Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-29 / 17. szám
Harmincadik évfolyam. 17-ik szám. Szatmár-Németi, 1913 április 29.^'-------------------------------------------------------------------------/ / ß r 1,1 VIDÉKÉ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 > I Egyes szám ára 16 > I SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvöa-utoa 6. az. # * Telefon-szám : 73.-»■ HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek ffil. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Városi segély művészeti célokra. Csendes, de annál komolyabb áramlat indult meg a városházán. A sajtó, s különösen a Szatmár és Vidéke cikkei végre is kezdik megtalálni az utat ahhoz, hogy frissebb vérkeringésbe hozzák a közönség szellemi életének éppen azon részét, amely eddig a legelhanyagoltabb volt. S csak nagyon természetes, hogy elsősorban a város járjon elől és kell is elöljárnia jó példával minden oly téren, ahol a közönség szellemi életé- nek fejlesztéséről van szó. Az az eszme vetődött fel a városi uruk között,, s természetesen kellő megértésre és pártfogásra is talált, hogy a városnak a helybeli művészeket segélyeznie kellene. És pedig először azon célból, hogy a művészetek, mint léleknemesitö dolgok iránti figyelmet felköltse, s ezáltal a közönség életébe nemesebb anyagokat vegyit,sen. De másodszor magának a városnak is azon spontán anyagi hasznára, hogy a helybeli művészek által készített munkákban valódi müértékeket nyerjen a város ahelyett, hogy műkereskedőktől vásárolt s ez által csak műkereskedőket segély zö .ténykedések által értéktelen lirn-lom kerüljön a város tulajdonába. Bármely oldalról is tekintjük e kérdést, csak helyeselhetjük az eszmét, és hisszük, hogy kellő méltánylásra is fog találni. Már csak azért is, mert áldozott már a város mindenfélére, de a művéTARCA. • 1 Granada. Irta: Dr. Barna János. (Folytatás.) Kigyönyörködve magunkat a Mirtusz udvar szépségeibe, tovább akarjuk folytatni vándorutunkat s rábízzuk a kalauzolást vezetőnkre, aki monoton hangon morzsolja le Isten tudja hanyadikszor már, — mondanivalóját. A szokott léleknélküü, sablonos előadás. Hiányzik belőle a lendület. Az ember alig várja a végét, hogv azután nyugodtan tanulmányozhassa a mór építészetnek csodáját. Hosszú századok enyésztek el és semmisültek meg már azóta, hogy fönnáll az Alhambra. I. Mohamed (1232—1272) granadai király alatt kezdődtek el az építkezések és utódai szakadatlanul dolgoztatva ujjabb-ujabb termeket, udvarokat csatoltak a királyi várhoz. VI. Mohamed király (1394—1408) az utolsó, aki építtetett még egyet-mást az Alhambrán. De térjünk vissza a palota ismertetéséhez. A Mirtusz udvarból jutunk be az szetekre, s különösen a helyi inüvé- 'r. szék munkájának és megélhetésének elő- sesitéséreejíváltalán nem volttekintettel. Pedig nem frázis és nem levegő- j, bői kapott beszéd az, hogy a művé- g szetek, a velők való fogla'kozás és a b produktumaikban való gyönyörködés e fejleszti a szellemet és nemesíti a lelki életet. Mert. az igazi művész alkotás ^ közben mindig az igaz, a jó és a szép, r háromságát keresi, ennek intentiójával ’ c dolgozik, s közben állandóan egy a t lélek ismeretlen legmélyéről felbuzogó 6 hit heviti. Ennek pedig szükségszerűen j ki kell hatnia arra a közönségre, amely , a művészetek produktumaival fog- ] lalkozik. 1 S ha a mai kor életét tekintjük, kétszeresen kell és szükséges a közönség szellemi niveaujának emelése és a lelkek nemesítése akkor, mikor majdnem minden hit kezd elszállni és a minden iránt való kétellyel együtt mindennek a lenézése és lebecsülése üli a lelkeket s hova-tovább minden cselekvésünk egyedüli mottója az anyagi érdek az anyagi haszon lesz. J ___________________-yeSz emlélődés. A mai nappal bezárul a színházi szezon. A kritikusok dolga — ha jónak és szükségesnek látják — visszapillantást vetni h szezonra s számadást meg számításokat Csinálni. Di azért mi, nem hivatalos személyek, is konstatálhatjuk, hogy a közönség megtette a maga kötelességét, amire csak képes volt. Háromszoros bérlet támogatta a színigazgatót. A hivatalos város is hasonló jóakaratot tanúsított iránta, mint ahogy a * I. Alhambra legnagyobb helyiségébe, a Co- mares toronyba beépített követek termébe A hatalmas méretű, dúsan díszített termet I. Juszuf király építette a XIV. század első felében. Itt fogadták Granada királyai az idegen országok küldöttségeit és itt zajlottak le az udvari ünnepségek is. Két nevezetes és nagy horderejű történelmi esemény kapcsolódik a Követek terméhez. Az első az, hogy itt gyűltek össze utóljára Boabdil király vezetése alatt Granadának előkelői, s megbeszélték a város átadásának tervét. Itt ebben a teremben hanyatlott le a mórok szerencse- csillaga s örökre elmerült az óceánnak hullám temetőjében. A második nagy világtörténelmi jelenet az volt, midőn Izabel és Fernando előtt megjelent egy genovai hajós, Fernando Colon és előadta terveit, miként lehetne nyugat felé haladva az óceán fodros hullámait átszelni és elérni Indiát. Tudjuk a történelemből, hogy Colon kívánsága meghallgatásra talált s nemsokára útra is kelt a merész vállalkozó az ismeretlen tengerre, de Indiát nem érte el, hanem e helyett fölfedezte Amerikát. A Követek termének díszítései' a leggazdagabbak az egész Alhambrában. A í fantázia itt tobzódott és a legváltozato sabb, legfinomabb ornamentikát teremtette meg. A szem nem tud betelni nézésökkel. rlgehhi igazgatókkal tette: ingyen színházat adott s fű ési és világítási előnyöket; szóval jelentős áldozatot hozott. Még -azt a régies s mér vitatható szabályrendeletet ,is betartotta, hogy más látványosságot az igazgató érdeke ellen nem engedélyez amennyiben pedig a „mozi“ nak divatja támadt, még ennek nz engedélyét is a szezon alatt u színigazgatóra ruháztu. A kritikusok dolga lehet, mint mondám, részletesen megállapítani, hogy menynyiben szolgálta vissza az igazgató a sok oldalú támogatást. Mégis itt — a tapasztaltak nyomán — annyit mondhatok, hogy nem egészen kifogástalan az igazgató rekompen- vációja. Eh ennek okát aztán abban kereshetnek, hogy Heves Béla nem volt eléggé emrgikus, szakavatott és tapasztalt igazgató. Megfelelő segítséggel pedig nem rendelkezett. Ezért a jövőre nézve neki is, az illetékes körüknek is körültekintőbbnek, alaposabbnak s erélyesebbnek kell lenni s gondoskodni kell jó szakértő segítségről is. A s'/ini szezon után megmarad s tel jog mértékben érvényesül a mozgófénykép színház. A fejlődő igények a mozival szemben is követelőhbekké váltak, hogysem az megmaradhasson a puszta szórakozás keretei közt. A mozi jelentős kulturtényezővé í kezd válni s kinőni. Szépet, művészit, ’érde- J kését, hangulatost, felemelő s nemes s'tilu-t és intenciókat váruuk már a mozitó'. Ami pedig ilyen, az csak előnyös lt-h“t a mozi- látogatók minden rendű és rangú rétegének lelkületére. Miután ez kétségbevonhatlan igazság — közérdekű, hogy a mozi működésit is lelkiismeretes bírálat kisérje. A csapongó képzeletet s hullámzó érzületet nagyban befolyásolja a mozi s talán az élő és beszélő színpadnál jobban, mert nincs hely hez, időhöz s a primitívebb diszletezésbez kötve. Legyen hát minden értékes, amit a mozi nyújt. A mozi fdvévők eleget tehetnek a követelményeknek, mert óriási a forgalmuk s bevételük. Hogy pedig ez igy lehessen, szükséges a mozibirálat is. A közönség már nu- gyon talpraesetten s okosan mondogatja meg a helyen véleményét á képekre nézve. De ennek a legfőbb ellenőrző organizmuson, a sajtón keresztül is ineg kell nyilvánulnia. E hathatósabb vélemény a mozi színvonalának emelkedését vonja maga után. ÁltuIában elég jó műsora volt a szatmári Iparos Otthon helyi-égében egy éve működő Urániu-mozgónak. De azért néha becsúsztak kifogásolandó képek, értéktelenek, mesterkéltek s müvészietlenek. Elismerem, hogy ebben főképen a filmkölcsönzők voltak hibásak. Azonban vegyünk fáradtságot ezután s mondjuk el a sajtóban is igazságos nézetünket a képekről. Ennek a mozi igazgatója is bizonyára örvendeni fog, mert a fílm-szállitó céghez felküldiieti e véleményeket s ott tudomást vesznek közönségünk jogos igényeiről. Első mintaképen s a jövő mozibirálat bevezetéséül álljon itt a vasárnap és hétfő esti (ugyanszonos) előadás teljes kritikája; természetesen nem szükséges ennek mindig ilyen részletesnek lenni: „Balkán háború; akluálitások.“ —Érdekes helyszíni felvétel a háborúskodó szerb hadsereg különféle hadikáseülődéseiről s mozdulatairól. Teljesen megfelelő. „La a férfiakkal; bohózat.“ Értéktelen humoru, tartalmatlan kép. A szereplők erőltetett komikummal való ide q$a mozgatású. „Lelki harcok ; dráma 2 íelv»“ *-N+nn dráma, csak életkép. Nagy hibája a darabnak, hogy az anya — bár örömmel látja, hogy leánya milyen boldogságnak néz eléje egy jóruvaló fiatalember oldalán, aki nőül akarja venni, — azzal a lélektanilag abszurd kéréssel fordul halálos ágyán leányáhqz, hogy atyját, aki életerős jómódú s gyámolitásra nem szorult, sohu el ne hagyja, tehát férjhez se m jnjen. Holott; még rossz esetben is egy munkaképes, fiatal férj támogatása inkább a család előnyére szolgálhatna. Am a leány fogadalmat tesz s egy fájdalomé lemondás megható jelenetei vonulnak el előtMinden kis tenyérnyi helyet beszőttek az ornamentika íegizlésesebb mintáival. A dekoratív művészet zenitjét csodálhatjuk a falak diszitésében. A terem szépségét emeli a gyönyörű kilátás is az Albaicinre és a Darró völgyére. Háttérben a hóval borított tarajos Sierra Nevada s közvetlen előttünk a Darro termékeny völgye a hajdani mór városnegyeddel, az Abbaicirt-nel. Itt laktak valamikor a mór urak, de pompás palotáik gazdátlanokká lettek kiűzetésük után. Lassan-lassan uj elem került a régi urak helyébe, a cigány. Ezek kezében aztán tönkrement, lerongyolódott és bepiszkolódott minden s csak itt-ott lehet ráakadni még az egykori fény, pompa és gazdaság nyomaira. Legösmertebb része az Alhambrának az Oroszlán udvar. A hosszú négyszögletes tér közepén tizenkét kő oroszlántól tartott szökőkút büszkélkedik. Innen az oroszlán udvar elnevezés. A XIV. században építették ezt a részét az Alhambrá- nak. Ez a tizenkét oroszlán a mór szobrászat leghíresebb emlékei közé tartozik. Nagyon primitív alkotások. A művész itt nem természetességre törekedett, hanem tisztán dekorativ szempontok lebeghettek szemei előtt, mert agyonstilizálta az oroszlánokat. Látszik, hogy a szobrász vésője nem volt gyakorlott a faragásban-s ennek magyarázata az, hogy a korán eltiltja híveinek a képes ábrázolást. A figurális művészet emlékeivel étiért nem is találkozunk keleten. Az izlám központjától való nagy távolság magyarázza meg, hogy Granada királyai már nem vették oly szigorúan figyelembe a próféta parancsát és a figurális • művészetnek is helyet szorítottak az Alhambrában. Ez a tilalma a koránnak eredményezte, hogy az alaki szobrászatban semmi jártassággal nem bírtak a művészek. Az Oroszlánkut csak mintegy első szárnypróbálgatása az izlam művészetének. A Korán tilalma visszont az ornamentika kifejlődését biztosította, meri a faherületekröi minden képes ábrázolás száműzve volt. Azért kellett a művésznek az ornamentika változatosságában minden erejét kifejteni s törekedni arra, hogy ujjat tudjon ezen a téren teremteni s ami azután az átlag fölé emelte munkáját és őt magát is. Az udvart 124 karcsú oszlop futja ! körül s feladatuk az udvart szegélyező födött folyosót hordani. Gyönyörűségesebb keretét ezeknél a lenge finomságú oszlopoknál, miket patkó ivek kötnek égy- I mással' össze, el nem lehet képzelni. Az Oroszlán udvarból egyfelől a Nővérek-, másfelől az Abenceragesek termébe vezet az ut. Stalakhit kupolával koronázott mindkét terem. Falaikat díszes 'ill! nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t- vevó közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == ------— = Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!; ___-j—• • ~ht " __Pi___________ ____ A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. „ _ ME GÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők I
