Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-04 / 5. szám

SZATMÁB ÉS VIDÉKE. A „Faun“,, Knoblauch szaiir&ja az újabb azinpadi termékek közt a legérdekesebb éa legértékesebbek közű) való. Eszmét visz a színpadra, nem cselekményt éa a művészi­leg kigondolt oszme mesteri érvényesitése foglalja le magának mindhárom felvonást anélkül, hogy a legkisebb mértékbon is ter­jengőssé avagy unalmassá válnék. Alig ve­hető észre, hogy a cselekmény tulajdonképen alig haladt valamit, mig az igazságok sűrű egymásutánja teljesen lekötötte a figyelmet. Mert a oselekmény e darabban nagyon alá­rendelt jelentőségű. M'gállapodva az előt­tünk nyíló szűk keretek közt, csupán ajánlani tudjuk megnézésre ezt a rendkivüli megkapó szépségű drámát, melyről hirtelen nehéz volna eldönteni, hogy olvasva vagy játszva élvez­hetőbb -o. An eljátszása mindenesetre u szereplők nagy intelligenciáját és a rendező szakavatott gondosságát kívánja meg. Dicséretére legyen mondva a társulatnak, hogy e feltételeknek fényesen megfelelt. Endrei emlékezetes és maradatidő hatást ért el komoly tanulmány­nyal és kiforrott művészettel megrajzolt ala­kításában. Azt a lelkes és tüntető tapsvihart, amelyben részesült, méltán kiérdemelte s arra méltán büszke lehet. Nem akarunk ünnep- rontók lenni, amikor figyelmét még arra hívjuk fel, hogy egyes, hálás kiszólásait kissé mélyen aláhúzva adta le s igy — hogy úgy mondjuk — bizonyos vigécz urrogantiát köl­csönzött szerepének, holott a szájába adott kiszólások — hála a szerzőnek, önmagukban rejtik hatásukat. — Ezt a megjegyzésünket is csak azért tesszük meg, mert előre látható­lag sokszor elfogja játszani ezt a szerepet, A többi szereplők mindannyian igyekeztek megtartani az előudás nívóját. Z. Hahnel Aranka Ó9 Szőke Sándor tohetségük legjavá­val szálltak síkra. Az epizódisták közt — minden malicia nélkül — Ács József kötötte le legjobban a figyelmet. „A farkas“ negyedik szép gördülékeny előadása épugy meghozta a maga telt házát, mint Olinet „Va8gyáros“-sa, ez az örökifjú kedvenc szinmű, Bársony, Sz. Gurai Ilus, Hahnel, Szőke és Szalóki kiváló együttesében. A „Paraszckisasszony“, Bercik Árpád egyik gyengébb színműve, kiváló előadásban került színre vasárnap este telt nézőtér előtt, a címszerepben H. Bállá Mariska, Bezeda szerepében pedig Szőke, kiválót produkáltak. Méltán hozzájárult a siker emeléséhez Szalóki humoros parasztja s Sümegi komoly Cergelyje. Hétfőn a „Sárkány tu“ ment hurmadszor gondos, összevágó, jó előadásban. S&. * — Színházi műsor. Kedden : „Tatár­járás“ Horváth Kálmán vendégfslléptével. Szerdán: „Faun“ harmadszor. Csütörtökön: „Egy sz igény ifjú története“ regényes szinmű Pénteken: Újdonság „A kedves Äugusztin“ operett. Szombaton: „A kedves Äugusztin“ másodszor. Vasárnap délután: „Eva“, este: harmadszor „A kedves Äugusztin“ operetté. és verselés tekintetében mindkettőt túl­szárnyalják. > Egy kilenc hónapig tartó viszonyról kellene szótanunk, mely elegendő Csoko­nainak arra, hogy róla 50 költeményt Ír­jon s Lilláját holtig siratgnssa. A Petőfi­ként örökké vándorló legatus-diák, a tér- vezgetés, tevékenység újabb Tinódija el- vetödik egyszer a Dunántúlra is. Irodalmi vállal tba fog, megfordul Bicskén, Komá­romban, verset ír a Napoleon ellen irá­nyuló nemesi fölkelés zászlóavató ünne­pére s megismerkedik Vajda Júliával. E leány szavalja a verset. A költő gondola­tainak édesszavu magyarázóját megszereti s szenvedélyének egész odaadásával lei­kébe fogadja. Julia is vonzódik hozzá, gabona kereskedő-atyja azonban biztos, gyakorlati gondolkozásu vöt szeretne maga mellett látni. S mit tesz ekkor Csokonai ? Elmegy magának állást keresni s mig arra jár, a leányt könnyen ráveszik, hogy másnak nyújtsa kezét. íme a Lilla-dalok forrása 1 Hang tekintetében, ha szal ad ily ki­fejezésül élnünk, három diluviális réteget lehetne b-nnük felvenni s ez belső kom­pozíciójuk is. Eleinte azon töpreng, fogja-e * Lilla szeretni? Majd diadalmi éneket zeng, mikor a valóságot megtudja. Végül tört szárnyakkal a csapás roskadozó súlya alatt, felzokog kebléből az égő fájdalom. Gyűj­teménye elé irt szárnyaló prológjában is azt Írja : Nincs szebb teremtés Lillánál s nála — boldogtalanabb. Tanulságos a be­vezetést is elolvasnunk, mert ebből megis­merjük a keletkezésének a körülményeit is. Megtudjuk, hogy a verset nem oly cél­ból irta, hogy belőlük „egy és egymással összefüggő kis poétái románc kerüljön. Sokszor — Írja — képzelődése más tárgy­ról akart andalogni és csak akkor vette magát észre, mikor „szive titkos ütései­nek“ .ellene nem állhatván, már a versek közé a Lilla név be is lopódott. Ebben, szive érzelmeinek önkénteleti megnyitá­sában rejlik a Lila-dalok igazi érdeme. így tudjuk meg, hogy Lillát kereste örökké; hogy kergette a reménységet, de Apróságok. Kérdi valaki tőlem, hogy hány előfize­tője van a lapunknak. Mondok neki egy számot, de amit ő kevésnek talál és csodál­kozik rajtu, hogy C9ak annyira tudtuk felvinni. — Barátom, — kezdem felvilágosítani — ez attól van, mert mi az előfizetőket nagyon megválogatjuk. Nálunk nem elég, ha valaki az előfizetést beküldi, hanem ezenfelül még két kifogástalan úri ember is kell, a ki ajánlja. Epen mint a kaszinókban szokás. * Tegnap este 7 órakor járt le a fegy­verszünet és kezdődött el a háború, azonban mint lapunk kiküldött tudósítójától érkezett szikratáviratból érresültünk, hiba történt a kréta körül, mert délben a török és a bolgár fővezér összeiguzitotta az óráját és ennek dacára az első bolgár ágyú 10 perccel 7 előtt szólalt meg, mire a törökök óvást je­lentettek be és most, mig a kérdést tisztába nem hozzák, ismét szünetelnek. A bolgár persze tagad, de a töröknek kifogástalan tanúi vannak és igy biztos a kilátás, hogy nyerni fog. A Pallós-ügy nagy hullámokat ver fel, de minket csak az a része érdekel, a hol országgyűlési képviselőnkről van szó, a ki először védője volt a milliós szélhámosnak, azután pedig gyermekkori barátja és iskola- társának Barát Árminnak érdekében fejtett ki erős akciót, a miért persze az ellenzéki lapok ugyancsak neki mennek. — így van az, — mondja egy lelkes párthive — mikor az ember csak a szivére hallgat. Mi az ördögnek nem maradt ő to­vábbra is csak védőnek! ? A múlt hét szenzációja a két kath. szónok, páter P>u lykay és Krüger Aladár szereplése volt. SS esvén bzó egy társa­ságban, 11 hul esik egyetlen olyan ember az a — boldogabbakhoz ment, hogy „eldulni“ próbálta emlékezetét s minden zugban feltalálta menyei tekintetét. Oly­kor a Zephyrt küldte hozzá édes üzenet­tel s játszódhatta altéban kedves képek­kel. — Elvonulnak lelki szemei előtt az összes élmények s arról a boldog időről emlékezik, midőn még levelet is váltottak egymással. Fekete volt egyszer a pecsétje s ijedve kérdezte magától, hogy mást sze­ret tán? Felbontotta s ez egy szót olvasta benne: szeretlek. Sakkor még csakugyan úgy volt, hogy Lilla szereti. Boldogan énekli: „Itt hagynám én ezt a várost, ha lehelne, ha engemet az én Lillám nem szeretne.“ Nem mehet, tartóztatják szent kötelek. Azonban állás után kell néznie. Boldogan teszi, mert bírja Lilla Ígéretét: szive szivében fog maradni. Oh hogy más­kép történt minden 1 A költőt elérte vég­zete, el mint maga mondja „az utolsó szerencsétlenség“. Kétségbeesve kérdi: „Zokoghat-e még egy betücskét belőlem a fájdalom, ejthetek még egy könyecskét utánad angyalom . . . Isten hozzád! Áld- lak, hidd el 1 Köszönöm jó szivedet. Élj soká, legyen világod jobb mint az én éle­tem. S ha zavarná boldogságod az én emlékezetem, ah felejts, felejts el engem 1* *... Kellenek-e ennél igazabb, nemesebb, meg- inditóbb szavak a szerelmi líra történeté­ben? Nagy, megbocsátó lélek, ki fünek- fának kiáltozza nevét s szerelmében azt se bánja ha „ül más ölébe s nein is jüt az eszébe“. Nem hibáztatja, csak annyit mond, hogy „a tyrann törvénynek s a szokásnak meghódolt“. Szükségesnek tartja az érem másik oldalát is megmutatni si a ciklus, utolsó két dalában magáról igy énekel: „Én csak egy rózsát szerettem, ah csak egy bírta szivemet. S mióta már ezt elvesztettem örök tél dúlja létemet.“ Ma­gát nem, Csak a reményt vádolja, amely nem hagyta meg neki Lillát. Neki már „a rét himeilen, a mező kisült, a zengő liget kietlen, a nap éjrn dűlt...“ Nem fis nősült meg soha, nőre egy pillantást sem vetett fiatalon bekövetkezett haláláig. ' (Folyt, köv.) volt, aki őket meghallgatta, mindenki ki- 1 váncsi volt az illető véleményére, hogy mi­lyen «zónokokuak mutatkoztak be, u mire aztán a következőket mondotta: — Beszélni mindukettő jól beszélt, de mig az egyik okosakat is mondott, a másik­nál ebből minél kevesebb volt. * Az uj adótörvények felfüggesztése tehát tényleg megtörtént, e nagy a dicsekvés az ellenzéki táborban, hogy a kormánnyal szem­ben ezt a győzelmet kivívták. — Mit ér az, — szólal meg egy el­keseredett polgártárs — ha az adót azért fizetni kell ? Ne az adótörvényeket, hanem az adófizetést tessék fölfüggesztetni, akkor aztán lehet dicsekedni 1 Demeter. HÍREINK.-»H»­Farsang* vége. Csillogó, fényes tánctermek helyett, köznapi fásultság; szellemes, kacugó hangu­lat helyett keserű tegnaposság: vége a far­sangnak, Carnevál letűnik a heti programm- ról, hogy egy évig újra a szigorú mnnka szerepeljen a műsoron, állandóan telt szintér előtt. És jól van ez igy. Az élvezetek állandó­sítása a pusztulás csiráinak elültetését jelen­tené; a munka az élet záloga, amely hosszú lejáratot biztosit a vele észszerűen élőnek, mig az élvezet uzsorás, mely a pillanatnyi gyönyörért busás kamatot szed. És mig az élvezet erősen arisztokratikus érzelmű, addig a munka demokrata jellegénél fogva a leg­erősebb' faltörő kos, mellyel a kasztok a jelen század szégyenfoltjai várfalát sikeresen dön­getni lehet. A munka az egyetlen, bár ta­gadhatatlanul győzhetetlen, fegyver az el­nyomottak kezében, melylyel jogaikat bizto­síthatják, illetve megszerezhetik, melynek birtokában sikeresen dacolhatnak a tőke abszolutisztikus uralmával. De amilyen egye­nes és csalhatatlan fegyver a munka tisztes­séges kezekben, ép oly veszedelmes és alatto­mos eszközzé sülyed fanatikus, lelketlen em­berek birtokában, kik a munkát önző-céljaik szolgálatában harcra nszitják a tőke ellen, gyűlölettől izzó c^átadal hangjai mellett, amelynek refrainja : ami a tied az az enyém is, de az enyémhez ne nyúlj 1 Nagyhatalom a munka, ha uz ész és célszerűség jegyében folyik, orgyilkos kés azonban, ha azteeztelenség és őrület bitorolják. A társadalom vérkeringésének közép­pontja, melynek lüktető ereje táplálja az egyes szerveket s hatásában fÖDtartója az egész szervezetnek. Ha a munka világában zavarok fordulnak elő, megbénul az egyes és megremeg a társadalom, ha megszűnik a munka, elsorvad, elsenyvedoek a tagok és el­pusztul a tagok összessége. Ha azonban munka zakatol n legkisebb, legpirányibb testatomtól kezdve a legnemesebb szervekig minden idegágazatban, úgy virulnak, gyara­podnak a tagok és erős, hatalmúé lesz a szervezet. E megdönthetetlen tény valóra ébredt századunkban s a múltak vérkeringési zavarában beállott-ubnormitásokat kiheverve : a jövő képe a munka alapján felépült erős kitünően szervezi ti, az arányos munkameg- oszlási rendszert megvulósitó, ideális társa­dalom. Ilyen nagyfontoseágu tulajdonságokat magában egyesitő közös fegyverünket a jövő napszámosai!-ént emeljük fel újra, mikor em­beri gyengeségünk oltára előtt eljártuk az áldozati táncot, mikor a kötelesség, a munka édestestvére már türelmetlenül int, mikor már vége a farsangunk. (*- 9-) * — Személyi hír. Dr. Mázy Engel­bert tankerületi főigazgató városunkba érke­zett, hogy a szokásos félévi vizsgálatot a két főgymnáziumnál inegtarteu. — Esperest beiktatás. A szat­mári egyházmegye lelkészei s az egy­házak megbízottai csütörtökön iktatták be hivatalába Kiss Bertalan esperest a leányiskola tornatermében. A gyűlést Kovács Lajos németii lelkész nyitotta meg, majd a fögondnok tett jelentést az esperes választásról. Jelentés után az esperes letette a hivatali esküt s megtartotta székfoglalóját. Azután a lelkészek nevében Kovács Lajos, a világi tanácsbirók nevében dr. Böször­ményi Emil, a tanítói kar. nevébeu Kiss Árpád üdvözölte az uj esperest. Beiktatás után bankett volt a Társas­körben. — Uj gondnoksági tagok. Csaba Adorján főispán Kiss Bertalun ref. esperest, Ferencz Ágoston városi tanácsost s Thurner 1 Albert takarékpénztári főkönyvelőt a szat- I márnémetii polgári fiúiskola gondnoksági ’ tagjává nevezte ki. — Kinevezések. A m. kir. földmi- velésügyi miniszter Nagy Géza elemi isko­lai tanítót SzUmár-Németi székhely lyel X. fiz. osztályba sorolt méhészeti szakianitóvá. — a főispán Bónis Gábort közigazgatási gya­kornokká nevezte ki e szolgálat tételre az erdődi főszolgabirósághoz osztotta be. — Kirendelés. A pénzügyminiszter Mihályka János nagykárolyi kir. pénzügy- igazgatóság mellé rendelt számvevőségnél működő számgyakornokot szolgálati ételre a szatmárnémeti járási számvevő mellé ren­delte ki. — Áthelyezések. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Puppné Marosán Mária avasfelsőfulusi áll. tanilónőt s Fecske Ambrus turci áll. tanítót kölcsönösen áthelyezte. — Eljegyzés. Barta Károly máv. hivutalnok eljegyezte Bodnár írónkét, Bodnár Sándor nyug. posta s táv. főtiszt leányát, — Esküvő. Ifjú Korányi János ég Salamon Mariska tegnap Budapesten a krisztinavárosi plébánia templomba tartották esküvőjüket. i — Letört rózsabimbó. Dr. Schikk Elemér éa neje Fogarassy Anna kis leány­kája, a 4 és fél éves Annusba, pár heti - szenvedés után péntoken elhalálozott. Az aranyos gyermek, kinek úgy a családban, mint azonkívül csak „Bubuczi“ volt a neve, s a ki bájoB külsőjével, aranyős kedélyével és ritka okosságával mindenkinek szeretetét megnyerte, gyászbu bontotta az édes és a nagyszülőket, a rokonokat és mindazokat, a kik őt ismi-rték. A koszorúkkal borított kis koporsó körül nem volt szem, amelyik ne könnyezett volna, a szülők és a nagyszülők fájdalmában osztozott mindenki. A temető­ben egy kis dombbal, a mennyországban egy kis angyallal több vau, utána csak a mérhetetlen fájdalom maradt azok szivében, akiknek ő az imádott kis Bubuczi volt. — Gyászhirek. Szaplonczay Pál nyug. huszár százados, halmii földbirtokos január 31-én élete 40-ik évéb'n hosszas szenvedés, után elhunyt. Földi részeit február hó 1-én helyezték örök nyugalomra a gacsályi sir- kertbeü. Nején, .Maróthy Juliánnán s első házasságából származó két fián kivül előkelő nagy rokonság gyászolja. Ifj. Kreiter Pál, a Forgalmi Bank fő­könyvelője f. hó 1-ód esteli 11 órakor élete 29 ik, boldog házasságának 5-ik évében hosz- szas szenvedés után elhunyt. A kedves halott földi részeit tegnap délután 3 órakor helyez­ték örök nyugalomra a róm. kath. egyház szertartása szerint u Sirmay-u. 6. ez. háztól. Az elhunytat gyászolják neje, ,sz. Frankó Juliska, kis fia Lacika, atyja, anyóka, test­vérei s sógorai. Kocsis József nyitrai főgim íáziurai tanár hosszas betegség után elhalálozott. Kocsis József szatmári születésű fiatalember, itt végezte középiskolai tanulmányait a kir. kath főgimnáziumban. Elhunytát édesany­ján és nővérén kivül testvárbáiyja Kocsis János máv. főtisztviselTT gyászolja. Szőke Bálint kereskedő vasárnap éjjel váratlanul elhunyt. Széles körben ismert ke­reskedő volt. Temetése ma ment végbe nagy részvét mellett. Halálát övvegye, három gyermeko s kiterjedt rokonság siratja. Id. Boronkai József, Szatmár városának egyik régi, érdemes polgára, vasárnap este 70 éves korában Szatmárhegycn elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor lesz Szutmá- ron az Ietván-tér 14. sz. alatti gyászháztól. — Böjti prédikációk. A héten megkezdődnek a székesegyházban s a Kálvária templomban a böjti szent beszédek. Előbbi helyen vasárnap dél­után 3 órakor utóbbin pénteken d. u. 4 órakor lesznek a prédikációk. A nagytemplomban P, Alaker István házfönök, a Jézustársaság templomá­ban P. Varga fogják a szentbeszédet mondani. — A Sz. E. Irodalmi kör elő­adásai. Vasárnap február hó 9-én kezdődik az Irodalmi kör uj ciklusa, sorozata. Az elő­adás a Cecil-ogyesület. nagy termében lesz. Kezdődik d. 11. pontban fél 6 órakor. Az eUő estélynek sorozata következő: 1. A róm. kath. Tanilónőképzde növendékei énekelnek. 2. Dorncr István főgimn. tanár előadást tart a fizika köréből. 3. Bodnár Gáspár „Kis Mesék“ címen eredeti elbeszélését olvassa fel. Sugár Béla szaval. Ének. Belépti dij személyenként 20 fillér. — Az Oltáregyesület január hó 28-án nagyszámú előkelő közönség részvéte­lével oly impozáns s minden részletében megragadó estélyt rendt-zett az Iparos Ott­hon uj helyiségében, mely sokáig emlékezetes marad Szatmár város kultur életében. A prog­ramul minden egyes pontja magus színvona­lon álló s gyönyörködtető volt. Mint előadók Dr. Krüger Aladár s P. Buttykay budapesti házfőnök szerepeltek s az első Katholikus őrtüzek, a második Krisztus problémák címén tartott magas ezárnyalásu figyelmet mind­végig lekötő előadást. Datnokos Andor dr., Szarukán Zoltán s Bendincr Nándor által

Next

/
Oldalképek
Tartalom