Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-29 / 30. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. * Az előfizetés ára: Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre 1 kor. BO fill. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 > ■ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, EAtvAi-utoa 6. az. a * Telefon-szám : 73. !--V HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek fól. . A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Dr. Boromisza Tibor. (B. ö.) A nagy alkotások elősegítik a nemzetek nagyságát. Es ezek az alkotások, intézmények mind-mind egytöl-egyig csak kiváló nagy emberek erős akaratából épülnek föl, akiknek lelke ezrekért és~ ezrekért hévül, akiknek elméjét, vágyait, sőt egész életét betölti az erős faj- és hazaszeretet, az erkölcs s a vallásosság terjesztése, a jóságos és emberszerető szivnek földi gyarlóságokon felülemelkedő lángolása, a szigorú kötelességérzet, a közjóra irányuló önzetlen tevékenység, az életfeladatoknak magas szempontból való felfogása s a nemzeti művelődésre irányuló buzgó tevékenység. Áldás kél ily nagyok emlékezete nyomán. A hála, köszönet és elismerés szóljon azonban azoknak is, akik ily alkotások élén állva, ily intézményeket gondozva: őrködésükkel, gondozásukkal, tevékeny munkásságukkal, nemes jótékonysággal, állandó kitartással ápolják, fejlesztik, erősitik, fényre derítik ezt a közkincset. Az egyházak is, mint nagy alkotások, a. nemzetek nagyságát munkálják, fenmaradását gondozzák. Mikor első királyunk, Szent István, püspöki egyházmegyéket alapit, valójában nemzetének jövendő nagyságát alapozza meg. A keresztény hitélet terén hazánkban a 19. század első éveiben nevezetesdolog történt: az egri püspökséget érseki rangra emelik s belőle nagy kiterjedése miatt két uj püspökséget alapitanak — a kassait és a szatmárit. I. Ferenc apostoli királyunk az 1804-ik év inárc. 28-án kelt alapitó levelében a szatmári egyházmegyét létesíti, s ezt a királyi intézkedést VII. Pius pápa 1804-ik év augusztus hó 9-én kelt apostoli bullájában jóváhagyta és megerősítette. A szatmári egyházmegye területe öt vármegyére terjed, u. m.: Szatmár, Béreg, Máramaros, Ugocsa és Ung vármegyékre. Az 1808-ik évben a szatmári egyházmegyében 52,828 r. kath. volt; 1910-ben 162,486 r. kath. lélek. A szatmári egyházmegye parochiáinak száma 96. Az egyházmegyei papok száma 182. A szatmári egyházmegye lelki kormányzása nem könnyű feladatot, nem kis gondot, sőt terhes kötelességeket ró a püspök vállai ra. Az egyházmegye mostani Főpásztora dr. Boromisza Tibor a sorban a tizedik püspök. Az első báró Fischer István; dr. Mayer Béla megrongál; egészsége miatt nem is foglalhatta e püspöki székét. Az egyházmegye második alapítója a szent életű Hám János, aki 30 éven át kormányozta a szatmári egyházmegyét s aki önfeláldozó működésével, nagy jótékonyságával, nagy és kiváló erényeivel az egyházmegye legnagyobb jótévöje lett. Ez a halhatatlan nagy püspök példaképe a mi mostani és finom lelkű Főpasztorunknak, dr. Boromisza Tibornak, akit királyunk mint pápai práelátust és kalocsai apátkanonokot 1906. évi junius hó 20.-án szatmári püspökké nevezett ki. Öröm töltötte el akkoron a r. kath. hivőknek és minden jóérzésü embernek a szivét, hogy az elődök püspöki széke oly férfiúnak jutott örökségül, aki férfias jellemével, papi erényeivel, jóságával a szatmári egyházmegye felvirágzására mindent el fog követni. S nem csalódtunk 1 S most. mikor Főpásztorunk f. évi julius 31.-ón a világ katholikusai- nak központjában — Rómában tartja pappá szentelésének 50. éves évfordulóján aranyiniséjét, ismét öröm repdes a sziveken. Mély hálával és gyermeki szeretet tel gondolunk reá. Aranymisés főpásztorunk Kalocsán született 1840. jul. 18.-án. Édesatyja érsekuradalmi ispán volt. Iskoláit Kalocsán és Báján végezte. Mint papnövendéket s mint kitűnő tanulót Rórfiába küldték, ott hallgatta a theo- logiai tanulmányokat. Pappá szentelték 1863-ban, amikor Kunszt József érsek káplánnak küldte ki. Az 1869-ik évben hittanár volt a nöképzöben. Mint hat éves pap és káplán ugyanazon évben lett jánoshalraai plébános. Mint plébános a megyegyüléseken tartott beszédeivel feltűnt és nagy tekintélyt szerzett magának; élénk szerepet vitt a közügyékben. 1881-ben iskolalátogató; 1889-ben esperes ; 1890- ben heővizi apát; 1893-bun kanonok, szemináriumi rektor s a kalocsai ké- pezdék felügyelője lett. Mint rektort jóságos bánásmódjáért szeretettel vették körül tanítványai. Országos szereplése 1894-ben kezdődik, mikor a szabadkai kath. naggyülésnek egyházi elnöke volt; 1898-ban a kalocsai Kath. Kör elnöke. Az 1901-ik évben a pápa praelátussá nevezte ki; Várossy Gyula érsek 1906 ban általános érseki hely- nőkévé tette. Innen emelkedett a pápa s a király kegyéből a szatmári püspöki székbe. Barátságos, finom modora mellett csendben, kerülve a nyilvánosságot gyakorolja nemesen, jó szive sugallatából a jótékonyságot. Kalocsán 30,000 koronás alapítványt tesz, hogy egy kalocsa-egyház- megyei növendék Rómában végezze tanulmányait; 5000 koronát letesz a kalocsa érsek-uradalmi tisztek nyugdija javára. Szatmáron 500 ezer koronán jezsuitakonviktust építtet, hozzákapcsoltán 150,000 korona alapítványt tett, melynek kamataiból 12 főgimn. tanulónak ingyenes ellátást biztosit. Azonfelül sok célra áldoz; pártfogol egyleteket, intézeteket, igen sok házi szegény talál nála évente segítséget felekezeti különbség nélkül. Gondját viseli a kath. intézményeknek és iskoláknak is. Ahhoz a kedvesen kegyeletes ajáuTÁRCA. Szerb búcsújárás. Irta: Vakaroa Kálmán áll. főgimn. tanár. Nagykikinda, torontálmegyej város határában van egy búcsújáró hely, amelyet Vodicának hivnak. Kis kápolnája távolról is jól látható. Messze vidéknek, de különösen a környéknek a lakossága zarándokol ide, hogy Szent György védőszenthez imádkozzék és annak a segedelmét kérje. Nemcsak szer- bek, hanem németek, oláhok és magyarok is felkeresik e szent helyet, hogy betegségükre és fájdalmukra enyhülést keresnek itt. A Vodica eredetére nézve a következő monda van elterjedve a nép között: Az a terület, amelyen most a kis kápolna áll, régente mocsaras volt és csak nagyritkán tévedt arra valaki. Mikor egy alkulommal odavetődött volt egy pásztor, u botját egy vizenyős talajba szúrta és csodák csodájára azt látta, hogy mikor botját kihúzta a földből, utána vizsugár lövelt ki. Szóval forrás fakadt az együgyü nyájőrző bámulatára. Majd aztán mások is megszem- lólték e mesés forrást s hozzá még a vizét is jónak találták. Ez időtől fogva csodákat regélnek róla, a vizének pedig gyógyító erőt tulajdonítottak. A forrásnak Vodica nevet adták a szerb hivek; e szó máskülönben is forrást jelent a magyarban. A Vodica idővel teljesen búcsújáróhellyé alakult át, de amellett kiránduló- és eétuhelyiségül is szolgál; díszes parkja gyönyörrel tölti el a szemlélőt: fák, virágok ös pázsitos területek váltakoznak rajta. Idővel a forrás felé kutakat építettek, még pedig ötöt s ezek vizüket a forrásból nyerik és mint ezentkutak szerepelnek, a melyeknek vizétől enyhülést és gyógyulást várnak a betegek. A szent kutak közvetlen szomszédságában emelkedik a kápolna kisded tornyával, amelynek kis harangja mindannyiszor megszólal, ahányszor a hívők serege a búcsúhely felé közeledik. Lágy, szelid hangja bizonyos ünnepies hangulatba varázsolja át az emberi szivet és lelket. A kápolna mellett van egy hálóterem, amely a tőle nem messze lévő másik hálóteremmel együtt, amint a nevük is elárulja, arra szolgál, hogy éjszakára, vagy pedig rossz időjárás esetén a búcsútoknak menedéket nyújtson. A kápolna előtt szemünkbe ötlik egy nagy pusztás terület, amely arra való, hogy ott misézhessen a pap a nagyszámú közönség számára. A Vodica felett való ügyeletet egy őr gyakorolja; ez az őr vigyáz a szenthelyre, mint szintén a parkra is. Neki rendesen künn kell tartózkodnia és számára külön lakás van biztosítva. Az ő hatáskörébe tartozik az is, hogy a búcsúsoknak a szükséges útbaigazítást megadja, és hogy a kis kápolna harangját meghúzza, ha jön a búcsúsok menete. A búcsúkat Szent György napján, áldozó csütörtökön, pünkösdkor és Nagyboldogasszony napján tartják meg. A felsorolt ünnepeket megelőző napon, még-pedig délután 6, órakor, a városi szerb templomban megtartott mise után zarándokol ki a hivők serege szent zászlókkal és énekszó mellett a Vodicára. A körmenet élén egy pap halad. E szent menetben azonban csakis uzok vehetnek részt, akik gyalogolhatnak ; a nehéz betegek ugyanis kocsin, szekeren igyekszenek a Vodicára és már jóval-elébb ott vannak és várják a búc*ú'ársakat. A miséket rendesen este 6 órától 10 óráig szokták megtartani a már említett helyen, a kápolna előtt elterülő téren. Az utólsó mise végeztével a pap olajos ujjával keresztet-formál minden hivő homlokára. Mise után mint szintén előtte is, imádkozással töltik a betegek az időnek a legnagyobb részét. Majd isznak a szent kút vizéből, amelyet szivattyú segítségével nyernek. E szivattyú a kápolnában vau elhelyezve olyanformán, hogy u tőle felszívott vizet egy vasmedencében foghatjuk fel és abból aztán kényelmesen meríthetünk bármikor. A feleslege« és fel nem használt vfz a kápolna alatt levő csatornán át a kápolna mögött készült vizgyüjtő árokba jut, amelyben a betegek karjukat, lábukat, testüket, egyszóval beteg tagjaikat szabadon és kényelmesen megmoshatják. Van még egy másik csatorna is, amely a közelebb levő hálóterembe vezeti be a szent kutak vizét, hogy esős vagy kellemetlen időjárás esetén ott mosakodhassanak meg u beteg búcsúsok. Este lepihennek a búcsújárók s a két hálóterem fogadja be őket « ha ezek nem elegendők, akkor a kocsikon, szekereken vagy a szabadban, a földön hálnak ; legtöbb idejüket azonban éjjel is az imádkozásra fordítják, vagy pedig eldiskurálgatnak egyikmásik újságról, amelyet falujokból hoztak volt magukkal. Másnap reggel lassanként haza vonalnak a hivek. Vannak azonban olyanok is, akik még másnap is ott maradnak, különösen azok, akik a közelben laknak. A búcsúk alkalmával egészen mozgalmas élet van a máskor csendes Vodicán 1 Különféle betegek sereglenek itt össze; némelyiken megesik a szivünk és szánakozással tekintünk szenvedéseire és kínjaira. Itt egy mankón járó beteg, ott egy felkötött karú nyomorult, amott egy sebekkel elborított arcú szerencsétlen várja a gyógyulást a csoda- hatású viztől. így nem is csoda, ba az emberen ilyenkor bizonyos fájdalmas érzés vesz erőt. Szomorú és siralmas hellyé alakul át most a Vodica, amelyet a szomorúfü'fák és a rajta uralkodó borús hangulat máskülönben is olyan misztikussá és rideggé tesznek. A múlandóság és az élet Bivárs&ga tükröződik itt vissza; a halál és elmúlás szomorú képe jelenik itt meg a látottak hatása alatt lelki szemeink előtt. (Folyt, köv.) riOTELHEZIEIÉS! Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! MTA valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál iával olcsóbban kaphatók l
