Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-07 / 10. szám
VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Hr. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 3 O fillér. Fásstory Árkád. Sokat, Írtak róla, míg élt, sokat, a mikor meghalt, de igazán jót nagyon keveset. Pedig, a mit ö cselekedett, hogy összes nagy vagyonát oda adta a magyar püspökségnek és ezáltal hatalmas szolgálatot tett a magyarság eszméjének, — megérdemelte volna az elismerést. Különleges helyzeténél fogva, mint a kiről sok mindenfélét beszéltek, a társadalomban megfelelő módon elhelyezkedni nem tudott, tehát saját ízlése szerint rendezkedett be, s miután nagy vagyonának, különösen sok pénzének hire főként azokat csábitotta, a kik a pénzre áhítoztak, örökös zaklatásnak volt kitéve. Egy vagyon az, amit kölcsön- képen és más címeken elszedegettek tőle, ahoz pedig, a mit elszedegetni szerettek volna, még az ö vagyona is kevés lett volna A kitől ilyen emberek várják sorsuk javulását, annak előbb utóbb ellenségei támadnak annál is inkább, mert azok vágyait kielégíteni teljes lehetetlenség, igy történt vele is, hogy egy csomó ellensége támadt, a ki nem tudta megbocsátani neki. hogy pénzes erszényét nem nyitotta meg, mikor arra nagyon, de nagyon is szükségük lett volna. Rendes körülmények között ebből még nem lett volna semmi veszedelem, de jött a háború, a mikor a legképtelenebb vádak is hitelre találnak és ezzel az ö sorsa is meg volt pecsételve. Az a hajsza, a mit lelkiismeretlen emberek ellene indítottak, megtörte erejét és a sirba vitte. Mert,' hogy ez volt halálának előidézője, ahhoz kétség nem férhet. Először házkutatásokkal és vizsgálatokkal zaklatva, majd elvonszolva megszokott otthonából és több mint egy éven keresztül szabadságában korlátozva, viselni egy vádnak gyalázatát, melyről még azok is tudták, hogy semmi alapja nincsen, a kik a hajszát megindították, az amúgy is beteges öreg ember nem volt képes elviselni és belefáradva a küzdelembe és a reménykedésbe, hogy ügve tnihama- rább be fog fejeződni, elköltözött egy más hazába. Tragikuma, hogy épen ott támadták meg, a mi legerősebb oldala volt, magyar hazafiságában, s hogy a mikor egy csomó ellensége dolgoO J O O zott megrontásán, nem akadtak barátjai, a kik védelmére keltek volna. De ennek magyarázata ismét az ö egyéniségében található. Annyira misztikus köd vette körül, hogy nem volt olyan halandó, a ki vele tisztában lehetett volna, s dacára a hazafias célú nagy alapítványnak, ez a köd visszatartotta azokat is, a kikben meg lett volna a jóakarat, hogy érdekében valamit cselekedjenek. Ez a köd még halálával sem oszlott el, ott lebeg sírja felett, de jönni fog a szellő, mely szétfujja és akkor végre meg fogjuk tudni, hogy ki volt Pásztory Árkád? Az volt-é, a kinek ezrekre menő hívei, vagy pedig a kinek ellenségei hirdették. Avagy pedig sem egyik, sem másik, hanem egy különleges vegyülete az emberi tulajdonságoknak, a minőt az idők szeszélye szokott néha felszínre dobni. Egy azonban ma is tisztán áll mindenki előtt, hogy kémkedéssel nem foglalkozott, hazája ellenségeivel nem pak- tált, s annyit minden esetre használt az emberiségnek, mint ellenségei, a kik megrontására szövetkeztek. Z>. Felkutatják a késők sírjait. A tavalyi nagy orosz offen- ziva idején itt folytak le a harcok szinte közvetlen közelünkben. Hazafelé. Valamikor reges régen — Ünneplőre, pihenőre, Esketöre, temetőre — Kis falumba haza-hazatértein : Napfényt öltött a határ is, Üdvözölt a kis madár is ... Messzeségből — elém zsongó Harang csendült zengő, bongó. Bólogattak fák, virágok, Kurjongatva, nagy vidáman Vett körül sok játszótársam — Mezitlábos fiuk, lányok.. .. — S mint meséknek zsenge hősét, Tündórálmok kergetőjét — Szótse’ várva kérdezésre Adogattak kézről kézre, Levél a francia harctérről. Szemen, arcon öröm gyűlt ki — : — Hazajött az urfil... Valamikor ... télre ?... nyárra? ... — Tán nem is oly nagysokára — Hosszú, hosszú pihenőre, — ügy lehet, hogy temetőre, — Kis hulláma ősi érnek, Forrásomhoz visszatérek... ... Megszólal a kis harang is, Felzokog a vadgalamb is, Rektoruram csengetyüje, Falmégi cigánypurdé hegedűje... Most is kézről-kézre adnak, Még talán meg is siratnak. Rózsa fog utamba hullni, Sirhalom fog rám borulni. S mint a mese, nóta-árja Száll kerengve szájról-szájra : ... Immár csöndben, békeségben, Édes anyaföld ölében — — Nem álmodni, jól aludni, — Mindörökro megnyugodni — — Hazajött az urfi ! Somló Sándor. (Saját külön kiküldött harctéri tudósítónktól.) VI. Tek. Szerkesztő Ur ! Ez bizony egy kicsit furcsán is történt. Mikor ugyanis Mackensen barátommal Misből visszaérkeztünk Monasztirba, hogy másnap a támadást Saloniki ellen megkezdjük, a Vilmos császár levele várt bennünket, hogy azonnal induljunk a francia harctérre, a terveket pedig adjuk Todorov bolgár tábornoknak, miután a Saloniki elleni hadműveleteket ezután ő fogja vezetni. De mondjuk meg neki, hogy nem muszáj nagyon sietnie, csak tartsa bizonytalanságban Sur- rail francia fővezért, mert köny- nyen megeshetik, hogy rövidesen elmegyen ő onnan magától is. Ma aztán ismét itt vagyok a trónörökös hadseregénél, a ki oda volt az örömtül, mikor meglátott. Persze az első dolog a haditanács összehívása és a haditervek alapos megbeszélése volt. Büszkeséggel tölt el, hogy az előterjesztett haditervek változatlanul azok voltak, a melyeket épen ezelőtt egy esztendővel én dolgoztam ki s a melyekért annak ide* jén annyi elismerésben részesültem. — Nincs semmi baj, — szólalt meg a trónörökös — a tervek annyira tökéletesek, hogyha a kivitelnél hiba nem esik, n győzelem feltétlenül bizonyos. És annál inkább bízom a törtónendők- ben, mert itt van maga Ripp is, u ki azokat készítette. A nevem említésénél háromszoros hurráh 1 hangzott fel és elsőnek a trónörökös szorított velem kezet, majd sorban valamennyi tábornok, mig utoljára Mackensen jött hozzám és megveregetve vál- lamot csak ennyit mondott: ÍV I Mr és ük legnagyobb cipöraktára. W Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett. «gi^flyÉI nagyválasztéku cipőraktárát ajánljck a t veié ttzlnségiiok, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. A rali aErilai Kini Quality cipők Mólaps raktára. Megérkeztek a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipőkl
