Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-25 / 8. szám

SZATMÁB fi8 VIDÉKE. A rablógyilkos szabósegéd bűnügyének esküdtszéki tárgyalása. előtt e foldieinti kör és zártazék s a karzat rendes közönsége, fehér lepedőre vetítve s talán arra hivatottabb művészek élethű ala­kításában, de mindenesetre kevésbé unal­mas formában volt szerencsés Daudet sok életismerettel s a nagyvárosi miliő, könnyű szerelem stb. szempontjából hűen rajzolt színművét élvezni. Sajnálattal konstatáljuk, hogy a buda­pesti Nemzeti színházban nagy sikert aratott „Saphó" nálunk a legunalmasabb előadások egyikévé lett. Hahnel Aranka indiszpoziciója nagyon is észrevehető volt s Szőke (Jeán Gaussin) a meghatottság helyett komikus derültséget keltett. Endréi, ki az eddigi szezonban a jól le coupirozott faun oimszerepének alakításán kivül valamire való dolgot nem produkált, teljesen helytelenül fogta fel Candal cinikus szerepét. Bársony a negyedik felvonás „Dechelette“-jében kitűnő volt, azonban u rövid élvezetek ■ könnyű szakítások meg­személyesítőjét igen rusztikus s alig hihető módon fogta fel. Készben a közönség elfogultságának, részben pedig a szerénységet nem igen is­merő szerző előző hírlapi beharangozásának kell tulajdonítanunk a pénteken bemutatott Délibáb cimü operett bukását. Nagy szó az, ha a könzöség minden egyes tagja „kritikus* szemüvegen keresztül akarja látni a darabot. Mert mig egy, már a fővárosban siker­rel leadott darabot a biztos élvezés tudatá­ban néz végig, addig a helybeli s ismert szerző művével szembeu még tetszését is szűk korlátok közé szorítja, a mit a jelen esetben igazán nem érdemelt meg a két szerző. Nem lehet tagadni a librettó megszö­vegezésében bizonyos rutint, mely elárulja Sümegi írási képességét. Kevésbé vagyunk azonban megelégedve a zenével illetve a hangszereléssel. A hatásosabb dolgok idegen betétek. Belépőknél a teljes fortissimók nem teszik azt a finom hatást, mint a milyenek­hez a Lehár, Fall, Eisler operettjeiben hozzá­szoktunk. Az özönvíz előtti s gyenge viccek azt hisszük a szereplők túlbuzgóságát dicsérik, de a legnagyobb fokú Ízléstelenségnek kell minősítenünk Endrei „Nem vagyok bolond" cim alá összehordott, éjfélutáni kültelki orfeumba illő kupléját. A társulat legjobb erőivel szállott síkra a siker kivívásáért s egész tehetségükkel rajta is voltak ezen. Bállá Mariska ugyan küzdött még alig múló rekedtségével, Dénes azonban különösen fejhangon előadott éneké­vel merész, de nagyszerűt produkált. Kellemesen tűnt fel először nagyobb szerepben a kedves arcú Pintér Irma, ki dacára annak, hogy előző napon volt kény­telen - Ilma szerepébe beugrani, fényesen megállotta helyét a üde hangja, természetes játéka s bájos táncával egy csapásra meg­hódította a közönséget. Barics a király szerepét sikeresen ala­kította, mig Borbély és Ross a házasság közvetítői szerepben jeleskedtek. A hét többi napjait reprizek foglalták le, melynek során kínos feltűnést keltett Endrei határozottan rósz Ördögje. Magasabb művészeti célok érdekében az ilyen nehéz feladatok elvégzésére képtelen Endrei mel­lőzendő volna, mert úgy látszik, hogy ő csak jól coupiroz, önállóan alakítani azon­ban nem tud. harctéren operálni. Azóta győzelemről győ zelemre vezetjük katonáinkat és nem látunk mást, csak futó ellenséget. A bolgárok ezri- vel hullanak csapásaink alatt és úgy Csatáid zsánál, mint a gallipoli harctéren folytonosan nyomulunk előre. Tek Szerkesztő Ur I Mind ámítás és a legnagyobb hazugság, amit bolgár, görög stb. győzelmekről írnak. Ma úgy áll a dolog, hogyha akarnók, két hét leforgása alatt Szófiába lehetnénk, de mi a lassúbb és biztos haladást tartjuk czélravezetőbbnek és igy matematikai pontossággal meg vau állapítva, hogy csak három hét múlva fogunk a bolgár fővárosba bevonulni. Ferdinánd király siral­mas levelet irt a napokban is nekem, amit maga .Szávov hozott el a főhadiszállásra, a melyben kér és könyörög, hogy ezt a szégyent ne oselekedjük meg vele, de bár a szivem majd megszakad a szánalomtól, nem tudok rajta segiteni. Annyit azonban megígértem neki, régi huszártársam lévén, hogy a vezér­kar élén csak én és Muktár Guzi fogunk a városba bemenni, a hadsereg kivül murád és nem lesz se neki, se a királyi családnak semmi bántódása, sőt mindent el fogok kö­vetni érdekében, hogy trónja megmaradjon és országából minél kevesebb terület csato- lódjék a győztes török birodalomhoz. Sávov hálásan mondott köszönetét ezért is, mikor •lbucsuzott. Ég vele és gyöngyharmat I! Hive: Ripp. $ Abban a borzalmas s vadállati ke­gyetlenséggel végrehajtott rablógyilkossági ügyben, melynek áldozata Fóris Antai szabóinas volt, hétfőn ítélkezett az esküdt- biróság. A szenzációs bünügy óriási közön­séget vonzott a tárgyalás termébe. Az esküdtszék aránylag kis termét a hallga­tóság zsúfolásig megtöltötte, mig a karza­tot a hölgyek számára tartották fenn. A tárgyalást pontban 9 órakor Dr. Papolczy Gyula kir. ítélőtáblái biró, esküdtbirósági elnök nyitotta meg s megkezdte a btkv. 278. szakaszába ütköző gyilkosság s a btkv. 344. szakaszába ütköző rablás bűn­tettével vádolt Nagy József bűnügyének tárgyalását. Szavazó bírák Dr. Visky Sán­dor s Péchy Aurél tszéki bírák, a jegyző­könyvet Szegedy László vezette. A védel­met Dr. Tanódy Endre ügyyéd látta el. Sértett képviselője Dr. Kiss Endre ügyvéd, Esküdtekül a következőket sorsolták ki: Fried Ferenc, Dr. Franki Imre> Fogarassy Sándor, Galeczky Adolf, Groszmann Már­ton, Dr. Harcsár Géza, Irsik Ferenc, Klein Miksa, csengeri Májer Károly, Oszter Ká­roly Rozsnyai Lajos s Spitz Dénes. Pót- esküdtek: Dr. Dénes Viktor, Literáty Zsigmondi. A ki egy vézna termetű, tüdővészre hajló gyilkos megjelenését várta, alaposan csalódott. A börtön levegője nem hogy ártott volna, de használt az emberbőrbe bujtatott vadállatnak, a tüdővésznek pedig nyoma sem látszott. Fekete téli kabátban fehér nyakvédővel jelent meg Nagy József a tárgyaláson. A megbánásnak, semmi nyoma rajta, flegmatikusán, cinikusan visel­kedik s az egész gyilkosságot remegés nélkül mondja el. Tanúvallomásokkal szem­ben, bármily könnyen megcáfolható állí­tásait konokul fenntartja, úgy hogy sze­replése határozottan ellenszenves, s a köte­let kívánja mindenki. Ő is ettől fél, s ezért másfél órán ál tartott vallomásában mindig azt hangoztatta, hogy rémes tettét nem előre megfontolt szándékkal követte el. Az ügyészi vádirattal szemben sok, már a valószínűség látszatával sem biró újabb vallomással akar a hóhér kötél elől mene­külni. Másfél órán tartó vallomásában elismeri a gyilkosságot, de ez a gondolata csak véletlen volt, akkor követte el, mikor a sok pénzt Fóris Antalnál megpil­lantotta. Véletlenül megpillantotta a baltát s ekkor határozta el, hogy a pénz birtokába jut. Tagadja azt is, hogy tudta volna, azt hogy melyik fiú hozza a pénzt. Mikor Fóris az ablakot megkopogtatta, beengedte s megkínálta teával s ekkor a fiúval szembe állva sújtott le áldozatára. Nem tudja, nem emlékezik, hogy hányszor sújtott. Fejét nem nyomta le, nem feküdt rá, hanem rá bukott. Hibás lába miatt nem tudott felkelni s mire lábra állott, a gyer­mek már nem élt s térdét behajtva a ládába helyezte el. Vallomásának ez mind uj részlete, mely merőben ellenkezik a csen­dőrség s vizsgálóbíró előtt tett vallomásával. A fiúval háromnegyed óráig küzdött, a hullát egy ládába rejtette s a téli kabátját ráhajtotta, azután átöltözött, arcát, kezét megmosta, majd nadrág varrásba fogott, mer t lefeküdni nem mert. Reggel elment Inglik József kölcsey-utcai műhelyébe s elmoudta az általa kigondolt mesét, Fóris szökését. Innét visszatérve Niderman szatócsnál lugkövet vett s a feloldott kővel mosta fel vasárnap délelőtt a vért. Elmondta aztán, hogy vasárnap folyamán hol és merre időzött. Tagadta azt, hogy dec. i4.-én este Telegdi szabó tanuló elé ment volna s a Báthory-utcán vette volna át akkor a pénzt. Azt pedig következetesen tagadta, hogy az ölésre és a pénz elrablására előre elké­szült volna. Bűnét bánja annyiban, hogy Forizs meggyilkolása első kísérlete volt s még büntetve nem volt. Nagy József vallomása után az elnök az ülést egynegyed 11 órakor tiz percre felfüggesztette. Szünet után a meggyilkolt fiú atyjá­nak Fóris Antal munkásnak kihallga­tása következett, ki sírva mondta el a történteket s úgy ő mint felesége 3000 kor. kártérítést kíván. — Inglik József Nagyot jó, szorgalmas munkásnak mondja. Elbeszéli, hogy a munkabér kifizetések mily módon történnek. — Telegdi István 12 éves tanuló különösen a dec. 14-iki találko­zásra vonatkozólag tett vallomást. Borbély József szabósegéd után Nagy József házigaz­dáját M á t h é Lajos iparost hallgatták, ki. Máté csak annyit tud, hogy Nagy zár­kózott természetű volt. — A gyilkosság elkövetése alatt otthon volt, de semmi zajt nem hallott. Máthé Lajosné szintén lényegtelen vallomást tett, kárául mind­kettő az elmaradt lakbért vallja. — Nie­der m a n Jenő szatócsot s nejét a rum, tea | cukor vásárlása miatt hallgatta ki a biró- I ság. — Szőke Ödön tanú nem emlékezik, I hogy vádlott üzletében megfordult volna. — Csík es Ernő Inglik szabásza tanú vallomása szerint Nagy 25—40 koronát kereshetett hetenként. Úgy mint gazdája Nagy Józsefet szorgalmasnak, józan életű­nek ismerte. — M ó n u s Lajos hulla fel­fedezéséről s annak a ládában elhelyezése­rői tesz tanúvallomást. — Harcsár Lajos csak annyit tud a dologról, a mennyit a csendőrségtöl hallott. — Kozár Endre a vádlott által kitalált mesét szintén hal­lotta. Tanút védő kívánságára megesketik. L e i t n e r István vallja, hogy vádlott Bor­bély nevű segédnek meghagyta, hogy le­gyen figyelemmel arra, hogy a fiú, melyik a pénzt viszi szombaton, először ő hozzá menjen. — Goldenberg Vilmos s J a n a i János pénzüket utólag megkapták s kárt nem szenvedtek. Papolczy Lajos esendő- őrmester a nyomozás munkájáról adott részletes felvilágosítást. A nyomozás vasár­nap délelőtt vette kezdetét. Nagy Józsefet megfigyeltette s semmi gyanúsat sem ész­lelt mindaddig, mikor hétfő reggel a ház­kutatás alkalmával a vérnyomokat fel­fedezte. E bizonyítékok súlya alatt tört meg a vádlott s egy képben elrejtve 120 koronát megtaláltak. F e 1 d m a n n Mór, Hl a vacs Imre, Oláh Zsigmond, Czé- g é n y i Samu, K o z s á k Gábor, Kun Imre s Kun Imréné lényegtelen vallomása s rövid szünet után dr. Fekete Samu ellenőrző szakértő az esküt letette, majd dr. Visky Sándor biró a boncjegyzőköny­vet olvasta fel. Dr. Vajay Imré tszéki orvos a halál okául agyhüdést állapit meg. Vádlott örökölt terheltségben nem szenved, teljesen ép elméjű. Dr. G ö b 1 Alajos szerint a halált koponyasérülés okozta. Vádlott öntudata tiszta, Ítélőképessége jó, beszá­mítható. Dr. Fekete Samu ellenőrző szakértő azt vitatja, hogy hogy vádlott korlátolt elméjű, mit a tett elkövetésének primitiv kiviteléből állapit meg. Az elnök e vallomással az eljárást befejezettnek nyilv«initotta s a tárgyalás folytatását délután 3 órára tűzte ki. Délután 3 órakor a tárgyalásra be­özönlő közönség zajongása közben nyitotta meg dr. Papolczy Gyula elnök a tár­gyalást. A bíróság által az esküdtekhez intézendő kérdéseket Dr. Visky Sándor biró olvasta fel. A bíróság négy kérdést intézett az esküdtekhez: egyet a vád kép­viselője által előterjesztve a gyilkosság bűntettére vonatkozólag, egy kérdést a szándékos emberölés bűntettére vonatkozó­lag a védő indítványára, egy kérdést a rablás bűntettére s egyet a bűnhalmazatra a gyilkosságnak, illetve emberölésnek a rab - lássál párosult elkövetésére. Ezután Dr. Fabó Zoltán ügyész mondta el tárgyilagos, hatáskeltést mellőző, érvekben gazdag be­szédét. Vádló ismertette a gyilkosságot s a bizonyítás anyagából az előre megfontolt szándékot állapítja meg. A halálbüntetés mellett komoly s tárgyilagos érvekkel igyekezett meggyőzni az esküdteket. Dr. Tanódy Endre védő emelkedett azután szólásra s a kérdés jogi oldalait alapos szaktudással ismertette. Érveit ügye­sen csoportosította s rámutatott arra, hogy a véletlen találkozását nem lehet megfon­tolt szándéknak minősíteni. Majd hatásos szavakkal kéri az esküdteket, hogy ne öl­jenek. A védő után szót adott elnök a vádlottnak, ki újból kijelentette, hogy FŰrizs Antalt nem akarattal ölte meg. Ezután következett az elnöki resumée, mely magas színvonalon állott. Az esküd­teknek tüzetes oktatást adott a formai teendőkről, majd az esküdtek elé tárt gyilkosság s szándékos emberölés bűntet­tére vonatkozólag tett kérdést világította meg. Történelmi visszapillantást vetve s fejtegetve a praemeditatio kérdését gyö­nyörű, szónoki hévvel s méltóságos pár­tatlansággal előadott elnöki összefoglalója úgy a közönségre, mint az esküdtekre nagy hatást tett. Ezután az esküdtek visszavonultak a verdikt meghozatalára, melyet fél óra múltán Irsik Ferenc az esküdtek elnöke terjesztett elő. A főkérdésre, hogy: Bünös-e Nagy József vádlott abban, hogy Szatmár- Németiben 1912. évi dec. hó 21 én este, a Báthory-utca 37. sz. alatt levő lakásán, Fóris Antal szabótanulót, a bűnjel fejszé­vel fejére és testének egyéb részeire mért csapásokkal, előre megfontolt szándékból megölte. Igen, vagy nem ? Hétnél több nemmel feleltek. A szándékos emberölésre vonatkozólag melyet a védő terjesztett elő, hétnél több igennel feleltek, úgyszintén a rablásra vonatkozó kérdésre, nem külön­ben a két bűncselekmény együttes el­követésére vonatkozó kérdésae s igy az esküdtek szándékos emberöléssel párosult rablógyilkosság bűn­tettében mondta ki bú n'ö s n e k. Ügyész a súlyosbító körülmények figyelembe vételét, védő a túlnyomó eny­hítő körülményekre való tekintettel.p 92-ik szakasz alkalmazását kérte. A mily meglepetést keltett az esküd­tek verdiktje, ép oly meglepetés volt a bíróság ítélete, mely szerint N&gy Józse­fet az esküdtek verdiktje alapján életfogytig tartó fegyházra s 10 évi hivatalvesztésre Ítélte. Büntetlen elő­életével szemben súlyosbító körülmény­nek vette a biróság, hogy védtelen gyer­mekkel szemben tettét vad kegyetlenség­gel követte el s ezért a 92-ik szakaszt a büntetés kiszabásánál nem alkalmazhatta. Az ítéletben a kir. ügyész megnyu­godott. A vádlott és védője azonban a 92-ik szakasz mellőzése miatt semmiségi panaszt jelentett be. orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen. tüdőbetegségek, gégehurut, szamárhurut, . Ég*, gyermekek görvélykórja ellen. Jjg Kapható minden gyógyszertárban ^S Hmüt,. Egy üveg Óra H korona Apróságok. A Désy-ügy felzavarta a kedélyeket és most arról folyik a vita, melyik párt hát a panamista, miután mindegyik a másikat tartja annak. — Én barátom — nyilatkozik Bögre ur — azt tartom, hogy miután a nép szerint a politika az urak huncutsága, mindkét fél­nek nagyon sok igazsága lehet. * Justhról beszélnek egy társaságban és egyik egyik hive lelkesen magasztalja, el­mondván róla, hogy azt semmiféle önérdek nem vezeti és a mit egyszer kimond, amel­lett mindvégig állhatatosan megmarad. — Tedd hozzá azt is, — szólal meg a társaság egy másik tagja — hogy. ezen kivül még valóságos próféta is, mert egy ér óta jövendöli, hogy Lukács László meg­bukik és mérget lehet rá venni, hogy ez be is fog következni. v Szalad a cigány gyerek egy úri ember után és egy krajcár irányában alkalmatlan­kodik, de az illető úgy tesz, mintha nem látná, végre azonban unni kezdi a mulatsá­got és rámordul a kölyökre : — Nem mégysz dolgodra, még ilyen szép napos időben is koldulni mersz?! — Hiszen napos, napos, — szól rá ijedten — csak egy kicsit melegebbet) sütne. v Szegény Nagy József, a tegnap letár­gyalt gyilkos, az ítélet kihirdetése után ő is elmondhatta: No ez a hét ugyancsak jól kezdődik! — De hát úgy van az, minden roszban van valami jó is, viszont a védője annál inkább meg lehet elégedve, mert teg­napi szereplése oly fényesen sikerült, hogy a bajban leledző emberek ezután nem mind­járt Kelemenre fognak gondolni, hanem legalább is felteszik a kérdést: Váljon nem volna-é jobb Tanódy Bandit megpróbálni ? * A közönség, különösen a melyik a terembe nem juthatott, egyáltalán nem volt megelégedve az ítélettel. Mert hiába, a mai ember szenzációra éhes, abban pedig, hogy valakit elzárnak, még ha életfogytiglanra szól is, nincs semmi szenzáció. — Mondhatom szép Ítélet, — fakadt ki egy elégedetlen — örökös kenyérbe jut­tatni egy olyat, aki akasztófát érdemelt volna 1 Demeter. HÍREINK. — A bíróság köréből. A király Kunczky Sándor fehérgyarmati . járásbirót jelenlegi állomáshelyén VII. fiz. osztályba sorozott járásbiróvá s Dr. Friedmann Ernő kassai jogakadémiai nyilvános rendkivüli ta­nárt a szatmárnémetii ügyészséghez ügyészszé nevezte ki. Az uj kir. ügyész nagytudományu férfiú, aki szak irodalom terén is szép ne­vet vívott ki magának és mint büntető jog­ért a legelsők közé tartozik. Szolgálattételre az igazságügyminieztériumba lett beosztva. Az igazságügyminiszter Poszvék Zoltán máté­szalkai s Kiss Lajos halmii kir. járásbirósági jegyzőket kölcsönösen áthelyezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom