Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-19 / 3. szám

Szatmár-Németi, 1915. január T9>* r TÁRSADALMI, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. Osztalék. Pénzintézeti körökben állandóan felmerülő kérdés mostanában, hogy az elmúlt évről adjanak-é a részvényesek­nek osztalékot vagy pedig nem ? Mert ha van tiszta nyereség, akkor törvény értelmében osztalékot adni kell, arra á részvényesnek törvényes joga van, de az a másik kérdés, hogy' leheté az idén tiszta nyereségről beszélni, mikor a helyes mérleg elkészítéséhez nagyon sok kellék hiányzik. Az kétség­telen, hogy a pénzintézetek a magas kamat szedése mellett dacára az ismert rósz viszonyoknak nyereségre szert te­hettek, de az is bizonyos, hogy ugyan­ezen viszonyok miatt sok kintlévősé­gük el is veszett, s minthogy az értékek bizonytalansága miatt helj'es mérleg készitése majd nem lehetetlen, a tiszta nyereség megállapítása telje­sen problematikus és igazuk látszik lenni azoknak, a kik a mellett érvel­nek, hogy úgy a pénzintézetnek, mint részvényeseknek érdeke sokkal jobban lesz szolgálva, ha az idén az osztalék elmarad. Nehezen fog esni, az bizo­nyos, de a mostani idő, mikor a közön­ség már hozzá van szoktatva a kelle­metlenséghez, a legalkalmasabb ily művelet keresztülvitelére, a mely különben a valóságnak is inkább meg­felelő, mint a másik eljárás, minden áron osztalékot adni. Annyi bizonyos, hogy az ismert okokból az 1914. évre helyes mérle­get készíteni lehetetlen, ha pedig a helyesség elérése céljából az értékek oly minimálisan vétetnek fel, mely kizárja még a lehetőségét is annak, hogy a mérleg később helytelennek bizonyulhasson, az esetben biztosra le­het venni, hogy tiszta nyereség: nem fog mutatkozni, osztalékról tehát szó sem eshetik. Ha pedig szigorú kritika alá veszik a küntlevöségeket és a mi elveszett, azt leírják és többé nem szerepeltetik, az osztalék akkor is csak pium desiderium marad. Egy szóval ma úgy áll a dolog, hogy tiszta nye­reséget kimutatni és osztalékot adni meg van a lehetőség, minden a mérleg­től függ, ha azonban a tekintet arra fog irányulni, hogy az intézet jól fel­fogott érdeke érvényesüljön, akkor az osztalék adására aligha fog sor kerülni. .Es ismerve a pénzintézetek mai hely­zetét, a helyes eljárás tényleg csak ez lehet, a mely különben is a részvénye­sek érdekét sokkal jobban fogja szol­gálni, mintha osztalékot kapnának. Normális időben érthető volt, ha egyik másik pénzintézet, még rósz viszonyok között is igyekezett a mér­leget úgy összeállítani,' hogy osztalék legyen, mert az egyes pénzintézet reno­méja teljesen attól függött, fog-é adni osztalékot és az osztalék nem adása szinte halálát jelentette, a mit igye­kezett mindenki elkerülni, de ma az osztalék nem adásnak ily jelentőséget nem fog tulajdonítani senki, sőt köny- nyen megeshetik, hogy a bizalom azok­kal a pénzintézetekkel szemben fog meginogni, a melyek majd osztalékot adnak, ha egyáltalán fognak ilyenek akadni. jy Apróságfok. Miről beszél most a legtöbb ember? -^pénz­hiányról, a drágaságról, a bizonytalan jövendőről, no meg a háborúról stb- Erről beszéltem én is a napokban egyik ismerősömmel, a ki midőn a pénz­ről esett sző, keserűen igy fakadt ki: — Tessék elhinni, hogy a mikor számlát hoznak,'vagy a feleségem a heti pénzt kéri, oly, dühös vagyok a muszkákra és a ezerbekre, hogy szeretnék a harctéren lenni. * Hogy mindennek az ára rohamosan megy felfelé, már egészen megszokott dolog, de most hogy a gyufa árát is 50 százalékkal felemelték, az embereket valósággal dühbe hozta, ez lévén az egyetlen cikk, amelynél eddig spórolni lehetett. — De hiszen,jín rajtam nem fog ki, — mondja egy úri ember — mért én eddig is a bankban, meg a kávéházban szereztem be a gyufámat, felő­lem tehát emelheti, a meddig akarja 1 a Találgatják egy társaságban, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Az egyik ezt a másik azt mondja, de két egyforma vélemény nincsen, any- nyira eltérnek egymástól a nézetek. — Én azt mondom, — szólal meg Bögre ur — hogy a háborúnak akkor lesz vége, mikor a sok muszka foglyot már nem tudjuk ennivalóval ellátni. A fejemet teszem rá, hogy- a muszkák azért adják meg 'olyan tömegesen magukat, hogy kiegyenek bennünket meg a németeket. # Jól esett olvasnom, hogy Thurner Béréi ba­rátomat abból az alkalomból, hogy 25 esztendeje egy húzómban szolgálja a nagy takarékot, minő kedves meglepetésben részesítették. A fehér asz­talhoz a sajtó képviselői nem kaptak ugyan meg­hívót, de ez nem akadályoz meg engem abban, hogy magasra emelve toliamat szivból kívánjam neki, hogy az Isten őt mindnyájunk örömére so­káig éltesse! Ezt a jő kívánságot a sajtótól is megérdemli, ahol az eímult 25 év alatt szintén so­kat dolgozott. X ur olvassa a legújabb moratóriumi ren­deletet és következőleg monologizál: — Denique, nincs teljes boldogság. Ha már Szatmár-Németit is kivette és ezáltal a polgár- mester szerint megölte a városunk presztízsét, hát leszakadt volna a miniszterelnök keze, ha nem­csak a 10 százalékos törlesztéstől, de a kamatfize­téstől is felmentett volna bennünket. Kiállítja ró­lunk a szegénységi bizonyítványt, hogy mi tör­leszteni nem tudunk, de ugyanakkor azt kívánja tőlünk, hogy kamatot fizessünk. Nem ér ez sem­mit, ha mégis fizetni kell! Demeter. — Színházi élet. Az igazgató iga­zán nem tehet róla, hogy kénytelen a társu­lat prosperálása szempontjából piros szinla- pokkal operálni, különösen az elmúlt szom­bat esti előadás óta. Mert mit láttunk?! Adhat jó operettet, be vált szinművet, sőt aktuális újdonságot, — táblás házat mégis csak „a felnőtteknek“ csábitó jelzéssel ellátott darabbal tud csinálni. A történelmi idők szelét egész közel­ről érezzük ismét a mióta a hadi menet­rend újból beállt, s a trén tömeges jelen­Ece bi«ouyitja az élet színpadán folyó ! nagy dráma közellétét. — Ennek dacára mit tapasztalunk ? A léha élvezetet nyújtó § az érzék csiklundozására berendezett pikáns d'arab telt, sőt zsúfolt há2ut vonzott. Nem prüdéria, álszenteskedés, hanem a lélek legmélyéből felhangzó megbotránko­zás adja toliunkra a fennti szavakat, hogy akkor, a mikor minden egyes müveit ember­nek érzékeny idegeit teljes egészében lenyű­göző nagy idők s világ rengető események korszakát éljük, — fájdalmasun kell azt a szomorú konzekvenciát levonnunk, hogy a művézi célt teljesen szem előtt tévesztett szín­házi direkciónk két kézzel kapkod a más idők­ben is csak mértékkel gyakorolható, de a jelen időben különösen az úgy látszik nem létező ezinügyi bizottság részéről meg nem érthető ianyhasággal megengedett darabok leadásán. A társulat tagjai különben teljes igye­kezettel törekszenek feladatuknak megfelelni. Egyeseknek meg is van erre a művészi kvalitásuk. A rendezőt azonban igen kérjük, figyelmeztesse a szereplőket, hogy poros térddel, kulisszák megett szerzett fehér fol­tos háttal sőt lyukas ruhával ne tegyék pjóbára a közönség máskülönben elnéző türelmét. HÍREINK. Magyarok imádsága. A magyar határt babonás félelemmel lépi át a messzi főidről ide hajtott szegény muszka katona, — babonás félelemmel és áhítattal, mert olyat még soha sem látott, hogy mugafujta egyszerű paraszt katonák leboruljanak a földre s megcsókolják a ha­zai sarat, a szent, véres földet, meiyen a nagyvilágon e kivül nincs számunkra hely. A babonás muszka bizalommal telt áhí­tattal néz a magyar katonára, aki szerelmes rajongással, ezer éves múltjának atavisztikus rögimádó földszeretetével borul a haza föld­jére s azt hiszi, valami csoda fog történni, hogy az erdő. a hegyek és vizek urai, a babonás ősi szellemek jönnek segíteni a ma­gyar katonáknak. Kik vagytok ti ? — kérdi a csodálkozó muzsik — hogy az erdők és vizek istenéhez imádkoztok és az meghallgat benneteket a elrontja a szél a mi útjainkat és megfa­gyasztja szegény gémberedett lábunkat ? A magyar katona csak néz a jámbor muszka szemébe a könnye kicsordul. — Szegények, hát ti nem tudjátok, mi az, mikor a magyar ember hazája föld­jét védi ? Látjátok, itt a hegyek alatt ilyen ke­nyér terem, amilyen sehol a világon. Egyél pajtás és sohase felejtsd el, hogy a te ba­bonás hitednek, a te muszka félelmednek igaza van. Ezt a földet az Isten óvja s a hegyek és vizek ereje és tiz millió magyar vére, ha hell, az utolsó cseppig 1 És ez a föld olyan sok magyar vért ivott már, hogy idegen eke alatt mérget terem s az ellenség tizedik unokája se nyngodhatik ott békén, ahol a Duna-Tieza kanyarog. — Missió a székesegyházban. A Jézus.társasági atyák e hó 16-ika óta missiót tartanak a székesegyházban. A mis- siót P. Bottá Ernő helybeli házfőnök, P. László Imre budapesti Jézustársasági atya és P. Jámbor László helybeli Jézustársasági atya vezetik. A missió megnyitása óta a székesegyház minden nap telve van hívők­kel s különösen este 6 órakor nagyon sokan hallgatják a szent beszédet. A missió január 16—24-ig tart s ez idő ulutt a Jézustársa­sági atyák mindennap reggel 7 és 8 óra között, délután fél 3 órás kezdettel és este 6 órakor szent beszédet tartanak. Minden­nap reggel 6 órától kezdve gyóntatást vé­geznek. A missió január 24-én, vasárnap este 6 órakor szent beszéddel és Te Deum- mal nyer befejezést. — Ügyvédek gyűlése A szatmár- németi-i ügyvédi kamara 1915. január hó 25-én délelőtt 11 órakor Szatmár-Németiben a városháza kis tanács termében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya egy rendes éa egy póttagnak válusztáau az 1909. évi X. t. c. 55. § a értelmében Szatmár- Németi sz. kir. város törvényhatóságának területére megalakítandó adófelszólaralási bi­zottságba. — Kitüntetett hősök. A király Kossoczky László népfelkelő főhadnagynak, a szatmári munkásbiztoeitó pénztár igazgató­jának a III. osztályú vaskorona rendet adományozta a hadiékitményekkel. Csanády Frigyes altábornagynak, a m. kir. 20. honvéd-gyaloghadosztály parancs- I nokának az ellenség előtti vitéz és eredmé­nyes magatartása elismeréséül a II. osztályú katonai érdemkeresztet a hadiékitménnyel adományozta. Streicher Lajos huszár főhadnagynak a hadidiezitményes III. osztályú katonai érdemkeresztet adta. Szegedy Gyula hadnagy a hadidiszit- ményes III. osztályú katonai érdemkeresz­tet kapta. Tevjovits József szatmári kereskedő, aki a déli harctéren működő egyik egészség- ügyi osztag őrmestere, az I. oszt. ezüst vi- tézségi éremmel lett kitüntetve. Oláh Kálmán szatmári 12. honv. gy. ezredbeli hadnagy, gazdászati tisztet a had­sereg főparancsnoksága az ellenség előtt tel­jesített kitűnő szolgálat elismeréséül dicsérő elismerésben részesítette. — Előléptetés. Őfelsége a király Lacheta Béla népfelkelő hadnagyot főhad- naggyá léptette elő. Madarassy Tibort. Madarassy Gyula nagybirtokos fiát, ki a Würtenberg-huszárok- nál szolgál, zászlóssá léptették elő. — Egyházmegyei ügyész. Mik- lóssy István gör. kath. püspök dr. Bodnár István nyíregyházi ügyvédet a hajdudorogi gör. kath. egyházmegye ügyészévé nevezte ki. — Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Rónai János oki. tanárt, szatmáregyházmegyei áldozó papot, a kelybeli kir. kath. főgimnáziumhoz helyet­tes tanárnak kinevezte. — Lelkészi kinevezések. Miklóssy István hajdudorogi püspök Rektor Pál nagy­dobosi helyettes lelkészt Penészlekre puroc- hussá, Mihályovszky Gábor bodrogmezői ideiglenes helyettes lelkészt Nagydobosra helyettes lelkésszé nevezte ki. — Eljegyzés. Molnár Sándor, gr. Teleky László Gyula kővárhosszufalusi ura­dalmának gazdatisztje, eljegyezte Szűcs Jolánka ottani állami kisdedóvónőt. — Megyebizottsági tagválasz­tások. Hagymásláposon Halmágyi L ajos uradalmi tiszttartót, — aki mint főhadnagy a harctéren van, — egyhangúlag megyebi­zottsági taggá választották. 21£€1£BK£ZT£K!!! az őszi és téli idényre megrendelt Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! ■ W$T A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom