Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-08-11 / 32. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. a főkapitány urat, hogy intézkedjék annak 8zigoru korlátozásában, annyi­val is inkább, mivel ezen helyiségek épen a folyton megszállva tartás vé­gett, csak igen keveset vagy egyálta­lán nem lesznek tisztogatva, határta­lan bűzösek és piszkosak. Próbadobozokat, valamit orvosi röpiratot a gyermeknevelésről díjtalanul küld a HENRI NESTLÉ cég, WIEN, I., Biberstrasse 167 P. Ápolónői tanfolyamok. Dr. Jégor Kálmánná se. h. Haller Irma úrnő, lapunk kiváló munkatársa, ki a nők szociális helyzetének javítása céljából oly lelkes munkálkodást fejt ki, ebből kifolyólag előterjesztést tett a Vörös-Kereszt Egylet elnökéhez, amelyet az igazgatóság tárgyalás alá vett és annak eredményéről a következő közérdekű utasítást küldötte: Nagyságos Asszony! Múlt hó 30 án az egyleti Elnök ur 0 Nagyméltóségához intézett becses elő­terjesztésével az egyleti igazgatóság folyó hó 20-án megtartott ülésében foglalkoz­ván, akként határozott, hogy a szatmári patronage egyesületnek arra alkalmas női pártfogoltjait, amennyiben a szabályszerű követelményeknek teljesen megfelelnek, készségesen felveszi az egyesületi hivatá­sos ápolónői tanfolyamok valamelyikére, azokat a sikerrel letett vizsga után az egyleti ápolónők kötelékébe felveszi és igy azoknak a tisztes pályán való meg­élhetését biztosítja, azonban' a patronage egyesületet megfelelő alap hiányában anyagilag nem támogathatja. A fentiekkel kapcsolatban a követ­kezőkről van szerencsém Nagyságodat tájékoztatni: A magyar szent korona országainak Vörös-kereszt-egylete Budapesten, Miskol­con, S.-A.- Ujhelyen, Dósén, Szentesen, Lúgoson, Szabadkán és Újvidéken tart fenn egyleti hivatásos ápolónői tanfolya­mokat. A tanfolyamok január és juliue hó elején kezdődnek és 6—6 hónapig tarta­nak. A felvett tanulók ingyenes ellátásban és ápolásban, a próba hónap eltelte után havi 10 korona javadalmazásban részesülnek. A sikerrel letett vizsga után, mint segédápolónök, szolgálattételre külön­féle hazai egészségügyi intézetekbe osz­nyosan elaludtak, hogy nem vettek észre minket. Figyelmeztetett továbbá bennünket, hogy a város határában, hol kimegyünk, szintén vannak őrök, s azok éberebbek le­hetnek, mint uhol bejöttünk. Vigyázzunk tehát 1 Óvatosan mentünk tovább. A város végén az ut el volt torlaszolva. Gerendával és vastag kötéllel zárták el az utat. Künn nem volt senki. Mikor megáll­tunk. észrevettem, hogy egy pénzügyőr fegyverrel a kezében, ki dugja fejét az őr ház mögül. Oda szólok neki: „Jöjjön ide kérem, hadd igazoljam magam. Tovább aka- sok menni.“ Kérdőleg mondta erre a ház mögül: „Ide való, magyarországi autó ?“ „Igen I“ válaszoltam, mire vagy ötön fegy­veresen jöttek elém. Igazoltuk magunkat s tovább engedtek. Hajnali 2 órakor értük el Nyíregyházát. Itt már a cs. és kir. huszárok teljesítették a szolgálatot. Elhatároztuk, hogy ott meg­pihenünk. Az autót a városháza udvarára garázsoltuk, magunk egy vendéglőbe feküd­tünk le. Heggel 7 órakor keltünk fel s mindjárt benzin után néztünk. Reggeli után, 9 óra felé, jól felszerelve elindultunk Raka- mazon keresztül Tokajnak. A Tisza hid közepén már meg kellett állanunk. Itt a katonai őrjárat tartóztatott fel bennünket. A parancsnok hadnagy nem volt jelen s az őrjárat vezető altiszt utána küldött. Három­negyed óra telt bele, mig az megérkezett. Ezalatt rengeteg nép jött a városból a tatnak be s fokozatos előléptetés mellett, a teljes ellátás és ruházaton felül évi 300 koronától 600 koronáig emelkedhető fi­zetésre, szolgálatképtelenségük esetén rend szeres nyugdijilletékre számíthatnak. A pályázatra vonatkozó tájékoztatót ide csatolom. Egyletünkben férfi ápolók nem vétetnek föl. Az ekként kiképzett ápolónők mind­addig, mig ki nem lépnek, vagy fegyelmi utón el nem bocsáttatnak, az egyleti ápolónők kötelékében állanak s mint