Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-11 / 10. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 » I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utoa 6. sz. * # Telefon-szám: 73. HIRDETÉSEK — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek ffil. A hirdetések díjjal el6re fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Városi közgyűlés. A tegnapi közgyűlés elég élénknek mondható, voltak beszédek, sót majdnem elnöki megintés is történt, mikor Thurner Bérezi a Füleucséstó lecsapolásánál tartott beszédében egy kicsit erősen találta magát kifejezni. Nagyon fontos tárgyak nem voltak ugyan, de a tárgysorozat meglehetősen bő lévén, öt óra elmúlt, mire a közgyűlés véget ért. Főispán a közgyűlést megnyitván, a hitelesítő küldöttség kirendelése után olvastatott a polgármesteri jelentés: Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlési Törvényhatóságunk állapotára és intézkedéseimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886. évi XXI. t. c. 73. § a n. pontja értelmében a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Városunk önkormányzata és közigazgatási állapota a törvények és szabályok által előirt rendnek megfelel és az ügyek elintézésében és kezelésében akadályok, nehézségek és összeütközések nem fordultak elő. A földmivelésügyi miniszter általában támogatásban részesíti ‘a hatóságokat az esetben, ha az élelmiszer piac javítása érdekében bolgár rendszerű kertészetet rendeznek be. — Az elmúlt hó folyamán vámosi tanács felirt a földmivelésügyi minisztériumhoz egy ilyen bolgár rendszerű kertészet létesítésének támogatása iránt.— Kijelentette a hatóság nevében, hogy •4o—45 holdnyi területen hajlandó volna TAKCA. Kerekes András milliója. — Epizód a szabadságharcból — (Ce. M.) Igaz történetet adok tovább. A szereplő személyek családtagjai élvén* nem nevezhetjük meg a magyar város nevét, amely történetünknek színhelye volt. * 1848 március 15. Kossuth, Petőfi, Jókai egy országot ráztak fel a tespedés nyugalmából és megteremtették a szabadság hajnalát. A szent Idust Véres, de páratlanul dicsőséges napok követték. Harangok átváltoztak ágyukká, az arató kaszából gyilkoló fegyver lett, békés aratókból vakmerő, elszánt, halált megvető hősök lettek a levegőt átperzselő hívásra: „azt üzente“. Magyarország történetének legszebb, legdicsőbb napjai ezek, mert minden betűjét a hazaszeretet lángja mellett, hazaszeretetből öntött hősök vérével irta Clió. Kerekes András és Kerekes Mihály ikertestvérek voltak. Édes anyjuk egyszerre hordotta őket szive alatt. András és Mihály annyira hasonlítottak egymáshoz, hogy csak édes szüléjük tudta őket megilyen kertészetet létesíteni és kérte a minisztériumot egy szakközegének városunkba leküldését, hogy úgy az elhelyezés, mint az állami támogatás tekintetében közvetr lenül folytathassunk tárgyalásokat. A kedvezőtlen őszi időjárás miatt gazdáink alig tudtak őszi búzát vetni és búzatermésünk biztosítására csakis egy mód a tavaszi buzavetés kínálkozott. — A földmivelésügyi kormány segédkezet nyújt a tavaszi vetések eszközléséhez és kedvezményes áron a szükséges vetőmagvakat rendelkezésre bocsátotta. A városi tanács, hogy kedvezményes vetőmagvat, különösen kisgazdáknak könnyebben hozzáférhetőbbé tegye, a lejegyzett szükséges vetőmag mennyiség árát az államnak kifizette és ha a vagyoni viszonyok indokolják, kisebb — különösen szatmárhegyi — gazdáknak a vetőmagvat előlegezi jövő őszig és hogy a városi közpénztár ne károsodjék, a közbeeső időre a nyújtott előleg után 6 százalék kamatot vesz. A kisgazdák körében ez az intézkedés nagy megelégedést keltett és a kedvezményes vetőmagvakat igen széles körben vették igénybe. Hitelezést nem nagy mértékben és kellő anyagi garancia mellet nyújtott a városi tanács. Bizonyára ismeretes a tekintetes Közgyűlés előtt, hogy a városi hatóságok országszerte mozgalmakat indítottak s tanulmányokat tettek az élelmiszer piac ja- vitása és az élelmiszer drágaság csökkentése érdekéhen. Hozzánk legközelebb eső város Debrecen volt, mely nagyobb szabású actiót indított és több intézkedést tett az élelmiszerek olcsóbbá tétele érdekében. Á rendőrfőkapitányi hivatal az elmúlt hóban megtekintette Debrecenben és tanulmány tárgyává tette ez intézkedéseket, de arra az eredményre jutott, hogy a piac javítása érdekében csak igen kicsi mondhatni jelentéktelen eredményeket értek el és igen valószínű, hogy végeredményben az actió a városi közpénztár jelentékeny ráfizetésével fog zárulni. A városi tanács a beszerzett információk alapján azon meggyőződésre jutott, hogy az élelmiszer piacot hatósági intézkedésekkel olcsóbbá tenni nem lehet. Itt más irányú, általánosabb jelentőségű változások; különösen a gazdasági viszonyok javulása szükséges. Ennélfogva a hatóság nem is tartotta szükségesnek ez irányban intézkedést tenni, hanem figyelmét különösen az élelmiszer piac egyik fontos ágára, a tejtermékek piacára fordította, annál is inkább, mert eltekintve a drágaságtól, e téren, mint az ujjonnan felállított vegyvizsgáló állomás számos feljelentése bizonyította, igen nagy a visszaélés és a tejpiac a mai állapotában a közegészség ellen állandó támadásnak tekinthető. Igaz, hogy szigorú ellenőrzés most már nagyon sokat javított, de kielégítőnek és megbízhatónak a tapasztaltak után az eddigi tejszállítási rendszert nem tarthatjuk. A városi tanács tanulmányokat folytat egy hatósági ellenőrzés alatt álló hatósági tejcsarnok felállítása céljából. A megvalósítás egyelőre úgy terveztetik, hogy a környék éz a város nagyobb tejtermelő birtokosaival szerződne a város meghatározott mennyiségű tej beszállítására, mely anyag aztán modern berendezéssel, kellő szakértelemmel, tisztasággal és ellenőrzés mellett feldolgoztatnék és a közönség rendelkezésére bocsáttatnék. Kérdés, sikerül-e a nagytermelőkkel megfelelő föltételek mellett egyezséget létrehozni, mert ha a közvetlen termelőktől nem sikerül a szükséges tejmennyiséget a számításoknak megfelelő kedvező áron biztosítani, olyan üzletbe — bár közérdekű is volna — mely már az előzetes számítások szerint is ráfizetéssel jár, nem mehet bele a város közönsége. Az élelmiszer piac megjavítása érdekében egyedüli biztos mód vásárcsarnok építése, azonban erre vízvezeték és csatornázás befejezése és megfelelő jéggyár felállítása előtt gondolni sem lehet. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Az építő iparosok kérelme a városi középitkezéseknél a helybeliek támogatása iránt dr. Glatz József és a polgármester felszólalása után akként nyert elintézést, hogy a kérvény főpontjára nézve véleményt kérnek az iparkamarától. Nagy hullámzást idézett elő a Fülencséstó, altról lévén szó, hogy a múlt évben végzett leszivattyuzás költségeit ki fizesse, a város-e, avagy pedig az érdekelt tulajdonosok? Hosszas vita után, melyben részt vettek a polgármester, dr. Tanódy Márton, Veré- czy Antal, Thurner Albert, dr. Ke- resztszeghy Lajos, dr. Yeréczy Ernő, a határozat az lett, hogy a költséget egészben a város viseli, egyben az iratok kiadatnak a tanácsnak, hogy szakértőileg állapíttassa meg, miként lehetne az ottani állapotokon segíteni. A hegyi ref. lelkész megint kérvényt adott be, hogy a személyes pótlékát 400 koronával feleméljék és most szerencsével, mert a tanács ellenző véleménye dacára közgyűlés dr. Tanődy Márton, dr. Keresztszoghy Lajos és Yeréczy Antal felszólalására meg1- szavazta. A „Szatmármegyei Gazdasági Egylet“ irodahelyiség iránti kérelménél dr. Lénárd István, az 1913. évi különböztetni. Megtörtént, hogy iskolás korukban András elverte egyik nebuló pajtását és ez másnap két markos gyerekkel állott lesben bosszút állandó, jól el is náspágolták az ártatlan Mihályt. Szerelem dolgában is okozott a nagy hasonlatosság zavart, egyszer az András nyakába ugrott és András arcára nyomott hatalmas csókokat Vargha Erzsiké, és csak másnap sült ki, hogy ezen szeretkezések Mihálynak voltak szánva. Mikor a szabadságharc kitört és a verbunkós dobpergése az x... i piacon honvédeket toborzott, csak természetes volt, hogy Kerekes András igy beszélt szegény, özvegy, beteg édesanyjához. — Édes anyám, verbuválnak. — Hajlóm, fiam. — Ott az én helyem, ahol hazámnak szolgálhatok. — Magyar asszony vagyok én is! Csapj fel, fiam, és légy dicső, légy méltó a magyar névhez; de mi lesz velem, öreg beteggel, ha elvérzel? — Itt marad Mihály, az gondját viseli kelmédnek. E percben toppan be Mihály, fején konvéd-csákóval. — Már biz’ én itthon nem maradhatok, mert már én felcsaptam, már én Kossuth apánk katonája vagyok. Fejemen a csákó. — Te meg András, nem csaptál fel, hát te maradsz itthon édes anyámnál. ' — De már ebből semmi sem lesz. — Jó, megyünk mind a ketten! Mentek is volna; de özvegy anyjuk sirása a fülükbe csengett. Sok alkuvás, sok csetepaté után sorsot húztak, hogy melyikük menjen, melyikük maradjon. Betették egy kalapba a két penecó- los bicskát. Szakasztott egyformák voltak, csak a nyelére volt egyiknek „A“ másiknak „M“ betű vésve. Akinek a kését az öreg anyjuk kihúzza, az mehet a németet pusztítani. — Csuhája! Éljen a Haza! — boká- zott örömében András, akinek szerencséje volt. Mihály szomorúan lecsüggeszté fejét. Először életében érzett irigységet ikertestvére iránt. András megölelte, megcsókolta ikertestvérét. — Édes vérem, ne szomorkodj, ha száz osztrák lelkének már kaput nyitottam, akkor visszatérek, átadom neked csákómat, te mehetsz tovább folytatni kétszázig. Az öreg Kerekesné magához ölelte mind kettőt egyszerre és úgy sirdogált félvak szemeiből, mig az ablak alatt útra serkentett a verbunkos kürtje: mindnyájunknak el kell menni!... * Hetek múltak Andrásról nem jött hír. Otthon a hangulat szerint — hol mint hőst dicsőítették, hol mint halottat — I elsiratták. Az ellenség oly közel jutott, a dúló harc oly közel tombolt az x...i városhoz, hogy a puskatüzelés csendes éjjelen hallható volt. Egy ily csendes éjjelen özvegy Kerekesné, szokása szerint, tépést csinált a sebesült honvédek részére, Mihály meg búsulva ült az ágy szélén. Kopogtak az ablakon. — Ne féljetek l — Én vagyok az András 1 Hogy csókolgatta az édesanyja. Hogy szorongatta kezét Mihály. — De biz, te véres vagy öcsém 1 , — Nem az én vérem, az osztráké, reám freccsent, — veté vissza hetykén a honvéd; — nem is sejtvén, mily irigysé- séget kelt ezzel testvérében. — Folyik a csata a határban ? — Igen. — Akkor épkézláb honvédnek ott volna helye. — Ne félj testvér, nem leltem dezén- tor, visszamegyek még az éjjel. Annak, hogy jöttem nagy sora van; de előbb feküdjél le, édesanyám. Régen nem aludt oly jóízűen az öreg assszony. — Most jöjj velem az udvarra, segitsd behozni azt a vasládát. Becipelték, rengeteg nehéz volt. — Bizony majd pugpá görnyitette a hátamat mig ide cipeltem. — Mi van benne? — Egy millió! Vagy több pénz is nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők I t
