Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-09-08 / 36. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A pénzligyi helyzet a háború alatt. Mikor még csak fenyegette a háború országunkat, sokan siettek a bankba és takarékpénztárba, az ott elhelyezett betétet ki. venni. Mennyi gúnyt lehetett olvasni a lapokban az ilyen lépésről! Azt Írták, az az ember, aki azt hiszi, hogy a pénze a harisnyában vagy a szalmazsákban biztosabban van elhelyezve, mint a bank páncélszekrényében, az ostoba és csak a vén asszony felfogásával bir. De néhány nappal későbben jött a moratórium kihirdetése, mely szerint a pénzintézetek nem voltak kötelesek a páluk elhelye zett tőkéből 200 koronánál többet kifizetni. Most már megvolt a zavar. Sok gyáros nem volt képes a hetibéreket kifizetni és kénytelen volt az üzemet beszüntetni, mi által sok munkáscsalád jutott nyomorba. De kihatással vojt e rendelkezés még *a gazdag magánzóra is, kinek vagyonát a bank kezeli. Megtörténhetett, hogy valakinek vnu a bankban 100000 korona készpénze és ki volt téve családjával az Ínségnek, miután 2000 koronánál többet nem lehetett kivennie. Ki volt tehát előrelátóbb, a vén asszony, aki ideje korán 'biztosította magának a szabad rendelkezést a vagyona felett, vagy pídig uz a higgadt ember, aki bízott a bank fizető- képességében P Igaz, hogy badarság Volna, ba ma valaki kivenné a bankból az egész tökét és azt kamat nélkül hevertetné odahaza a szekrényben. De ba ma a közönségben ijedtség uralkodik és ha mindenki iparkodik készpénzre szert tenni, hogy legyen készlete, ez csakis azon esztelen rendelkezésre vezethető vissza, bogy a pénzintézetek 200 koronánál többet kifizetni nem kötelesek. Pénz van elég. Az államnak élelmiszer és felszerelési bevásárlásai folytán tömérdek összeg jutott kifizetésre. De ezt a pénzt a közönség a zsebében hordja és nem meri a bankba tenni, mert attól fél, hogy szükséglet esetén a banktól nem bírja megkapni. Az ilyetén formán a forgalomból kivont és most hiányzó összegek sok száz. millióra becsülhetők. A bankoknak egy másik, szintén helytelen eljárású az, hogy nem iparkodnak megfelelő betéti kamat által a közönséget arra ösztönözni, hogy a pénzét náluk elhelyezze. A jegybank kamatlábé ma, midőn e sorokat irjm, 8%. De sehol sem olvastam, hogy a bankok hajlandók a betevőknek az eddigi 4 vagy 4 és fél százaléknál többet fizetni. Ha pedig evvel a kamatozással nem vagyok megelégedve, még akkor sem birok magainon segíteni, mert a bank a pénzemet nem adja ki. Ez egyszerű efőszak. Tudom ugyan, hogy háború esetén alá kell magamat vetnem bizonyos kivételes rendelkezéseknek. De hogy e rendelkezés miért nyújtson előnyt épp a banknak, nekem pedig nem, azt már kevésbé értem. A mai pénzügyi helyzeten segíteni, ennek lett volna egy nagyon egyszerű útja, t. i., ha az állam rögtön a háború kitörésekor bocsátott volna ki szükség szerint egy, esetleg két miliárd államjegyot és evvel fizetné a tisztviselőket, a katonaságot és bevásárlásait. A hirlapok jelentései szerint a két állam azonban ki akar bocsátani egy miliárdnyi kincstári jegyeket. Miután azonban ezeket ma eladni nem lehet, az osztrákmagyar bank fogja e kincstári jegyeket lom- bardirozni, ill. ezekre előleget adni. így akarja az állam pézszukségletét beszerezni, ill. fedezni. Hogy mire való legyen ezen kerülő ut, minek az osztrák-magyar banknak drága kamatot fizetni, midőn ugyanezt el lehet érni sokkal olcsóbban, minden kamat nélkül, állami jegyek kibocsátása által, ennek a' rációját én nem értem. Ha talán avval érvelnénk, hogy az államjegyek kibocsátása által diszázsió keletkeznék, akkor ez bizony egy nagyon furcsa argumentáció volna. Mert kinek mondhatják azt, hogy a hankjegyeinknekre ma még fennáll a reláció? Az ázsió már meg van ma is és ha nem lehet ma megállapítani, hogy az ázsió milyen magas, ez csak arra vezethető vissza, hogy minden nagyobb európai tőzsde be van zárva. De még azt a kérdést is vehetem fel, melyik országban nincsen ma ázsió az aranyra? mikor a készpénz- fizető országokban sem váltják be ma a bankjegyeket, és még Angolországban is fel vannak függesztve a bankakták. Most bizonyult be annak az igazsága, amit én már évekkel ezelőtt a „Die Reform der Notenbanken“ cimti brosürámban Írtam, t. i., hogy az úgynevezett készpénifizetés nem egyéb utópiánál és csak addig tartható fenn, amíg a közönség tömegesen nem kívánja a bankjegyek beváltását. De amint ezen eset bekövetkezik, vége a készpénzfizetésnek. Éppen igy van ez pénzintézetünk úgynevezett mobilitásával. Rendes időben képesek a betéteket kifizetni. De válságos időben jönnie kellett a moratóriumnak. Most még csak a háború kezdetén vagyunk és máris megvan a pénzügyi nehézség. Némelyik város oly pénzzavarban van, hogy még a tisztviselőket és a munkásokat sem birja kifizetni. Hát még, ha a háború elhúzódik hónapokig! A bank — mely csakis fedezet (váltó vagy zálog) ellen adhut pénzt — nem lesz kép js a szükségletet kielégíteni. Ne riadjanak tehát vissza attól, aminek előbb-utóbb be kell következnie és bocsássanak ki államjegyeket kellő mennyiségben. A háború végével a két állam fel fog venni és kapni is fog nagyobb kölcsönt, melynek segitségével a kibocsátott államjegyeket ismét be fogjuk váltani. Ne várjanak tehát, mig még nagyobb pénzzavar lasz, bocsássanak ki mielőbb államjegyeket. Fia a gazdag Németország még normális időkben is bocsát' ki állam-jegyeket (az úgynevezett Reichs-kas- senscheine, melyek most kényszerforgalommal bírnak) nem birom belátni, hogy Ausztria- Mugyarország ily válságos időben ne éljen ilyen joggal. Evvel a pénzszükségnek mind- járt vége volna. , jp-0y Zsigmondm Apróságok. A beiratkozások itt lévén, szóba kerül a nyelvtanulás is, miközben a mama erősen kardoskodik a frunczia ‘nyelv mellett. — Mindig ellene voltam a holt nyelveknek, — szóiul meg az apa — azért most is azt mondom, hogy elég a németet jól megtanulni. — De fiam, a frunczia nyelvről van szó, az pedig még élő nyelv! — Igen, igen, de ha a németek igy haladnak, nemsokára az is holt nyelv lesz. * Levél jött a harctérről, a fiú irta az aggódó szülőknek és igy fejezte be: „Két hét óta nem mosdottam és tiszta ruhát nem vettem; a szakálam szinte a mellemig ér s hogy a fejemben mi lehet, arról nem is irok, mert az hadititok.“ A harctérről haza érkező sebesültek s a bel- és külföldi lapok egyértelműen arról értesítenek, hogy a magyar fiuk gyönyörűen verekednek. Erről folyik a beszéd egy társaságban. — Mi van ezen csodálkozni való ? — magyaráza Bögre ur — Hiszen a magyar fiú békében is szépen verekedik, pedig akkor számolnia kell azzal, hogy becsukják, hogyne verekednék hát a háborúban, a hol még ez a veszedelem sem fenyegeti. ♦ — Ha nekem annyi koronám volna, a hányszor naponként kimondják, elgondolják, leírják és elolvassák a Lemberg nevet, akkor én nagy ur volnék. — No hallod, ón a felével is beérném 1 o Valaki beszéli,' hogy álmában levelet irt Justh Gyulának és megkérdezte tőle, mikor indul ama bizonyos küldöttség Szentpétervárra és kérte, hogy postafordultával válaszoljon, mert ő is csatlakozni akar, de választ nem kapott. Mikor aztán felébredt, az eszmét oly kitűnőnek találta, hogy tényleg megírta a levelet, de válasz arra sem érkezett. A mi különben érthető is. __________________________Demeter. HÍREINK. ■ 4t — Az uj pápa. Az uj pápát Della Chiesa olasz bíboros személyében megválasztották. A* uj pápa a XV. Benedek nevet vette fel 1 már meg is koronázták. — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügy miniszter Bartba József dr. szatmári ügyvédet a budapesti büntető törvényszékhez jegyzővé, a debreceni ítélőtábla elnöke Somló Kálmán dr. má.tamarosszigeti ügyvéd helyettest a debreceni Ítélőtábla kerületébe segéddijas joggyakornokká nevezte ki. — Áthelyezés. Lábos Béla kir. adó- biv. ellenőr Szinérváraljáról Kunszentmik- lósra helyeztetett át. — Kinevezés. Hudáky Gyula ho- dászi gör. kath. lelkészt, a hajdudorogi gör, kaih. püspök Öméltósága a uugykállói gör. kath. hitközség parochusává kinevezte. — Házasság. Kaufmunu Lajos ákosi gyógyszertártulajdonos vasárnap esküdött örök hűséget özv. Ignátz Jenőné leányának, Margitnak, Nagykárolyban. — Halálozás. Súlyos csapás érte Gönczy Antal esperest, a hajdudorogi g. k. magyar egyház szentszéki ülnökét és családját. Fia, kéki és nagygéresi Gönczy Sándor jogszigorló, f. évi szept. hó 3-án d. u. 3 órakor életének 23-ik évében hosszas betegség után elhunyt.' Temetése szombaton délután 3 órukor ment végbe. — Gyászhir. Kiss József városi tb. rendőrfogalmazó életének 59. évében f. hó 7-én Budapesten elhalt. Temetése Budapesten 9-én szerdán délelőtt megy végbe. — Gábor Andor kórelme. Meg- szivlelésre méltó kérelmet intézett Gábor Andor hirlapiró a budapesti nőkhöz. A kérelem olyan természetű, amely bátran címezhető a vidéki nőkhöz is, éppen azért érdemesnek tartjuk leközölni. A kérelem igy hangzik : Nagyon kérem a vöröskereszt önkéntes ápolóhölgyeit, nagyságos és méitóságos asszonyokat, utcán és kávéházban ne jelenjenek meg se ápoló koeztümjökbeD, se karjukon a Vöröskereszt jelvényével. Ez a ruha és ez a kereszt szent a sebesültek ágya mellett, de profanizálása a háború véres komolyságának már egyetlen lépéssel túl a kórházak kapuján, önfeláldozás a hősök párnájánál, hivalkodás és nyeg- lesség az Erzsébetkörut aszfaltján. Azonfelül a kórházi higiénia szempotjából sem ~ üdvös, hogy az ápolóhölgy, miután kosztümjére rászedte az utca a porát, ugyanezzel a kosztümmel jelenjen meg a lázbetegek ágyánál. Figyelmeztetem hölgyismerőseimet, hogy ha ápolónői dresszekben lépnek a nyilvánosság elé, tüntetőén nem fogok köszönni nekik e ugyan erre felkérem Budapest többi férfiemberét is. Ennyivel mi ittmaradt nadrágviselők tartozunk ama társainknak, kiknek fejét ott srapnel szakítja le. GÁBOR ANDOR.' — Királyi kegyelem. (Ö cs. és kír. apostoli felsége augusztus 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával azoknak a hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztéabüntetésre ítélt egyéneknek, kiknek büntetésük végrehajtása a mozgósítási hirdetmény folytán a közös haderőnél, a honvédségnél vagy a népfelkelésnél teljesítendő tényleges katonai szolgálatuk miatt elhalusztatott vagy félbe- szakittatott, büntetését, illetve büntetésük hátralevő részét kegyelemből elengedi. — Esperesi hivatal átadás. Miklóssy István hajdudorogi gör. kath. magyar püspök Mitrovics Elek nagykárolyi kerületi esperes kanonokká való kinevezésével üresedésbe jött esperesi hivatal vezetésével Marchis Romulus gör. kath. főesperes, sz. széki ülnök nkárolyi lelkészt bízta meg. ' Az esperesi hivatalt Mitrovics Elek.kanonok augusztus 29-én Marchis Romulus főesperesnek át is adta, miről az esperesi kerülethez tartozó lelkészek hivatalosan értesítve lettek. — Vadászok figyelmébe. Lőpor vadász urak részére a mai napon megérkezett MADARASSY-nál, Deáktér 17. sz. a. — A szeptemberi ciklus eskűtjei. Rendes esküdtek: D. breczeni Zsigmond hentes, Dinkreve Károly szobafestő, Drágos Bélu kereskedő, Csúcsai István ny. irodatiszt, Csányi László asztalos, Ekker János szatócs, Bilukovics Mihály szabó, Emerich Tivadar bizt. titkár, Berecz János kereskedő, dr. Farkas Antal ügyvéd, Farkas István könyvkötő, Glózer János cipész, Gödölle József ny. erdész, Ficzere János kereskedő, Fognrassy Sándor mérnök, Hauler Sebestyén Gyors forralok, Revolverek, Káli zsákok. Telefon 329. Lőpor egyedüli áruda. Madarassy nál, Deák-tér 17. Telefon 329. Thermos palack, Gilette borotválkozó készülékek és pengék. nagyválasztékii cipőraktárát ajánljak a i vevő közönségnek, mist a legolcsóbb bevásárlási forrást. == pn == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! ______ _ - jgplgr A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. ME GÉRKEZTEK a nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők l
