Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-16 / 37. szám
Beethovent, akár ha Schopint és Lisztet játszik, minden póz nélkül való természetességgel; nemes egyszerűséggel párosul. Olyan szembetűnő qualitások ezek, amiket nagy művészek is méltán irigyelhetnek egymástól. A nagy technikával és érzéssel lejátszott Buch-d, Albert Preludium és Fugája után Beethoven darabokkal gyönyörködtetett. (Sonata, Audaute Fdur, Rondo a capriccio.) Játékának érdekes szioezésével, lüktető, hatásos fortissiraóival, váratlan fordulataival a lelkűnkbe lopta Beethoven mély és fenségesen nagyszerű képeit, gondolutait. Itt mutatta meg, hogy készültsége mellett eredetisége, nagy átgondoltsága is juttatják sikerhez. Schopintől (Nocturn, Mazurka) utól- érhetetlen finomsággá) játszott; pianissiinói | lehető legprecízebbek s úgy külsők után Ítélve a közönség legnagyobb részére ezen darabokkal ért legnagyobb hntást. Végezetül előudott Liszt Petrarca sonelt- jében és Polonaise Edur-jában érvényesült csak igazán nagy clnssisa, lüktető drámai színezése, merész invenciója. Itt már teljesen úrrá lett hangszere és közönsége felett. Mintha vnUmi Dante-utakon vitt volna magával és az előtáruló misztikus képekhez szolgáltatta volna n megrázó, túlvilági zenét. Kitünően megfelel Liszt intoncióinak. A közönség viharos tapsokbun ünnepelte is a fiatal nqűvészt, tisztelői pádig szép babérkoszorúval kedveskedtek neki. A hangversenyen közreműködött Jónásné Baranyi Ilona, a zenede kiváló képességű tanárnője és Liszt Oh quand je dors, Bizot Hubenera (C arm énből) c. két énekszámával ért el igen nagy hatást és osztozott a fényes sikerben. A rendezés, diszletezés is a pompázó déli növényekkel elsőrangú volt. '•••■ (Lybárdó.) _ Szem lélődés. Takács Mihálynak, a m. kir. Operaház hires énekesének elhunytéval nagy vesztesség érte a magyar művészetet, — különös tekintettel az Operaház szellemére. Kidőlt egy nagy magyar operaénekes és a bolyét aligha fogják — még hu tudják is — magyar művésszel betölteni. Mert uz „idegen-láz" még mindig nagy Magyarországon. Azt hiszik, csak az a szép, az az elegáns és finom, arai idegen. Olasz és német énekesek kollemes Nálunk általában a nyári hónapok szoktak a legveszedelmesebbek lenni. A kolera lappangási ideje néhány nap, de néha gyönge hasmenés formájában hosszabb időre is olhu- zódhatik. Az egyes megbetegedések különböző hevosségüek s ennek foka szerint megkülönböztetjük a kolera hasmenést, a kolerint és a súlyos kolsru-rohamot. Átmenetek gyakran fordulnak elő. Az epidémia kitörésénél, főként n legelső időkben, észlelhetők n legsúlyosabb esetek. A megbetegedések többrege hasmenéssel kezdődik. A beteg nagy gyengeségről panaszkodik s gyomrában ürességről. Kevéssel utób beállónak a gyötrő hányáéi ingerek, alsó és felső végtagjaiban pedig görcsös izomösBzehuzódások keletkeznek. A beteg nagy forróságot érez. Testi hőmérséklete tényleg emelkedett is kissé. Az érvéréé, a lélekzés szaporább, a beteg hangja gyönge, szemei beesettek és sötét gyűrűvel övezettek, arckifejezése szörnyű állapotot mutat. Ez uz állapot két-három óráig, de néha egy-két napig is eltarthat. Ha a hántolom még súlyozódik, a hasmenés és hányás ritkábbá válik, de a beteg ereje még inkább csökken, bőrének sápadtsága fokozódik, hőmérséklete csökken, kinjii még jobban súlyosbodnak, nagy szomjúság gyötri, vérük besürüsödik. Ha még rosszabra fordul állapota, a hasmenés és hányás megszűnik, de a beteg öntudata zavarossá válik, árverése kimarad és beáll a halál. Ez a végzetes kimenetel (mintegy hatvan százalék) gyakran már az első napon bekövetkezik, sőt néha, amidőn a betegek á kezdeti hasmenést nem veszik tekintetbe látszólag még gyorsabban is. A gyógyulás lassanként áll be, néha lázas hőemelkedések, sőt valósággal tifuszos állapot mellett. A teljes helyreállásig több hét telik el. Kedvező jelként a vizelet megindulása tekinthető. , A kolera gyógyításánál fontos szerep jut a megóvásnak. Kolerás időben lehetőleg I mérsékletei életmód követendő, a gyümölcs- evést be kell szüntetni, mert a gyümölcs és áltálában a nyers étel felületén megtenyósz- ' SZATMÁB ÉS VIDÉKE. otthona ass Operához, ahol különös kegygyei dédelgetik az idegOD ajkú művészeket. Tagadhatatlan, hogy sok jeles mű van németben ás olaszban egyaránt; és művészeik nagyrészt kiválóak. Dj hogy mi hátramaradottak vagyunk, anntfk elsősorban magunk vagyunk az okai. önérzet és előrelátás, meg alapos kritika nélkül ülünk fői a német és olasz áramlat üzleti exponenseinek, vagy engedjük magunkat tőlük terrorizáltatni. Hiszen sokat lehet és kell is tanulni a külföldi művészettől s igy fejleszteni tovább u magunkét. De hogy teljesen átengedjük nekik a vezetést, ez már gyámoltalanság s megfeledkezéa arról, amivel huzánknuk és nemzetünknek is tartozunk. Nézzünk csak körül, mennyi idegen szellemű kókler hizik a mi naivságunkou szerte az országban; egyik sem hord egy parányi jó érzést sem a rangyar zene- és énekművészet iránt, nem törekszik azt fejleszteni, erősíteni. így nem lesz igazi mugyar művészet soha ; magyar művész magasra nem emelkéd- hetik. Szinte csodálatos, hogyan érvényesülhetett annyira Takács, mert nagy tehetség volt ugyan, de magyar . . . Milyen felháborító, hogy elhanyagoljuk önmagunkat. Mi magunk nézzük le azt, ami magyur. Holott éppen azokat kellene lehetetlenné tenni, akik az idegen szellemet terjesztik és lekicsinyelni, leszólni merészelik a magyar szellemet és képességet, bármilyen kez- leges legyen is az itt vagy ott. Idegen vondégszereplést meg lehet tűrni, a szebb idegen darabokat be lehet mutatni, hiszen tanulni, okulni kell a fejlettebb idegen kultúrán. De hogy itt hizlnljuk állandóan az idegent ükkor, amikor a mieink nélkülöznek 8 magukat képezni nem birják, ez 'már mégis csztelenség. Inkább ne legyen semmiféle kultúra, de olyan, amely a magyar kigúnyolására, leszorítására, elfojtására terpeszkedik itt benn a saját házunkbuD, meg írem tűrhető. * Épületes dolgot olvastunk Abbáziából; két mágnás-kisasszony, egy magyar és égy lengyel hujbuknpott a cigányprimásért. Meg tetszett mindukettőnek a ceokoládészinü legény s nem törődve társudulmi állásukkal, nem számolvu n botrány következményeivel, megfeledkezve arról, hogy a »gyönge nem“- hez tartoznak, — férfiaknál is brutális módon szálltak sikra felszeg érzelmeik barna térhet a kommnbacillus. Lehetőleg megbízható ásványvizet, vagy forralt és lehűtött vizet igyunk. A kolera ellen meleg izgató italok, ópium, kálóméi, meleg fürdők rendelendők. gyáórt. Az ilyen -eseteknél röviden kellene eljárni; mindakettőt szanatóriumba kellene csukni. * Uj politikai lop indul meg legközelebb városunkban, „Szatmári Est“ címmel. Kétszer jelenik meg hetenkint i dr. Nagy Vince ügyvéd lesz a szerkesztője. Programmjáról is értesültem. Nem reklámképen írok az üj lapról. Felesleges az én szerény toliam ott, ahol a lap szerkesztőjének jó neve, jeles képessége, gondolatokkal és eszmékkel telitett irányzata, már eleve biztosítja a sikert. Hanem őszinte örömmel üdvözlöm dr. Nagy Vince vállalkozását, mert látom, hogy az nagy hézag pótlására hivatott. Pezsdülést, talán uj vért is várok közéletünkbe e lap hatásától. Bizonyára szép eszmények vezérlő fáklyái gyúlnak föl a működése nyomán. Erős burok veszi körül most az emberek szivét: a közöny. Ezt kell áttörnie az uj lapnak legelőször is, bogy az érzelmeket hullámzásba hozhassa.' De remélem, a szerkesztő kitarló egyénisége legyőzi e nagy akadályt. Kétségtelen, hogy működésében munkatársukra van szüksége. Hallom, hogy a legjobb toliforgatók egész gárdáját sikerült táborába csoportosítania. Színes, hangulatos, tartulmas újság lesz tehát a „Szatmári Est“, amelynek megjelenését sokan nagy érdeklődéssel várják. Szatmár, 1913. szeptember 14. _____________Csomay Győző. Becsipve jön haza a gazda, s az asszony alaposan rátámad. — Bizony, ideje volna már más életet kezdeni. Itt a kolera, ha igy folytatja, könyyen baj lehet. — Nem úgy van az anyjuk, kolerás időben épen az az első szabály, hogy nem szabad változtatni a megszokott életmódon. Add csak ide a pincekulcsot szaporán 1 Demeter. — Az aj fényképészeti és festészeti műterem megnyílt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal. — Telefon 375. 72 NESTLÉ*1' \ GVERMEHUSZT Apróságok. reöbeváll a legjobb és letíolc DOBOZA K 1.80 MINDEN GYÓGYSZfRTÁRBAN És lesóbb DROGÉRIÁBAN Próbadobozt ingyen küld: HENRI NESTLÉ,Wien.l.Biberstr I73. MZ UJ sarkút A balháshegyleknek meg van az örömük, hogy a közgyűlés nem engedte meg a régi jó Balháshegy nevet felcserélni. — Már kérem alásan, —. mondja egy ottlakó hegyi polgártárs — igy hívták azt a mi elődeink több mint 300 év óta, igazán vétek lett volna most más névre keresztelni. Az a pár fiayás városi ur, n kinek nem tetszik, menjen a Tükör vagy | Csillaghegyre, ha szebb névre vágyakoznak. * Nagy beteg a falusi gazda, körülötte sir az egész família. Eljönnek | komák, sógorok és az atyufiság, vigasztalják, s egyik másik megteszi az észrevételt is, hogy talán jó volna orvosért küldeni. De | beteg nem engedi, ebbeli magatartását a következőleg indokolván: — Ha már meg kell halni, a természet rendje szerint akurok elmenni és nem orvosi segítséggel. * A szomszédom nagy 48-as, a kivel ha találkozom, mindig szeret a politiká éi beszélni. A napokban aziránt érdeklődött, hogy mi az az „intézvényes demokrácia", a miről a lapok most annyit Írnak.--- Mert uzt már hallottam, — magyarázó nekem — hogy a váltó elfogadóját in- tézvénycsixk is hívják, azt Í9 olvasom, hogy parlamenti váltógazdusdgról is beszélnek, ebből teliét az én polgári eszemmel olyanformát hámozok ki, hogy ezután a gróf urak, u kik a mi pártunkon most nagy számmal vannak, fogják a kis emberek váltóit aláírni. És ha igy van, ez egészen okos dolog. * Bejárta a lapokat, hogy városunkban földgázra akadtak. Egy fiatal ember fejtegeti egy társaságban annuk nagy horderejét és kiváló szerencsének mondja, hogy mi nálunk Í9 rátaláltak. — Nem földgáz az öcsém, — szólal meg Bögre ur — csak olyas valami, a minek nem jó szaga van. Az a tudós férfiú bizonyosan akkor sétálhatott az utcán, mikor a mi szagmentes gazométereink dolgoztak. HÍREINK. A jegygyűrűk. A fővárosi pletyka-újságok nagy zajjal kürlölik, liogy Nagyváradot} egy zálogházban árverés volt s az árverésre kerülő tárgyak közt olt szerepelt három kiló jegygyűrű, számszerint hatszáz jegygyűrű. Különféle karika-gyürü. Tehát azok a tárgyak, a melyek az emberi társadalom, a családok, a lelkek legkegyelelesebb emlékei. Kötelékei. Mementói. Élet és halál után. A melyet féltékeny gonddal visel ujján férfi és nő. S melytől még a gyermekek is, a késő nemzedékek az utolsó, nagy, nehéz szükségben könyek közt válnak meg. íme, az újabb, a legújabb időben — már ezek a kegyeletes tárgyak is a zálogházba gurulnak. Árverésen kótyavetélőd- nek el, Írják gúnyosan, ölő mosolygások közt azok a riporterek (hirkergetők), a kik csak a jelenségek külső kinálmányai- val törődnek. De mélyebbre nézni — nem szoktak. És ráhúzza az Ítéletet, hogy hát ime: micsoda nyomorúság lehet az, ha nyolc hónap alatt hatszáz jegygyűrűt zálogosítottak el. A mi viszonyunkra mindenesetre jellemző ez a licitálás. Mi is azt mondjuk, hogy jellemző. És mi is ismerünk egy másik várost, egy másik zálogházat, a hol szintén jegygyűrűket — soksok karika gyűrűket tettek zálogházba. És a zálogház tulajdonos, mint jellemző jelenséget mutatta ki, hogy ezek a gyűrűk és más szokatlán tárgyak azon idő alatt vándoroltak a zálogházba, mig a cirkusz a városban hódított és bolondította a népet. És egyáltalán a gyűrűk azóta gurulnak a kótyavetélés házába, mióta a mozik bizseregtetik az emberek és asszonyok vérét. Ez egy ... Más, hogy még érdekesebb lenne megtudni, hogy ama gyűrűk közül — a hatszáz közül mennyit vitt az igazi, valódi nyomor a zálogházba. És mennyit az alkohol, a pálinka, a mámor, a divat, a fianc és más újkori jellemző szükségek. Oh — a valódi, az igazi nyomor csak a legeslegutolsó pillanatban huzza le ujjá- ról hitvesének jegygyűrűjét. És akkor is ... azután is első munkája verejtékével siet azt visszaszerezni. Nyomor van. Szegénység mindig volt. És lesz is. De bocsánat, mi a kik nyitott szemmel nézzük az embereket, a jelenségeket, a nép munkáját, keresetét és életmódját, mégis arra az ítéletre jutunk: hogy: Még a mi viszonyaink közt sem élűnk a nincstelenség, az általános nyomor napjaiban. Ez a kor igenis — nem a nincs- telenséq, de a soha se eléq korszaka. Mester. * — A közegészségügyi bizottság vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében dr. Keresztazeghy Lajos elnöklésével ülést tartott. Jelen voltak dr. Vajay Károly polgármester, Ferencz Ágoston közigazgatási tanácsos, dr. Radó Sándor törzsorvos, dr. Vajay Imre, dr. Wallon Gyula kerületi orvosok, Pártos Samu kir. állatorvos, B.-nyovszky Pál hegyi kapitány, Kovács István vizműigazgató, Korányi János dr. Fejes István bizottsági tagok. A bizottság a kolerajárvány elleni védekezés módozatait tárgyalta s többrendbeli intézkedés megtétele végett megkeresést intézett a tanácshoz, egyben tudomásul vette a tanácsnak e téren tett eddigi intézkedéseit. A dinye árulásra nézve kimondotta, hogy az csak e hó 20-ig engedhető meg, ami a nagyközönségnek és az érdekelt árusító feleknek tudomására hozandó. — A szintigyi bizottság ülése. 1 Heves Béla színigazgató bemutatta uj társulatának névsorát s egyben bejelentette, hogy nov. 1-én óhajtja megkezdeni az előadáaoknt. A szinügyi bizottság egyelőre tudomásul vette a bejelentést azzal a fenntartással, hogy véleményét a társulatról a szezon megnyitása után nyilvánítja. Ezenkívül a bizottság újból tárgyalta Heves szerződését, s ti régi szöveget változatlanul elfogadta, a mozi előadásokra vonatkozó pótengedélylyel a bizottság Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által ül)— °° Ruliafestő «« Gázmosó gyárában aB A BIKSZÁDI BB természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. Ems Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. 29— a bikszádi fürdőigazgatóság.