ilye­nek igazgatóságunk intézkedése nélkül sehol sem alkalmazhatók. Amint a feltételekből kitűnik, a pat­ronage egyesületre pártfogoltjainak vörös- kereszt egyleti ápolónőkké való kiképez- tétéséből anyagi megterheltetés nem há­ramlik. Budapesten, 1914. évi julius 27-én. Kiváló tisztelettel Az igazgatóság nevében: Br. Feilitzs, központi főmegbizott-fögondnok. Akik az ügy iránt érdeklődőek, a rész­letes tájékozódást dr. Jéger Kálmánná úr­nőtől megkaphatják, akit hálás köszönet illet meg a közönség részéről, mikor buzgó fáradozáséul azon dolgozik, hogy a boldogu­lási pályákat kikutassa és sokak részére ily módon az alkalom megszerzését lehetővé ■tegye. Házi ezredlink ünneplése. Lélekemelő színes s a maga jelentősé­gében rörténelmi jelentőségű esemény szín­helye volt a héten városunk. Öt napon át itt időzött az ezredtörzs, volt lelkes ováteió- ban része, itt időzésüknek legkiemelkedőbb része a szombati eskütétel volt, mely a Deák­téren ment végbe impozáns ünnepségek ke­retében. Katonáink pénteken reggel érkeztek, 8 órakor robogott be az Eperjesről jővő vonat a szatmári állomásra. A cs. és kir. 5. közös gyalogezred eperjesi zászlóalja kiszállott a zöldlombokkal díszített vasúti kocsikból és szakaszonként rendbeállott. Franenberger Lő­rinc ezredes, helyőrségparancsnok élére állott katonáinak, azután a zászlótartó végigvitte a zászlót a tisztelgő szakaszok előtt a ka­tonaság élére. Ennek végeztével a tisztikar tagjai lejelentkeztek az ezredes előtt, a ősa­pát azután a vasúti raktárak előtti térségen várta be a 10 órakor Kassáról érkező vo­natot. Ennek megérkezése után megindultak a katonák a városba Franenberger ezredes vezetésével. A menet elején haladtak a pio- nierek, utánuk a katonazenekar, majd a zászló alatt a sorkatonaság a lovastisztek ve­zetésével, végül az egészségügyi csapatok felszereléseikkel s legutoljára a vonatszakasz málhával és élelmiszerekkel. A menet fello­bogózott utcákon keresztül, a közönség élje- nezése közben rengeteg néptömegtől kisérve, a katonazenekar hangjai mellett vonult fel a Deák-térre. Itt imához állottak fel; a ze­Tisza partjára és a hidra, köztük sok fiatal leány a kíváncsian kérdezték, mi járatban vagyunk. A feleletet kételkedve vették, mire felszólítottam őket: — Akik a haza oltárára áldozni akar­nak, jöjjenek Kassára. Elviszem őket. De csak azok jelentkezzenek, akik fele annyi idősek mint én, vagy kevéssel fiatalabbak, mint az én időm fele. Egymásra néztek a lányok és szótla­nul mosolyogtak össze. Közben egy vén asszony is odakerült, aki megkérdezte tőlem : — Hány éves az ur ? — Éppen ötven; válaszoltam. — Jaj elkéstem I Pedig szivesen men­tem volna. Ekkor már a hadnagy is ott volt, ko­moly beszédre fordult a dolog. Igazolás után tovább engedtek. Amerre mentünk, minde­nütt huszárok, tüzérek és géppuskáé kato­nák jöttek-mentek. Civilekkel együtt renge­teg lovat szállítottak. Nemsokára Tályára értünk. Itt igen kemény hangon szólítottak fel bennünket a megállásra. Fegyverek közé vettek s azt kérdezték tőlünk: — Miért nem állottak meg Szeren­csen P Ott magukra lőttek és maguk tovább szöktek. Most jött a telefon értesítés. Igazoltuk azonnul magunkat. Igazol­tuk, hogy mi nem voltunk Szerencsen és hogy Tokaj felől jövünk. Elengedtek. Tovább menve Abaujszántónak, ahogy a dombot megmásztuk, alig kezdtünk lefele nekar rázendített a Gottelhaltére, melynek elhangzása után a katonák szakaszotokét el­vonultak a különböző férőhelykre. Ugyauigy vonult fel a 11 órakor érkezett kisszebeni zászlóalj is. A háborús időben szokásos eskü­tétel szombaton reggel 9 órára volt kitűzve. Korán reggel már válóságos népván­dorlás indult me a Deák-térre, amelynek négyszögében impozzáns látványt nyújtott a a katonai rendben álló 3500 főnyi legénység. A Deák-tér emeletes házainak ablakait, erkélyeit megtöltötte a város hölgyközönsége, a polgárság más része hatalmas gyűrűben vette körül a felállított katonaságot, de ju­tott nézőközönség nemcsak a knth. székes- egyház tornyának erkélyeire hanem az eme­letes paloták tetejére is. A város vezetősége Csaba Adorján főispán vezetésével a székes- egyház előtti téren, a katonasággal szemben foglalt helyet. Az ezred legénysége feleke­zetek szerint csoportokban volt felállítva. A róni. katholikusok a székesegyház előtt, a reformátusok ezektől jobbra, a gör. kat­holikusok a Pannoniu előtt, az izáaeliták pe­dig a Plébánia épület előtt állottak. Minden csapat előtt sátort állítottak az illető fele­kezeti papja részére. A tér közepén felállított emelvényen 9 órakor megharsan az ezredkürtös trombi­tája s kezdetét vette uz egyházi ünnepség. A tábori oltár a templomi oszlopok balsar- kában volt felállítva. A szent misét Benkő József kanonok plébános tartotta. Ugyanez időben a reformátusokhoz, lutheránusokhoz Bélteky Lajos s Duszik Lajos, a Pannónia előtti emelvényen a gör. katholikusokhoz Demján Titusz tanár, tábori lelkész s az izraelitákhoz Dr. Jordán Sándor főrabbi iniéztek buzdító beszédet a katonákhoz, majd szent mise végeztével Benkő kanonok mon­dott lelkes, magas szárnyaláeu beszédet. Az egyházi szertartások után a katonák tiszt­jeik harsány kommandójára frontot csinál­nak a Deák-tér templom előtti részén. Előbb az ezredes németül, mujd Helvey őrnagy magyarul beszél, mig Toccala százados ro­mánul tolmácsolja az előbb németül s ma­gyarul elhangzott beszédeket. Ezután az ünnepség legmeghatóbb része következett. Az eskü. A tisztek ezredesük előtt németül teszik le az esküt, majd a csapatok előtt olvassák fel a mintát. 3500 ajakról egyszere morajlik az eskü szava. Felharsan a zene­kar játéka, melybe belebugnak a székes- egyháznak összes harangjai. Előbb a Gotter­halte, majd a Hymnus fönséges akkordjai. A zászlót körülhórdozzák, a legénység feszes haptákbon tiszteleg. Ez alatt a zenekar egy csodaszép egyházi éneket intőnél, szem nem maradt szárazon e felejthetetlen percek alatt. Eskü után a jótékony Nőegyesület nevében Jákei Károlyné a következő sza­vakkal koszoruzza meg a zászlót: Magyar- ország Nagyasszonya s Patronája segítse és vezesse diadalra. Ezután a polgárság ünne­pel. Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgár- mester üdvözölte lelkes, hangulatos beszéd­ben az ezredet, majd Dr. Barbul Károly ügyvéd intézett buzdító beszédet a román­ereszkedni, a fél falu elébünk szaladt botok­kal, dorouggul és megállásra kényszeritettek. — Ho) van a járőr, kinek igazoljuk magunkat? — kérdeztem. Erre elő áll egy ember s igy szól: — En titkos rendőr vagyok. — Bizonyítsa be I — mondom. Persze nem tudta bizonyítani. Hama­rosan két csendőr is oda került. Felültek az autóra és az Örsre hajtattak. Induláskor so­kan felugrottak az autóra s egy talpalatnyi hely sem maradt üresen a kocsin, mire ki­jelentettem, hogy egy tapodtat sem megyek addig, mig az emberek le nem szállanak. A csendőrök zavarták szét a népet. Nagy zugás és fenyegetődzés támadt erre. Folyton kiabálták : — Agyon kell verni I Az őrs előtt, mely a községháza mel­lett van, megállottunk és igazoltuk magun­kat. Nemsokára az egész község ott volt, nagy gombolyogban körülöttünk álltak, nem tudtunk tovább menni. Erre a biró dobszó mellett felszólította a tömeget, hogy oszol­janak szét, mert kellőkép igazoltuk magun­kat és elmondta, mi célból utazunk Kassára. Ismét szabadok lettünk, elindultunk tehát. Mint már előbb és még sok községen keresztül sorra igazoltuk magunkat, s minden nevezetesebb feltartóztatás nélkül végre délután 3 órakor Kassára érkeztünk. Kassán megpihenve, másnap, csütörtök reggel a katonai gyakorlótérre hajtottam. Ekkor ott már száguldoztak a különbnél ajkú katonákhoz. Végül az ezredes köszönte a város közönségének s polgármesterének a vendégszeretetet. Az ünnepség befejeztével az ezred a zenekar indulójának hangjai mellett diszfelvonulást rendezett a Széchenyi-utca sarkán álló zászló előtt. Közel 11 óra volt, mikor a felejthe­tetlen, megható ünnepség véget ért. Apróságok. Nehéz idők fognak jönni, de azután ki­derül az ég és egy szebb jövő arany hajnala fog felragyogni. Megható volt a jelenet, mi­kor u harcba induló katonák esküje elhang­zott, de felejthetetlen mégis az marad, mi­kor a Gotterhalte után mindjárt a HymnuBz következett. Ha egyébért nem, ezért egy­magáért érdemes volt a háborút megüzenni. * A többi lapok haditudósítójával együtt Ripp ur is, lapunk külön harctéri tudósítója szintén elutazott. Ö is kapott Auguszta fő­hercegnőtől egy angol pipát, amit azonnal elküldött nekünk, aki tehát látni akarja, meg­tekintheti a szerkesztőségben. O a francia harctérről fog tudósításokat küldeni, innen pedig azért, mert régi vágya volt Párisi megláthatni, amire most a legalaposabb ki­látása lehet. Az eskütételnél a katonák felekezet szerint voltak felállítva és igy szemmel lát­hatólag konstatálni lehetett, hogy a románok többségben vunnak. Egy megyei tisztviselő állott mellettem, akit figyelmeztettem erre a körülményre, hozzátévén, hogy az a nép, a melyik ilyen nagy tömegben indul a harc­térre, méltán megérdemli, hogy békés idő­ben ennek megfelelő bánásmódban részesüljön. — Igaz, igaz — szólt rá az illető — osak az a baj, hogy ami közigazgatásunk is olyan, mint a Bourbonok, se nem tanul, se nem felejt, hacsak most az is meg nem változik. ❖ Haza megy a családfő az ünnepélyről és az otthonlévők kérésére referál a látottak­ról. Elmondja, hogy a románok a Pannónia, a katholikusok a székesegyház, a reformátusok és evangélikusoik ettől jobbra, végre a zsidók a takarékpénztár előtt voltak felállítva. — Persze azok, mint praktikus embe­rek, most is arra gondoltak, .— szól közbe a család legfiatalabbik tagja — hogy hol lehetne leghamarább pénzhez jutni. * Mindenfelől interpellálnak, hogy mi van már az általam vezetendő népfelkelési hadosztállyal. — Csak türelem, uraim 1 — nyugtat­gatom az illetőket — mig a katonaság a vá­rosból el nem vonul, addig várni kell, mert nincs hová elhelyezni őket. A? első 4000 emberemet is, a melyik már jelezve van, kénytelen vagyok a Csonkásra kitelepiteni. Demeter. különböző autók, köztük négy szatmári is. * 10 órára együtt voltunk s javában folyt a vizsgálat. Alaposan 10-enként lettek ki­próbálva az autók dombra futásban és erő­ben, kevés kivételével mindet besorozták, amely nem vált be, annak a sofförjét ott fogták, más autót kapott. Délután megkezdődött a becslés és át­vétel, mikor az enyémre került a sor kérdi a főhadnagy: — Soffőr neve ? — Soffőr nincs I — Hát ki hozta az autót? — Én a tulajdonos 1 — Na hát 1 Üljön fel, itt marad. — De kérem én már voltam katona. — Annál inkább I — Hisz népfelkelő elbocsátó levelem is van, 50 éves vagyok már. — Az nem tesz semmit! Itt van nézze az utasítás, mely szerint 52 éves korig bár­miféle műszerészt, gépészt, mesterembert, kit katonai célra fel lehet használni, itt tart­hatom. — De hát komoly ez ? Én nem rendez­tem úgy otthon dolgaimat. Erre nem szá­mítottam. Igen keményen, arcából kikelve vála­szolt a főhadnagy: — Ne beszéljen, semmi közöm hozzá, itt nincs tréfa, üljön fel és álljon sorba a többi be vett autóhoz, kap egy katonát se­gítőül. pT/ YOMORBAJ ES T> 3F KÖSZ VÉNY ELLEN JL természetes, dús lithiumtartalmu alkalikus savas gyógyvíz. Első­rangú diä'ikus viz. Lsgüditőbb asztali viz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Kapható mindenütt. Főraktár: Szatmári Kereskedelmi Rt. Szatmár. HOTEL DEÁK FERENCZ m &s m Gőzfűtés és minden kényelemmel berendezve. — 80 szoba és kávéház áll a t. vendégek rendelkezésére, mi m ^ bMí bMí s® i személyes szobák 3 koronától. 4—iq 2 személyes szobák 5 korona 20 fillér. M- M elsőrangú, csendes, polgári szálloda BUDAPEST, — Aggteleki-utca 7. — 5 perc a keleti pályaudvartól. — Tulajdonos: PALLAI MIKSA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom