Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-30 / 39. szám
Harmincadik évfolyam._____________________39-ik tiém. _______________Siatmár-Németi, 1913 szeptember 30. TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Provokáció. Az „Az Újság“ szeptember 24. számában a lap „Belföld* rovatában, tehát elég feltűnő helyen, a következő kis közlemény jelent meg : A hajdudorogi püspökség. Bakhazái* Dezső dr. debreceni református püspök a dorogi püspökség székhelyének Debrecenbe helyezéséről ezeket mondotta egy újságírónak : — Az uj püspökség Debrecenbe helyezését, a mint már előbb is kijelentettem, nyílt provokációnak tartom a protestantizmus ellen. Ez ép oly dolog lenne, mintha a kálvinisták kezdeményeznék Esztergomban a protestáns püspökség felállítását. Nem hiszem, hogy még csak kezdeményeznék is a görög katolikusok a debreceni székhelyet olyan nyilt visszautasítás után, mint a milyen a nagy harcok idején érte őket. Ili zen emlékezetes, hogy Debrecm törvényhatósága kimondotta, hogy a görög katolikus püspökség céljaira sem most, sem a jövőben áldozni nem kiván. Ha ennek ellenére tárgyalásba bocsátkoznának a várossal, okvetlen akciót indítunk ellene. Ámulva olvasta bizonyára mindenki és kételkedett benne, hogy ezt a nyilatkozat,dt a püspök csakugyan ínegteffe' vöTiia* Ivem mondjuk hogy olyan a mi egy püspök szájába egyáltalán nem illik, de hogy nem keresztény és nem magyar emberhez illő nyilatkozat, az minden kétségen kivül áll. Vártuk is, hogy meg lesz cáfolva, annál is inkább, mert a míg Hajdu- dorog állott előtérben, dr. Balthazár TÁRCA. A ferencrendiek a régi magyar irodalomban. A magyar nép eleit ül fogva felette kedvelte a earutlan, mezitlábos barátokat, kiket a déli részeken cseri-barátoknak neveztek itteni első telepük: a kráeső szörényine- gyei Cseri után. Egy félszázaddal a rend megalapítása után már megtelik hazánk is e szegény, kolduló barátokkal. Házró-házra, községről- községre vándorolva, gyalog, mezitláb, fedetlen fővel hirdették az igét, téritgették a pogány kunokat, tanították az együgyü népet, a harcok idején oldalán voltak a vitézeknek, halálban megsiratták őt. Hogyne szerette volna őket a föld népe, mikor ezek a barátok épp olyan szegények voltak, mint ő, lábukat feltörte az ut röge, durva csuhájuk lerongyollott testükről a vándorlásban és főként, mikor a jámbor emberek az édes honi nyelven szólaltatták meg a szent könyveket, lefordították, magyarul olvasták fel a bibliát, magyarul prédikáltak, magyar himnuszokat szerzettek és zengedez- tek „Magyarország nagy asszonyáról“, pát- rónájáról s a nagy magyar szentekről; Istvánról, Imréről, Lászlóról. Valóban halhatatlan érdemeik vannak e szerény, szelíd franciskánusoknak a régi magyar irodalomban. Dezső püspök azt hangoztatta, hogy nemzeti szempontból szükségesnek tartja, hogy a székhely tiszta magyar városba kerüljön, ez a várt cáfolat azonban nem történt meg és igy most már kétségtelen, hogy a nyilatkozati a valóságnak megfelel. Időközben egyik fővárosi estilap debreceni tudósitója erre vonatkozólag megkérdezte Miklóssy Istvánt, az uj magyar gör. kath. püspököt, a ki igy válaszolt: — A székhely kérdésben a döntő szót a kormánytól várom, annál is inkább, mert az építkezés költségeit az állam- kincstár viseli. Debrecenben ideiglenesen három évre vettem ki lakást. Ily időre van szükség, hogy a püspöki széklak, pap nevelőház, kanonoki lakások felépüljenek. Djbrcc nt annyiban tartanám előnyösuek egyházmegyémre nézve, a mennyiben papjaim családosak s igy gyermekeik az ott- lévő tanintézetekben egészeu az egyetemig kiképzést nyerhetnének. — Balthazar püspök urnák idegenkedését nem értem. Öméltósága úgy látszik, bizonyos versengéstől tart. Nos, a felől teljesen nyugodt lehet, a hajdudorogi püspök egyházmegyéje kormányzatának ügyeivel le«*->elfogWvav-^Arr»',' hogy az elsőség kérdése közte és a debreceni református püspök közt valamikor felvetődjék, nem fog sor kerülni. A debreceni reformátusság erejével és tradícióival a hajdudorogi katolikus püspök mindenkor számot fog vetni. Egyébként egy olyan intézmény, a milyen az uj magyar püspökség, minden igaz magyar ember részéről csak rokonszenvre és támogatásra számit. Két moldovába menekült kamenici jámbor fráternek: Pécsi Tamás és Újlaki Bálint franciskánusnak jutott legelőbb eszébe, hogy a nép számára lefordítsák a bibliát. Hogyne tették volna meg, mikor ők e szép nyelvet „kovásznak“ tartották, mely a lelket feldagasztja, Istenhez emeli. 1416-ban fogtak a munkához és annyira élt bennük a magyarság szeretető, hogy uj magyar szókat is teremtettek, hahói szűkös volt a népi nyelv. Munkájuk a „Ferenciek bibliája“ néven ismeretes a régi magyar nyelv szépségeinek csodáiéi s az irodalomtörténetben járatosak előtt. Minorita atya — Márk — irá az 1358-ból való gyönyörű képes krónikát, mely nemcsak szóban örökítette meg eleink vitézi tetteit, hanem mutatós képekben is megraj- zolá őseink módis viseletét és dicső királyainkat. Nagy Lajos királyunknak a gyóntu- tója pedig, János barát megszerkeszté a dubnici-néven ismeretes krónikát, melyben kedves bőbeszédűséggel, táblabirói készséggel és költői meghatottsággal ád hirt a nagykirálynak cselekedeteiről, érdekes kalandjairól. Ha a régi mondás szerint, nem buta az a király, kinek jó tauácsokat tudnak adni, megítélhetjük ennek a János papnak is az értékét abból, hogy ő hangolta Arany Jánost „Toldi szereimé“-nek megírására és az ő krónikájából merítette Arany gyönyörű „Szent László“-janak anyagát. Latinul irt ámbátor, a nép kedvéért irt ama Budán tanitó Pelbánt, a ki a magyar országi franciskánusok legnagyobb Írója. Tizennyolc esztendeig dolgozott, hogy olyan préikációs gyűjteményt adjon az alsó papság Hát mi is azon a nézeten va- I gyünk, hogy az uj magyar püspökség I egy olyan intézmény, a mely minden I igaz magyar ember részéről csak ro- I konszenvre és támogatásra számithat. I Hogy micsoda provokáció lenne abban I a protestántizmus ellen, ha az uj püs- I pükség Debrecenben helyeztetnék el, I megérteni nem tudjuk, s azt az ellen- I vetést, hogy ez épen olyan dolog I volna, mintha a kálvinisták Esztergom- I ban akarnának egy protestáns püspök- I séget felállítani, épen gyermekesnek I találjuk. Szegény magyar gör. katolikusok I nagyot nézhettek erre a nyilatkozatra. I Évek hosszú harca után sikerült Róma makacsságát megtörni, s most a mikor már célhoz értek, áll előttük egy másik akadály, a magyarság részéről, onnan, a hol ilyen akadályra még álmukban sem gondolhattak. így néz ú különben a püspök ur által itt Szatrnáron is hangoztatott felekezeti óéke és egyetértés a valóságban. Szép beszédekben gyönyörűen lehet hangoztatni, de ha tettre kerül a dolog, "^yszerre vége van. És egy másikat is bizonyít ez a nyilatkozat, azt t. i. a mit a protestánsok joggal szemére hánytak a katolikus papoknak, hogy első sorban katholikusoknak vallják magukat és csak másod sorban magyarnak, hogy bizony ez úgy van protestáns testvéreiknél, is első sorban ők is kezébe, melyből minden alkalomra alkalmatos beszédet kanyarithatnak az eddig szokásos kacskaringós szónoklatok helyett. Összegyűjti a magyar szentek legendáit, „A bol- dogságos Szűz csillagkoszorujá“-ban pedig pedig mindazt koszorúba fonja, a mi dicsőt ihletett szerzetes az Isten anyjáról csak mondhat. Az 1504-ben elhalt Pelbártnak „Gyümölcsöskert“-je, melyben a prédikációt gyűjtötte össze, századokon át forrása volt I a lelkipásztoroknak. Legendái és beszédei I töltötték meg a kéziratos könyvek — a kó- I dekxek — legtöbbjét, a Mária-kultusz pedig, mely középkori irodalmunknak olyan jellegzetes sajátságos, Pelbárt Stelláriumán illetődön meg. A sápadt barátok és beteges apácák Pelbárt műveit forditgatják magyarra, másolgatják, rajzolgatják a csendes kolostorokban. Munkájuknak eredménye mindig dicsősége lesz a szerzetesi életnek. Ferencrendi szerzetesek munkája és „Bódog Ferenc és társai“-ról szól a legelső magyar könyv is, elbeszélő irodalmunknak legrégibb emléke. A tizenötödik század közepén másolta valami buzgó, jó palócos kiejtésű frunciekánus barát ezt a könyvet, melyet Ehrenfeld-kodex néven ismerünk. A ferenciek könyveiket jobbára a velük egy regulán élő Klára-szüzek számára Írogatják. Alapítójuk életét a rend szabályait, legendáit ismertetik egyelőre csak latinból fordítva, de nem a nélkül, hogy magyar lelkűk megszólaltatására is ne lelnének alkalmat. Lám az a vásárhelyi András is, ki a belvárosi ferencrendiek kolostorának volt tagja, aztán mikor jött a török, maga is sieprotestánsok és csak azután mag)'arok, feltéve, hogy az a fatnozus nyilatkozat megtörtént és magukévá teszik azokat, a miket a püspök ur mondott. Az tény, hogy Debrecen város törvényhatósága, bizonyára ilyen irányú agitáció hatása alatt kimondotta, hogy a gör. kath püspökség céljaira sem most, sem a jövőben áldozni nem kiván, nem hiszük azonban, hogyha tényleg arra kerülne a sor, továbbra is ezen az állásponton maradna és helyesebben nem gondolkozna, mert az a határozat egyáltalán nem szolgál Debrecen dicsőségére, s ha a püspök ur csakugyan beváltaná fenyegetését és a város továbbra is ragaszkodnék hozzá, ez a ragaszkodás épen szégyenére válnék. -r* A németii rom. kath. plébánia átadása. Szép, jelentőségében igazán tartalmas egyházi ünnep tanúi és részesei voltak az elmúlt vasárnap azok, kik a németii róm. katb. templomot szinültik megtöltötték. És qtt maradtak szárnyain az időknek, emlékezetnek mindvégig. Épülve, imádkozva és egy gyönyörű napnak tisztu, igaz örömeivel eltelve. E lap is, többször felfejtette azokat a megelőző és követő tényeket, melyek nyomán a régi Hildegards (tnnitó-képző) tövéhez az uj templom felépült. És hogy egy nagy, szentéletü püspöknek vágya hatvan esztendő után ment teljesedésbe azzal, mikor szent Ferenc fiai ebbe a kolostorba beköltözhet- * I tett Tömöri vezér zászlója alá, hogy Mohácsnál meghaljon, Istenért, hazáért és a királyért: himnuszt, az első magyar ilyen fajta költeményét szerezte Mária dicséretére*- hogy oltalmazná meg Magyarországot. Angyaloknak nagyságos asszonya . . . Törököknek megnyomoritója, Királyoknak jó tanácsadója, Magyaroknak megoltalmazója“. A vors gyenge, litaniás szerű, de hazafias érzés sugallotta és azt a barátót, ki az Árpádok korából ránk maradt egyetlen misés könyvbe, a magyarországi könyvfea- tés legrégibb példányába (a Coer-kódexbe) bevette ezt a verset, ép úgy hazafias bánat vezette, mint reménység a szerzőt az orsság patrónájában. De nemosak szent énekek teltek a jámbor franciskánusoktól. Történeti énekeink i legismertebbjét, a „Pannónia megvételét“ szintén ferencrendi barát szerzettet Csáthi Demeter, a szilágy sági kuszalyi zárdában. Irá akkor, „mikor nagy bu volt az ország* I bán, a török bevette Budavárát, irá, hogy I felkeltse emlékezetét őseink vitézi tetteinek I és példájának követéseire buzdítson a tar* | fejű pogány ellen. „Emlékezzünk régiekről, Az Szythiábul kijüttekrel. Magyaroknak eleikről És azoknak vitézségekrel. Francikánueok másolták 1525—41 közt 1 azt a Kazinczy-kódexet is, melyben szép Í'I«T£L31EZT£1ES! Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az addigi árnál iával olcsóbban kaphatóki
