Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-11 / 10. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 » I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. sz. * # Telefon-szám: 73. HIRDETÉSEK — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek ffil. A hirdetések díjjal el6re fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Városi közgyűlés. A tegnapi közgyűlés elég élénk­nek mondható, voltak beszédek, sót majdnem elnöki megintés is történt, mikor Thurner Bérezi a Füleucséstó lecsapolásánál tartott beszédében egy kicsit erősen találta magát kifejezni. Nagyon fontos tárgyak nem voltak ugyan, de a tárgysorozat meglehetősen bő lévén, öt óra elmúlt, mire a köz­gyűlés véget ért. Főispán a közgyűlést megnyitván, a hitelesítő küldöttség kirendelése után olvastatott a polgármesteri jelentés: Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlési Törvényhatóságunk állapotára és in­tézkedéseimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886. évi XXI. t. c. 73. § a n. pontja értelmében a következőkben van szeren­csém előterjeszteni. Városunk önkormányzata és közigaz­gatási állapota a törvények és szabályok által előirt rendnek megfelel és az ügyek elintézésében és kezelésében akadályok, nehézségek és összeütközések nem fordul­tak elő. A földmivelésügyi miniszter általában támogatásban részesíti ‘a hatóságokat az esetben, ha az élelmiszer piac javítása ér­dekében bolgár rendszerű kertészetet ren­deznek be. — Az elmúlt hó folyamán vá­mosi tanács felirt a földmivelésügyi minisz­tériumhoz egy ilyen bolgár rendszerű kertészet létesítésének támogatása iránt.— Kijelentette a hatóság nevében, hogy •4o—45 holdnyi területen hajlandó volna TAKCA. Kerekes András milliója. — Epizód a szabadságharcból — (Ce. M.) Igaz történetet adok tovább. A szereplő személyek családtagjai élvén* nem nevezhetjük meg a magyar város nevét, amely történetünknek szín­helye volt. * 1848 március 15. Kossuth, Petőfi, Jókai egy országot ráztak fel a tespedés nyugalmából és meg­teremtették a szabadság hajnalát. A szent Idust Véres, de páratlanul dicsőséges napok követték. Harangok át­változtak ágyukká, az arató kaszából gyil­koló fegyver lett, békés aratókból vak­merő, elszánt, halált megvető hősök lettek a levegőt átperzselő hívásra: „azt üzente“. Magyarország történetének legszebb, legdicsőbb napjai ezek, mert minden betű­jét a hazaszeretet lángja mellett, hazasze­retetből öntött hősök vérével irta Clió. Kerekes András és Kerekes Mihály ikertestvérek voltak. Édes anyjuk egy­szerre hordotta őket szive alatt. András és Mihály annyira hasonlítottak egymáshoz, hogy csak édes szüléjük tudta őket meg­ilyen kertészetet létesíteni és kérte a mi­nisztériumot egy szakközegének városunkba leküldését, hogy úgy az elhelyezés, mint az állami támogatás tekintetében közvetr lenül folytathassunk tárgyalásokat. A kedvezőtlen őszi időjárás miatt gazdáink alig tudtak őszi búzát vetni és búzatermésünk biztosítására csakis egy mód a tavaszi buzavetés kínálkozott. — A föld­mivelésügyi kormány segédkezet nyújt a tavaszi vetések eszközléséhez és kedvez­ményes áron a szükséges vetőmagvakat rendelkezésre bocsátotta. A városi tanács, hogy kedvezményes vetőmagvat, különösen kisgazdáknak könnyebben hozzáférhetőbbé tegye, a lejegyzett szükséges vetőmag mennyiség árát az államnak kifizette és ha a vagyoni viszonyok indokolják, kisebb — különösen szatmárhegyi — gazdáknak a vetőmagvat előlegezi jövő őszig és hogy a városi közpénztár ne károsodjék, a közbe­eső időre a nyújtott előleg után 6 százalék kamatot vesz. A kisgazdák körében ez az intézkedés nagy megelégedést keltett és a kedvezményes vetőmagvakat igen széles körben vették igénybe. Hitelezést nem nagy mértékben és kellő anyagi garancia mel­let nyújtott a városi tanács. Bizonyára ismeretes a tekintetes Köz­gyűlés előtt, hogy a városi hatóságok országszerte mozgalmakat indítottak s ta­nulmányokat tettek az élelmiszer piac ja- vitása és az élelmiszer drágaság csökken­tése érdekéhen. Hozzánk legközelebb eső város Debrecen volt, mely nagyobb sza­bású actiót indított és több intézkedést tett az élelmiszerek olcsóbbá tétele érde­kében. Á rendőrfőkapitányi hivatal az el­múlt hóban megtekintette Debrecenben és tanulmány tárgyává tette ez intézkedése­ket, de arra az eredményre jutott, hogy a piac javítása érdekében csak igen kicsi mondhatni jelentéktelen eredményeket ér­tek el és igen valószínű, hogy végeredmény­ben az actió a városi közpénztár jelenté­keny ráfizetésével fog zárulni. A városi tanács a beszerzett információk alapján azon meggyőződésre jutott, hogy az élelmi­szer piacot hatósági intézkedésekkel olcsóbbá tenni nem lehet. Itt más irányú, általáno­sabb jelentőségű változások; különösen a gazdasági viszonyok javulása szükséges. Ennélfogva a hatóság nem is tartotta szükségesnek ez irányban intézkedést tenni, hanem figyelmét különösen az élelmiszer piac egyik fontos ágára, a tejtermékek piacára fordította, annál is inkább, mert eltekintve a drágaságtól, e téren, mint az ujjonnan felállított vegyvizsgáló állomás számos feljelentése bizonyította, igen nagy a visszaélés és a tejpiac a mai állapotá­ban a közegészség ellen állandó támadás­nak tekinthető. Igaz, hogy szigorú ellenőrzés most már nagyon sokat javított, de kielé­gítőnek és megbízhatónak a tapasztaltak után az eddigi tejszállítási rendszert nem tarthatjuk. A városi tanács tanulmányokat folytat egy hatósági ellenőrzés alatt álló hatósági tejcsarnok felállítása céljából. A megvalósítás egyelőre úgy terveztetik, hogy a környék éz a város nagyobb tejtermelő birtokosaival szerződne a város meghatá­rozott mennyiségű tej beszállítására, mely anyag aztán modern berendezéssel, kellő szakértelemmel, tisztasággal és ellenőrzés mellett feldolgoztatnék és a közönség ren­delkezésére bocsáttatnék. Kérdés, sikerül-e a nagytermelőkkel megfelelő föltételek mellett egyezséget létrehozni, mert ha a közvetlen termelőktől nem sikerül a szük­séges tejmennyiséget a számításoknak megfelelő kedvező áron biztosítani, olyan üzletbe — bár közérdekű is volna — mely már az előzetes számítások szerint is rá­fizetéssel jár, nem mehet bele a város közönsége. Az élelmiszer piac megjavítása érdekében egyedüli biztos mód vásárcsar­nok építése, azonban erre vízvezeték és csatornázás befejezése és megfelelő jéggyár felállítása előtt gondolni sem lehet. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Az építő iparosok kérelme a vá­rosi középitkezéseknél a helybeliek támogatása iránt dr. Glatz József és a polgármester felszólalása után akként nyert elintézést, hogy a kérvény fő­pontjára nézve véleményt kérnek az iparkamarától. Nagy hullámzást idézett elő a Fülencséstó, altról lévén szó, hogy a múlt évben végzett leszivattyuzás költségeit ki fizesse, a város-e, avagy pedig az érdekelt tulajdonosok? Hosszas vita után, melyben részt vettek a pol­gármester, dr. Tanódy Márton, Veré- czy Antal, Thurner Albert, dr. Ke- resztszeghy Lajos, dr. Yeréczy Ernő, a határozat az lett, hogy a költséget egészben a város viseli, egyben az iratok kiadatnak a tanácsnak, hogy szakértőileg állapíttassa meg, miként lehetne az ottani állapotokon segíteni. A hegyi ref. lelkész megint kér­vényt adott be, hogy a személyes pót­lékát 400 koronával feleméljék és most szerencsével, mert a tanács ellenző véleménye dacára közgyűlés dr. Tanődy Márton, dr. Keresztszoghy Lajos és Yeréczy Antal felszólalására meg1- szavazta. A „Szatmármegyei Gazdasági Egylet“ irodahelyiség iránti kérelmé­nél dr. Lénárd István, az 1913. évi különböztetni. Megtörtént, hogy iskolás korukban András elverte egyik nebuló pajtását és ez másnap két markos gyerek­kel állott lesben bosszút állandó, jól el is náspágolták az ártatlan Mihályt. Szerelem dolgában is okozott a nagy hasonlatosság zavart, egyszer az András nyakába ugrott és András arcára nyomott hatalmas csókokat Vargha Erzsiké, és csak másnap sült ki, hogy ezen szeretke­zések Mihálynak voltak szánva. Mikor a szabadságharc kitört és a verbunkós dobpergése az x... i piacon honvédeket toborzott, csak természetes volt, hogy Kerekes András igy beszélt szegény, özvegy, beteg édesanyjához. — Édes anyám, verbuválnak. — Hajlóm, fiam. — Ott az én helyem, ahol hazámnak szolgálhatok. — Magyar asszony vagyok én is! Csapj fel, fiam, és légy dicső, légy méltó a magyar névhez; de mi lesz velem, öreg beteggel, ha elvérzel? — Itt marad Mihály, az gondját vi­seli kelmédnek. E percben toppan be Mihály, fején konvéd-csákóval. — Már biz’ én itthon nem maradha­tok, mert már én felcsaptam, már én Kos­suth apánk katonája vagyok. Fejemen a csákó. — Te meg András, nem csaptál fel, hát te maradsz itthon édes anyámnál. ' — De már ebből semmi sem lesz. — Jó, megyünk mind a ketten! Mentek is volna; de özvegy anyjuk sirása a fülükbe csengett. Sok alkuvás, sok csetepaté után sor­sot húztak, hogy melyikük menjen, melyi­kük maradjon. Betették egy kalapba a két penecó- los bicskát. Szakasztott egyformák voltak, csak a nyelére volt egyiknek „A“ másik­nak „M“ betű vésve. Akinek a kését az öreg anyjuk ki­húzza, az mehet a németet pusztítani. — Csuhája! Éljen a Haza! — boká- zott örömében András, akinek szeren­cséje volt. Mihály szomorúan lecsüggeszté fejét. Először életében érzett irigységet iker­testvére iránt. András megölelte, megcsókolta iker­testvérét. — Édes vérem, ne szomorkodj, ha száz osztrák lelkének már kaput nyitot­tam, akkor visszatérek, átadom neked csákómat, te mehetsz tovább folytatni két­százig. Az öreg Kerekesné magához ölelte mind kettőt egyszerre és úgy sirdogált félvak szemeiből, mig az ablak alatt útra serkentett a verbunkos kürtje: mindnyá­junknak el kell menni!... * Hetek múltak Andrásról nem jött hír. Otthon a hangulat szerint — hol mint hőst dicsőítették, hol mint halottat — I elsiratták. Az ellenség oly közel jutott, a dúló harc oly közel tombolt az x...i városhoz, hogy a puskatüzelés csendes éjjelen hall­ható volt. Egy ily csendes éjjelen özvegy Ke­rekesné, szokása szerint, tépést csinált a sebesült honvédek részére, Mihály meg búsulva ült az ágy szélén. Kopogtak az ablakon. — Ne féljetek l — Én vagyok az András 1 Hogy csókolgatta az édesanyja. Hogy szorongatta kezét Mihály. — De biz, te véres vagy öcsém 1 , — Nem az én vérem, az osztráké, reám freccsent, — veté vissza hetykén a honvéd; — nem is sejtvén, mily irigysé- séget kelt ezzel testvérében. — Folyik a csata a határban ? — Igen. — Akkor épkézláb honvédnek ott volna helye. — Ne félj testvér, nem leltem dezén- tor, visszamegyek még az éjjel. Annak, hogy jöttem nagy sora van; de előbb feküdjél le, édesanyám. Régen nem aludt oly jóízűen az öreg assszony. — Most jöjj velem az udvarra, segitsd behozni azt a vasládát. Becipelték, rengeteg nehéz volt. — Bizony majd pugpá görnyitette a hátamat mig ide cipeltem. — Mi van benne? — Egy millió! Vagy több pénz is nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom