Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-09-22 / 38. szám

Harmincegyedik évfolyam. 38-ik szám. Szatmár-Németi, 1914. szeptember 22. Ifmm SZATMAR VIDÉKÉ M. "gr * TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre . . . S kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára IS > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények» előfizetések és hirdetések küldendők: továbbá Morvái János könyvnyomdája, Eötvős-utee 8. u. —V HIRDETÉSEK -v— — e Up kiadóhivatalában — jutányos Arak ellenében Tétetnek föl. A hirdetések díjjal elére fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Bizalom. (P. V-) Nagyon komoly időket élünk. Ezt hirdették felséges királyunk sza­vai, melyeket a döntés jelentőséges percei után hü népeihez intézett, ezt hirdették azok a eulyos végtelen vonatok, melyek a nemzet javára erejét a határok felé vitték s ezt je­lentik kétségtelenül a sebesültek és mene­kültek százai, akik az utóbbi napokban for­dulnak meg szemeink előtt. De vájjon ez a komolyság azt is je­lenti-e, hogy komolyan vegyünk válogatás nélkül mindent, komolyan vegyünk minden hirt, amit esetleg a fantázia szült? Vagy komolyságnak vegyük-e a türel­metlen ideges kíváncsiságot, mely galíciai menekülteket és sebesülteket zaklat, sokszor kíméletlenül, csak azért, hogy újat halljon és hallatlant hiresztelhessen ? Komolyan vegyük azokat, akik fogya­tékos tót nyelvismerettel lengyeleket exami- nálnak s a félreértett feleleteket nyelvi föld­rajzi és katonai ismeretek nélkül saját gyarló agyuk és szivük aggodalmaival színe dk bor­zalmasokká ? Ha igazán a viszonyokhoz'mérten aka­runk komolyuk lenni, akkor se azokat nem szabad komolyan vennünk, akiknek mindegy, ha jó-e vagy rossz, csuk új hir legyen se azokat, akiknek mmdégy, hogy^ hitélés^e, jó-e, amit hallottak, csak uz a fő, hogy mondhas­sanak valamit, amiről azt hiszik, hogy más még nem hallotta. Ha igazán a helyzethez mérten aka­runk komolyak lenni, akkor arra kell gon­dolnunk, hogy se királyunk, se kormánya, se a hadvezetőség nem mondotta, hogy könnyű az a feladat, amely elé ádáz, hitszegő ellen­ségeink állítottak bennünket. Arra kell gon­dolnunk, hogy az első pillanattól fogva bi­zonyos volt, hogy u mostani világraszóló mérkőzésben csak akkor boldogulhatunk, ha minden szellemi és anyagi erőnket jó szív­vel, jó lélekkel, igazságunk tudatában biza­lommal s a legvégsőkig való eltökéltséggel vetjük latba. Arra kell gondolnuk, hogy világhatalmak esküdtek össze ellenünk, akik­kel szemben meghunnyászkodni biztos halál lett volna s nemzetünk fennmaradását csak a legtökéletesebb áldozatkészség és elszánt­ság biztosíthatja. Ez volt a helyzet egy hónappal ezelőtt s bárhol folyjanak m!ost a harcok, Lember- gen innen vagy túl, máig csak az történt, amit már előre sejtettünk, hogy ellenségeink szám­beli többsége fölött nyilvánvalóvá lett ország­világ előtt u mi kutonáink erkölcsi fölénye Ma részben orosz, részben galíciai te­rületen áll a harc. Amott diadalmas előretöréssel, einitt elszánt helytállással, mely utóbbi annál di-' csőségesebb, mivel a keletgaliciai hurctérre érkezett első ezredeinknek legtöbbnyire tíz­szeres, helyenként hússzoros számbeli túl­súllyal ellenséget kellett feltartóztatniok, hogy hátuk mögött haderőnk zöme a magasabb hadvezetés elvei szerint felvonulhasson. Akinek nem az a kenyere, hogy egy félig megérett csiklandós hírrel tovább sza­ladjon, az mind ezt kiolvasta volna a szük- ségképen szűkszavú és burkolt hivutalos je­lentésekből, a sebesültek és menekültek nem egyikének vagy másikának, hanem nagy tö­megének nyilatkozataiból, valami megbízható térképből, meg a számbeli viszonylatok hi­telt*- érdemlő adataiból. Komolynak lenni, éppen azért, ma nem azt jelenti, hogy az ember hosszú orral, té­tova tekintettel, rossz hírekkel házaljon ha­nem azt, hogy ura legyen természettől való gyengeségeinek, csengő füleinek, nyughatatlan nyelvének s ne a kósza híreken jártássá el­méjét és képzeletét, hanem azon a nagy és szent célon, amelyért küzdünk s bizzék ren­dületlenül Istenben és katonáinkban és azok vezéreiben, akik igaz, hogy emberek de az egész nemzet odaadó bizalmából emberfölötti erőt meríthetnek. Felhívás a magyar nőkhöz I A Hadsegélyzö Hivatal előző felhívása kö­vetkeztében sok ezer jóságos kéz dolgozik az országban azokon a hősipkákon és érmelegitökön, amelyek hadrakelt katonáinknak kellenek ! Ezekre a cikkekre most már sürgős szükség lévén, elér­kezett az ideje annak, hogy aaokat a lehető leg­gyorsabban összegyüjtsük. Felkérjük tehát mind­azokat, akik ilyen cikkek előállításával foglalkoz­tak, hogy a már kész hósipkákat és érmelegitóket a Hadsegélyzö Hivatalhoz (Budapest, IV., Váci- utea 38.) azonnal beküldeni szíveskedjenek. A Had- segélyzó Hivatalhoz küldendő csomagokat a posta díjtalanul szállítja. Egyúttal, minthogy a Had­segélyzö Hivatal közbenjöttével megállapítottuk, hogy ilyen szürke gyapjü|pxijálhól (pamut) készí­tendő hósipka, érmelegitő és térdvédó még körül­belül 600,000 darab szükséges, felkérjük a magyar nőket, sziveskedjennek az illetékes főispánnál, Budapesten a polgármesternél, levélben sürgősen bejelenteni,, hogy milyen msnnyiségü pamutot kí­vánnak vásárolni, hogy ez alapon a szükségesebb mennyiséget az illetékes megyei vagy városi köz­ponti bizottságnak megküldhessük. A pamutot nagyban való beszerzési áron fogjuk rendelkezésre bocsátani. Egy hósipkára 14, egypár érmelegitőre 7 és egypár térd védőre 12 deka pamut kell. Szük­ség van még ezenkívül körülbelül ötszázezer darab haskötőre és ötszázezer pár kapcára. Hadrakelt katonáinkat a magyar nők ajándéka van hivatva megvédeni az idő viszontagságaitól i Kérjük tehát a sürgős jelentkezést, hegy az áldásos munka mi­előbb megindulhasson. Az Országos Hadsegélyzö Bizottság II. számú albizottsága nevében gróf Serényi Béla el­nök, Simontsits Elemér alelnök. Mit adjunk a sebesülteknek? A társadalomnak s minden rétegének össz- hangzatosan kell a sebesültek gyámolitásában el­járni, mert csakis nyugodt, jól megfontolt eljárás­sal leszünk képesek a harc mezején sokat szenve­dett harcosok nyomorúságos állapotain segiteni. Orvosok arr« a kérdésre, hogy a hosszú ntról ki­merültén megérkező harcosoknak mit adjunk, azt a tanácsot adják, hogy nyáron tiszta, jó ivóvizet, kút hidegsőgüt, vagy pedig citromos, cukros vizet, azaz kissé savanykás limonádét; télen pedig: me­leg orosz theát rum nélkül, kétszersültet. A fő­étkezés az elhelyezés után történjék, mert elkerül­hetetlenül szükséges, hogy meleg ételét a beteg nyugodtan elfogyaszthassa. A kórházakban elhe­lyezett betegek részére semmi cimen, semmi néven nevezendő őtelnemüt, szeszes italt bevinni nem szabad. A közönség a beteg kezéhez semmit se adjon. Adományait adja át az orvosnak, aki fel­jegyzi az adományozd nevét s ó tndja, hogy az adományból kinek.kinek mit és mennyit juttasson. A beteg harcosok részére a társadalom kór­házakat létesített. Súlyos sebesültek csakis kivá­lóan berendezett kórházban helyezhetők el. Osz­tályozni kell tehát a betegeket s a sebesültek, különösen a súlyosak, csakis a teljesen felszerelt sebészeti osztályokra helyezendők. Á sok áldozatra- kész hölgyközönség szeszes italok helyett vigyen a betegek részére cukrot (kocka cukrot) theát, piskótát. Készítsen háromszögű kendőket, (mintá­val a kórház szívesen szolgál). Készítsen nyolc- tiz darab vászon, úgynevezett/ „pintér“ kötényt. Vegyen kötszert s bocsássa a kórház rendelkezé­sére. Vatta, pfilyák, steril gézek, gummilepedók, háromszögű kendők szükségesek, nem pedig cog­nac, vagy rum. S ha a betegeknek kedveskedni akar, ajándékozzon oigarettát, gyenge szivart, a kiosztást bízza az orvos és segédszemélyzetére. A sebesültek nagy része rendkívül elhagya­tott sebekkel kerül a kórházba. Üszkös sebek, szövődményes csonttörések stb. ellátása nagy mun­kát, kiváló szakértelmet, gondot igényel. A súlyos sérült nyugalmat kíván; épp ezért az indokolatlan beteglátogatás betiltandó. Apróságok. Két ember halad előttem az utcán és alkalmam van a következő párbeszédet hallani: — Barátom, ha veszedelem találna lenni, én menekülni fogok. — No én nem I Kizártnak tartom, hogy erre sor kerülhessen, de én minden körül­mények között itthon maradok. Mióta a Csonkáson jártam, elment minden kedvem attól, hogy menekült legyek. * . ! A nagy becskerek i 100-&k felhívást in­téztek gróf Tisza Istvánhoz, hogy a parlament alkosson törvényt, mely kimondja, hogy ezu­tán 18 éves kortól 55 évig mindenki katona­kötelezett legyen. — Miért csak 55 Óvig ? — kérdi mél­tatlankodva egy urnmbátyám — hiszen akkor már én nem mehetnék. Azonnal írok Tiszá­nak, hogy terjessze ki az emberi életkor leg­végső határáig, hogy mindenki elmehessen. * Az orosz cár nagy súlyt fektet az imád­ságra, különösen pedig a zsidókéra, azért el­rendelte, hogy a zsidók uj év napján az orosz fegyverek sikeréért imádkozzanak, s nehogy ;uz ellenkező történjék meg, ellenőröket kül­detett a zsinagógákba. Eszembe jut erről . az egyszeri háziguzda, a kihez nagyon sok vendég járt, a mi sok elfogyasztott szénát és zabot jelentett^ azért egyszer igy szólt iaz inasához: — Jánosi aztán ha vefidég jön, hango­san fogom kiadni a parancsot, hogy szénát iés zabot a lovaknak, de hu uzt is hozzá teszem, hogy „ne tudinesz!“, akkor semmit 'sem adsz. Biztosra vdezem, hogy a ne tudineszt a <zsidók is hozzá fogják gondolni, mikor a cárért és az orosz fegyverek sikeréért imádkoznak. * — Hát aztán lőtt-é sok muszkát? — kérdi valaki egyik sebesült székely fiútól. — Persze, hogy lőttem, de hogy hány lehetett, nzt már nem tudom, mert ott nem igen van ideje az embernek megolvasui. *■ Helyes intézkedés az, hogy az ijesztő hirek terjesztőit szigorúan büntetik, mert az emberekben a nélkül is nagy a hajlandóság a rossz híreknek hitelt adni, s a ki ezt még fokozza, megérdemelne tizszerte oly kemény büntetést, mint a minőt a törvény előirt. Egy ilyen eszmecsere közben mondta Bögre ur a következőket: — Ha én olyan biztos volnék, hogy egy főnyereményt csinálok, mint amilyen biztos vagyok abban, hogy a némettel egye­sülten mindenütt győzni fogunk, a tárcám fenekén gubbaszkodo utolsó 20 koronásomat még ma elmulatnám. Demeter. HÍREINK. »II# — Zsidó újév. A zsidó újév komoly, küabánó ünnep, most különösen súlyos viszo­nyok között köszöntött be. Az 5675-ik év ágyudörgés között kezdődik, de^ nem üdv- lövések dördülnek el, hanem véres, pusztító háború öldöklő eszközei. A sok buzgó kö­nyörgés között, mely a zsidó templomokban, imagyülekezetekben égnek száll, egyik leg­bensőbb lesz az, amely mindenkit érint . . . vajha a Mindenható kegyelmében segítségére lenne édes hazánknak, hogy rettenetes küz­delmét a veszedelmes ellenséggel szerencsésen és diadalmasan fejezhesse be. — Katonai hir. Erdőssy Vilmos ny. vezérkari honvédfőhadnagy, lapunk volt felelős szerkesztője, a hadsereg tényleges szolgálatába visszalépett s egy mozgókülö- nitindny parancsnokságával bízatott meg. — Földényi hősi halála. Mély megilletődéssel vettük azt a napokon át el­lenőrizetlenül szárnyra kelt s végül hivata­loson -megerősítést nyert hirt, hogy Földényi Mihály százados, folyó hó 8-ikán a rava- ruskai ütközetben egy roham alkalmával hősi halált halt. Földényi százados egyik legnép­szerűbb alakja volt a városnak, mig Szat­márit állomásozott, daliás alakját legutóbb akkor láttuk, mikor házi ezredünk a Deák­téren harcba indulás előtt felesküdött. Ideig­lenesen a csatamezőn temették el. A kiadott gyászjelentés következőleg hangzik: özv. ♦Földényi Mihálynó szül. okolicsnai Okolicsányi Ida mint hitves, valamint Földényi Mihály és neje Jablonszky Flóra mint szülök, Föl­dényi Vilmos m. kir. honvéd százados és neje Gáspáry Berta és leányok Berta, Földényi Kornél cs. és kir. zászlós mint testvérek, özv okolicsnai Okolicsányi Béláné szül. Szabó Terézia mint anyós, boldogfalvi Bartl Kóbort cs. és kir. főhadnagy és neje okolicsnai Okolicsányi Erzsébet mint sógor és sógornő, fájdalomtői megtört szivvel jelentik, hogy Földényi Mihály 6. gy. ezred. cs. és kir. százados, ez év szept. 8-án a ravaruskai ütközetben életének 34-ik évében hősies halált halt A megboldogult hült tetemét ugyan ott helyezték bajtársai ideig­lenes nyugalomra. Az engesztelő szentmise áldozat 22-én d. e. 10 órakor fog az itteni székesegyház­ban bemutattatni. Szatmár, 1914. szeptember 20. Nyugodjék békében! — A katonák napja. A vármegye területán augusztus 18-án tartatott meg. Az egyes járások és városokban a gyűjtés ered­ménye a következő volt: a szatmári járás­ban 243 K 14 f, a nagykárolyiban 269 K 16 f, az erdődiben 667 K 17 f, a mátészal­kaiban 401 K 08 f, a többi járásból jelen­tés még nem érkezett. Nagybánya városban 600, Nagykárolyban 41 korona volt a gyűj­tés eredménye. — A katonák ügyes bajos dol­gainak elintézésére alakult bizottság: Elnök Kölcsey Ferenc dr. vm. tiszti főügyész, Nugykároly, Szatmári járás: Dr. Nagy Vince, Cs. Mayer Sándor, Böszörményi Emil dr. — Nagykárolyi járás: Dr. Falussy Árpád. Csihghy István, Zahoránszky István. — Gyors forralok, Revolverek, Háti zsákok. Telefon 329. Lőpor eg yedüli áruda. Telefon 329. Thermos palack, IVTa ll O na KSTr.nnl IWlk-fpr 17 Güette borotválkozó ITIi SL Cft SL Mr SL S S y"n dl, UedK-iei X < . készülékek és pengék. m ~~" QIMftW nagy választéka cipóraktárát g U1 Hi. v 11 ajánljuk a vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást.----------------­=5= Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King Quality oipök kizárólagos raktára. ‘ MEGÉRKEZTEK a nyári idényre-negrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinti úri-, női- és gyermek-cipők!

Next

/
Oldalképek
Tartalom