Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-10-06 / 40. szám

Harmincegyedik évfolyam. 40-ik szám. Szatmár-Németi, 1914. októbe SZÍTNAK TUE M' W TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Mint a szikla a tenger hullámverései között: úgy áll Magyarország a reá zuhant példátlan veszedelemben. Északról az oroszok milliónyi hor­dái fenyegetik az ország ezeréves föld­jét. Délről a szerb szemét igyekszik áttörni féltett határainkon. A tenger felől hatalmas hajóhadak állanak les­ben, hogy összeroppantsák azt a ten­geri hatalmat, melyet népünk nagy áldozatokkal, rengeteg vérrel és pénz­zel teremtett meg. S a sok, hatalmas ellenségen kivül beküldötte hozzánk előőrseit a levegő milliárdnyi bacillus- hadserege: a kolera is. Imitt-amott hallunk róla, hogy ez az uj ellenség is megkezdte a maga hadműveleteit. A veszedelmek tengere veszi kö­rül és ostromolja a Monarkhiát és benne Magyarországot. A világtörté- neleny összes ütközetei, harcai gyer­mekjátékok a mostani időkhöz képest. Minden perc évtizedekkel ér fel a tör­ténelemben ; minden magyar ember élete és cselekedete százszoros-sulyu a jövő mérlegében. S az óriási világtörténelmi vihar­ban legendás hősiességgel áll helyt a magyar nemzet. Szövetségeseink olda­lán dicsőséggel tesz tanúságot arról, hogy az utódok vérükkel készek és képesek megvédeni azt a földet, me­lyet Árpád hadserege szerzett. A ma­gyar dicsőségnek uj lapjai kerülnek Tje a történelembe és minden remé­nyünk megvan arra, hogy az évezre­des magyar zászló nem csak mocsok- talanul, hanem diadalmasan is kerül ki a tengernyi veszedelemből. Az orosz előnyomulással szemben acél-ököl gyanánt nyúlik előre a két ország hadserege. A szerb szemetet egyetlen erős rúgással visszadobtuk a maga szemétdombjára. A nagy, túl­nyomó tengeri haderő tehetetlen a mi óvatos, megfontolt védekezésünkkel szemben? S messzemenő, már folyamat­ban levő intézkedésekkel le fogjuk gyűrni legújabb ellenségünket, a jár­ványt is, amely az ország mai köz­egészségügyi viszonyai között kétség­kívül pusztulás nélkül fog visszavo­nulni a határainkon túl levő meleg­ágyakba, ahonnan a háború folyamán bekerült. Magyarországon nem csak a ka tonának, hanem minden egyes polgár­nak éreznie kell, hogy — mint mond­tuk — minden tette rendkívüli suly- lyal esik az idők mérlegébe. Ez a tu­dat él is a nemzetben és ez teszi naggyá, erőssé, megingathatatlanná a történelmi viharban. A tétlenség, az ügyefogyott felvonulás zsázszoros vesz­tesség most és a tevékenység százszo­ros nyeresége a hazának. Katonáink becsülettel teljesitik azokat a feladatokat, melyek reájuk hárultak. Teljesítsék becsülettel a köny- nyebb kötelességeket azok is, akik itt­hon maradtak. Amit a hazaszeretet, a fegyvereink sikerében való bizalom, a humánizmus, a közbiztonság és jólét követel: tegye meg mindenki unszo­lás, nyaggatás nélkül, készségesen abban a tudatban, hogy e cselekede­teivel ő is katonája lett a háborúnak. A háború s különösen a nemzet sorsa 'nem csak a csatatereken dől el. S Magyarország csak úgy őrizheti meg dicsőséges, sziklaszilárd pozícióját a népek mérkőzésében, ha minden fia kivétel nélkül teljesiti a kötelességét. A 24—36 évesek. Hivatalos sürgöny ment szét az ország­ban a lapoknak, mely tudtul adja, hogy a magyar kormány az osztrák kormánnyal és a közös minisztériummal egyetértőleg elha­tározta, hogy a katonailag ki nem képzett népfelkelők összeirassanak, fegyveres szolgá­latra való alkalmatosságuk szempontjából megvizsgáltassanak és „ha a szükség kívánja“ katonai kiképeztetésre behívassanak és ki­képzés után a közös hadsereg és honvédség csapataihoz beosztassanak. Az összeírásnak október 29-ig kell ké­szen lennie. Annak megállapítására, hogy kik alkalmasak fegyveres szolgálatra közü­lök, a vizsgálat, vagyis köznyelven a „soro­zás“, november hó 16-tól december hó 31-ig terjedő idő alatt fog járásonkint kitüzetni. Hogy aztán az „alkalmasak“ tényleges szol­gálatra mikorra fognak l^éhivcttni, az a hivatalos közlés szerint későbben fog tud­tul adatni. Ez a hir futótűzként járta be az or­szágot a múlt pénteken. Persze nyomban akadtak, akik a legképtelenebb következte­téseket fűzték hozzá. Akadtak, akik egyene­sen azt hitték és mondták: elérkezett az idő, amikor „mindnyájunknak el kell menni**! Pedig nézzük csak meg közelebbről, miről van szó? Árról, amit már sokan hangoztattak idehaza közöttünk. Arról, hogy ha csaku­gyan olyan nagy az a veszedelem, ami reánk nehezedett, hát akkor van itt még legény a gátra elégi Tessék őket is elvinni 1 Ott vannak azok, akik annak idején, mikor sor alá állottak, nem voltak alkalmasak katonui szolgálatra, azonban később kifejlőd­hettek, amiként, hogy ki is fejlődtek. Hiszen hány jól megtermett fiatal embert ismerünk még idehaza, akikről nyugodt lelkiismeret­tel állíthatjuk, hogy ők is odavalók lenné­nek az első sorokba a diadal, a dicsőség mezején I Megtették ezt már a többi hadviselő állumok is. A harcban álló felek erőfeszí­tésé óriási. Mindenik állam tudja, hogy minő érdekei forognak kockán. A lét és nem lét kérdése ez most tnlán valamennyire. Németországban — olvashuttuk annak idején — önkéntesen két millióan jelentkez­tek hudi szolgálatra. Ezeket az önként je­lentkezőket azóta már ki is képezték. Csakis igy érthető meg,_ hogy mig javában folyt Antwerpen ostroma, folyik a több száz kilométeres fronton a küzdelem a franciák­kal, az alatt a német sereg olyan erős csa­patokat tudott a keleti harctérre vetni, hogy az orosz hátrál esze nélkül és Varsó alatt, nyolc hadtest áll I Nálunk előbb fegyverbe szólították a tartalékosokat és póttartalékosokat. Majd a katonailag kiképzett népfelkelőket. Aztán a katonailag ki nem képzett 18—21 évese­ket. kik törvény szerint szintén a népfelke­lők közé tartoznak. Most aztán azokra kerül a sor, akik túl estek ugyan a sorozáson, de akkor nem voltak katonai szolgálatra alkalmasak. Ezeket először most csak összeírják. Ok­tóber 29-ig terjedő idő alatt kell ennek az összeírásnak megtörténnie. November 16-tól december 31 ig terjedő idő alatt vizsgálják meg ezeket az összeirottakat. Akik közülök alkalmasaknak bizonyulnak, azokat aztán majd behívják katonai kiképzésre „ha a szükség kívánja“ e csak majd kiképeztetésük után osz­tatnak be a csapatokhoz. Voltaképen tehát elővigyázatról és elő- vigyázatból eredő előkészületekről van szó ez idó.szerint, „Ha szükség kívánja“, csak akkor fognak tényleges katonai szolgálatra behivatni. Hogy lesz-e reájok szükség, vagy sem, azt előre senki meg nem mondhatja. A hadveze­tőségnek azonban minden eshetőségre el kell készülnie. Gondoskodnia kell a turtalékerőkről és a csapatok számának emeléséről olyan esetre, ha a háború fejleményei úgy hozzák magukkal, hogy a most fegyverben álló csa­patok és a mögöttük rendelkezésre álló tar­talékok sem lesznek elegendők a nagy küz­delem végig harcolásához. Erre éppen ez a korosztály, a 24 évesktől 36 évesekig terje­dő korban levők bizonnyára a legalkalmasab­bak. Igazsága van a hivatalos híradásnak abban, hogy ez a kormányintézkedés bizo­nyára kózhelyesléere fog találni, mert alkal­mat nyújt mindazoknak hazafiui kötelessé­gük teljesítésére, akik erre alkalmasak, de eddig fegyveres szolgálatot nem teljesítettek. Közhelyesléssel kell azonban fogadnunk ezt a rendelkezést azért is, mert azt látjuk belőle, hogy kormányaink kellő időben gon­doskodni kívánnak arról, hogy „ha szükség lesz reá“, legyen fegyverben álló csapataink mögött még egy nagy sereg, harcra készen és kiképzetten. Úgy lehet, ez az intézkedés fölösleges­nek fog bizonyulni. Úgy lehet, a dicső szö­vetségesek előbb elbánnak ellenfeleinkkel, mintsem erre a tartalékra tényleg szükség lenne. Hisszük és reméljük, hogy igy is lesz. — Az óvatosság azonban soha ssm fölösleges. Gazdasági kérdések a háborúban. A betevők megkárosítása a morató­riumban. — As osztalékok visszatar­tása. — A hadikölcsön pénztárak. Irta: Wolf Zsigmond. Az október elsejéig érvényben volt moratórinm értelmében — melynek meg­hosszabbítása már közhírré tétetett — a pénzintézetek minden betéti könyvecskére 200 koronánál és a folyó számlára be­tett összegből 10 százaléknál többet vissza­fizetni nem kötelesek. — Ezen intézke- j dés folytán a betévők egy nagy része a legnagyobb zavarba jutott. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy számos vagyonos ember, akinek szükséglete, hogy 500—1000 korona havonta, azért teszi be jövedelmét a taka­rékpénztárba, hogy ezt a szükséglet szerint onnét kivebesse, elképzelhetjük, hogy milyen kinos helyzetben jutottak sokan, akiknek a bank két hónapra nem ad ki többet a betétből 200 koronánál. A moratórium ezen rendelke­zése folytán a közönség nagy része, mely készpénz fölött rendelkezik, nem meri ezt a pénzintézeteknél elhelyezni és inkább kama­toztatás nélkül a zsebében hordja. Az ilyetén formán a forgalomból elvont összegek sok száz millióra becsülhetők. A bankok _ ezen nagy hiányt érezve, most oiy betétekre is pályáznak, melyek moratórium mentesek, azaz az uj betéteket el akarják fogadni olyképpen, hogy azokat a betevőnek a moratórium el­lenére kívánatra mindenkor visszafizetik. Min­den bank kirakatában olvashatók az erről szóló hirdetések. Ezen uj betétekre kedvező kama­tot is ^Ígérnek a betevőknek. Ezen eljárás folytán egy különös anomália mutatkozik. Uj moratóriummentes betétért a bankok fizet­nek 5 és fél százalékot is. A régi betétért pedig 4 százaléknál többet adni sem akar- nuk. Ha pedig az ember a régi betétet ki­venni akarja, egyszerűen azt mondják, hogy nem adjuk ki. Ily körülmények közt u betévőnek meg kellene köszönnie, hogy a bankok egyáltalán fizetnek 4 százalékot. Mert ugyanezen jog­gal vagy jogtalansággal azt is mondhatná az intézet, hogy a régi betétekért csakis 2 vagy pláne 1 százalékot téritek meg. A moratórium meghosszabitásánál erre az ano­máliára tekintettel kellene lenniök a kom­petens tényezőknek és oda hatni, hogy ha már a betévő ki nem kaphatja pénzét, le­galább is a kamatok tekintetébeD ne legyen kitéve a bank jó-, vagy rósz akaratának. Több lapban olvastuk, hogy részvény- társaságok, melyeknek üzletéve junius 30-ával, tehát még a háború kitörése előtt záródott, a lefolyt üzletév nyereségét a részvényesek­től visszatartani, illetőleg az osztalékot ki­fizetni nem szándékoznak. Igaz, hogy a köz­Glyors forralok, Revolverek, Háti zsákok. Telefon 329. Lőpor egyedüli áruda. Telefon 329. Madarassy-mil, Deák-tér 17. Thermos palack, Gilette borotválkozó készülékek és pengék. RUTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát i .4 ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. ==- Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! ______ _ A valódi amerikai King Quality oipök kizárólagos raktára. ME GÉRKEZTEK a nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női* és gyermek-cipők I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom