Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-25 / 8. szám
Harmincadik évfolyam. 8-lk teáin. Saatmár-Németi, 1913 február 25. ÍZ4TMAR I VIDÉKÉ Felolvasás — a felolvasásokról. Irta: Bodnár Gáspár. Az igaz, hogy ezeket a felolvasásokat soha senki sem olvasta fel. És hiszem, lesz jó dolga minden rendű és nemű felolvasónak, hogy — nem is fogja felolvasni. .. De hát úgy gondoltam, hogy a “felolvasás“ ma olyan népszerű és divatos is —: talán bizony az ö, a felolvasás révén, kedvéért fogják ezeket a sorokat elolvasni. A felolvasások, a szabadelöadások kultur életünk mai iskolái. A társadalom demokratikus iskolája. A lelkek intellektuális vágyakozásának, az ismeretekre, az igazságra való törekvéseknek látható kifejezése. Formája. A nemes élvezeteknek, a salak nélkül való gyönyöröknek, a szellem egészséges, üde táplálkozásának, megizmosodásának forrásai. így kell, akarom mondani igy kellene felfogni, a gyakorlatban megtestesíteni — az életnek ezt az iskoláját. Mert az iskolás iskola, bizony hogy legtöbbnyire a sejtések, az alapozások vagy éppen az előkészületek ideje és helyei.. A statisztika igen kedvező ered- ményekröl számol be évenkint a felolvasásokat, előadásokat illetőleg. A mennyiséget, a számösszeget szinte dicsekedve közlik. Papiroson ki van mutatva, hogy a mi szociális korunkban az áldások e forrásából, tehát kétségtelenül „ közös birtokbólmennyi „parcdlau jut — egy-egy társadalmi osztályra, személyre. Ha ez a jelenség valójában igy lenne! Ha a mennyiséget kellemes egyensúlyban elringathatnék —- a minőséggel, az értékkel is, a mire ez a kor oly nagy súlyt vet. Kétségtelenül vannak e téren nagy, sőt hatalmas vivmányok. Eredmények is. A miknek el nem ismerése, meg, nem látása nem csak elfogultság, de vakság számba menne. De tagadhatlan, hogy még mindig sok a látszat. Tartalom, közérthetőség, a célnak való megfelelősség tekintetében . sok és nagy kivánalmak merednek elénk. A tanulnivágyás’, a komolyabb önképzés felé való törekvés — még nem általános. A közönség még mindig a mulattató, az élvezetet nyújtó, a hizel- kedésekre hajló felolvasásokért rajong. Erre alaposan rászoktatták őt, a dédelgetett közönséget a felolvasók, az előadók maguk. Azért a felolvasások zuhafagaiban vezető szerepet visznek az dmefuttatásók — és különösen az élmedszólások. Sőt bocsánat a kifejezé- , sért, de alig tudok reá hirtelenében más szót találni — az elcsavargásók. A kiforrott, állandóság jegyeivel rendelkező ismeretek helyett még a kathedrán, egyes elméleti iskolákban is vitás, zavaros anyagokat visznek sokan á hallgatóság elé. A felolvasásokra, előadásokra siető közönség leikébe. Kedvenc és különleges olvasmányaikat reprodukálják és vesszőparipájukat ugratják. „Egy-egy eszmebékét,“ mondja Quintus. A melyet még talán geniök első megcsiliámlásakor nyeltek el. ...Két féle útja van ugyanis az ismeretek megtalálásának, illetőleg hozzájuk való jutásának. Az egyik a , logikai, a másik a lélektani, a közlés módszerének útja. A logikai ut a tudományé. A feltalálás nagy munkájáé. A rendszereké, a tudományos vizsgálódáséi A lélektani ut, a közlés útja. A közérthetőség sínéi, a melyeken a nagy közönségnek leikébe visszük — a már megállapodásra jutott — ismereteket és igazságokat. Azokat, mik a közfelfogás szerint is — az állandóság jegyeire joggal számot tarthatnak. No, mostl ha a leszűrt ismeretek közlése helyett mi még a lombikban, forrásban vagy végvonaglásban levő theoriákat, hipotéziseket viszünk a közönség leikébe; olyanokat, miknek gyakorlatát magunk is idő előttinek, tartjuk sőt könnyen félreérthetöknek és akaratunk, szándékunk ellen váló erkölcsi képződményekké formálhatók- nak: mi fog történni? Mint ahogyan történik is. Tudás helyet zavart, világosság helyett ködös világnézetet dobunk a léikékbe. És nem oldunk. Nem is nyugtatunk, de még , tiszta gyönyört sem fakasztunk. Kinos kíváncsiságba, vergődésbe viszik a tudomány, az ismeretek alapjaival sem rendelkező hallgatóságot. Kegyetlenebbül megütik a csüggedt, vagy már elfásult lelkeket. Ezreket és ezreket nem a tiszta, élő vizbe kalauzolunk, a hol az ember, ez a csudás, de törékeny teremtés, mint az üde vizben élő királyi szárnyas, a Hattyú, emelje fel szép nemes fejét és nyújtsa ki lelkének fehér termetét. De belesüllyeSztjük áz agnoscizmusba. A semmihivésbe. A nihilbe. A sötét világfájdalom karjaiba dobjuk... Ez cél? Hát kinek van lelke, hogy gyönyörködve nézze a telkeknek ezt a vergődését? Vagy talán oda fordult a világ? Hova? Hogy egykor a gladiátorok hatalmas fizikumának hörgései- ben gyönyörködtek az emberek. Ma az legyen sokaknak élvezéte: hogy lássák és kéjittasan gyönyörködjenek a társadalmi zűrzavarban és a lelkek vo- naglásában ? Nem hiheteml Meg fogom mondani, miért nem hiszem. Színházi esték. Nemcsak a nehéz pénzügyi viszonyokban kell az okát keresni annak,, hogy az idei szezon anyagiakban is messze mögötte marad az előbbieknek. A sok többé-kevésbbé üres házért nemcsak a rósz gazdasági esztendőt és a balkáni mozgalmakat okolhatja Heves Béla, hanem első sorban okolhatja magát is. Ily gyenge és hiányos társulattal még egy évben sem volt berendezkedve, nem csoda tehát, ha a színházi közönség napról napra elhidegül és mind gyakoriabbark lesznek az üres padsorok. A társulat gyengésége mellett a gyengén áZuperéló szezonnak egy másik, könnyen észrevehető oka is vanegy erős konkur- rens — a mozi. (Bár az ide befolyó pébz is a családban marad.) Nem is csbdálkozunk tehát, ha a Saphó előadását (trés ház nézte végig, mikor egy nappal á színházi premier TARCA. Pusztai utazás. Mióta hittem, hogy már nem szeretsz S feledni vágyói régi hívedet, Szenvedő lelkek utain járva Halkan susogtam drága nevedet. Valami volt, mi követett titkon, Emlékek fénylő csillagfátyola Hirdetvén, vert bár lábam a kőtől Nem lesz sohasem éjszin 'éjszaka, Ragyogni- fogsz még lelkem kék egén, Hiába dúlják felhők rongyai S jönnek kisértni erdők mélyéből Ködruhás vágyak tündér százai. Próbáltum ekkor úgy, mint hajdanán, Tovább Í9 szőni úti énekem, De fájó kinoua, némuló ajkad, Nem kupott hangotbennem — egyet sem. —ya. Levél a Balkánról. — Saját külön kiküldött harctéri tudósítónktól. — IV. Tek. Szerkesztő Úri Az európai közvélemény megint félre van vezetve. Mindannak az ellenkezője igaz, amit a különböző újságok irnalc. Bolgár, szerb, görög és montenegrói győzelemnek hire-hamva sincsen, minden vonalon a törökök vannak előnyben. A béketárgyalásokat nem a törökök kérték, a minthogy most sem ők kérik és mind mese az, a mik erre vonatkozólag forgalomba kerültek. Annyi igaz, bogy Konstantinápolyban volt egy hatalmas párt, élén Kiamjl nagyvezérrel', amelyik minden áron békét akart kötni, de szerencsére még idejében érkeztünk meg a nagytanácsba és sikerült ezt a szégyent megakadályozni. Enver bej kétségbeesve jött ki a csataldzsai főhadiszállásra és adta elő nekem és Názim pasa fővezérnek a fővárosban történteket, mire mi gyorsan lóra kapva, kétezer spuhi élén rohantunk Konstanti- nápolyba és Názim pasával csak úgy porosán éppen akkor nyitottunk be az ülésező államtanácsba, mikor a szultán már a tollat fogta, hogy a nagyhatalmaknak küldendő okiratot aláírja, amelyben a csataldzsai vonalig mindent át ad a bolgároknak, a még el nem foglalt Drinápolylyal együtt. Egy ugrással a szultán mellett voltam és kikaptam a tollat kezéből és elkaptam előle az aláirásra kész okiratot', miközben mennydörgő hangon fordultam a halálsápadttá vált Kiamil nagyvezérhez : — Hát mi az, ami itt történik 1? Mikor a hadsereg minden vonalon győz, akkor ti elakarjátok ajándékozni az országot a megtart ellenségnek ? És te vén betyár, nem sülyedsz a föld alá szégyenletedben, hogy volt bátorságod a felséges padisát és az ország nagyjait ily vakmerőén félrevezetni 1 ? Nem folytathattam tovább, mert a palotán kivül, mint viharos tenger, harsogott a nép és a tömeg ordította, hogy be kell menni a tanácskozási terembe. Ekkor léptem ki Názim pasával az erkélyre, hogy a népet megnyugtassam. Még most is sir a lelkem, ha visszagondolok arra, ami következett. Épeb szólni akartam, de elhalt ajkamon a szó, mert abbun a pillanatban Cgy lövés 1 dördült el és oldalam mellett Ná'zim pasa élettelenül rogyott össze, s ha Entar bej hirtelen meg nem kapja a merénylő fegyverét, a: másik pillanatban velem is az történt volna. Egy rajongó ifju-török volt',- aki azt hitte, hogy én és Názim a békefeltételeket akarjuk kihirdetni és a mikör megtudta, hogy mi , épen ellenkezőt akarunk, sírva borult Názim pasa holttestére és rimánkodvá fordult Enver beyhez, hogy lövesse agyon azonnal, ' mert a halált százszorosán megérdemli: Szegény barátom, Názim 1 be meg is sirattam a halálodat; hosszú harcos pályámon ez volt á legnagyobb szomorúság, ami ért. Minek is vittelek magammal Konstantinápoly ba, mikor magad is mondtad, hogy tfeked nincs ott mit keresni, mert a té helyed a csatatéren van. Bent a teremben ezalatt remegve várta az események fejlődését a nagytanács, s mikor a lövés eldördült, a szultán- összeesett trónján és mindenki azt hitte,' hogy ütött a Végórája. Nagy volt a megkönnyebbülés aztán, mikor Enver bey és én beléptünk és jelentettük a történteket és főként, hogymit kíván a nép. A ministerium azonnal el lett csapva és uj ministerium kinevezve. Kiáthil pasa sírva borult le előttünk és úgy könyörgött, hogy életének kegyelmezzünk, s mikór biztosítottuk, hogy nem lesz bántódása, kiossant a teremből és a szerály kertjén keresztül menekült a Bosporus túlsó partján levő villájába. A vén lókötő azóta viSéZávotiult teljesen a politikától és átadta helyét Sófket pasának, ákí most máé' erős' kezekkel' vezeti az ügyeket; A fővezér Enver bey lett; ami a katonák körében óriási lelkesedést keltett. Én megelégedtem a szultán hálálkodásával, a ki sirva szorongatta kezemet és egyre azt hajtogatta, hogy soha sem lesz képes érdemeimet megjutalmazni. Visszatérve a csataldzsai főhadiszállásra, első dolgunk volt a haditerveket átnézni és az ujabbi teendőkét megbeszélni. Én továbbra is a csataldzsai harcot vezetem Mtiktár Ga- zival, mig Enver bey feladata a gállipoli nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legelesébb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. HEQEBKEZTEKI!! SZ Őszi és téli idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik
