Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-06-23 / 25. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. iránti előzékenységbőt a fürdő igazgatósága •gy ebédet 2 korona 40 fill., egy vacsorát és éjjeli szállást 3 koronáért ad. A vasutak állami kezelésben vannak, hol az arcképes igazolványok érvényesek. A kongresszusra eddig a kővetkezők jelentkeztek : Dr. Angyal Armand rendőrfőkapitány Győr, Farkas Jenő polgármester Felsőbánya, Váczy József rendőrfőkapitány Kassa, Ker­tész Bertalan rendőrfőkapitány Nyíregyháza, Bornemissza Gyula rendőrfőkapitány Torda, Ráca József rendőrkapitány' Szekszárd, Ma* tolcsi János* rendőrkapitány Igló, Juhász Mór rendőrkapitány Kassa, Késik Ödön rendőrkapitány Szolnok, Dr. Acker György rendőrkupitány Szászsebes, Riedt István rendőrkapitány Rozsnyó, Dr. Hulin Béla rendőrkupitány Jászberény, Demidor Ignác rendőrkapitány s dr. Falussy Alajos rendőr* alkapitány Nagykároly, Körner Géza rendőr­kapitány Hajdúszoboszló, Sághy Lajos ren­dőrfőkapitány Székesfehérvár, Almássy Kor­nél rendőrtiszt Felsőbánya, Török Lajos rendőrkapitány Lugos, Moravek Antal ren­dőrfőkapitány Selmecbánya, Berzeviczy István rendőrkapitány Unghvár, Erdőhegyi Miklós rendőrkapitány Munkács, Dr. Törők Gyula rendőrkapitány Veszprém, Budik Béla rendőr- kapitány Trencsén, Dr. Harsányi Imre ren­dőrkapitány s neje, Dr. Hortobágyi Ernő II. o. rendőrkupitány, Budaházy Jenő II. o. rendőrkapitány s neje, Tonheisser Elemér rendőrparancsnok s neje, Dr. Heimler Károly rendőrkapitány Sopron, Chernák Bélu ren dőralkapitány Esztergom, Dr. Stecz László rendőrkapitány Kaposvár, Balogh Zoltán h. rendőrfőkapitány s dr. Közelik I*tván rendőr­fogalmazó Miskolc, Dr. Hadady Endre ren­dőrfőkapitány Kolozsvár, Tanczik Lajos ren- dőrfőkupitány Gyula, dr. Szakáll. József rendőrkapitány Szeged, Szalay Mátyás ren­dőrfőkapitány Szabadka, Alupfy István ren­Sirolin ” Roche" orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedésa ellen. tüdőbetegségek, gégehurut, szám árhurut, >gyermekek görvélykórja ellen, UtínO&l• fyóoyxrérférösn Cgy ü¥9g Ám • Saram dőrkapitány Szabadka, Barna Tibor reu- dőrparancsnok Kecskemét és neje Barna Tiborné, Tisza Miksa rendőrkapitán Szepes- váralja, Szathmáry Tihamér rendőrfőkapitány Hódmezővásárhely. A közölt névsor még nem teljes, mert a jelentkezők száma napról-napra növekedik. A város közönsége hagyományos vendég- szeretettel fogadja a körébe érkező ven­dégeket. Apróságok. Megint bolondozik az időjárás, egy­mást követi a felhőszakadás, ömlik az eső, mintha dézsából öntenék, s az utcáink órá­kon keresztül tengerhez hasonlítanak. Ha ez igy fog haladni, nem tudom hova jutunk. Már most is hasonló a helyzet ahhoz, mikor a gazda elkeseredve sóhajija: Adtál uram áldást, de nincs köszönet benne! v Nagy az elkeseredés az érettségiző diákok között az uj rendszer miatt, a mit állítólag az egyik főgimnáziumban most al­kalmaznak, hogy t. i. a régi szokástól el- térőleg nem abc rendben vizsgáznak és igy nem tudják biztosan, mikor kerül reájuk a sor, a mi bizony nem egyéb nagyfokú zak­latásnál az amúgy is meggyötört fiatalságra nézve, s különös elismerésre egyáltalán nem számithut. Nyolc év után nem azt kell ke­resni, hogyan lehet a diákot elbuktatni, ha­nem ellenkezőleg igenis azt, hogyun lehet ezen utolsó akadályon keresztül segíteni. • Én különben mindig avt vullottam, hogy az érettségi vizsgán nem volna sza­bad senkit megbuktatni, mert aki 8 éven át mindig tudott telelni és esetleg az érettségin nem tud, a mellett a méltányosság, aki pe­dig 8 éven át soha sem tudott és az érett­ségin sem tud. a mellett pedig az igazság beszél. Akit annuk dacára, hogy nem tu­dott, mégis feleresztették az érettségi vizs­gáig, igazságtalanság azzal szeinbeu a meg­szokott mérték helyett mást alkalmazni. * Nemzeti szerencsétlenség, hogy nálunk mindenki felsőbb iskolát akar végeztetni a gyermekével, akár van tehetsége hozzá, akár nincs. És a tanári kar az oka, hogy ez oly nagy mértéiben sikerül is, mert nincs meg ben ne az erkölcsi bátorság, hogy n helyte­len törekvésnek gátat vessen. A 4-dik gim­názium volna az a határ, a melyen kegyel­sz urnnyfogást is. Itt megjegyezzük, hogy úgy a kincstári bányákat, valamint a zúzó és egyéb műveket a bányafőnök engedélyé­vel lehet megtekinteni, ki azt nemcsak meg­engedi, hanem gondoskodik arról is, hogy az idegenek az égy es látnivalóknál magya­rázatban részesittessenek. A Fővölgy vú ótól keleti irányban halad u Fővölgyi árok, mi a fővölgyi zúzóra vezeti a vizerőt, igen kelle* mes sétahely mindenütt fák árnyában s kő zepe táján egy a kirándulók részére készített pihenő hellyel. A fővölgyi zútótól az árok végéig a a séta egy óráig tart. A városból h nagybányai-utcából északra nyiló Borkút utcán 20—30 perc alatt a kir. bánya- kincstár nyugati aknájához jutunk, hol meg­kezdődik uz u. n. Nyugoti árok. Akna alján levő úttól észuki irányban 10 percre van a Borkút nevű kénes suvanyu viz forrás; kel­lemes környéke miutt kedvenc, közelebbi ki­ránduló hely. A Nyugoti árok hasonló a keletihez, az­zal a különbséggel, hogy közeleb van a vá­roshoz s igy könycbben járható be. E hely­nek egyes pontjairól igen szép kilátás kínál­kozik a fentebb leirt bányahegy nyugoti s a város egyes részeire. Az árok mentén van n Katona Béla pihenő (a várostól 1—iys órára) honnan a szelíd geszieuyefákkal beültetett réteken át jöhetünk vissza a városba. Ez árok mellett haladva, kényelmesen elsétálhatunk az éjszaki hegytömegek közzé ékelt Kisbánya községig, melynél jobban el­rejtve fekvő zugot alig lehet képzelni; a hegyek a szó legszorosabb értelmében kö­rül zárják és fölöttük sziklasisakjával a ko­moly Rozsály uralkodik. Valóságos svájci táj, a községen keresztül csörgedező patak fölött néhány savanyu viz forrás is van. Kis- bányáig az árkon az ut 11 kilométer « ez­ért már inkább nagyobb kirándulásszámba mehet: de aki uz erdőségek és hegyek közé rejtett kis oláh községet s egészséges, szép tipusu lakosságát megakarja ismerni, örömest szán e kirándulásra egy egész napot is. A község északi oldalán kezdődik az a gyalogút, amelyen 2*/g—3 óra alatt akár lóháton a Rozsály (13U7 m) tetőt elérhet­jük. Már magának a gyalogúinak oly szép­részletei vannak, hogy azokért is érdemes az utat megtenni. A tetőről pedig nagyon szép­kilátás van, különösen délnyugatnak s a Gu- tinhegy felé, Igen érdekesek még a Rozsály- nak különféle sziklaalakulatai is. Kisbánya községet különben a város­tól nyugatra eső mümalomhoz vezető utón a bájos Szent János völgyön át mindenütt a kristálytiszta, hasonnevű patak mellett gya- 1—l1/* óra alatt, kocsin pedig 1/s—s/4 óra alatt érhetjük el. Ez ut második felében van a Herzsa bányatelep, mi szintén kellemes kirándulóhely. Itt be lehet menni a bányába, amelynek elég könnyen járható tárnáján ífi—s/4 óra alatt át lehet menni a ferne- zelyi völgybe, hol a bánya zúzdája és ko­hója fog fölépittetni. (Folyt, köv.) met nem ösmerve nem volna szabad áteresz­teni egyet sem, aki nem arra való. A meg­felelő szigor mellett kevesebb volna az érett, de sokkal több volna a tanult ember. * Ma már ott vagyunk, hogy a dijnoki állásokra hirdetett pályázati feltételek között bátran szerepelhet az érettségi bizonyítvány megkivánása is, mert biztosra vehető, hogy pályázó bőségesen fog akadni. Erre is el le­het mondani, mint uz időjárásra: — Adtál uram áldást, de nincs köszö­net benne I Demeter. HÍREINK. A közigazgatás reformja. A törvényjavaslatok már az ország­gyűlés előtt vannak. Rövidesen törvénnyé válnak. Ma már időszerű az uj vármegyéről elmélkednünk. És ma már megállapíthatjuk, hogy ez az uj vármegye jobb lesz, mint a mai. Azzá fogja tenni az a tisztikar, amely munkás igyekezettel és munkája, tehetsége révén fogja elfoglalni az egyes állásokat. Mi ugyan vármegyénkben a közigaz­gatási tisztikar mai tagjairól is csak u leg­nagyobb elismeréssel szólhatunk, mert ez a tisztikar mindenkor hivatása magaelután ál­lott és dolgozó, szorgalmas elemekből állott; az országos érdek azonban sürgősen követelte a közigazgatásnak uj alapokra fektetését és lelkes, művelt, képzett munkabíró, munka- szerető tisztviselőkkel az adminisztrációt frissé, lüktetővé és modernné tenni. Az előterjesztett reform három részből áll. Az első javallat szól a ti-ztviselők ki­nevezéséről, a másik a lényegesebb szolgá­lati viszonyokról,, a harmadik a vármegye szervezeti reformjáról. Az összes tisztviselők a törvény hatályba léptével rendelkezési ál­lapotba kerülnek, akiket egy év alatt ki nem neveznek, állásuktól felmentettnek te­kintendők és a vármegye által nyugdíjazna- dók, a többit a király és a belügyminiszter az V—IX. fiz. osztályokba nevezi ki. Az al­ispánok egyharmadu s igy valószínűleg a mi alispánunk is az V. fiz. osztályba kerül. Hivutalból tehát méltóságos alispánja lesz a vármegyék jó részének, a tekintetes vár­megyének. A vármegyei főjegyzőknek, árv. elnököknek és a főügyészeknek is egy har­mada a VI. fiz. osztályba osztatik be. A fő­szolgabírói és főorvosi állásuk közül is két nyolcad a VI ik fiz. osztályba kerül. Altu- Iában az összes tisztviselők ellátásáról kel­lőm gondoskodott a javaslat. Szükséges is, hogy akkor, amidőn a vármegye súlyban, hatáskörben és tekintélyben nagyban meg­növekedik, a tisztviselők tisztességes megél­hetése is biztosíttassák. A minisztériumok hatásköre csökken­tetvén, a hatáskör egyrésze a vármegyékre hárul. Éhez képest a minisztériumokban csak magasabb állású tisztviselők lesznek és az összes minisztériumokban a pénzügy ki­vételével az alsóbb tisztviselői állásokat fo­galmazótól lefelé fokozatosan megszüntetik, viszont a minisztériumokba csak a vidék ki­próbált tisztviselője osztatik be. A vármegye saját területén az egész adminisztrációt egyesíti magába, amelyhez hatáskört kap az autonom testület is. A tör­vényhatósági bizottság táblabirát választ 3 évre, aki a felirati joggal fog élni. Bővül a közigazgatási bizottság hatásköre, mig a járási bizottság révén a járás is autonom jogokhoz jut. Hisszük, hogy a reform a kívánt ered­ményeket fogja meghozni hazánkra. — A kir. táblai elnök beiktatása szombaton ment végbe Debrecenben. Igyártó Sándor az uj táblai elnök a kir tábla teljes üllésén szombaton délelőtt tette le az esküt és tartotta meg programbeszédjét, melynek magva uz, megbecsülni a munkát érdeme szerint. Ezután a különböző küldött­ségek tisztelgését fogadta. Délben a Royal­ban 400 teritékü banket volt, amelyen szebb­nél szebbpohár köszöntők hangzottak el, de a legsikerültebbet dr. Kelemen Samu ország­gyűlési képviselőnk mondotta, a ki gyönyö­rűen fejtette ki, hogy az igazi demokrati­kus intézmény a bírósági intézmény, mart ott nem a származás, de a munka, az érdem visz előre, s az ut nyitva áll mindenki szá­mára. A beszédnek frenetikus hatása volt, zajosan tapsolták perceken át. Beszédet mon­dott még Domahidy Elemér főispán, Szabó Sándor Máramaros megye alispánja, dr. Balt- hazár Dezső ref. püspök. Keserű Lajos fő­ügyészi helyettes, Márk Endre udvari taná­csos, Lengyel Imre nyugalmazott tábbla- biró stb. stb. A beiktató ünnepségen a szatmári ügyészség képviseletében dr. Fubó Zoltán kir. ügyész vett részt. A város részé­ről dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgár- mester, dr. Pap Zoltán tanácsos és dr. Antal Sándor tiszti főügyész jelentek meg. .— Királyi elismerés. A király megengedte, hogy Labek Kálmán kaposvári kir. törvényszéki bírónak saját kérelmére történt nyugalomba helyezése alkalmából sok évi hű és buzgó szolgálataiért elismerése tud túl adassák. Labek Kálmán több éven át a szatmári törvényszéknél i9 működött, s úgy kartársai, mint a közönség körében közbecsülésben állott. — A minisster köszöneté. A val­lás és közokt.-ügyi miniszter dr. Boromissza Tibor megyés püspöknek, ki az unghvári kir. kath. főgimnázium háromszázéves jubi­leuma rendezésének költségeihez s Benkő József s Hehelein Károly kanokoknak s dr. Bohus László krasznabélteki plébánosnak, kik ugyan e gimnázium háromszázados jubi­leumi ösztöndíj alapítványi tőkéjének gyara­pításához hozzájárultak, — köszönetét nyil­vánította. — Uj albiró. A király az igazság- ügy miniszter előterjeeztézére dr. Zeke Gyula maro.vásárhelyi tszki. jegyzőt Zeke Vince ny. tanító fiát albiróvá nevezte ki a kőhalmi járásbírósághoz. — Plébános beiktatás. Székely Gyula mérki leiké«/., ki a napokban tette le a plebánod esküt a megyéspüspök kezébe, sz. Péter s Pál napján a hitközség templom ünnepén fogja hivatalába beiktatni Pajor Endre cmmaközi esperes plébános. — Tornatanári képesítés. Gecsey Jenő, mikolai tanító, a szatmári ref. főgim­názium volt növnndéke a budapesti torna­tanári képzőben tornatanári oklevelet szerzett. — Kinevezés a postánál. A posta és táviró vezérigazgató Kassái Irén II. osz­tályú kezelőnőt I. osztályú posta, és táviió kezelőnőnek nevezte ki az 1 sz. postahiva­talnál. . — Ügyéssi kinevezés. Boromissza Tibor dr. megyés püspök a dr. Ury József nyugdíjba lépése folytán megüresedett szat­mári püspöki uradalom ügyészi állását dr. Petró Kálmán egri ügyvéddel töltötte be. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Pinkóczy Sándor zombori pénzügyi segédtit- kárt s Puská« József beregszászi p. ü. fogal­mazót kölcsönösen áthelyezte. — Eljegyzés. Ifj. dr. csolnokosi Cholnoky Imre kir. közjegyzőhelyettes, föld- birtokos e hó 21.-én, vasárnap tartotta el- jegyzését atyai és ikáohi Péterfi Alice urleánnyul. Jüngling Kálmán pécsi közkórházi al­orvos szombaton este tartotta eljegyzését Tar Ella zeneiskolai tanárnővel, Tar Károly áll. el. iskolai igazgató s Szogedy Mária úrnő leáuysval. — Esküvő. Un ger Gusztáv ny. curiai biró s neje született Sereghy Aranka urasz- ezony leánya Margit s Chudovszky Mór dr. sátoraljaújhelyi közkórházi igazgató folyó hó 27-én d. e. 11 órakor tartják esküvőjü­ket a debreceni róm. kath. templomban. Jordán Aladár, dr. Jordán Sándor szat­mári főrubbi fia, junius 28-án tartja eskü­jét Deutsch Ilonkával, Szenicén. — Ezüst lakodalom. Bölönyi László mészáros iparos, tbatósági bizottsági tag s az Ipartestület elnöke s neje Nemes Erzsé­bet vasárnap ünüepelték házasságuk hu9zon­Summicrarofc Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által °° Rnhafestó ■■ Gázmosó gyárában ^t/YOMORBAJ ÉS 3T KÖSZVÉNY ELLEN természetes, dús litbiumturtalmu alkalikus savas gyógyvíz. Első­rangú diä’iku« viz. Legüditőbb asztali viz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Kapható mindenütt. Főraktár: Szatmári Kereskedelmi Rt. Szatmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom