Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-11 / 10. szám
szATMAe és vidéke. belkövezés megállapításánál Bodnár György és a Balhás-hegy nevének átváltoztatásánál Szenti vány i Károly szólaltak fel. Az utcák házszámozásáról és elnevezéséről beterjesztett szabályrendeletet közgyűlés elfogadta és így nemsokára uj táblák fogják mutatni a házszámokat és nem lesz többé Hidköz, Zárdaköz, Kinizsyköz stb., mert ezután a közök is önálló utcanevet kapnak. A többi tárgyak minden vita nél-i kül, az előterjesztett javaslatokig képest nyertek elintézést. Színházi esték. Pergetjük, írjuk tovább u Iculeidoszkop- ssserűen változó színes krónikát. Billu Kálmán folytatta vendégjátékát a „Gyurkovics lányók “-ban, Kalmár József, a M. kir. Opera tagja, meghozta az óvad első művészi esté- jót: elénekelte1 „Hoffman meséidből a címszerepet s egyúttal nyélbe ütött egy sokáig vajúdó, intrikákkal dolgozó klasszikus ope- rette-előadást. Felújították Hervónek a régiek előtt nem ismeretlen zenójü operettéjét, a „Nebántsvirág“-ot s hogy bemutatóban se jegyen hiány, szinrehozták Weber és Hen- nequim „Elnöknő“-jét, ezt u minden izében francia bohózatot és Kálmán Imre zajos sikerű operettéjét, a „Cigányprímása t. Mondanunk sem kell, hogy a mig a reprizok, még „Hoffman meséi“ is, félig telt házat vonzottak, addig a vörös szlnlapos darab és a „Cigányprímás“ osztatlan érdeklődést keltettek- — Pedig, sokat mulattak volna a „Gyurkovics lányok“ és a „Nebán ts- virág“ ártatlan, naiv, tréfáin, Bulla Kálmán és Bulla Mariska tudatos, plasztikus játékán, méltón gyönyörködtek volna „Hoffman meséi“- nek összevágó előadásában, melyben a vendégszereplőn kivül (kellemes, felső baritonjával könnyed játék párosul) derekas munkát végzett hármas szerepében Dénes Ella, Barics és Szalóki, fokozta a sikert a kitünően hangszerelt katonui zenekar és a Dalegylet és Daloskor iskolázott karéneke. De vannak más tunulságai is e hétnek Az „Elnökné“-ből megtanulhatják színpadi Íróink, (a „Farkas“, a „Czárnő“) miként lehet a sok malaczság és trágárság mellett, mit a francia szerzők oly nagy előszeretettel visznek a színpadra, a nemzeti tulajdonokat megőrizni. A bohó szatírák, bár hamis képet rajzolnak s ferde tükörben láttatják az alakokat, minden jelenetben éreztetik azt a művészi célt, mennyire nincs Ínyükre a társadalom egy elharapódzott betegsége, a korrupció, sőt a republikánus és sociális érzésű mellékalakokban olykor a francia gloárt is ragyogtatják. Ezért, csakis ezért a tanulságért tudjuk menteni u jól betanult darubot, egyekben a testvér I Most gazdagabbak vagyunk az egész megyénél. Ha vége lesz a harcnak, elköltözünk innét meksze, ahol nem ismer senki, ott veszünk földet, házat, urak leszünk. — Aztán, hogy került hozzád ez a tömérdek pénz? — Kergettük az osztrákot, egyik társzekeréröl futtában lepotyogott a vasas láda, kinyílt estében és kigurult belőle egy csomó arany. Mikor én megláttam, mintha megsebesültem volna, ráestem a ládára. Magammal takartam be, hogy más ne lássa, aztán éjjel idecipeltem. — Rejtsd el jól a kincset, édes Mihályom. Ez lesz a mi boldogságunk. Mihálynak barázdás lett a homloka. — Te, Andris, ki a te csapatod vezére? — Józsa Ferenc, kapitány. — Messze vegytok innen ? — Alig félórányira a füzesek alatt, a Tisza partjánál. — Jó, maradj itthon, András, mig én az erdőben jó, alkalmas helyet találok és gödröt ások a ládának. Sietek én vissza. Addig lv-verj le. Pihenj egyet. Nem aludt egy órát Kerekes András, mikolr lódobogásra felneszel. Mihály jött vissza, de nem egyedül. Nagy meglepetésére Józ-a kapitány lépett a szobába. Ta’pra ugrott, tisztelgett. A kapitány mégveregette András vállát. — Tudtam fiam, hogy derék honvéd vagy, azért a grummisarcáf szinrehozatalát érthetetlennek tartjuk s fölötte sajnáljuk Sz. Garay Ilust, drámai szendét, kinek Gobettekben kell bemutatni üde, közvetlen művészetét. Más elbírálás alá esik a Cigányprímás, melynek bemutatását igen szerencsés vállalkozásnak tartjuk. Karakterisztikus, komoly u meséje, gazdag és magyar vénáju a zenéje. Rácz Pali hegedűje körül történik benne mindt-u, aki harminc év után megtalálja régi grófné imádóját s fiát nevelt leányával, leányát pedig a grófné fiával házasítja össze. Hálás szerepei vuu Ballá Mariskának és Dénes Ellának, Sümeginek és Roosnak. Valumeny- nyien jók voltak, nem is szólva Barics Gyuláról, a főszerep alakítójáról. A rendezés is igen sikerült, (Szalóki érdeme) az első és második felvonás jeleneteit s a félórás szüneteket azonban nem ártana egy kissé megrövidíteni. * — Színházi műsor. Kedd másodszor „A cigányprímás“ operetta. Szerdán harmadszor „A cigányprímás“ Operette. Csütörtökön negyedszer „A cigány primae“ Operette. Pénteken, Fehér Gyula, az újpesti népszínház kitűnő művészének első vendég fellépte, „Judit“, Hebbel Frigyes klasszikus szomorujátéka. Szombaton Fehér Gyula 2,-ik vendégjátékául díszelőadás 1848 március 15- ének emlékezetére „Bánk bán“, Katonu József örökbecsű drámája. Vusárnap délután „A cornevilli harangok“ regénnyes operette. Este F'-hér Gyu'i bucsufelléptéül ,Quasi- modá, u notredáinci templom harangozója“ és „Eszmeraldo. u szép cigányleány“ Hugó ' Viktor romantikus drámája. derék tettedért a hadnagyságot fogod 1 kapni az ezredes úrtól. András nem értette a dolgot, kérdő- j leg tekintett Mihályra, ki megszólalt : — Igen, kapitány ur, igy találta 1 meg testvérem a milliót. Más ember, aki talán nem igaz magyar és nem úgy szereti hazáját megtar- [ tóttá volna; de András igaz magyar, ki , jobban szereti hazáját önmagánál és tudja, hogy egy millióból mennyi uj fegyvert lehet csináltatni a derék honvédeknek; hát ezennel átadja a hadi zsákmányt fe- lebbvalójának. Nem kér érte más jutalmat, csakhogy mindig elől lehessen a tűzben. Igaz-e testvérem? András a megszégyenülés, a megtérés arcpirjával nyújtja kezét testvére elé. — Köszönöm, hogy oly szépen el- mondtad helyettem, amit én is éreztem. Távozóban odasugta Mihálynak. — Amit tettél testvér, — áldjon meg érette az Isteni Apróságok. A balháshegyiek kérelmét, hogy ezután a Balháshegynek „Erzsébethegy “ legyen a neve, a tegnapi közgyűlés nem találta teljesíthetőnek., — Mit ugrándoznak, — szólal meg valaki a Lippáról <— ha egy pár száz esztendeig jó volt ez a név, beérhetik vele továbbra isi * A szatmárhegyi ref. lelkész ma a legboldogabb ember a világon, mert maga sem hitte volna, hogy kérvényét ilyen siker fogja koronázni. Egész bizonyos, hogy a mikor beadta, halvány reménye sem lehetett a kilátásra, s valószínűleg szívesen kiegyezett volna 50 percentre, s ime az eredmény felülmúlt minden várakozást. Nincs kizárva, hogy szinte sajnálja, miért is nem kért többet még egy pár száz koronával, mikor a városatyák most olyan jó hangulatban voltak. * A gazdasági egyletnek irodahelyiség címén ezelőtt 3 évvel megszavazott a közgyűlés évi 450 koronát. A 3 év lejárván ismét folyamodott. Az árvaszéki tanácsos a városi pénztár helyzetére hivatkozással nagy beszédben ellenezte a kérelem teljesítését. — Nagyon szép, — teszi rá a megjegyzést egy városatya — mikor valaki annyira szivén viseli a közpénztár érdekét, de úgy kell beszélni akkor is, mikor egyik másik kolléga a pótlékot kéri. * A polgármesteri jelentésnek az a része, hogy az idén ismét az általános házbéradó alá estünk, általános rémületet keltett, s a biztatásra, hogy ebből nem is jövünk ki többé, épenséggel odalettünk. Furcsának találom, hogy máskor, ha erről volt szó, legalább annyit hallottunk, hogy mindent el fognak követni a veszély elhárítására, mig most egyáltalán semmit sem szóltak, a miből az~ látszik, mintha nem is követtek volna el mindent, a mit kellett volna. * A főmérnököt a Fülencséstó körül megindult vitában kétfelől is megcsipked- ték, mire valaki biztatta, hogy ne hagyja annyiban, hanem szólaljon fel és vágjon vissza nekik keményen. — Nincs arra szükség 1 — mondja rá csendesen. — Én csinálom a magam dolgát, a szószaporitás nem mesterségem; azt csinálja más, aki ahhoz ért. Demeter. Sirolin "Roche" orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen. tüdőbetegségek, gégehurut, szám árhuru t, . gyermekek görvélykórja ellen. , Kapható minden gyógyszertárban Egy Üreg Aaa e Korona — Az uj fényképészeti és festészeti műterem megnyílt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal. — Telefon 375, 45 Háriavölgyi vizek mégis a legjobbak és legolcsóbbak Csodás összetételüknél fogva mint. gyógyvizek is a legelsők közzé tartoznak — s a leg- nagyobb mértékben érdemesek a t. közönség pártolására és az orvos urak figyelmére. Főraktár mindig egész 'friss töltésben : a SZATMÁRI KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL. s híreink. Március 15. Egy hajnal ünnepe. Tavaszos gyönyörűségek reszketnek benne, fénylön, ragyogóan. Egy hajnal ünnepe, amelyet hatvanöt esztendővel ezelőtt valónak hittünk. De amelyről már négyszáz esztendő óta mindig csak — álmodunk. Egy hajnal ünnepe, amely százados, hosszú éjszaka fekete borulatát oszlatná el, de amely csak megvillant hatvanöt esztendeje. És hiába sóvár- guuk utána. Pedig rózsásan fénylett. Micsoda szépség volt ez! Tündökletesen má- inoritó. Vakító tiizü pirosság ezen az esengett hajnalon 1 De aztán tűz lett belőle. És vér. Mert nem volt igazi hajnal. A mi álmodott tavaszaink, amiesen- gett hajnalaink mindig ilyenek voltak. A bakók pallosa szerezte meg számunkra a hajnalos pirt. Szép piros vér ömlött. A mi vérünk. A kurucok vére. A Rákóciaké. A tizenháromé. És'annyi ezeré. Meri akartuk a hajnalt a rózsaszínben fénylőt, a piros tüzet. — íme a mi hajnalaink 1 Csak álmok foszlását ünnepelhetjük ezen a napon. És jó ezt tudnunk. És kell tudnunk, hogy még nincs valódi hajnal, hogy aztán fölcsapjon bennünket vágyón emésztő láng, égő gerjedelem, tüzes kívánás a szent tavasz ‘után amely egy pillanatra fölragyogott március 15-én. Szatmár város közönsége hazafias lelkesedéssel készül megünnepelni a szabadság emlékünnepét. Március 15-ének reggelén ünnepi istenitiszteletek lesznek az összes templomokban, az iskolák pedig hazufias ünnepség keretében fognak áldozni a nagy nap emlékének. Az Iparos Otthon március tizenötödiki ünnepélyét a* férfi- és az iparosdalárda együttes közreműködése nyitja meg. Az ünnepi szónok Benkő József, apátkauonok plébános lesz. 'Csomay Győző előadja Rákóczi Rodostóban c. melodrámát zongora, cimbalom és gordonka kísérettel. Zoltán Imre tárogatón játszik, mig a 6zintársulat tagjai az Arany- lakodalom című színdarabból ulkuimi jeleneteket adnak elő. Az ünnepélyt u nagyközönség együttes éneke zárja be. — A köaigazg&táú bizottság tegnap délelőtt 10 órakor tartotta rendes haviülését a főispán elnöklésével. Jelen voltak: dr. Vujay Károly polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző^ dr. Antal Sándor tiszti- főügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, dr. Lénáid István árvuszéki tanácsos, Kacsó Károly kir. mű'zaki tanácsos, Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató, dr. Fubó Zoltán kir. ügyész, Bodnár György kir. tanfelügyelő, György Lajos kir. folyammérnök, Czilli György kir. állatorvos, Bérli Ferencz h. gazdasági felügyelő és Korányi János, dr. Tanódy Márton, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Fejes István, dr. Harcsár Géza, dr. Farkas Antal, Pethő György bizottsági tagok. Az egyes előadók jelentéseit a bizottság tudomásul vette. A p^nzügyigazgatói jelentés szerint befolyt a múlt hónapban 89853 K egyenes adó, tehát 5000 K-val kevesebb, mint a múlt év hason szukában ; hadiadó 16 K, bélyeg és jogilletékbt-n 28013 K. — A főorvos jelentése szerint az egészségügy kedvező volt, mindössze a városben 18 szamárhurut és^ a hegyen 11 kanyaró fordult elő. A kir. ügyész jelentése szerint a foglyok száma 196 és pedig férfi 173, nő 23. Rab munkáért befolyt a kincstár részére 36 K 80 fill, e, a foglyok részére 104 K 60 fill. Az állatorvos jelentése szerint levágatott a városban 199 nagy, 51 növendék marha, 166 szopós borjú és 322 sertés, a Hegyen 3 nagy, 12 növendék nituku, 2 szopós borjú és 2 sertés. Vasúton elszállittatoti : belföld»*-* Minden ruha uj lesz ^ tisztítás és festés által tmár 13J338KB A BIKSZADI természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld 2— a bikszádi fürdőigazgatóság.
