Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-23 / 38. szám

Harmincadik évfolyam. 38-ik teám.

Siatmár-Németi, 1913 szeptember 23.

f

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELEN MINDEN KEDDEN.

Az előfizetés ára:

Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél > . . . 3 > I Egyes szám ára 16 >

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL

HIRDETÉSEK -v*hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá

— e lap kiadóhivatalában — jutányos Arak ellenében

előfizetések és hirdetések ktlldendök:

vétetnek föl.

Morvái János könyvnyomdája,

A hirdetések díjjal előre fizetendők.

Eötvőe-utea 6. az. * * Telefon-szám : 73.

Nyilttér garmond sora 20 fillér.

A főügyész rendelete.

A debreceni kir. főügyész egy rendeletet bocsátott ki, mely szerint megtiltja az ügyészségeknek, hogy a sajtó részére az ügyészségnél folyó ügyekre nézve bárminő felvilágosítást adjanak. Helyes intézkedés. Lelkiismeretlen eljárás volt eddig is, ha megtörtént, sőt törvénybe ütköző, mert amikor a vizsgálat folyama alatt még a védőnek sincs megengedve, hogy az iratokba tekintsen, még kevésbé engedhető meg, hogy az ügyről a sajtó információt kapjon. Az ügyek ezen állásában a közönségnek semmi köze az egyes iratokhoz. Aki ellen feljelentést adtak be, arról még nem bizonyos, hogy bűnös is, azt nyilvánosan megbélyegezni tehát embertelen cselekedet, amely többé jóvá nem tehető. A sajtó nem büntető hatóság, a nyilvános közlés pedig a legnagyobb büntetés, ami valakit érhet Hogy pedig az ma napirenden van, tisztán és kizárólag a szenzációhajhászat eredménye.

Egy külön műfaj, melynek semmi más czélja nines,-mint » szenzá^tééhw közönség gyönyörködtetése. Ilyen értelemben lehet a . közönség érdekeiről beszélni, de a sajtónak nem az a feladata, hogy annak a közönségnek az érdekét szolgálja. M. Erzsiké bűnt követett el, számol érte az arra hivatott biróság előtt. Szánalmat érdemel

TAUCA.-■>n<rŐszi gyönyörűség.

Itta: Bársony István.

Este van és az „erdei kakas“ szól.

Egy lángbagoly sir valahol a hegyol dalban és én hallgatom a vadőrtanya előtt ahol az esti cserkészet után végignyujtóz kodtam egy lócán. Már ősz van és ha langyos is még a nappal, sőt ha a déli órák meg is izzasztják az embert a napon, verőféynen azért az ősz itt jelentkezik az esti és az éj szakai hűvösséggel, amely jól belenyulik a hajnalba. A levegő tiszta, az ég pedig sötét kéken dereng a csillagvilágitásban. A körö lőttem lévő hegyek ködleplet bontanak a derekukra; a ködök lassan úsznak, homály van alattok. De a hegytető élesen rajzolódik a tiszta égre. Az estéből hamar éjszaka lesz a derengés körülöttem még igazibbá, még misztikusabbá válik; álomország halvány fényességei lopódzanak a fákra; a hold bujká a lombokon túl, messze tőlem és mégis mintha csak előttem volna.

Fáradtság ömlik el a tagjaimon, álmos vagyok, a szemem majd leragad . . . Arra riadok fel, hogy fázom. Felpattanok a lócáról amelynek a széle mintha nyirkos volna. Dörgölöm a szememet s didergők. A ruhám is harmatos. Ejnye, be eltaláltam itt bóbis kölni! . . . Az ám! — nézem az órámat hát éjfél elmúlt. S az erdei kakas szól;

de különösen szánalmat érdemelnek a hozzátartozói, akik a szenvedés kálváriáját járják anélkül is, ha az eseményből szenzációt nem csinálnak. A sajtó eleget tett kötelességének, ha az eseményt regisztrálja, ehhez joga van, de külön műfajt csinálni belőle, szel- lemeskedni és humorizálni a mások szerencsétlenségén, odadobni közprédára azoknak, akik a perverzitásban gyönyörködnek, ez már csakugyan nem lehet feladat a sajtónak, s aki azt megengedhetőnek hirdeti, az, a legenyhébben szólva, tévedésben van a sajtót illetőleg. .

Igenis állítjuk és e tekintetben a közönségnek az a része, amelyik a jó- izlésre ad valamit, feltétlenül a mi felfogásunkat osztja, hogy a mai sajtónak egy nagy bűne a szenzációhajhászás, s amikor e téren működik, a lelkiismeretlenség vádját jogosan lehet vele szemben hangoztatni. Az erkölcsi érzék teljes hiányára vall nyilvánosan kinpadra feszíteni az elesett embert, s a fenforgó körülmények ismerete nélkül kiszínezve és elferditva gúnyt "ftztri -szommir - -esetéből;—fes—terror ~ az t különösen akkor, amikor még a bíróság sem mondta rá a bűnöst, amikor még az ügy csak az eljárás kezdő stádiumában van. S miután ez manapság tényleg napirenden van, helyesen járt el a főügyész, mikor rendeletet bocsátott ki, hogy az ügyészségnél folya

még most is szól. Hamar bevonulok a belsőségbe a ledobom magamat a pokrócos ágyra Most már nem érdemes levetkezni; hisz’ nagyon korán kelünk; — messze megyünk. Ej de mikor a láb csak meztelenül pihen. Lerúgom valahogy a cipőmet; — ej, ha már az sincs rajtam, akkor a nadrág se molesztáljon. Ej ni, most már a kabátot, mellényt igazán ledobhatom. Pár pillanat múlva hallom a saját magam horkolását.

Arra riadok, hogy zörögnek odakint az ablakomon. Nézem az órát, négyet mutat. Felugróm, magamra kapkodom a ruhámat, hisz’ máris' késtünk, félnégykor kellett volna kelnünk. Amint kilépek, megcsap a hűvösség. Fölséges, ébresztő erdei levegő hullámzik körülöttem. S az első, amit hallok, hogy. az erdei kakas még most is szól. (Ilyenkor holdas éjjel, nem bjrja befogni a szájat.)

Egyébiránt pedig sötét van. Csak az éjszaka maga világos egy kicsit: az erdő s a hegy fekete. Egyik oldalról a „Deszkás“ széles völgye nyújtózik; előttem pedig az oroszi hegyek kapaszkodnak egymás hátára. Távolabb a Dréno hasal roppant testével az ő hegytársai között, mintha meggörbített háttal lapulna egy mesebeli szörny, amelyet leshelyén a buzgóság elnyomott.

Indulunk. Eleinte köves ut vezet, amelyről csakhamar le kell térni. Füves parton kapaszkodunk felfelé; a harmat itt valóságos lucsok. A hold még fent van, de a fák között mindritkábban találkozom már vele. Sötét ösvényen baktatunk, amelyet éppen a sötétsége miatt látunk meg ebben az erdei homályban!

Egyre szól az erdei kakuk és felelget

»fiatban lévő ügyekről a sajtó részére felvilágosításokat adni nem szabad.

Más kérdés azonban, hogy meg- lesz-é annak a rendeletnek a kívánt eredménye? Alig hisszük, hogy meglegyen, mert aki szenzációra dolgozik, az kipiszkálja a föld alól is, amire szüksége van. Mindaddig, míg az a már régen Ígért törvény el nem készül, hogy a folyamatban lévő bűnügyekről a lapoknak értesítéseket hozni nem szabad, addig nagyon sok áldozata lesz még a szenzációhajhászatnak. D.

Szemlélődés.

Nagyon szép fejlődésnek indult városunkban a sport ügye. Azonban e fejlődés megakadt, mert hiányzik a sport rendsszeres ápolásához és tovább fejlesztéséhez egy állandó, jól felszerelt, a modern igényeknek megfelelően berendezett sport telep. E nélkül hiábavaló minden jóakarat, a testedzés híveinek buzgósága, az ifjúságnak lel es tevékenysége.

Méltán hivatkoznak a sport derék har áosai más városok példáira, hogy még a miénknél sokkal kisebb városokban is milyen ^kitűnő pályák állanak a sport szolgálatában, öüríin nyilvánul meg részünkről á~sajtóban az az óhaj, hogy a város járuljon hozzá hathatós támogatásával egy sporttelep létesítéséhez.

Senki sem vonja kétségbe ennek az óhajnak jogosultságát. Azonban ez írott ma- laszt marad mindaddig, amíg csak általánosságban adnak kifejezést a sport hívei néze teiknek és vágyaiknak. Mert legyünk tisztáegymásnak. Már a nagy erdőben járunk s a cserkésző ut kanyargó vonalán lopódzunk u szarvasok hajnuli váltói fslá. Az erdő sötétségében néhol világos fényfoltok látszanak, oda még most is a hold kukucskál be. A fényfoltok nesz nélkül mozognak, arrább-ar- rább siklónak, helyet változtatnak; olyanok, mintha élnének. Pedig csak a holdvilág után futnak, mint ahogy minket viszont az árnyékunk kisérget. Gyönyörűség az erdő e változó fényjátékát lesni, nézni; úgy lépdelek halkan, lábujjhegyen, nehogy elriasszam a derengést, amely itt szinte testté válik.

Megállók egy ponton, ahonnan nyílt hegyoldalról figyelhetem a hajnal közeledését. Ott van előttem az „oszlaiárok“. Egy mély szakadék, amely két hegy közt zuhan le és sűrűséggel takarja be magát. Lent patak bujkál a kövek között; hallani, hogy beszélget, csacsog valakikkel, a saját százezer fodru hullámocskáival. Ahol állok, messzire elláthatok onnan a túlsó hegyoldalra. Azaz hogy láthatnék, ha elég világos volna. Csodálatos az ilyen éjszakai fény, amely úgy el tud változtatni mindent. A bokrot szarvasnak mutatja, a szarvast pedig elrejti ilyenkor pedig elrejti ilyenkor előlünk a legkisebb bokor is.

De most már jön a hajnal és közeledésétől feltámad a szél. A keleti ég halványan zöldül s a zöld közé csúszó lila árnyalatok sejtetik, hogy ott terem meg nemsokára a hajnal első piros rózsája. Az éjszuka gyöngül, álmosodik, erőtlenedik s a csillagok ezökdös- nek az égről. Megnézem az órámat. Éppen egy órával ezelőtt indultunk hazulról, az erdei tanyánkról. .

_____ ’______

ba

n azzal, hogy nálunk nem veszik figyelembe az olyan törekvéseket, amelyek C9ak puszta szavakban nyilvánulnak. Ezért konkrétizálni kell a törekvéseket; helyesebben: kész tervvel kell előállani. Gyűljön össze a sport minden embere a behatóan tanácskozva u kérdés fölött, jelölje ki a szükséges és megfelelő területet, amelyet megkaphat céljaihoz ; állítson egybe részletes és reális költségvetést a hozandó áldozatokról és a várható jövedelmekről. Mikor aztán igy egy tárgyalásra alkalmas tervet készítettek, amely beilleszthető az adott viszonyok közzé is és mindenkit meggyőz a helyességéről, — keressék ki és kérjék föl azokat, akik rokonszenveznek az ügygyei s akiknek kellő befolyásuk van a városi törvényhatósági bizottságban, hogy tegyenek indítványt a városi közgyűlés előtt a sprottelep létesítése, illetőleg a megfelelő anyagi hozzájárulás iránt. Azonban mindenesetre számolni kell a súlyos kötelezettségekkel megterhelt s a nehéz gazdasági helyzetet ugyancsik érező város teljesítő képességeivel. így sikert érnek el.

Okos, méltányos, reális terv és költség- vetés és kézzelfogható közgyűlési indítvány nélkül igazán körbeveszett minden beszéd és minden hírlapi cikk.

*

November végén a választott városi bizottsági tagoknak körülbelül a fele jön új választás alá.

Belátom, hogy nem mindenkire kellemes az a gondolat, hogy hat évi nyugodt képviselősködés után a választás zaklatott mozgalmainak menjen neki. De hát ezen segíteni nem lehet. Vége a megbízatásnak s aki újra bizottsági tag óhajt lenni, annak ismét meg kell szereznie a közbizalmat; vagy pedig álljon félre. így rendeli a törvény.

Hat év alatt sokat változik a világ. Sok ember el is kopik. Aztán meg uj törekEgy rigó jelzi élénk csacsogásával a kora reggelt. Az oszlai árok gazcŰnSftftffl1’ pedig zörgés támad. Nyitott szájjal , yá^ok* lesek; — ott bizonyosan nagy vad járf1— de még nem látni eléggé a völgybe, pedig a hegyoldalon már gyönge világosság terjed. A várva várt vendég átcsörtet a silrüAégen s olyan zajjal mozog, mint aki nagyon is biz-, tonságban gondolja magát. Egyezerre elhallgat. Csend követi a zörgést. Most bizonyosan a tisztásra léphetett és ott figyel, vagy nyu-. godtan legelget.

Ebben a pillanatban a túlsó hegyoldalon- felharsan valami, amitői végigborzong rajtam a vadászgyönyörüség. Valóságos orditás az, amely végig visszhangzik a hegyen s belehör- döl a völgybe, onnan átcsapódik a másik hegyre és visszhang09an iemétli magamagát.

Nem is messzire tőlőnk bőg egy szarvasbika. De köztünk van a nagy völgy és még valami, ami a nagy völgynél is nagyobb. A tilalom 1 Az ott a miénk.

Pedig ahogy elkezdte, folytatja is. Hevesen, kitartóan, szenvedélyesen. Felbődül újra meg újra s én lázas gyönyörűséggel hallgatom. A hajnal már itt van; a rózsa1 kinyílott a keleti égen; a túlsó hegyoldalban még a nyulat is meglátnám már. A vezetőm halkan nógat: menjünk; folytassuk a cser- készést; hátha meglepjük az erdők koronáé urainak valamelyikét, amint éjjeli kóborlásából visszavonul lassan a nappali tanyát kináló sűrűségek felé.

— Nem! . . . várjunk még; — csak még egy kicsit; hallgassuk amazt ottl Ilyen hajnali zenében úgyis aligha lenne részünk máshol. T lvr “

nagy választéki! cipőraktárát

ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == ———

===== Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!!

A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára.

Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron tevő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók 1