Tanew-régióban vonult fel s az volt a feladata, hogy a Wieprz és Visztula között Lublin irányában nyomuljon fel ás támadja meg az orosz kolosszust. A krasz­niki bárom napos csata augusztus huszonharmadi kától huszonötödi­kéig teljes győzelemmel járt. A háború első perce óta állandó akti­vitásban, most különösen Ausztria szempontjából fontos szerephez jutott: ő a tiroli honvédelem parancsnoka. Mint ember, egy­szerű, természetes szerény, min­dig jókedélyü, sohasem gondol a seját dicsőségére, minden diadalt csapataira hárít. A legnehezebb viszonyok sem rendítették meg az megbonthatatlan egységbe tö­mörít a haza határain belül mindenkit. Akármilyen rideg ellen­tétek érlelődtek legyen is a társadalom egyes rétegei, vagy a politika pártja közé, min­den válaszfal halomra omlik, amin a haza első hivő szózata elhangzik. És bár szegénység a hírünk, még szegénységünk­ből is milliárdók telnek ki, högy mig gazdag népek uzso- rakölcsönökkél tengetik há- borujokat, addig a magyar a maga erejéből bőven látja el a háború szinte emberfö­lötti kiadásait. Nagy árat fizettünk érte, de nékünk, akármilyen drága volt is, busásan megérte, hogy rácáfolhattunk irigye- inkre és hogy megrögzött ellenségeink, akik még a múlt év elején határainkon pusztítottak és állandóan fe­nyegették nemzeti és terü­leti épségünket, ma kivert kutyák módján hazátlan bo­idegzetét. A szemüvege mögött tekintete derült, világos. 2. Boroevics. Bojnai Boroevics Szvetozár, aki az oroszoknak főként a kár­páti harcokból maradt felejthe­tetlen emlékezetünkben — horvát. Egy egéezeu elsőrendű és értékes katonafigura, külső megjelenőié­ben is elárulja egészen rendkívüli és értékes katonai erényeit. Intéz­kedéseiben rövid és határozott, egyenes, sokszor a nyerseségig. Igénytelen és fáradhatatlan. Szi­gorú, kérlelhetetlenül szigorú az alantasaival, de elsősorban önma­gával szemben. Umeticsben, Hor­vátországban született 1856-ban. Tizenhat éves korában lett had­nagya az ötvenkettedik gyalogez­rednek. Vezérkari pályafutása vé­gigvitte Horvátországon, Magyar- országon és Bosznián. Négy évig a taktika tanára volt a bécsuj­Szataár és Közvetlen a « n m isgaagjoss cipómra, .Pannónia“ szálloda mellett. JL A Tali amerikai Kii Qnality cipói Maps raktára. Figyelmeztetés! Az előrehaladott téli idény miatt a még rak­táron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom