Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-29 / 30. szám

. BZ AT MÁK ÉS VIDÉKE? dókhoz, amit egy nagytudományu fia, dr. Wolkenberg Alajos egyetemi r. kath. tanár és hitszónok az „öntudatos Élet" cimii müvével nyújtott, mi is azzal a kinccsel közeledünk Föpásztorunkhoz, amely kincs mindeneket magához ra­gad, minden szivet meghódít s amely kincs a legnagyobb, legtisztább, a leg­szentebb hatalom itt a földön: benső­séges gyermeki szeretettel! A jó Isten áldja, óvja, éltesse aranymisés püspökünket! — Ab uj fényképészeti és fes­tészeti műterem megnyílt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Schevlinrj Antalt — Telefon 375. 65 Szemlélődés. Balthazár ref. püspök személye jelenleg sok szóbeszéd és oikkezés tárgyát képezi. Eddigi barátai nagyon neheztelnek rá, bogy elhagyta őket s — bár röstell még egészen szint vallani — mégis más útra tért. Kár úgy haragudni Balthazárra. Jó arcot kell vágni az eljárásához. Mert ha a tisztelt magyarok mindenkor odatartották a válluikut Balthazárnuk, hogy előre juthasson, föl a püspöki székig, akkor csak egyedül ők lehetnek a hibásak. Miért tették? Amikor ők is tudták, — amint mindenki tudta — hogy Balthazár kitünően értékesiti a jelsza­vukat és az embereket saját előhaladáea érdekében. Azonban tetszett nekik, hogy mi­lyen ügyes férfiú is ez a Balthazár 1 Erezték ők jól, hogy Bulthazár, hogy is mondjam — diplomatikus ember. De azért tolták, vitték, dicsőítették. Másokat — talán jobbakat is — mellőztek, cserbenhagytak miatta. Ezért, ismétlem, ha haragu9znak, csak önmagukra haragudhatnak. Balthazárra nem. « Olvastam a „Pesti HirlapMmn, hogy Heves Béla színigazgató Marosvásárhelyen társulatát feloszlatta, rosszul ment a szezon. Uj társulatot csak ősszel szervez,- amikor ismét Szatmárra jön. Valahányszor Heves Béla színtársulatá­nak hiányossága, általában működése ellen Szatmáron kifogások emeltettek, rendesen az volt a felelet, hogy nugyobb befektetést nem csinálhat az igazgató, mert egy kis tőkét kell gyűjtenie, hogy a szinikerületébe tartozó többi helyeken legyen miből a deficitet fedezni. Most pedig, előre látom, az lesz a válasz, — ha netalán ősszel ismét gyengén kezdi meg a szinigazgató működését — hogy nemi volt miből megfelelően berendezkednie. Nagyon szép a nagylelkűség. De még­sem mehet Szatmár érdekeinek a rovására. A mi városunk nagy áldozatokat hoz a szín­művészeiért. Ingyen színház, ingyen fűtés és világítás s háromszoros bérlet. Ilyen pártolás mellett joggal támaszt magasabb igényeket a közönség. Hogy az igazgató kerülete többi helyei­nek esetleges deficitjeit is szatmári bevételé bői fedezze, ez nem lehet a mi érdekünk. Semmi közünk hozzá. Nem vagyunk Krőzu- sok. Éppen igy nem tartozunk a jövő ala­kulások szempontjából sem tudomásul venni a színtársulat — bármennyire is sajnálatos —- marosvásárhelyi kudarcát. Ám vigyen el az igazgató tisztes pol­gári hasznot minden szozon után, ez termé­szetes. De többre nem vagyunk kötelezhetők. Ezért vagy másképpen kell a színi- kerületet megkonstruálni, Vagy p dig Szat­mári teljesen függetleniteni. Minden körül­mények között pedig olyan állapotokat te­remteni, hogy Szatmár raűpárlolása megfe­lelő ellenszolgáltatásokban részesüljön. A város érdekének kell a legfontosabb szem­pontnak lenni előttünk. * Az utcaelnevezések körüli mulasztáso­kat többször fölhoztam. Tudom, hogy szép célt szolgálok. Eddig még nem értem el eiedményt. Azért nem verem a falba a fejemet. Hozzá­szoktam én már az ilyen ügyek, sőt még még nagyobbak sikertelenségéhez is. De azért nem hagyom abba. Mert mi­nél tovább halasztják a pótlást, annál jobban kirí, mennyire húzódoznak tőle. Szatmár, 1918 julius 27. ___________________Csomay Győző. Re ndelet a záróráról. Augusztus elsején életbelép az Üzleti záróráról szóló törvény, a nagy közönség azonban még mindig nem tudja, hogy milyen lesz a törvény gyakorlati alkalmazása, mert a miniszteri rendelet, mely a törvény életbe­léptetésére vonatkozó végrehajtási utasítást tartalmazza még nem látott napvilágot. Ér­tesüléseink szerint azonban a végrehajtási utasítást a minisztérium már elküldötte az érdekelt testületeknek és néhány napon be­lül hivataloan is közzéteszik. A közönség tájékozására közöljük be­lőle a fontosabb részleteket: A rendelet szerint csak a nyilt keses- kedelmi üzletekre vonatkozik a törvény, ellenben műhelyekre, műtermekre, fodrász­üzletekre, oselédszerző, bank és ügynöki irodákra, vendég lökre, kávéházakra stb. nem vonatkozik. Az összes kereskedelmi üzletek fél ki­lenckor lezárandók és ezentúl árusítani nem szabad, kivéve szombaton, amikor esti fél- tiz óráig szabad az üzletet nyitva tartani.1*' Az utasítás szabályozza a törvény né­hány világos rendelkezését. Kimondja, hogy a pálinkamérések nem esnek a törvény ren­delkezése alá, azonban a kereskedelmi ka­mara a pálinkát árusitó füszerkereskedők ér­dekében arra kéri a fővárost, a mely a pá­linka mérők záróráját rendeletileg szabályozta, hogy a rendeletet módosítsa és hozza össz­hangba a zárórára szóló törvénynycl Sok baj volt a cukorka boltok ügyé­ben is. A rendelet ezekre vonatkozólag úgy intézkedik, hogy a cukorka üzletek félki - lencen lul csak friss gyümölcsöt és hűsítő italokat árusíthatnak. Nem szabad azonban árulniok szárított gyümölcsöt, konzervet gyümölcsízt stb.. valamint nem szabad árulniok apró teasüteményt, cakest és ha­sonló, száraz, apró süteményeket. Rendezték azt a kérdést, hogy mi tör­ténjék, ha félkilenckor még vevő vau az üz- etben, vagy ha az üzleti kocsik és küldön­cök félkilencre nem tértek vissza az üzletbe. A rendelet szerint a félkilenc előtt érkezett vevő még kiszolgálható és a félkilenc előtt útnak indított kocsi bevégezheti munkáját. Erre vonatkozólag a miniszter utasítást küld a főkapitányságnak a rendelet értelmezésére vonatkozólag. Ellenben tilos félkilenc után a bolti­szolgát arra kényszeriteni, hogy az üzlet- helyiség tisztogatását elvégezze, mert felki- lene után minden munkának szünetelnie kell. Nem tilos azonban a lezárt üzlethelyiségben félkilenc óra után is az irodai munka Elvég­zése, mert a törvény csak a kereskedelmi árusításra dilit fel záros határidőt, ellenben a tisztviselők irodai munkáltatására ném vo­natozik. Részletesen intézkedik az utasitás ar­ról, hogy mikor van meg engedve a záróra meghosszabbítása. Legfontosabb ok erre nézve a költözködés, a leltározás, országos vásár és olyan áruk sürgős kiárusítása a melyek romlékonyak. Minden esetben azonban ható­sági engedélyt kell szerezni és a zárórán túl való foglalkoztatás csak akkor engedhjető meg, ha minden 24 legalább 10 órai pihe­nőt biztosit a munkaadó alkalmazottjának. — No felejsd, mondja leányának; az anyja a kereskedőtől az öaműkodő ártalmat­lan mosószer. „ Persilt" elhozni. Holnap rop­pant sok fehérneműt mo-unk és nagyon 'ke­vés az idő hozzá. Figyeljen 0 névre és kérjen mindig határozottan Erdőgyöngyét. Hasonnevű értéktelen utánzatok vissza- utasitundók 1 Erdőgyöngyeművek1 Morltz Löw, Brünn-Huaaovltz 16—26 Apróságok. — Adtál te már valamit az árvíz­károsultak javára ? — Persze, hogy adtam, sőt már a lap­ban is benne volt. — Különös, nem emlékszem, hogy a nevedet olvastam volna. — Persze, hogy nem emlékezhetsz, mert az én adományom N. N. név nlutt volt el­számolva. Nem szeretek ugyanis a jótékony­ságommal dicsekedni. * Bambucz ur olvasván az újságban, hogy városunkban egy gazdasági részvénytársaság van alakulóban, odaszól a feleségének: — Lásd fiam, ebből kellene minél több részvényt jegyezni, mert ha ilyen nehéz idő­ben is megcsinálják, akkor annak nagyon jónak kell lenni. — Csak az a kérdés, — szólt rá az asszony — 1 hét é még jegyezni, mert bizo­nyosun elkapkodták. E'.t kellene valahogyan megtudni. * X. ur egy szigorú Ievelot kapott az egyik helybeli bank ügyészétől, melyben tartozásának 3 nap alatti kiegyenlítésére hívja fel azzal a hozzáadással, hogyha nem fizet, haladéktalanul bepereli. — Érdekes — monologizál mosolyogva X. ur — máskor a hideg rázott volna ki egy ilyen levéltől, most pedig már annyira meg­szoktam, hogy szinte rosszul érzem magamat, ha valamelyik nap nem kapok. * A legjobb dolga van most a gólyának — magyarázza Bögre ur egy társaságban — annyi a béka, hogy behunyt szemmel is rá­talál. A napokban u vasúton utazván, a réten láttam egyet, amelyik háromszor is neki ira­modott, mint a Kvasz András repülőgépe, mig végre nagy nehezen fel tudott emel­kedni. Meglássátok, jövőre hire-hamva sem lesz a gólyának, annyira el vunnak hizva, hogy a tengeren nem fognak tudni át­repülni. * Sokan zúgolódnak, hogy a katonai uszodában most már a nők délután is füröd­hetnek, miáltal a férfi közönség alaposan meg van rövidítve. — Barátaim I — mondja erre valaki — ez bizony úgy van, de hát a költő szerint: Szép asszonyért, szép leányért az igazi vitéz, Tüzet, vizet kiáltani, pokolba menni kész . . . ezen alig hiszem, hogy változtatni lehesaen. Demeter. HÍREINK. M 1 A közelgő veszedelem. A koleragyunus megbetegedésektől szóló hirek az első nyári napok jelentkezésével egyidejűleg,szigorú pontossággal újra meg­jelentek. És ami azután .már szomorú, a koleragyanu alaposnak bizonyult, mert a temesszigeti négy gyanús halálozás oka ázsiai kolera volt, ami Szerbiából jött át Magyar- országba. Nem elég e szerencsétlen országnak a most is tartó irtózatos gazdasági válság, melyből sehogyiem tudunk kikászolódni. Nem volt elég a tavaszi jégverés, mely a szőlőket, a mostani árvíz, mely a vetéseket tette tönkre 7 Kellett még ráadásul egy ijesztő pandémia is? A balkáni háború veszedelme — úgy lehet — elmúlik a fejünkről minden baj nél­kül. De a balkán elküldötte hozzánk a má­sik veszedelmet, a kolerát. Hogy ezzel a sárgaarcu szörnyegettel azután hogy fogunk elbánni, az kérdés. Mert ez ellen hiába a szuronyok százezre, milliója ... A levegő­ben él, száll százmértföldeket. Nem tudjuk, mikor leheljük be. Nem tudjuk, mikor fer­tőzzük meg magunkat vele. Láthatatlan el­lenség ellen küzdeni pedig nagyon bajos. S mi vigyázzunk nagyon, kik a tiszta- sággal eléggé hudilábon állunk. Ott a sok tisztitatlan árok döglates vize, hogy csak egyre mutassunk rá a mi szerkesztőségünk ablaka alatt elhúzódó miazmákkul telt undo- ritó városi árokra, melynél a hatósági intéz­kedés ez évben annyiból állott, hogy meszes vizzel végigfestették a ragályfészket. Itt van­nak az árvíztől sújtott falvak, hol megindult a szervesanyagok rothadási folyamata. a för­telmes bűz megfertőzte a levegőt, a talajt, elismeri jelenlétét orvos, szolgabiró, folyam­mérnök, de védekezni nem tudnak ellene. Adja Isten, hogy megmeneküljünk a járványos veszedelmektől s e nehéz idők minden baj nélkül múljanak el felettünk. Ha sikerül lokalizálni a veszedelmet, úgy a temesszigeti eset nem lesz egyébb, mint egy kellemetlen epi.ódja a nyárnak. Ha azonban nem sikerül meggátolni a kolera tovaterjedé­sét, úgy még tzomorubb idők következnek erre a szerencsétlen országra. Szomorú idők, melyek betetőzik a mi százféle nyomorúsá­gunkat, bajunkat, * — Pásztory Árkád — a gör. kath. püspökségnek. A h. dorogi gör. katholikus püspökség még meg sem kezdte működését s már is hazafias s egyházi törek­véseinek sikeres szolgálatára Pásztory Árkád lovag pápai titkos kamarástól turvékonyai birtokostól nagy kiterjedésű szerzett javai­nak ajándékozásával nagy arányú támogatást nyert. Midőn a magyar kormány a gör. kath. magyar püspökség felállítását tervbe vette, Pásztory Árkád, ki a bikszádi bazilita rendnek hosszú ideig főnöke volt elhatározta, hogy az ő humánus és magyar nemzeti tö­rekvéseinek folytatását mint letéteményesre a gör. kath. magyar püspökre bizza. Pásztory Árkád egész életét, tiszta jellemét, hazafias és emberbaráti érzületét jellemző elhatáro­zása bizonyára megfogja lepni az egész ma­gyar társadalmat és az egész katholikus egy­ház közéletét, annyival is inkább, mert egy egész hosszú élet becsületes s páratlan szor­galmú munkásságának gyümölcsét teszi le a haza oltáréra, mindenkor hűen szolgált egyházának a javára, mely munkájában számtalanszor a félrevezetett, de nem ritkán a rossz indulatu közönség gáncsaival talál­kozott. Pásztory Árkád nemes elhatározása most vált valóra, amikor az újonnan kineve­zett püspök Miklóssy István, Bányai János szerencsi lelkész ez. kanonok, Damjanovich Ágoston bodrogszerdahelyi lelkész, Damjano­vich Tivadar kökényesdi esperes, Nagy László nyug. főispán, Dr. Fejes István mint Pásztory Árkád ügyvédje és Tankóczy Gyu- lu szatmári rendőrfőkapitány jelenlétében alapitó oklevélbe foglalta Pásztori Árkád azon kifejezett kívánságát, hogy Isten dicső­ségére s szeretett magyar hazájának fejlődé­sét szolgáló célokra haszonélvezetének fen- tartása e a püspökség örök tulajdonjogának telekkönyvi feljegyzése mellett a turvékonyai vámfalvi, a felsőfalusi, bikszádi és terepi ha- tárbun levő nagy kiterjedésű bi/tokokat min­den tartozékaival együtt az uj görög kalho- likus magyar püspökségnek ajándékozza s tette ezen ajándékozást azon egy­szerű s egyetlen óhajánuk kifejezésével, hogy a turvékonyi tanyán egy fiú nevelőintézet állittassék fel, melyben ipari mezőgazdasági és kertészeti oktatást nyernének főleg az avas vidéki szegény gyermekek. Bizonyára nincs senki e hazában, aki egy bosszú élet küzdelméért s a magyar gör. kath. püspök­ségnek tett nagyarányú ajándékozásért a legnagyobb bálával ne adózna Pásztory Ár­kádnak, aki a humanismustól áthatott lelké­nek melegét sikerekben gazdag hazafias mun­kásságát mujdnem egy félszázadon keresztül éreztette a legnagyobb részben románok ál­tal lakott Avas elhagyatott lakóival. T. — Milliós alapítvány. Úgy a fő­városi, mint a vidéki lapok megemlékeztek a Pásztory Árkád alapítványáról, a mit a hajdudoroghi gör. kath. püspökség részére tett. A közlemények érdemben megfelelnek a valóságnak, amennyiben tény, hogy az Avasban lévő mintegy 3000 kát. hold terü­letű és diiiaa felszerelt ingatlanait alapít­ványként felajánlotta a nevezett püspökség részére még pedig úgy, hogy ezen alapítványi ingatlanok jövedelme a mindenkori püspököt illesse, ki azokkal szabadon rendelkezhetik; alapítványttevő ciupán annyit kötvén ki, hogy annak egy része jótékonyságra fordit- taesék. Ezen alapítvány megbeszélése céljából az elmúlt héten Miklóssy István az uj püs­pök kíséretével Pásztory Árkád vendége volt, amikor is az ulapitvány minden részletében megtárgyaltatván, annuk alapitó oklevélbe való foglalásával dr. Fejes István szatmári ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője bízatott meg. Helyénvalónak találjuk itt megjegyezni, hogy az alápitvány eszméje már régi keletű, az ajánlat már azelőtt meg volt téve, mikor Pásztory Árkád ellen a már megszűnt „Uj Szatmár" cimü ujságbun az ismert durva Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által ' .... Sii­“p Rnhafestó Gázmosó gyárában “■ , A BIKSZÁDI Ba természeted ásványvíz» gyógyhatású, hürutos bántftlmaknál páratlan« Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat« 22— a bikszádi fűrdőigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom