Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-10-06 / 40. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. gyűlésnek nem fisét. De azt is tudjuk, hogy sok részvényes, aki erre a jövedelemre vau utalva, az osztalékra ezámitott. És ha ezt ki nem fizetik a legnagyobb zavarba juthat. Az igazgató uraknak, kik rendesen a többség fölött rendelkeznek, persze könnyű volna kimondani, hogy osztalék nem fizettetik mert ők húzzák a biztos fixumot. A részvényes, tegyen róla, hogy miből fog megélni, Jó időkben az elért nyerseségnek egy nagyon jelentékeny részét megvonták a részvényesektől és tartalékba helyezték, utalással arra, hogy jöhetnek rossz idők is. A tartalékba helyezésnek as volt a célja, hogy kedvezőt* len években is'biztositva legyen az osztalék kontinuitása. És most, midőn bekövetkezett a rossz idő, az osztalékot egyszerűen beakarják szűntetni. Nem lehetne ez ellen szólni, ha nem volna nyereség De az üzletév még a háború kitörése előtt végződött és mindenki tudja, hogy nyereség igenis van, habár csekélyebb is az. Ezt a részvényestől megvonni a legnagyobb igazságtalunság, mert ilyen időben mindenki még jobban rá van utalva, mint máskor. Avval érvelnek, hogy a bankoktól mostan nehéz volna elvonni azt a pénzt, mely az osztalék kifizetésére szükséges. De eltekintve attól, hogy a tapasztalat szerint az osztalékra kifisetett összegek osakhamur ismét visszatérnek a bankokba, még az is szem előtt volna tartandó, hogy a részvények értékcsökkenése, mely az osztalék ki nem fizetése által bizonyosan bekövetkeznék, az érdekelt banknak sokkal nagyobb kárt okozna, mint az osztalékra szükséges összegnek elvonása. A szándékolt hadi kölcsönpénztárak felállítása és aktiválása nugyon sürgős. A Isis- kereskedők a moratórium folytán a küolevő követelésekhez jutni nem birnak és hitelt ma nem kapnak. A gyáros pedig megköveteli, hogy a megrendelt árukat fizessék ki készpénzben, még pedig előre, máskülönben a megrendelést nem teljesítheti. Ezáltal a kereskedők nagy része ma nagy nehézséggel küzd. A gabonakereskedők a bevásárolt gabonát a közraktárba szokták beraktározni és ott arra előleget vesznek, hogy a bevásárlást folytathassák. De p. o. Pozsonyban a közraktárakat a katonai hatóság lefoglalta saját céljaira és a kereskedőnek most nincsen alkalma, áruira előleget venni. Ezen hiányt pótolni vannak hivatva a felállítandó hadi kölcsönpénztárak. Csak az a kérdés, lesznek-e majd kellő tekintettel nemcsak a fővárosra, hanem a vidéki városok érdekeire is. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy Budapesten rendesen az a felfogás, mintha a vidéki városok nem is léteznének. A felállítandó hadi kölcsönpénztárak iránt a fővárosban voltak tanácskozások, de hogy abba bevonták volna a vidéki városok képviselőit is, arról persze szó nem esett. A moratórium meghosszabitása iránt tartatott konferencia. Kit láttunk ott P Csakis a bankok képviselőit. Természetes ily körülmények közt, hogy a létrejött megállapodásoknál csakis a bankok érdekeiről lehetett szó és CBakis ezek juthatnak érvényre. A másik érdekelt fél, a betevő az csakis a kipréselendő citrom szerepét játsza. Minők reá tekintettel lenni, midőn a moratórium folytán védekezni nem bir és a bankoknak teljesen ki van szolgáltatva. A vidék minálunk sohasem számított. Ami gondolkodó fej van, az mind Budapesten lakik. A vidéken lakik a plebs misera oontribuens. Fizetni arra jó. De őt is meghallgatni, arra szükség nincs. Elvégeznek mindent nélküle is a pesti bank- igazgatók. — A háború és as iskolák. Sándor János belügyminiszter 170,400—1914. számú rendeletében felhívta a törvényhatóságokat, hogy az iskotákat csak a legvégső esetbsn használják fel beszállásolásra és a sebesültek elhelyezésére. Rendeletében többek közt ezt mondja: „Az iskolázás megindításának és zavartalan folytatásának legelső előfeltétele az, hogy az iskolahelyiségek rendeltetésüktől — a feltétlen szükség eseteit kivívd — el ne vonassanak. A hadsereg elszállásolásáról és a sebesültek kellő elhelyezéséről való gondoskodás hazafias és törvényes kötelesség. A miniszterelnök nr azonban az illetékes katonai hatóságokkal érintkezésbe lépett oly irányban, hogy ezt a két kötelességet az iskoláztatás érdekeinek sérelme nélkül lenessen kielégi- teni. Emelett azonban szükséges, hogy ebben az irányban az eljárásra hivatott minden tényező közrehasson. Fölhívom ennélfogva a közönséget, intézkedjék, hogy hatósága területén a katonai beszállásolás és a sebesültek gondozása céljaira az iskolák csak a legvégső esetben, tehát csak más alkalmas helyiségek hiánya esetén jelöltessenek ki; az ily célból már igénybevett helyiségek, ha ennek lehetősége fenn áll, más alkasmas helyiségekkel kicseréltessenek, felszabadulásuk esetén pedig rendeltetésüknek visszaadasianak.“ — A kir. kath. főgimnban az előadás október 22-án, csütörtökön reggel 8 órakor kezdődik. A református főgimnáziumban szintén e napon veszi kezdetét a tanítás. A polgári fiúiskola ás a püspöki róm. kath. fiúiskola hátfőn nyilt meg. Apróságok. Ketten nézik az üstököst és beszélgetnek a jelentőségéről. Háború közben jött, tehát nem hirdetője a háborúnak, de abból a körülményből, hogy az üstöké északra néz, az egyik — a pessimista — azt következteti, hogy onnan búj érhet bennünket, mig a másik — az optimista — szerint határozottan azt jelenti, hogy azok ott ki fognak kapni alaposan. Az este magam is szemügyre vettem (megjegyzendő, hogy este 7 óráig látható) és megállapítottam én is, hogy az optimistának van igaza. * A muszkákat végre sikerült kikergetni az országból, most már egész nyugodtan jöhetnek haza, akik még távol vannak. Mert még mindig vannak sokán ilyenek és raikétft egy, a menekültek csoportját jól ismerő úriember megállapította, ezek valamennyien az első csoportból valók, a kik t. i. legelőször megszaladtak. Szép számmal voltak, akik elmenekültek, de azért maradtak idehaza is elegen. Hanem ebből még sem lehet arra következtetni, hogy az itthon maradtak a bátrak, az elmenekültek pedig a gyávák osztályába tartoznának. A közmondás, hogy jobb félni, mint megijedni, itt is igaznak bizonyult; a ki megijjedt, annak ez az ijedtség belekerült egy csomó pénzébe, mig a ki csak félt, az a meneküléssel járó költségeket megspórolta. * ■ — Szégyeld magadat, te is megfutottál ? — Én?I Barátom, én szembe álltam a muszka ágyukkal, valósággal a torkukba néztem I — Ugyan hol, ha szabad kérdeznem? — Az országház előtt I * Fent a fővárosban az Abbázia kávéház volt a menekültek találkozó helye. Ha bement az ember és szétnézett, hirtelen azt gondolhatta, hogy odahaza van a Pannóniában. Még az itthoni elhelyezkedés is ugyanaz volt. — Tíz éve készülök már, — mondja valaki a szomszédjának — hogy lemegyek* egyszer pár hétre üdülni Abbáziába, most végre ezt is elértem. * Szemrehányást tesz valaki, hogy kedvelt lapunk a „Szatmár és Vidéke“ két , száma elmaradt. — Hagyd el, — vigasztalom az illetőt — mindketten jól jártunk, hogy így történt. Nekem nem kellett szerkeszteni, neked pedig nem kellett elolvasni. • Demeter, HÍREINK. Harci riadó. Fennen lobog a zászló, az egósz ország lázba Mennek vitéz katonáink a magyar határra. Kürt szavára megrendül az ország völgye, halma, Felkel az is a csatára, aki meg van halva. Most hogyan a magyar haza veszedelmét látja, Kigyult szívvel, széles kedvvel mennek a csatába. Fut a rác, muszka — a magyar mindenütt nyomába. Kaszabolja, darabolja amerre csak halad. Barna kis lány, zöld kötényben, piros viganóban, Mosolyogva nézeget ki az utca ajtóbaD. Messze poros országúton nagy porfelhő támad, Tüzérek vágtatnak f várom a kedves babámat. Meg sem állnak, csak vágtatnak mindenütt keresztül, Barna kis lány néz utána, a könnye kiperdüi. Isten veled kedves rózsám, hi a haza sorsa, .Nem érek rá csőkot váltni, kezdődött a csata. Kicsiny nemzet vagyunk mi, ámde a kicsinységünk Lön ami nagy hírnevünk, ami nagy büszkeségünk. Félvilág rettegte már a magyarnak hős kardját, A vitézségét ma is a legelsőnek tartják. Hogy a harsanó kürtnek a riadója szólalt, A lovára pattant s gyorsan harctérre indult. Sírja a fűtő rác s a muszka határa, A magyar vitézségnek nincs e földön mása. Sz. Hromkovits V. Győzi. A lengyel légió. A Máramarossziget mellett vívott győzelmes harcokban a magyar és a kelet-galíciai népfölkelők, valamint a lengyel légionáriusok vetélkedtek vitézségben. Kétezer lengyel önkéntes volt Mára- marosban csapataink elővédje, ők voltak az elsők, akik rávetették magukat az ellenségre és ölték, szurták-vágták, ahol érték. Nem törődtek magukkal, nem törődtek a rájuk hullott golyókkal, csak mentek előre, hogy minél többet elpusztítsanak a gyűlölt fajzatból, az oroszból. A lengyel lövészek szivében ott lángol a hit, hogy nincs még veszve Lengyelország és ott ég a gyűlölet elnyomóik, testvéreik hóhérai iránt. E kettő adta kezükbe a fegyvert, ezért állottak önként hozzánk és küzdenek csodálatraméltó hősiességgel. De még önmagukat is fölülmúlták, amikor a hadrezetőség a szent magyar föld védelmére rendelte őket; vetélkedtek a vitézségben a magyar katonákkal. Eszükbe jutott a magyar szabadságért vértanú-halált halt honfitársuk, herceg Voro- nieczky és Bem tábornok szelleme vezérelte őket, Bemé, aki ugyanezen a földön küzdött az orosz ellen. A magyar-lengyel testvériség ismét kiállotta a tüzpróbát, mindkét nép megmutatta, hogy minden áldozatra képes a másikért. Az orosz azzal dicsekedett, hogy a rutén népnek felszabadítja szláv testvéreit, de ezek is tudhatták, milyen az orosz szabadság, mert hiszen a lengyel légió ott harcolt velünk. Nem rettent vissza egyetlen tagja sem attól, hogy az orosz frapktiőrnek tekinti és azt, aki élve a kezébe kerül, főbelöveti — a fenyegetés csak arra volt jó, hogy egy se kerüljön fogságba. A magyar és lengyel katonák elől véres fejjel futott az ellenség és el- Cíurgott vérük meg fogja termékenyíteni a lengyel szabadság fáját is. — Lapunk utóbbi két számát az óriási zűrzavarban nem adhattuk ki. Nem adhattuk ki különösen azért, mert a lap előállításában segédkezésünkre lévő erők nem voltak idehaza, különben olvasóink nagy része is elutazott Szatmáriéi. Reméljük hasonló eset nem fordul elő többször s mi pontosan kézbesíthetjük ismét lapunkat. Az élmaradt számokat most s alkalmilag hasonló módon pótoljuk. — Uj hadtestparancsnok. Boroe- vios Szvetozárnak hadseregparancsnokká yaló kinevezésével egy időben a király a VI. hadtestparancsnokká Arz Arthur altábornagyot nevezte ki. — Hősök halála. A haza szent védel* méhen hullik a magyar ifjúság virága. A háború rettenetes viharában mint egy balk akkord itt is, ott is felcsuklik egy elfojtott zokogás. Az anya elveszti dédelgeti délceg fiát, — a menyasszony vőlegényé, — a testvér testvérét. A győzedelmi mámorban napról- napra újabb és újabb gyászruhák kerülnek elő. Gyász a szívben, megnyugvás | lélekben, mert akik eleitek, a legfenségesebb kötelesség teljesítése közben a haza védelmében hozták meg életáldozatukat a legszentebb értékekért. A kiomlott hősök véréből a magyarság boldogságának virága fog ki- surjazni . . . Csányi Mátyás, a Heves Béla tavalyi társulatának népszerű karmestere, Sabác ostrománál hősi halált halt. Nagykároly társadalmának egy rokonszenves fiatal tagja Würth Gábor cs. és kir. 60-ik gyalogezredbeli zászlós, a