Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-07-07 / 27. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . ■. . 3 » I Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utea 8. as. * ♦ Telefon-szám : 78. —HIRDETÉSEK -v— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetőnek díjjal eltra fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A komoly gazdasági helyzet. Irta: Wolf Zsigmond. Mindenki azt hitte, hogy az 1913. évi gazdasági válságnak a balkáni események az okai, és a hogy vége lesz a háborúnak, megint fellendülésnek megyünk eleibe. Ebben a reményben mindenki csalatkozott. A helyzet ma súlyosabb, mint a háború alatt és avval a beteggel lehet összehasonlítani, aki ugyan túlesett a typ- huson, de utána annyira elgyengült, hogy állapota még sokkal aggályosabb a typ- husnál. A mai állapotot csakugyan elgyengülésnek lehet nevezni és ez a jelenség nemcsak nálunk, a tőkeszegény országban mutatkozik, hanem még Franciaországban is, mely a leggazdagabb államnak hírében állott. Minálunk persze a krízisnek utóhatásai még fokozottabb mértékben lépnek fel, mint a tőkegazdag országokban. Hosz- szabb időre kölcsönt vagy egyáltalán nem, vagy csakis nagyon terhes feltételek alatt lehet kapni. Ezáltal mindenütt hiányzik a vállalkozás, az építkezés, minek folytán pangás uralkodik az iparban, a munkában, a keresetben és a fogyasztásban. Már ezelőtt is volt sokszor gazdasági krízis. Majdnem egy bizonyos rendszerességgel lehetett észlelni, ho! a fellendülést, hol a leszállást. Természeti törvénynek látszik, hogy a fogyasztás, vagy az ipari szükséglet, ha elért egy bizonyos fokot, megint alábbszáll. De a jelenlegi krízis más, sokkal aggályosb tüneteket mutat. Máskor, ha beállott a pangás, evvel együtt megszűnt a pénzhiány. Az ipar és keres- kedelémnek nem volt a pangás következtében pénzszükséglete. Még a saját tőkéjüket sem bírták kihasználni a vállalatok, nem hogy idegen tőkét vettek volna igénybe. Ennek folytán felhalmozódott a bankoknál a pénz, a betéti kamatláb oly mértékben sülyedt, amíg csak a közönség jobb elhelyezést nem keresett befektetési papírok, járadék és záloglevelek vásárlása által. Szóval megindult megint a javulás,' a fellendülés. Most azonban, dacára annak, hogy az iparban megint oly nagymérvű pangás mutatkozik, aminőre alig lehet emlékezni (a vas fogyasztás lesülyedt majdnem a felére) pénzbőségről még szólni sem lehet. A bankoknál van ugyan betét, de a betevők inkább megelégednek 4°/0-os kamattal abban a tudatban, hogy pénzükről mindennap rendelkezhetnek. Hiányzik a bizalom! Elsőrendű záloglevelet, melyért szavatol a jelzálogilag biztosított követe lés, ezenkivül a kibocsátó bank egész vagyonával és amely ma 5#/0-ot hoz, vagy még ennél is többet — nem mer vásárolni senki. Ennek a bizalmatlanságnak pedig az államok nagy és folyton növekedő szükségletei az okai. A magyar járadék kurzusa megint lesülyedt a So korona alá, mint ahogy a balkán háború alatt állott. A közönség nem mer vásárolni, mert tudja, hogy a szükségletnek nincsen vége. Tudja, hogy a pénzügyminiszter ismét kénytelen lesz a tökéhez fordulni és tudja, hogy minden uj kibocsátást csakis újabb áldozatos árán lehet elhelyezni. Minden uj emisszió lenyomja a járadék árát és aki ma vásárol állampapírt, holnap már vesztességgel számolhat. ] A pénzügyminiszterek ezt mind jól tudjak és a kényszerhelyzetet elkerülni mégi sem bírják. Azt mondják, hogy az ország biztonsága a legelső szempont. Ez ugyan igaz, de a kérdés az, hogy meddig fog nekik a pénzszerzés sikerülni. Francia- ország tőkéjétől el vagyunk zárva és Németországban a mérvadó körök máris fejcsóválással hallanak újabb magyar szükségletről. Ott már nincsen meg a hajlandóság Ausztriának és Magyarországnak évente egy milliárdot szolgáltatni. A legkomolyabb bankigazgatók, kiknek mindennap van alkalmuk a külügyminiszterrel és a pénzügyminiszterekkel érintkezni, már azon nézetnek adnak kifejezést, hogy ez igy sokáig már nem tarthat. Mérvadó emberek, kik a béke áldását és a háború nagy veszélyeit jól bírják mérlegelni, már azt mondják, hogy a megoldásnak be kell következnie. ' Inkább jöjjön a vég rettegéssel, mintsem hogy tartson a rettegés vég nélkül. Az. uj sajtótörvény. Sok szó esett erről a törvényről a sajtóban, gyűléseken és mindenütt, ahol közdolgokkal foglalkoznak. Sok szó esett már akkor is, amikor még a javaslat sem készült el. Az időstaki sajtónak, vagyis a hírlapirodalomnak az utóbbi évtizedekben óriási arányú fejlődése maga után vonta a versenyt a lapok között. Egymást túlszárnyalni igyekezve, fejlődött ki a sajtó egy részének az a közismert eldurvulása, sót el vadul ása, ahol már többé nem volt semmi szent. Családi ügyek, női becsület, magándolgok ép úgy közprédái lettek az élelmességre alapított hírlap vállalatoknak, mint a legtisztább szándéktól vezetett közéleti tevékenység. Az a hirlap kelt el a legnagyobb sz&mu példányban, amely napról-napra mennél több szenzációs pletykát tudott mennél merészebb kiszinezéssel föltálalni. A közvélemény végre is megundorodott ettől a szenzáció-kereséstől. Mind több oldalról és mind hangosabban hangzott fel a kívánság, hogy ezeken az álla* potokon segíteni kell. Maga a tisztességes komoly sajtó is érezte a helyzet tarthatatlanságát. Igyekezett is megtenni, ami tőle tellett, a sajtó-szabadsággal való visszaélés korlátozására. Azt kellene azonban megállapítani, hogy a sajtó a maga körében nem képes kiirtani a nyomtatott betű hatalmával való visszaélések egész sorozatát. így vált közszükségletté egy uj sajtó- törvény megalkotása. Az uj törvény kifejezett célja az, hogy míg egyfelől biztosítani kívánja a tisztességes és komoly sajtó szabadságát, addig másfesöl a sajtó utján elkövetelhető visszaélések ellen hatályos és gyors védelmet nyújtson. Hogy ez az elv mennyire valósult Tenis Rákét javitás I Nyári valódi Borsalino olasz kalapok egyedüli raktára ^ Madarassv-nál, Deák-tér 17. Izőpor egyedüli elárnsitó helye Halászati, vadászati és utazási cikkek nagy raktára. — Úri és női divatcikkek dús választékban. TAECA. Bosznabródtól — Fiúméig. Szlavónia határszélén fekszik Bród, vele etemben a Száván túl van a hasonnevű bos- nyák város : Bosánszk y bród, ahol a bosznia- hercegovinái keskeny vágányu államvasutak belépő állomása. Bosánszkybródban a magyar szótól végkép elbúcsúztunk, és ha ott az ember a török nyomokat nem látná, Ausztriában éretné magát. A városnak különös jellegzetessége nincsen, egy pár mosé (török templom) kölcsönöz egy kis érdekességet neki, meg a szokatlan sárgafekete postaláda. A boszniai keskenyvágányu vasúton, amely babár gyorsaságban a mi vicinálisunkat felül nem is múlja, de kényelem és tisztaság dolgában felette áll a miénknek, és messze túlszárnyalja a keletről táplált fogalmainkat. A vidéken a lapos földeken búza-, árpa-, teDgeri- és zabvetések láthatók, de amint emelkedik az ut, mindinkább kisebbek lesznek a vetések e előtérbe nyomulnak a hires boszniai szilvások. Azt hiszem, hogy még abból az időből maradt fenn a boszniai vasutakon az a jó szokás, hogy az étkező- állomásokon nem szolgáltatják ki az utast a vendéglősök és pincérek zsarnokságainak, . amidőn még katonai kezelésben volt a vasút.; I — az lévén a szokás, hogy a kalauz útközben megkérdezi: ki óhajt ebédelni ? és a jelentkezőktől 2 korona ebéddijat beszedve, egy cédulát ad róla, melyre fel van írva, hogy az utasnak igénye egy leves-sülttész- tára és kenyérre. Csak azt tudja, milyen kitűnő szokás, aki már tanúja volt az állomáson elfogyasztott ebéd után a fizetés körül származott idegességeknek, amikor a szerencsétlen fizetőt többfelőlről is megrohanják. Dobojban ebédeltünk. Tovább utazva, számos emlékoszloppal megjelölt helyet láttunk, ahol az 1878-iki okkupáció alkalmával hősi halált haltak katonáink. E helyek között legjelentősebb hely Magláj, ahol Pa- cona vitéz buszárszázadosnak századát tőrbecsalták a bosnyákok és kilenc ember hijján mind felkoncolták. Midőn másnap a század után jövő tábornok az árulást megtudta, az egész községi elöljáróságot felköttette. (Állítólag itt tanulta Báli Mihály a mesterségét.) Maglájtól már erősebb emelkedésekkel kell megbirkózni a mozdonyunknak, sz okból több helyen két mozdonyt is fognak elébe s igy is nehezen szuszogvn poroszkál a szerpentinpályán. Itt már óriási erdőségek (nagy részben letarolva) diszitík a hegyeket, melyek alatt a völgyben a Boszna-folyó rohan. Távolabb nagyobb fenyveserdőségek láthatók s az egyes állomások mellett óriási fűrésztelepek, mert a deszka- és épületfa az egyetlen cikke Boszuiának, ami tengeri kivitelre alkalmas. Amint kijövünk a begyek közül, Sze- rajevo alatt egy óriási fenaik torül el, amely a legtermékenyebb része Boszniának. Este fél nyolc tájban érkeztünk meg Szarajevóba. Elegáns, fényes hotel, az „Európa“ várt reánk.. Ugyan az esti korzón kívül a városból sokat nem láthattunk, ez azonban bármely magyarországi város korzójával vetekedhetett fényességben. Csak annyibban különbözött a magyar városok korzójától, hogy nálunk csak a járdán, sétál a közönség, itt pedig a koesiuton is; természetesen a kocsiforgalom korlátozva van, csak lépésben lehet hajtani. Szarajevó egy merészen meredek begy lábánál fekszik, rmelynek tetején teljes épségben látható a régi vár, melynek hadászati jelentősége ugyan nincs, csak kaszárnyául szóigái. Különben ez is, mint az egész Bosznia és Hercegovina, modern erődítményekkel van ellátva, melyek azonban — kivéve a vasúti tűnnélek, hidak és viaduktok katonai őrházait — nem láthatók. Á várost a kristálytiszta gyorsan zuhanó Mijacka szeli ketté, melynek mind a két partja ki van építve. A vízfolyás gyorsasága körülbelül száz méterenként a medencefenékbe épített kőpadokkal van mérsékelve. A kőpadok minden száz méternél egy kisebb vízesést képetuek, melyek a viz érdekességét és szépségét nagyban emelik. Ezen a folyón keresztül vezet a Ferencz József-hid, majdnem szemben a konakkal, a mely előtt szerencsétlen trónörökösünket utól- érte most a végzete. A városnak 52,000 lakója van, 20,000 mohamedán, 32,000 keresztény. A Miljacka partján az úgynevezett európai negyed van: ezt kereken veszi a török negyed, mig a bazárok az északi részen vannak. Az európai negyedről — b&r nagyon szép és kellemes benyomást tezz az utazóra — nem írok, mert arról, aki modern várost látott, mindenkinek fogalma van. De török negyedet z különösen „Bazár“-t kevesebben láttak z inkább arról beszélek. A „Bazár“ a szive a török városrésznek. Itt zajlik le a mindennapi élet itt dolgozik az iparos, árul a kereskedő, ée itt vásárolják Szerajevó lakói mindennapi szükségleteiket. Az építkezése, illetve formája hosszú sikátorok (hasoolit a mi kenyérszinünk- hoz, csakhogy az egyes fiókok fallal elválasztva és beboltozva vannak), mindeniken kapu van, mit a tulajdonos éjjelre bezár. Az iparosok iparágak szerint elkülönítve vannak, vagyis egyik bazársorban a rézművesek, másikban kovácsok, harmadikban nyergesek, aztán facipőkészitők s igy tovább. A kereskedők szintén külön. — Érdekes, amint a török gugolva ül a boltjában ás valóságos keleti nyugalommal pipázva várja a kuncsaftot. Óriási zsivaj, lárma s hangyabolyszerü nyüzsgés tapasztalható. Gyönyörű régiségek — főleg szőnyegekben és fegyverekben — kötik le az ideKözvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai Kiog Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt va ódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők I
