Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-16 / 37. szám
Harmincadik évfolyam. 37-ik teám. Szatmár-Németi, 1913 szeptember 16. SZATMÁR VIDÉKÉ _P TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés Ara: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél .■» . . . 3 > I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, további előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-ntoa 6. az. * # Telefon-szám: 73. —v HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal elére fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Nagy a veszedelem. A közegészségügyi bizottság vasárnap délelőtt ülést tartott. Ez-ritkán szokott történni és ha megtörténik, biztos jele annak, hogy nagy a veszedelem. A mint, hogy most is úgy van, az ország több helyén jelentkezik a kolera,.itt az ideje tehát, hogy mi is csináljunk valamit. Ilyenkor' lehet látni, mennyire el vannak hanyagolva nálunk mindazok az intézkedések, melyek egy esetleges veszély megjelenésekor első sorban szükségesek volnának. Nálunk közegészségi tekintetben alig történik valami, holott arra mindig a legnagyobb gond volna fordítandó. A lapok állandóan verik a dobot és hol erre, hol arra hívják fel a hatóság figyelmét, a főorvos megteszi a maga javaslatait a tanácshoz, -ezzel aztán ki van merítve minden, mert ha még a tanács meghozza is a kívánt határozatot és kiadja az utasítást, a végrehajtásnál megakad és marad minden az előbbi állapotban. A köztisztaság például állandó témája a helyi lapoknak és a köztisztaság ma is csak a jövő zenéje, pedig ha szigorú kézzel ragadnák üstökön áT közönség indolenciáját, a köz- tisztaságot hamarosan meg lehetne teremteni. Szabályrendelet van erre nézve több is mint kellene, de az már ' egészen bizonyos, hogy szabályrende lettel, ha nincs meg hozzá a sikeres végrehajtásához szükséges energia, nem lehet a köztisztaságot megvalósítani. Sokszor rámutattunk már az 1893 évi esetre, a mikor szintén a kolera ellen kellett védekezni, s a mikor a hozott határozatok végrehajtásával teljhatalommal Papp Géza közigazgatási tanácsos bízatott meg, a ki aztán kíméletet nem ismerve oly alaposan kitakarította a várost, hogy a rákövetkező évben a járványos betegségek is szüneteltek. Lehet tehát köztisztaságot csinálni, csak akarni kell s nem elég arra hivatkozni, hogy hiszen majd máskép lesz, ha a csatornázás és -vízvezeték elkészül, akkor ezek a mizériák maguktól megszűnnek, mert először ez még nem is egészen bizonyos, másodszor pedig addig még sok viz fog lefolyni a Szamoson és ha közben kiüt valami nagyobb veszedelem, az épenséggel nem vigasztalás, hogyha a csatornázás és vízvezeték elkészül, majd ez is máskép lesz. Csak egy csekélység pl. de felette jellemző a mi állapotainkra, hogy-sza- bályrendelet szerint minden háztulajdonos köteles háza előtt a füvet kiirtani, ennek dacára bajos volna olyan ház- tulajdonost találni, á ki ebbeli kötelességének eleget tett volna, de netnis lehet rajta csodálkozni, hogy igy van, mikor a városháza előtt a szinházköz- ben épen úgy diszlik a fü, mint a város más helyein. A közegészségügy nálunk el van hanyagolva, az kétségtelen. Ennek oka szerintünk első sorban csak az lehet, hogy a közegészségügyi szervek beosztása és működés* helytelen. Nincs gondoskodva egy olyan szervről, mely nyilván tartsa, váljon azok a határozatok, miket a tanács a főorvosi javaslatokra hozott, kellőleg végrehajtat- tak-é. Nincs gondoskodva továbbá arról sem, miután arra egymagukban a hatósági orvosok sem elegendők, hogy legyen egy olyan szerv, mely állandóan éber figyelemmel őrködjék minden felett, a mi a közegészséget illeti, a melynek száz szeme és száz füle legyen, hogy meglásson és meghalljon mindent, a mi arra vonatkozik. Es föképcMi, hogy legyen egy olyan szerv, a mely a főorvosnak támogatásál szolgáljon. A közigazgatási bizottságban gyakran lehet hallani a főorvostól ilyen kijelentéseket: „Én bejelentettem a tanácsnak, de hogy tovább mi történt, nem tudom.“ Itt volna ugyan a közegészség- ügyi bizottság, de 'ez csak akkor jön össze, ha nagy veszedelem közeledik, vagy pedig valaki patika jogérí-folyamodik. Ez a bizottság szerintünk teljesén alkalmas lehetne arra, hogy annak a hiányzó szervnek a szerepét betöltse. Minden hónapban legalább egyszer tarthatna ülést, a melyen meghallgatná a főorvos és a többi hatósági orvosoknak a közegészségügy te rén szerzett tapasztalatait és intéz kedéseit, tájékozódnék a tanács határozatainak végrehajtásáról és a szükséghez képest javaslatokat tehetne a közgyűlésnek. . Ma a dolog úgy áll, hogy a közgyűlés tárgysorozatában közegészségügyi kérdés soha sem szerepel, nem szerepel pedig azért, mert az arra hivatott szakosztály ilyen kérdésekkel nem foglalkozik és igy nincs is módjában a közegészségügyet illetőleg bármiféle javaslatot is tenni. Ajánljuk az illetékes körök figyelmébe az itt elmondottakat, melyek nagyban előmozdítanák, hogy a mikor a mostanihoz hasonló veszedelem van közeledőben, nem találna bennünket készületlenül. D. TARCA. A koleráról. Az ázsiai vagy indiai kolera pusztításáról már Krisztus előtt négyszáz évvel történtek fóljegyzések. Úgy látszik, akkor is Ott volt állandó tanyája ennek a szörnyitbe- tegségnek, ahol ma: Bengália déli részein, a Himalája alján és a Brahmaputra deltájánál. Ezen a vidéken a kolera leginkább a száraz évszakban pusztit, októbertől májusig. Az eddig való adatok szerint a kolera csak az emberekkel és az emberek szállítmányaival terjed tovább. Kitűnik ez részint a terjedési irányokból, részint a mesterségesen elszigetelt területek mentenmaradásából. Kisebb területeken azonban nemcsak ilyen utón, hanem talán, umint azt fővárosunkra az 1892-iki epidémia alkalmával tett beható vizsgálatok alapján Ötvös dr. kimutatta, az ivóvíz utján is szétterjedhet. Indiából a kolera csak 1829-ben jött át először Európába. 1826 tói erős kolera-epidémiák uralkodtak Ázsiában, a honnan 1829 ben tört át Oroszországba részintazészaki tartományokon, részint Perzsián át. 1830-ban Moszkvát, 1831-ben egész Oroszországot és Svédországot ellepte a betegség s augusztusban Bécs, Berlin, majd Angolország került sorra. 1832-ben Amerikába jutott a nyavalya. Különösen Newyork, Filadelfiá és környéke szenvedett tőle sokat. Franciország sem kerülte el sorsát. Ott ötvenötezer ember kupta meg a bajt. Ezután, bár Ázsiában ismételten voltak epidémiák, Európába csak 1852- 1854 ben jutott át a kolera. 1863 elején egy mekkai karaván szedte föl a betegséget. A vándorlásban mintegy 30.000 ember pusztult el. A zarándokok S/uezbe is elvitték a járványt, mire az csakhamar egész Egyiptomban elterjedt, a hol ez alkalommal hatvanezer ember pusztult el. A nagy ijedelemben menekülők aztán csakhamar Európába is áthozták a nyavalyát, majd csakhamar hajón Amerikába is eljutott az, úgy hogy néhány hónap alatt a világ minden civilizált részét bejárta. 1866-ban, továbbá 1868 —70-ben uj epidémia dühöngött Európában ismét egy mekkai zarándoklás révén, a mely 1867-ben rendkívül népes volt. Európában ez alatt az idő alatt egy millió ember halt meg kolerában. 1884-ben Toulonon és Maiseillen át került ismét Európába a veszedelem, ezúttal azonban a megbetegedések csekélyebb számuak voltak. Legutóbb 1891—92-ben volt Európában kolera. Az utóbbi epidémiák alkalmával fi-ltünő volt, hogy inkább csak a legalsó néposztály betegedett meg, s hogy a kolera idejében más betegségek, főként az akut betegségek erősen megkevesbedtek. A kolera elterjedésében kitűnt, hogy egyes betegségek, gyakran körülvéve a legpusztítóbb epidémiáktól, mentesek maradtak, a nélkül, bogy ennek magyarázatát máig is megtalálták volna. * Nem lesz érdektelen megemlékezni arról, hogy mely utón jött az első kolerajárvány Baranyi János művész-hangversenye. Feledhetetlen és páratlan szép estét szerzett Baranyi János, városunk fiatal, nagy- tehetségü zongoraművésze annak a fényes/' úri közönségnek, amely a művész szerda eeti búcsúhangversenye alkalmával megtöltötte a városi színházat. Már azóta valószínűleg berlini nagy mestereinek tanulmányozásához látott.— • mLmúg-mrnüig nem tudunk brill'táns játéké- nak varázsa alól szabadulni. És joggal: Baranyi János a jelenlevő idegenek ezemében is egy már kész, kiforrott zongoraművésznek mutatkozott. Maga a hangverseny programmjs, annak megválasztása magán viseli a művész finom Ízlését és hatalmas zenei készültségét.t Mindjárt az első néhány akkord után hideg, nyugodt intelligenciája és elegáns játék-formája lep meg, amely — ba akár hazánkba. Erről felvilágosítást ad a tudós dr. Eckstein Frigyes, 1848-ban a földmive- lésügyi és közlekedési minisztériumban az V. számú közegészségi osztályban-egészségi tanácsos ... a 30 as éveken a pesti orvosi fakultás tanára, aki az 1831-iki kolerajárványról 1832-ben könyvet irt s adott ki. A járvány 1819-ben tört ki először Hátsó-Indiában s innen bocsátotta szét a világ minden tája felé láthatatlan hadseregeit, melyek jobban pusztitottak, mint a legyére sebb háborúk. Eleinte vasutak hiányában lassan terjedt., Kínába Kokinkinán keresztül 1822-ben ért Bakuba, tehát ahonnan most indult, 1823-bun ért és teljes 7 évig tartott, amig Tifliszből a Visztulához és a Tiszához 1831-ben, egy év leforgása alatt jutott el. Magyarországban, hivutalos adatok szerint, először 1831-ben junius közepén, Tisza-Uj- lakon ütötte föl fejét a kolera, ahova mára*- marosi sószállitó tutajosok hozták, kik viszont, hogy hol szerezhették, nyilvánvaló. Csakhamar elterjedt Bereg-, Zemplén-, Szabolcs-, Szatmár-, Borsod- és Hevesmegyében'; július 10-én Szolnokon volt. Pesten, mely akkor 64,491 lakossal bírt, az első koleraeset junius-8-án fordult elő, a kórházba azonban kolerabetegeket csak julius 17-én szállítottuk először. A tudós professzor ur mindenféle csodálatos megfigyeléseket jegyez fel a kolera kitörtét megelőző időkből. így megfigyelte, hogy Pesten junius közepén az 1826 óta uralkodó járványos váltó-láz hirtelen megszűnt és egyáltalán a közelgő kolera előtt minden betegség kapitulált és elvonult. Úgy az akut, mint a krónikus bajok egyszerre elhagyták az embereket, a halálozás minimumra száll alá és a legöregebb pesti emberek sem emlékeztek még oly kevés temetésre, mint a kolera előtti időben. Mint érdekei tüneményt jegyzi fel, hogy egy 35 éves asszony, aki rendkívül heves fejfájásban szenvedett ettől a bajtól az egész járvány alatt megvolt kiméivé, holott, valamint a kolera elmúlt mindjárt visszakapta. Hanem annál jobban fájt Pest többi lakosságának a feje a kolerás hónapok alatt. Hogy a humornak is termő talaja a kolerajárvány, bizonysága az a plakát, amelyet 1832. év október havában függesztetett ki Pest város érdemes tanácsa. Ebben a falragaszban u járványbizottság igen sok hasznos és okos rendelkezést tesz közhírré, amelyeket csak örömmel üdvözlünk. Végül azonban vastag betűkkel megfenyegeti a hanyag embereket, hogy aki ezeket a zár- és felügyeleti szabályokat megszegi, a törvény értelmében 6 hónapig terjedhető fogházzal bűn* tettetik, aki pedig ezek megszegése következtében megkapja a ragályos betegséget, bárom évig terjedhető fogházzal sujtatik. Az önkénytelen humor, mely e sorokban nyilatkozik, egy pár jó percet szerzett a járókelőknek, mert hiszen azok közül, akik a szabályok megszegése következtében megbetegszenek, 40 százalékot nem három évi, hanem négy szűk deszka közt töltendő örök időkre való fogságra ítél maga a legkegyetlenebb biró: a halál. ROTH Sí nOYELMEZIElfilS! nagyválasztéku cipőraktárát • * f n 1 r I <r a* . / y j | | *»« ■ r f ,| r • n jr i —■■■■* 1 ■ ■— ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a leplesébb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipók kizárólagos raktára. Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári árúk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók l
