Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-04 / 5. szám
f mpn m mm h av v — —----- — s ■í 1 IIJ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre Fél Negyedévre 1 kor. 50 fill. Egyes szám ára 10 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részire vonatkozó közlemények, további előfizetések és hirdetések kllldendök : Morvái János könyvnyomdája, EAtvöa-utoa 6. ix. ♦ ♦ Telefon-síim : 73.-~v HIRDETÉSEK- e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre llnetondök. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A szegényügy rendezése. Irta: Csoknyay Károly főjegyző. Községi törvényünk értelmében minden község maga tartozik szegé- nyeiröl gondoskodni, noha ez az államnak volna feladata, mert ha életerejével, munkásságával valaki az állami élet tényezője, úgy ennek megszűntével az állami organizmusnak kell róla gondoskodni. Ezt azonban az állam áthárította a községekre, ami sok helyüt elviselhetetlen terhet ró azokra. Különösen a városok érzik ennek hátrányait, mert ahol a lakosság sűrűbb, ott az elnyomorodottak és elszegényedettek is nagyobb számban fordulnak elő. . . ■ . A szegény^ ügy rendezése, javi tása fontos'szociális kötelessége a városoknak nemcsak pénzügyi, hanem közegészségügyi szempontból is. Ennek egyöntetű szabályozása égető szükségkép jelentkezik. A városok legtöbbjében ma a szeffényügy akkép kezeltetik, hogy kiosztanak részükre némi heti pénzsegélyt, avagy adnak nekik ruhát, egy- részét pedig lakássegélyben részesítik. Azonban a segélyezésnek ezen módja célra nem vezet, mert legtöbb szegény a kiosztott pénzsegélyt a legközelebbi putikban elpáünkázza, ruháját pedig vagy eladja, vagy zálogba teszi. A lakássegély pedig maga nem elegendő még ha az kifogástalan volna is, mert munkaképtelen szegényt csak amúgy is szegény vesz magához akinek szegényes lakása a közegésszég- ügyi követelménynek meg nem felel, tehát rosszabbá teszi a lakás viszonyt. Épen ezekre való tekintetből egyedüli helyes megoldás az, ha minden a város perifériáján szegényházat, men* 1 * * helyet épit vagy tart fenn, itt helyezi- el külön osztályba a nőket, külön a férfiakat. A menház már úgy konteinp- lálandó, hogy abban megfelelő számú munkatermek álljanak rendelkezésre, ahol foglalkoztatandök volnának tuiud- azok, kikben van még némi muukfferö. Maguk a szegények munkájuk révén élelmezési költségüket ha teljes» nem is, de nagyrészt meg tudnák keresni, mert tömeges ellátás mellett kevesebbe kerül, mint egyenként. A termelő produktív elem saját terheinek könnyítése s humánus szempontból ellátná a szegényházat a kellö munkával, ne- vezetetesen kefeseprü-, lábtörlő készítéssel, kötéssel, szövéssel, tollfosztással vagy foltozással stb. A mezőgazdasági munkások közül kikerült szegények a konyhakertészetben találhatnak nyáron foglalkozást, télen pedig valamelyik munka nemben. A városok cerhéiil elentkeznék a szegényház építési és berendezési költségének amortizációja, az élelmezési költség, a ruházat, fűtés és világítás. Ezek a költségek pedig a mai kiadásainknál jóval alacsonyabbak ennének a mellett, hogy a szegényeink egészséges,- világos, szellös laká TÁRCA.-5hhőIrudalmunk nőalakjai. Irta és a Szabad-Lyceum estéjén felolvasta: Bakkay Béla kir. kath. főginm. tanár. III. (Folytatás.) sokban lennének elhelyezhetők a téli és nyári idénynek megfelelő ruházattal és tisztességes élelmezésben része-O 'sülnének Ily egészséges lakásban a szegények jó része teljesen visszanyerne munkaerejét: akaratképességét, ami lehetővé tenné neki az önálló megélhetést. A szegény ügynek ily módon való javításával tulajdonképen a közegészségi állapotunkon is segítenének, ami mindenkire egyaránt fontos. Szegényeink legnagyobb része ugyanis ma oly lakásokban vonul meg, amely a fertőző betegségek melegágyai. Innét indulnak azután koldulásra, amit . h*bár el is van tiltva, mindazonáltal ezer és ezer alakjában gyakorolnak. Mindenüvé betérnek s magukkal viszik a fertőző miazmákat, amelyek alkalmasak arra, hogy egy egész várost vagy városrészt járványos betegséggel töltsenek el. Ennek útját kell szegni, mert ahol nyomor van, ott van beteg- ség, járvány is. Országos jelentősége van tehát a szegényügy gyökeres rendezésének. Mit ér a vízvezeték, csatornázás, egészséges modern lakások so- rőzafa,~tía ínináig, rettegnünk kell a piszok, a nyomorban sínylődő szegények közt uralgó járványoktól, amely ép úgy szedi áldozatát az alsó, mint a közép- és felső osztályokból. Addig is tehát mig az állam e téren magát intézkedésre elhatározná, tegyük meg kötelességünket szerencsétlen embertársainkért, de egyúttal önmagunkért is. Színházi esték. Színházi krónikáink raegiráiánál mindig a nagyközönség felfogását igyekeztük megközelíteni és lehetőleg mindig a közönség véleményét szólaltattok meg Írásainkban, sokszor saját egyéni véleményünk elhallgatása mellett. Amikor a két és folhónapos szezonon keresztül két és fél hónapig a színtársulat működésében — sajnos, csak kifogásolni valót találtunk és csak kifogásaink és óvásaink kifejezésének engedtünk teret, akkor tulajdonképpen nem tettünk ogyebet, mint a 1 nagyközönségnek a táitulatról alkotott véle- * tűén)ét tolmácsoltuk. w . UiyanC4.uk á színházlátogató közönség öi vend jtes megelégedéséi tolmácsoljuk most is, midőn uz elmúlt hót ízléssel összeállított műsorának gondosun előkészített előadásai fölött meglepetésünknek és örömünknek ndnnk kifejezést. j A „Faun“ b. mutatása minden naiv tul- vás nélkül, emlékezetes eseménynek tekinthető. A többi előadások közt pedig ritka eseményeken fedezhetünk fel, amennyiben a szatmári színházban ltjueági előadás tartása és népszínműnek az előadása, valljuk be, bizony ritka esemény. De ne hallgassuk el a szinte hihetetlenül ritka és példátlan eseményt sem: Hót előadó,- közül csak egv operett előadás volt, az „Üdvöske“ harmadszori-előadása. Mi megilleiődésstíl emelünk kalapot a színházi irodának az Audrán bájos muzsikája iránt táplált hangos hódolata előtt, mindamellett a sovány és ostoba librettó révén az első, sőt a második előadás után bemondott csütörtök után financiális szempontból is bálásabb dolog lett volna uz Üdvöskét gondosain becsomagolva vissza helyezni a lym- tárba, ahonnan előkerült. így legalább a hét teljesen művészi niveauja is biztosítva lett volna. A „kesergő szerele n“-nek volt kéz detben lantosa kötészetünk olasz nyomo kon járó másik troub tdourja Kisfaludy Sándor is, hogy aztán annál nagyobb örömmel játszók a „boldog szere.em -nek húrjain. Szintén idpgen földön, messze szí vének választottjától fogamzik meg a költő lelkében a múlt század nagyjaitói még oly jól ismert Eimfy szerelnieinpk eszmeje. Múzsája Szegedy Róza, a zalái alispán gyönyörű leánya, kivel a badacsonyi ^zű- rét alkalmával ismerkedik meg, kit feleségül is vesz, amint haza kerül B katonaságtól. — Himfy kedvesének rajzolásában egészen őt veszi mintául, ő a dalok sokat emlegetett Lizája... A kesergő szerelemnek volt is a valóságban valami alapja. Szegedy Róza előbb vonzódott Kisfaludyhoz, aztán árvaságának beálltáig hideg maradt hozzá. Közben feljebbvalóival való összezördülése miatt a koltőt garnicon-ezredekhez küldik. Két ok mely teljesen elegendő arra, hogy valaki bői a kétségbeesés és sóvárgó szerelem dalnoka legyen. Az élet később megadott mindent, amire vágyott. Szolgálatát el hagyva oltárhoz vezethette álmainak képét megtelepedett apai földjén s élte a magyar nemes falusi életét. Egyben megírhatta a „boldog szerelmet is, amely életrajzszeru jellege miatt már nem versenyezhet a Kesergő szerelemmel. A szerelem himnusza — Írja egyik bírálója jobban sikerült, mint a házasságé.- Nehéz tiszta és összefüggő képet adni a 200—200 lírai sóhajból álló, 20—20 énekre tagolt gyüj emény röl. Oiykép tetszik nekünk, mintha kalászgyöngyót tartanánk kezünkben, melynek fonala széf1 szakadt I nekünk elgurult szemeit a régi módon zsinórra kellene fűznünk. Maga a költő szerelmeinek nevezi e dalokat, „hogy ki-ki már első tekintetre megtudhassa, mi azoknak foglalatja; hogy nem a csillagok járásáról szóló, s-m a kerek négyszegét fejtegető tudós munka, arfiit kézébe vesz, hanem csupán az ér/éményeitől elragadott szívnek szava és a felhevü'U fiatal elmének tündéres álmodozásé“. A dalok utolsójában inti is olvasóit, hogy „nem nagy ész szól azokban“, csak természet_ szule- ményi, búnak és örömnek egyszerű dalai, azért csak az olvassa őket, akiben hasonló érzések uralkodnak. Ennek a tanácsnak tnegszivlelése nélkül mondhatta róluk egyik epigramjában Kazinczy, irodalmunk navy aeszlhetikai regenerátora, hogy háromnegyed részük tüzbevaló. Kisfaludy is .müvének jellegét igen, állandó értékét azqnban nem tudja meghatározni. Mint hazafi s a XIX. sz. első felének egyik népszerű Írója a magyar nyelv diadalának nevezi, mellyel első sorban hazájának és nemzetének akar szolgálni s azt mondja, hogy Petrarca nélkül is megírhatta volna. Ma nem ebben látjuk Himfy irodalmi jelentőségét, nem is Petrarca hatásában, hanem abban a tényben, hogy előtte Balassin, korában Csokonain, utána Petőfin kívül senki sem tudott oly változatosan, oly kitariással énekelni a szeelemről mint éppen 6. Szerették müvét epedő sóvárgásáért, érzéki melegségéért, szerették a benne megnyilatkozó nöiség hatalmáért. Leendő nejéért eped benne valaki s dalol aztán róla úgy mint a feleségéről - ez az, amiért egyes helyeit olykor H is szí vesén' olvassuk. Csak 2 szakot idézünk mindössze, — egyet a Kesergő, egyet a Boldog szerelemből — hogy igazolva lássuk Kisfaludy költői eljárását. * A világon setét éj van, Amilyen bús . szivemben ; S én itt ülök magánosán, Fejem a két kezemben. S óh! mely teli van kebelem 1 Ámor ferdik véremben ; S a temérdek gerjedelem Mint forr s habzik szivemben 1 A féltésnek indulatja Mellemet hajhl mint szaggatja! Mint furdalja szivemet S reitegteti lelkemet. (167. dal.)- * Mint dühödik, üvölt, ordít A zivatar s mint kapkod 1 Mindent miként lódít, fordít Széjjel s össze mint csapkod I Mint a pelyhet, úgy elkapja A repülő madarat; Mint szál vesszőt, földig csapja A magas tölgy-sudaraf; Mint lépi ott a házakat, Hordja iit a kazalokat I — Ezt én boldog békéből Nézem Lizám öléből. (89. dal.) IV. Élőbeszédet irt az „érzékeny dalok“ három könyvéhez Csokonai is, a Liila-dalok vigasztal hatatlan szivü szerzője. Kérdi, mit várhat az ő Lillája, mikor már meg van Himfy? Nem lett volna-e lürhetöbb sotsa, ha előbb jelenik meg ? Újsága által kedvességet nyerve magának, legalább szerencséjének tarihatia volna magát egy Himfy szerelmei által elfelejtetni? — Nem, mert a Liila-dalok Himfy után is irodalmunk büszkeségei maradtak s Kisfaludy megkerülésével bátran odaállíthatjuk okét Balassi Julia-dalai mellé, melyekkel roko- ( nők hangban, felfogasban és a költő sor- I sában. Amellett művészibbek s nyelv RÖTH SÍ Mié és vile 1. MEGÉRKEZTEK 11! az .........__ 1 ai ánlink a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. —----ni nnnnVtnpn iUl Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! i min unni lillltll u r Idldi — IRT A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. fflKS valódi b.x * ohovrann bőrből kóaafiU férfi, női é. «r.rmek Ubbelki