m. kir. pénzügyigszgutóság fogalmazója a galíciai harctéren kapott sebeiben életének 26-ik évében hősi halált halt. Folyó hó 10-én Olmützben tétetett örök nyugalomra. — Megsebesült színész. Lónyay Oszkár, Heves Béla színtársulatának volt tagja, akit nálunk is nagyon kedveltek, mint kitűnő táncost és örökké bohém, jókedvű színészt, Szerbiából sebesülten visszaérkezett. Lányai, mint a 23-as vadászok tart. hadap- ródja vonult hadba a szerbek ellen és most jobb lábát egy komitácsi golyója érte. — Tizenötéves katona. Egy Kölcsey Kende Ferenc nevű ungmegyei tizenötéves fiú már a háború kitörésekor minden áron katona akart lenni, az osztrák-magyar hadseregbe azonban fiatal kora miatt nem vették fel, ezért a lengyel légiónál jelentkezett, ahol nagynehezen felvették, öt fiútestvére van, valamennyien tisztek a hadseregben, ő a hatodik, aki közlegény. Részt- vett a nagybócskói ütközetben, mindenütt a parancsnok mellett harcolt, mert a magyar falukban tolmácsul szolgált a lakosság és a lengyelek között. A kedves fiú, aki bátorságával mindenki bámulatát kivívta, úgyszólván az összes szláv nyelveket beszéli, ugyanis a magyar és német nyelven kívül folyékonyan beszél lengyelül, oroszul, tótul, horvátul és szerbül. A nagybócskói ütközet után két heti szabadságot kapott, amelyet Budapesten tölt el. A kis bős katona unokaöccse Kende Zsigmond cs. kir. kamarás, islvándii föld- birtokosnak. — Dr. Fodor fogorvosi rendelését folytatja. — Áthelyezés és megbízás. A m. kir. pénzügyminiszter Kies Gábor p. ü. ta- náczosi címmel és jeleggel felruházott p. (1. titkárt, a szolgálat érdekében Nyíregyházáról Trencsénre áthelyezte, s őt a pénzügyigazgató helyettesi teendők végzésével megbízta. Ilosvay Erzsébet apai állami óvónő saját kérésére a nagykárolyi állami óvodához áthelyeztetett. — Halálozás. Lehóczky József nyug. főgimnáziumi tanár, aki 35 évig állott a tanítás és nevelés odaadó szolgálatában, életének 61-ik, nyugdíjba vonulásának 4-ik évében f. hó 12-én elhunyt. Temetése szerdán délután ment végbe i a hidontuli r. k. sir- kertben helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartást Bagossy Bertalan ideiglenes igazgató végezte. Uray József csomaközi ref. lelkész okt. hó 10-én életének 75-ik évében elhunyt. Halálát neje, gyermekei és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése f. hó 12-ón ment végbe. Csizmadia József a szatmári 12. gyalogezred nópfölkelő hadnagya két napi kínos betegség után e hó 14-ón Técsőn elhunyt. Holttetemét ugyanott helyezték örök nyugalomra e hó 15 ón. Csizmadia Józsefet, aki az Egyesült Bank és Taknrékpónztárnák volt a cégvezetője, széles körben ismerték Szat- máron, ahol a szimpathikus embert mindenki szerette. Halála fölött áltulános a részvét az egész városban. Az elhunytat özvegye és kis leánya gyászolja. Szalontay József asztalos iparos f. hó 16-án 36 éves korában meghalt. Elhunyt a harctéren meghűlt s annak lett azáldozata. Vasárnap délután temették el. özvegyet és három árvát hagyott hátra. BB A BIKSZÁDI BB természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanya uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. a bikszádi fürdőigazgatóság. YOMORBAJ ÉS KÖSZVENY ELLEN természetes, dús litbiumtartalmn alkalikus savas gyógyvíz. Első" runga diätikus viz. Legüditőbb asztali viz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Kapható mindenütt, /Főraktár: Szatmári Kereskedelmi Rt. Szatmár. HOTEL DEÁK FERENCZ Gőzfűtés és minden kényelemmel berendezve. 1 személyes szobák 3 koronától. 8-10 80 szoba és kávóház áll a t. vendégek rendelkezésére, bbi m -in 2 személyes szobák 5 korona 20 fillér, is lü ül elsőrangú, csendes, polgári szálloda BUDAPEST, — Aggteleki-utca 7. — 5 perc a keleti pályaudvartól. — Tulajdonos: PALLAI MIKSA.
