Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-06 / 27. szám

Harminckettedik évfolyam • / X______________27-ik szám. Szatmár-Németi, ^1915. julius 6. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. __________________________________________________i ___________________________________________________________ I ME GJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fül. Fél > . . . 3 > I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, Eötvöu-ntoa 8. az. ' —>*■ HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Ezt vártuk. A honvédelmi miniszter rendelete a tisz­tek és a legénységi állományba tartozók érintkezésérül. Mindenünk a hazáé. Életünk, va­gyonunk, szellemi és testi képességeink, magunk, a családunk, minden a szent ügyé, a háborúé, amely egyértelmű a haza életével. Polgár és katona közt nincs és nem is lehet kiilombség. Nem lehet, mert akkor az orzság elbukik. A polgár és katona, mindkettő az óriási önvédelmi harcra fegyverzetien csatázik, a polgár a katonáért, a katona a polgárért. Ez a gondolat, sőt ez a tapasz­talat az alapja, a legfenségesebb és legszebb honvédelmi miniszteri rende­letnek, amely a napokban került nyilvánosságra. Hasai Samu báró hon­védelmi miniszter soha ennél tartal­masabb, kedvesebb, pompásabb rende­letet nem irt alá. A miniszter a honvédséghez in­tézett rendeletében azt mondja, hogy lehetnek egyesek a. tisztikarban, akik rósz néven vehetnék talán, ha tartalé­kos vagy népfölkelő tiszteket látnak együtt nyilvános helyeken, éttermekben, kávéhá- zakban, az utcán olyan legénységi állo­mánybeli katonákkal, akiknek nincsen még csak önkénlesi karpaszományuk sem, hanem mint A) vagy B) alosztálya népfel­kelők szolgálnak, mert. a régi katonai felfogás szerint a legénység sorában álló emberrel a tiszt társadalmi érint­kezést nyilvánosan nem tarthatott fen. Előfordult, hogy rokonok, akik közül egyik tiszt volt a másik pedig „maris- chafft“-beli, nem mertek az utcán vé­gigmenni együtt, mert a katonai fel­fogás ezt a fegyelem és szubordináció szempontjából megengedhetetlennek tar­totta. Jött azonban a háború és a kenyéradó főnők bevonult mint pót- tartalékos közlegény, a napidijas gya­kornok pedig mint hadnagy, aki már most talán már főhadnagy is. A harc­téren nincs meg e szigorú választófal a polgári életben együvé tartozók közt, de abban a garnizonban esetleg rossz néven vehetné valaki, hogy a gyakornok-főhadnagy együtt egy asz­talnál vacsorázzék a közlegény, még csak nem is önkéntes főnőkével. A miniszter erről tudomást szer­zett és ezért mondja a rendeletében, hogy a háború ezt a régi felfogást elsöpörte. Bevonulnak az ország inte- ligenciájának, vezető osztályainak, ke­reskedőinek, iparosainak, gazdáinak elitje, irók, hírlapírók, tanárok, tanítók, birák ügyvédek, tisztviselők és igen i nagy eszüek, vállán fegyverrel, legény- | sorban veri az oroszt, a szerbet, a taliánt. A háború mindnyájunkat egy táborba vezérelt és nem lehet célja a hadseregnek, hogy azokat a szent köte­lékeket, amelyeket, a polgári élet szőtt, szétszakítsuk. Sőt ellenkezőleg, az a feladat, hogy a hadsereg kebelében megerősödjenek. Ezért a tekintély és fegyelem szernmeltartása mellett meg­engedi a miniszter, hogy a tisztek uzokkal, akik az ő társadalmi osztá­lyukból valók a polgári életben, továbbra is fesztelenül érintkezhesse­nek, a nekik megfelelő helyiségekben együtt megjelenjenek és az úriemberek közt a szokásos társadalmi érintke­zést ápolják. A honvédelmi miniszternek e rendkívül liberális, okos rendeletét igen nagy szimpátiává! fogadták tiszti körökben, s örömmel fogadja az or­szág egész közönsége. o o o Apróság-ok. A román kérdés izgatja még mindig a kö­zönséget, bár vannak beavatottak, a kik azt mond­ják, hogy a dolog köztünk és a' románok kö'zött már rendben van és hogy a megegyezés a múlt héten történt volna. — Úgy kell lenni, — mondja lapunk kül- politikusa — mert hogy Lahováryt is, a ki a ro­mán muszkabarátok vezére volt, szintén a múlt héten ütötte meg a guta, ebből is az látszik. * Örömmel konstatálom, hogy végre megsza­badultunk | galíciai vasutasoktól és igy most már minden kétségen felül áll, hogy az oroszok meg- verelése megfelel a valóságnak. Soha annyi rosz- képü embert, mint a hány ezek között volt, egy csomóban látni nem lehetett s minden túlzás nél­kül mondhatni, hogy az orosz foglyok hozzájuk ké­pest igazán rokonszenves alakok. Még az utcasep­rést is olyan jó kedvvel csinálják, mintha ez az élvezetek legmagasabb foka volna. « Mindenfelé viszik az orosz foglyokat mezei munkára, szükség van reájuk, mert nincs a ki most nálunk végezze és egészen bizonyos, hogy a mi véreink, a kiket az oroszok elfogtak, ottan ugyanezt csinálják. Általános nz érdeklődés, ho­gyan lehet hozzájuk jutni, mire valaki ezt je­gyezte meg : — Nagyon egyszerű a dolog. Egy rövid kérvény a kormány,biztoshoz, a melyben csak annyi legyen : „Kérek X darab orosz foglyot fer­tőtlenítve és kitisztítva.“ St­íl lénk vita folyik egy társaságban a fölött, hogy nagy a száma azoknak, a kiket azon a cí­men, hogy nélkülözhetetlenek, felmentenek a ka­tonai szolgálat alól. — Es aztán, mi van ebben helyteleníteni való ? — szólal meg egy nélkülözhetetlen — Hi­szen mi is a hazát szolgáljuk és épen olyan hasz­nos dolgot cselekszünk, mint a ki a harctéren van ! — Azzal a külömbséggol — vágják vissza a többiek — hogy ti lótávolon kivül vagytok. * Cadornának, az olasz fővezérnek a helyzete szinte kétségbeejtő. Mert hogy győzni szeretne, az magától értetődik, minden fővezérnek ez a legfőbb vágya, ámde győzelem esetén mint ki nem kerülhető eshetőség áll előtte, hogy Viktor Ema­nuel olasz király és d’ Anunció a költő fejedelem okvetlenül megcsókolják, már pedig ennek még a gondolatára is, mint egy francia hadiludósitó el­árulta, a fővezért a hideg borzongatja. Szerencséi ember azonban, mert ezek a csókok egyelőre nem fenyegetik. HÍREINK. — Kitüntetés. Ferenc Salvátor fő­herceg a katonai hadi egészségápolás terén szerzett különös érdemek elismeréséül Kari József főhndnugy-szám vivőnek a Vörös­kereszt körüli érdemek II. osztályú tisztelet jelvényét a hadiékitinénynyel adományozta. — A gazdasági hivatal vezetője. Csaba Adorján főispán a várod guzda- sági tanácsosi hivatal ideiglenes vezetésével Fereucz Ágoston tanácsnokot bizta meg. — Előléptetés. Áz O. M. B. fő­tan te;.-» Unger Ltvúnt, u szatmári fiók-in­tézet főnökét a főellenőri rangosztály II. fo­kozatába léptette elő. Az intézet tisztviselői kőzüL A c z á 1 Nándort felülvizsgálónak ne­vezte ki. — Egyházi hir. Az újonnan fólszen- telt papok közzül C z u m b i 1 Lajos Moző- pétribe, Erdélyi Alajos Tiszaujlakra, Fia ulvatter J ános Felsőbányára, Nemes látván Fehérgyarmatra, Pirsulszky Fe­renc Vinnára, Sörös János Tibára, Tőkés György Kálmándra küldetett segédlelkésznek. — Eljegyzés. Vojnár János ka­taszteri segédmérnök, tart. zászlós eljegyezte Size lies Oiga kiasszonyt, a szatmárnémeti kér. munkásbiztositó pénztár tisztviselőnőjét-. ; -- Gál Z-igmond makói fógimn. tanár eljegyezte M a d z s a r Irmát, Madzsar Gusz­táv makói főgimn. igazgató leányát, Mad­zsar János nyug. takarékpénztári pénztáros unokáját. — Halálozás. Súlyos csupás érte dr. Fábián L >jós ügyvédet. Édesanyja : ö/.vegy Fábián Györgyué ez. Bán Flóra múlt hó 30-án 55 éves korábun hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése pénteken volt, nagy rész­vét mellett. — Krón Mihály né sz. Ernás Giza 46 éves korában vérntérgezé« követ­keztében meghalt. — Vöröskereszt Egylet hétfőn dél­után rendkívüli közgyűlést tartott, umelyen első sorban az egylet nemrég elhalt munkás ulelnöknőjének, özv. Uruy Gézánénuk em­lékét örökítették meg, azután tudomásul vet­ték a több éven át buzgón működő pénztár­noknak, Werner Oszkárnak, más elfoglalt­ságai miatt való lemondását. Alelnöknőnek Szlávy Dezsőné, pénztárnoknak Bélteky Lajos választatott meg. Dr. Pirkler Ernő titkár a vasúti állomáson múlt évi augusz­tustól fogva létesített pih -nő kórház és a novembertől fogva áldásosán működő üditő állomás munkásságáról számolt be, mely utóbbinak éttermében mintegy 20.000 át­utazó sebesült és lábbadozó beteg katona nyert eddig ellátást. Mujd behatóan tanács­koztak továbbá úrról, hogy miként lehetne e hasznos intézmények fennállását továbbra is biztosítani. A tagsági dijakat és pénzado­mányokat a pénztárnok Bélteky Lajos reform, lelkész (Ríkóci-u. 4. svám) szedi be és kezeli, a természetbeli adományokat Szlávy Dezősné alelcöknő (Nagygőzmalom) fogadja el és nyugtázza, ki özv. bér. Kovát s Je- DŐné és dr. Kölcsey Ferencné elnöknők után, a vasúti üditő állomás éttermének és konyhájának az ellenőrzését a nyár folyamán Orvként elvállalta. — Katonák emléke. A Kárpáti csatákban szerzett súlyos betegség következ­tében elhunyt s az ungvári vasúti állomás mellett levő hadi temető közös sírjaiban nyugvó több ezer névtelen hős síremlékére gyűjtés indult meg, mely célra adományo­kat szívesen fogad az Ung kiadóhivatala, Székely és Illés köByvkereskedése, Ungváron. — Levél a harctérről. Az egyszerű néplólek közvetlen megnyilatkozása, s harci készségről, hazafiasságról és vullásos buzgó- ságról tanúskodó ez u levél, amelyet egy szatmérhegyi földbirtokoshoz vincellérjének a fia irt. Ha minden harcosunk úgy telje­síti kötelességét, mint e levél Írója, akkor nem kell féltenünk ezt a szép hazát, amelyért annyi sok áldozatot hozunk. A levelet érde­mesnek tartjuk arra, hogy nyomtatásban megjelenjen. Kivonatosan itt közöljük: Kelt soraim, 1915. junius 37. Kedves jó gazdám I Kívánom a jó Istontől, hogy ezen pár so­raim a legjobb egészségben találják a Tekintetes Urékat ód«s mindnyájon at. Nincsen semmi bajom, hála a jó Istsnnek az egészségem kitűnő. Igaz, fá­radt vagyok már, de azért fel sem veszem fáradt­ságomat, mert a mi Jézus urunk is sokat fáradott ás küzdött mi érettünk, tehát nekünk is köteles­ségünkben áll szenvedni ás küzdeni, fáradni, a mi szép és kedves hazánkért, a minek párja nincsen ezen a világon. Félévi fáradalmam s szenvedésem föl) ián még azért az életem sem bánom ha elvész is, csak a mi kedves hazánk maradjon a magyar­nak. Hadd éljenek benne a hozzám tartozók bol­dogul és nyugodtan és az összes, otthonmaradottak mindannyian. Én zúgolódásra soha nem nyitom ujakam. Szerettem volna hazamenni én is aratási szabadságra, de innén hazamenni most nem lehet, mert a Dnyeszter folyó mentén levó hosszas és ve­szedelmes 6 napi folytonos támadásunk folytán si­került a nagyszámú dühöngő ellenségeinket meg­közelíteni 160 lépésre. Igaz nagy ágyú és fegyver tüzeket szenvedtünk, inig igy megközelítettük őket, most pedig 3 napja nézünk farkasszemet velük s várjuk minden percen a parauosot a rohamra. Ilyenkor pedig a mi muszka kománk ha meglátja a sok bajnátot készen van'a további menekülésre és a megadásra. Tudom nsgyon jél, hogy otthon mos szép aratás van, de azért mi is aratunk fent minden nap. Tehát innén most szabadságra menni semmi körülmények között sem lehet. Engem ez ideig a jő Isten megőrzött minden bajtól és ve­szedelemtől s betakart védőszárnyával, legyen ál­dott az ó szent neve. És dicsértessék az Úr Jézus szent neve mindörökre, mert itt csak a jó Isten őrzi a benne hívőket. U. i. Hz a jó I,ten hazevezérel a kis urfiak- nak az igórt szijas ostort már csak Szent Főtér- várról fogom hazavinni. Most küldök 3 szentképet, melyeket muszka foglyoktól kaptam. — Kalandos menekülés az oroes fogságból. Guru István 17. tüzér ezred tartalékos hadnagyu, Gura Márton bereg­szászi közgyáin fia, kalandos módon szökött meg uz orosz hadifogságból. Augusztus 28 áu Ravaruskánál került fogságba. Onnan elvit­ték Szibériába Novonikoluj vski Mandzsúria fogoly táborba. Ott volt parancsnoksága alatt mint hadifogoly Klein Ignác bereg- | si-ászi szabómester is. Ez készített neki civil­ruhát és belevarrta a bélésbe hadnagyi iga­zoló okmányait. Sikerült neki útlevelet sze­reznie s mint orosz állampolgár Pekiqgbe China fővárosába utazott. A határig egy zsidó kísérte. Pekingben az ottani osztrák- magyar konzul segítette, hogy tovább utaz­hasson. Mint orosz állampolgárnak sikerült neki egy angol luxus hajón Amerikába San Franciskába áthajózni. San Franciskóból egész Amerikán át vonaton New-Yorkba utazott. Onnan híjon Christiániába ment.. Christiániából sűrgönyözött feleségének, hogy Béc.sbe jöjjön elébe. Koppenhágán keresztül akart jönui. De a német határon minthogy orosz okmányai is voltak, gyanúsnak találták s őrizet alá vették. Sürgönyöztek Bicsbe a hadügyminisztériumba, a honnan végre iga­zolták s igy beengedték Németországba. Most már bejött az ország határán s azon­nal jelentkezett ezrede parancsnokságánál. Az egész utazás Ázsián, Amerikán és Euró­pán át 65 napig tartott. Demeter, nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. — Az előrehaladott idény miatt leszállított at ban ’/terülnek eladásra valódi schevraux és boxbőrből készült legújabb divatu úri-, női- és gyermek lábbeliek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom