Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-16 / 11. szám

S Z ATM ÁR ÉS VIDÉKE. — Tóth Gyula képkiállitáia. Meg l«pő tehetséget bizonyítanak a Tóth. Gyula képei, melyek pár nap óta.soiozatohban.láé. hatók a Szatmári Bank Deáktéri palotájá­nak egyik‘helyiségében; Az eddig, kiállított képek közül k&önöieae kiváltott a Bávtha Kálmánná úrasszony arcképe a téma belső megértésével és fin««. visszaadásával { a Szelics Irénke arcképtaoulmány artisztikus felépitésérel; a Müteremsasok én VŐfös interi eur meleg színei • mellett az első rujzos- ságával, utóbbi omló hangulatával, továbbá a hiripi és müncheni tájképek. A további képek közül különösen? felhívjuk a közönség figyelmét a Morvái - BöStA«' portréja’ cimir képre, mely úgy a fsstőiség megoldásával, mint a t felsőtest mozgásával valsmint a különös és nehezen megérthető'arc bravúros vissnaadásával válik 'ki. A- kiállítást hosszabb méltatását jövő számunkban közöljük. — A húsvéti pásska. Közeleg a húszét ünnepe; Ezen az ünnepen a katholiku- soknál úgy mint a zsidóságnál elmaradhatat­lan a húsvéti pászka, illetve maces. De há­ború okozta nehéz időket élünk s a buzahi- ányt pótolnunk kell máé gabonanemüekkel. Ez idén már előró látható; a keresztény ember nem eheti meg az ő húsvéti pászkáját finom búzalisztből.. Nagyon helyes volna, ha a zsidóság önként lemondana az idén a leg­finomabb búzalisztből készült msoesről, mert hiszen súlyos időket'élünk. A macesre már jó előró elrejtett valamit a minisztérium ál­tal átengedett rengeteg waggon búza liszt- készletet önkéht az összes polgárság rendel- késésére bocsáthatnák. Mindjárt' nagyobb volna a le nem kötött búzaliszt mennyisége. S miért nem lehetne ezt igy megoldani í Ilyen­kor nincs helye a vallási tradícióknak, ilytn- kor csak egy érdek éljen minden magyar lel­kében : a haza létfentartásának érdeke. — Hatósági élelmeiéi. Ss&tmár város tanácsa és szakbizottsága akciót indí­tott, hogy. a város közönségét az élelmiszer uzsorája ellen megvédje, valamint hogy a ssükséges és hiányzó élelmiszerekkel ellássa s ez a ssakbizottság szombati Ülésén előfn- téskedéseiben befejezést nyert. Az akció kez­detekor a város álláspontja az volt, hogy megv kell állapítani azokat az elsőrendű szükségleti cikkeket, amelyek fogytán van­nak vagy amelyeknek piaci árát a közvetítő kereskedelem magasra* emelte.’ A hatóság beszerzendő élelmiszerek megállapítása után a város fogyasztóképességét is számításba kellett venni. A számítás a következő: Szat- már város lakossága a háború kitörésekor 36.000 lélekből ..állott. Általános' elfogadott séma alapján ebből a számból 7000 lelket le kell számítani, mint hadbavonultat vagy élelmiszerrel bőségesen ellátottat. így a vá­ros lakosságának* száma 29;000-re apad. Ehhez a számhoz az átutazó1 katonákat^ az itt tartózkodó sebesülteket és menekülteket, mintegy 10.000 embert hoszá kell számítani. A város lakossága tehát ma körülbelül 39.000 ember. Ennek a lakosságnak, fejen­ként .havonta' 10 kg; .liszt kell, ami naponta 33% dk.nak felel mag. As i egész városnak tehát .havonta. 3900 mmagabonaoemüre van szüksége, hogy minden embernek legyen ke­nyere. A város .tanácsának, és a gazdasági szakbizottságnak; elsősorban tehát as volt a teendője;ihogy ezt az óriáai kvantumot biz« tositsa. Dr. Vajay Károly kir. tan., polgár« mester legutóbbi .budapesti útja is ennek a gabonamennyiségnek i biztosítása végett tör­tént. A polgármester útja részben ersdmény- nyel is járt. A minisztérium megígérte, hogy havonta(3250 mm. gabonanemüt.bocsájt vá­rosunk rendelkezésére, de a teljes mennyi-' ség leszáliitááát nem garantálja. A tanács a gabona szükségletünk biztosításán felül (>—6000.!mm. burgonyát már lekötött...Beo szerzett a város 130 mm. fehér és tarka babot is. Jelenleg köles vásárlásában tár­gyal a város. A zsír és szalonna beszerzése is folyamatban van. A gazdasági szakbizott- aág elhatározta,- hogy a bizottság tagjai:.ír­ják össze a polgárság szükségleteit. É. célx ból a bizottság tagjai meg fognak’jelenni, a város minden, egyes . polgárának .lakásán és ott megállapítják, hogy sgy-egy családnak hetenként mennyi lisztre, esetleg kenyérre, zsúrra, stb.-rs. van szükaége. A gazdasági szakbizottság, egyik legközelebbi hirdetmé­nyében közölni fogja az időpontot, amelyben az -egy-egy utcákban lakó családok szükség-, létéit összeirja, hogy ebben az időben az il­letők otthon tartózkodjanak,! hogy a bizott­ságnak ne kellősen egy néhány, elmarudt családért újból kiszillaui. A külterületen és a .Szatmárihegyen a bizottság nem fogja házról-házra.összeírni a lakosság, szükségle-, tét, hanem meghatározza a helyet és idő-, pontot» ahol- az egyer-ctaládfők- saühségle- teiket bejelentik. Hosszas tárgyalás és ala­pos megfontolás után elhatározta a gazda­sági; szakbizottság, hogy a hatóság által besasrzet& .élelmicikkeket a közvetítő keres­kedelem kizárásával fogja a lakossághoz el­juttatni. A bizottságok határozata szerint két hatásági üzletet.« állítanak fel a város területen. Az egyiket SzatmároD, a másikat Németiben. Ezekben az üzletekben a polgár- mesteri .hivataJi áltaL az egyes családok szűk-* fóglatéoek megfelelőent kiállított utalvány. alapján lehet majd vásárolni. A hatósági üzletek április elsején lépnek, üzembe. — A nemesség adományozása tisztáknak. Azok a tisztek; akik azielien- sóg előtt kiválói magatartást 'tanúsítottak' és 30 évig megszakítás nélkül teljesitettek szol­gálatot, a nemesi rungot dijmentesen elnyer­hetik. Ha a folyamodó elesnék a harctéren; de megfelelt a nemesség elnyeréséhez*.’ kívánt ‘feltételeknek; úgy az özvegy, 'illetőleg a tör­vényes'leszármazó, ha érdemes rá;.megkapja a nemességet. — Az. orosz hadi foglyok között levő tisstjelöUek egy ujabbrendelkezés értel­mében olyan elbánásban részesitendők, mintha tisztek volnának. Ez az intézkedés onnan ered, hogy a császári és: királyi kormány közbelépésére elrendelte, hogy a mi hadsere­günkhöz tartozó zászlósok, hadapródok és hadapród-jelöltek a tisztekkel egyenlőknek tekintessenek- A változott helyzetből kifolyó­lag az orosz tisztjelöltek február 15>től kezdve naponta 4 korona ellátási dijat kapnak. — Életjel 7 hónap rnoltáa* - Árhá­ború' folyamán sok olyan eset adódott elő, mely megnyugtatóig hathat olyanokra, kik elveszettnek hiszik magáról életjelt nem adó hozzátartozóikat. Mán Miklós mezőteremi lakos már hát hónapja nem adott magáról semmi áletjolt. övéi nagy aggódással, a legrosi- szabbra elkészülve várták a továbbiakat. Töb­ben már holt hírét költötték. E hó 2-án leve­let kapott tőle felesége. Egy németnyelvű levelet küldött haza Taskend-ből, (középázsiai város) hol orosz hadifogoly. A levél magyar forditáaban így hangzik : „Kedves Juliánná ! Tudatlak, hogy életben vagyok és'jól érzem magamat. Orosz hadi fogságban vagyok. A béke után haza fogok menni. Csókol férjed, Miklós. Ha levelemet megkapod, úgy írj nekem* egy németnyelvű levelet." Emlókbeszód 1915. miroius hó 15-ikén. Elmondta Thurner Béla a ref. főgimnáziumban. Március 15-e van: ma. Hétköznap, csak olyan, mint a többi. Az1 öt világrész békés, vagy: háborútól felzaklatott lakói előtt, csak olyan szürkének; földi gondoktól terhesnek fog feltűnni a mai nap, mint a* előbbiek voltak. De a mi-lelkűnk, de' 10 mi’llió magyar lelke megpihen; felttdül, erőre kap a mai napon; mint a bolyongó a sivár puszta ked­ves ligetjeben. Ma’ujjongva ünnepli minden magyar megváltása ünnepét,, mért március 15-e, a mi nemzeti megváltásunk napja. A természet világában, a többi nemest társa­dalmában szürkén folyik a mindennapi nyüzsgő élet: küzdelem a kenyérért; de mi kiragadunk egy napot drága, kérlelhetetle­nül elröppenő időnkből, fiogy tüzet rakjunk a hazaszeretet i oltárán.. Szent nap március 15.-e, mert hozsá- füződnek legtisstább, legragyogóbb emlé­keink,. s mert belőle. sarjadnak legszentebb reményeink. A március 15-óhez fűződő emlékekről, a mai nap történelmi múltjáról, csak rövi-. den szólok, hiszen ast ismerni minden ma­gyarnak, szent kötelessége. De meg ki is tudna méltóképen beszélni Petőfiről, Kot- sutbról, az akkori ifjúságról ? Gyönge hang­ját elnyelné a „Talpra magyar 1“ dörgése, ajkát megégetnék átok a lángszavak. Ki is tudná a villámot lefesteni, vagy meg. világítani a napot ? Csaknem két ssázad telt el a mohácsi vésztől a szatmári békéig telve örökös küs- delemmel alkotmányos szabadságunkért és a szétdurabolt haza egyesítéséért.. Ezt az iszonyú fáradságot és vérveszteséget tehetet­len bágyadtság, öntudatlan fásultság követte/ Olyan volt a nemzet, mint egy kábult óriás, a kit megásott sírjához vezetnek. Olykor- olykor mintha öntudata ébredezne, rosszat sejt, de azért mégis csak megy vesstébe:. Hanem mikor aztán letekint sirjába, a sötét, hideg űrbe: megborzad, félóráit, kitépi ma­gát átkoi környezetéből, cselekedni kezd, hogy biztositta életét, jövőjét. At ébredező sejtelem, Íróink'kétségbe­esett hangja, az eszmélet pillanatában oda­kiált.< a nemzetnek: „Talpra magyar! . . . most, vagy soha!? S a nemzet azon a fön- séges március 15-i tüntetésen életcélt tűz maga elé: ;egy új, boldogabb Magyarország megalapítását, melynek feltételeit 12 pontba' foglalta. Ez a 12 pont gerince a nevezetes •48—i törvényeknek.­De a nemzetnek még egyszer meg kel­lett szenvednie szabadságáért. Alkotmányun­kért 'vívott' hősi harcunkat roppant túlerővel elnyomták. Azonban a később Ausztriát ért súlyos megpróbáltatások megérttették az uralkodóval, hogy az alkotmányos Magyar- országban. hatalmának valódi alapját vesz­tette el. Az uralkodó ezc belátva békülésre nyújtotta jobbját, melyet a nemzet bizalom­mal’ fogadott;: így jött létre az egyetértés,* a kiegyezés... Nézzétek csak a megerősödött Magyar országot, mily szilárdan tartóztatja fel érc­mellével, a Kárpátokkal, azt a hatalmas orosz áradatot; amely 49-ben ■ vesztét’ jelen­tette. Most újra bejárja a világot a honvé­dek hire-neve. Ti ősz honvédek, tiszteletre méltó aggastyánok nem ver büszkébben, melegebben öreg szivetek, mikor az uj hon­védek tetteit hallgatjátok ? Ugyefmegérdem­lik ezek; hogy honvédeknek;, fiaitoknak nevezzék' őketf1 Reméljük; remélnünk kell; hogy Dem hiába folyik ki most az a sok jó magyar vér, hanem azért, hogy benne megtűröd ve hazánk újjászülessen és jobbá, boldogabbá legyen az uj nemzedék szorgalmas munkája, verítéke által. Annak a végromlásba jutott magyar nemzetnek a felrázója, öntudatának vissza- adója, haladása irányának megszabója a márciusi ifjúság volt. Pihenjetek; ti márciusi ifjak, ti márciusi- hősök békén nyugodjatok! A nemzet bálája, az ifjúság bámulata örök babérként övezi emléketeket, s inig csak egy magyar él a földön minden évben újjászület­tek a terméstettel együtt: örökkön éltek! Március 15-e szent nap, mert' eszméi­ből tarjadnak legszentebb reményeink. Hatalmas, arányaiban borzalmasan foü- séges háború tombol most egész Európában mindinkább elharapózva, mind jobban elmér­gesedve; Ki tudhatja a jövőt ? Lehet, hogy nem sokára lángba fog borulni az'ős világ­rész, Ázsia e az uj világ, Ámerika is. A for­rongó világok harcában nemzetek tűnnek fel, nemzetek tűnnek el. Ez a Dépemésztő vihar felforgatja és lerombolja a régi világot, hogy romjain egy újat, jobbat, szebbet teremtsen a fejlődés örök törvényeinek hódolva. Ifjúsági testvéreim! ne rettegjünk szembenézni a megvesztegethetetlen jövővel, szigorú bár, de igazságos az: emeli az erőst, lesújtja, eltiporja a hitványt. Ifjúsági testvéreim! mi•> vagyunk a jövő biztositéká, mi nemzetünk reményeinek záloga. Belőlünk lesznek' a jövendő társada­lom munkás tagjai ás vezető férfiai. Ránk hárul a szent kötelesség' egész súlyával, hogy minden erőnkkel mozdítsuk elő a haza javát, de ezzel mienk lesz majd siker utáb a dicsőség, hogy nevünket eggyütt fogják emlegetni, tisztelettel, áhítattal a márciusi bősök szent Devével. Tiszteljük hát magunkban a jövőt, mert mi vagyunk a nemzet reményei, szor­galmasan fejlesszük erőnket, tehetségünket, mert a nemzet öntudata mi leszünk! Még hozzátok szeretnék néhány szót szóllani, akiket a haza szólított, mert szük­sége van rátok, műveltségetekre, fiatal erő­tökre,. lelkes lelketekre. Tudom, hogy öröm­mel mentek, hiszen a haza hi és melyik magyar ne menne szívesen megvédni azt, ami mindenét magában foglalja; mi csak kedves előtte ?! Nyolc esztendőt töltöttünk együtt legszebb, leggondatlanubb ifjúságunkból. Az az együttérzés, osztozás örömön bánaton, mely oly széppé teszi az életet, a min­dennapi érintkezés, ezer apró kötelék: testvérekké forrasztott bennünket. De most nem sokára elválunk. Kit érre, kit arra so­dor az élet viharja. Ki tudja találkoznak-e még az életben azok a jó diákpajtások ? Ti katonának mentek. Mi büszkék vagyunk rátok, de irigyelünk ' is 'titeket, akiket', egy­szerre férfiakká avatott a haza hivó szara; Nem sokára talán már szerepelni fogtok a nagy színpadon, amelyre uz egész világ figyelve tekint. Alkalmatok nyílik örök dicsőséggel: halhatatlanná tenni neveteket. Hisszük, hogy nem lesz okunk szégyenkezni miattatok, hi­szen magyar diáknak* ügyességért, bátorsá­gért sohasem kellett, nem kell a szomszédba menni ! Csak arra kérünk, hogy ne felejt­setek el bennünket, amint a mi lelkünk is folyvást -ott lesz veletek, szeretettel fog kísérni és aggodalommal minden utatökon. Oh bárcsak együtt mehetnénk, együtt küzdhet- nénk veletek s együtt tehetnénk érettségit kint a harcmezőn. Titeket a kötelesség visz, min­ket az marasztal. Most tanulás a dolgunk; ez a haza érdeke; de „ha még- egyszer azt üzeni, hogy mindnyájunknak el kell menni", akkor majd mi fogunk tanítani: megtanítjuk a világot, hogy a magyar diák honvédnek született I Vajha mindnyájunk lelkét, azokét is, akik eltávoznak, azokét is,'akik itthon ma­radnak; áthatná a márciusi ifjak lelke! Ők álljanak előttünk, példa gyanánt, tőlük ta­nuljunk hazát tettel sseretni, irányt szabni a fejlődésnek, világítani a haladás útjára és remélni, hogy „Még jönni fog, mert jönni kell Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.“ Egy szóm van még csak hozzátok test-' véreim! Dolgozzatok! Dolgozzék ki-ki a maga munkakörében; mert gond és fáradtság; nélkül semmi jó, semmi nemes cél el nem érhető. Boldogok azok, akik jól megértik a haza hivó szavát, mert készen 1 találja őket a kétes jövő. Dj jaj azoknak,i átok sújtja azo­kat, akik nem értik meg a nagy idők ko­moly intését; akiket készülstlojtjül. jep meg egy nem várt, nehéz korszak, melyben pusz. tűiét vár mindenre, ami gyenge! Ezekre fáj dalommal fog emlékezni az* utókor és utá­lattá!; mert könnyelműségükben eljátszák a maguk boldogságát,' el o h iza javát. Az ifjúság a jövő! Testvéreim! tőletek függ a haza jö­vője: dolgozzatok! reméljetek! Éljen* a hnza'4 Felelős szerkesztő: Dr/ Fejes István. Főm un ka társ: Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó :r Morvái János. GYUFA­gyártáshoz alkalmas idei döntésű rezgő, fehér és kanadai nyárfa rönköt, to­vábbá hárs-, fűz- és éger gömbfát veszünk. Besztercebányai gyufagyár r. t. 1-8 SCHEKLING ANTAI HÍ fényképészeti és fes­tészeti műterme Deák-téren" — a Pannónia udvará­nak földszintén, Kényelmes kocsi bejárat I Telefon 373. .az elasztikus .cipősarak figyelje meg TARTÓSSÁGÁT Jaurii Sheumatifiofi! búd Elsőn 1 Mű gyártmány! Mi árat ! Tői Ansztr irilAt ia-Magyarors: fáiról. Ára: 6 — K Léptet; 1,60010 TAUR1L tornát mm Budapest mjGt fjj VI. Mozsár-utca 9. TX Sürgönyeim: Pnentanril- — Telefon 99-02. MOKVAI JAKüJ KÖXYVKYOIHjÍJA, szatmAbon. >7 SY ^£±*^1 >f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom